Pápai Hírlap – XVI. évfolyam – 1919.

1919-09-10 / 27. szám

IRLAP MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER: SZERDÁN ÉS SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. előfizetési árak: Egész évre 40, félévre 20, negyedévre 10 K. Egyes szám ára 40 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő : DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda, Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Telefonjelentéseket a távbeszélő­forgalom szünetelése miatt e szá­mtmkban nem közölhetünk. A miniszterelnök Pápán. Friedrich István miniszterelnök dunán­túli körútján, Kisasszonynapján néhány órái városunkban töltött. Fogadtatása és itt tartózkodása párját ritkító lelkes ünnep­lések között folyt le. Ünneplő ruhában érkező nép töméntelen sokasága tódult ki a déli órákban a pályaudvarra. Mikor a Szombathely felől érkező különvonat 3/4l-kor berobogott, egetverő éljenzés hangzott fel, mely megújult és erősödött akkor, midőn a miniszterelnök elegáns, sudár alakja láthatóvá lett. Kíséretében kiváló politikusok egy gárdája és az új nemzeti hadsereg festői egyenruháju tisztjei voltak. A nép elözönlötte az egész pálya­udvart, az a rész, amely nem férkőzhe­tett közelébe, a vasúti kocsik tetejét s a hidat zsúfolásig megtöltötte. Mindenekelőtt sziveshangu üdvöz­lések következtek. Elsőnek Bartos János, vármegyénk újonnan kinevezett kormány­biztosa, majd a város nevében dr. Tenz­linger József polgármester, a járás nevé­ben Bélák Lajos főszolgabíró üdvözölték őt. Következtek a papság nevében Maiséi József apátplébános, a ker. szoc. párt nevében öyurátz Ferenc ny. püspök, a kisgazdák érzelmeit ifj. Kovács Sándor tolmácsolták, az ipartestület nevében Haj­nóczky Béla, az állami dohánygyár nevé­ben Okolicsányi József, a szövőgyár ré­széről László Mihály, a téglagyár nevé­ben Buza Antal, az építőipari munkások megbízásából dr. Lakos Béla mondottak meleg üdvözlő beszédeket, melyek mind­egyike meleg visszhangot keltett. A miniszterelnök együttesen válaszolt a küldöttségek szónokainak. Válasza a legnagyobb mértékben bizalmat keltő, a sziveket lelkeket megnyerő, tartalmával és formájával frenetikus hatást keltő volt. Nyíltan feltárta, hogy az ántánt-missziók eleinte nem akarták a kormányt elismerni, midőn azonban előbb a főváros, majd az ország népének eddig soha nem tapasz­talt erőteljes megmozdulását látta, állás­pontjából engedett s ma a kormány szilár­dan marad helyén mindaddig, amig a választások végleg megbizonyítják igazát. Kiséretében vannak az ántánt-misszió tagjai, akik meggyőződést szereznek róla, hogy vele van-e az ország hangulata, birja-e valóban a nép bizalmát. A minisz­terelnök' után Haller István miniszter beszélt lendületes szavakban, igen hatá­sosan vázolván a kormány keresztény és nemzeti programmját, mely hivatva van ezt a sok megpróbáltatáson átment orszá­got újjáteremteni. Az üdvözlések befejezése után fehér­ruhába öltözött leányok virágcsokrokkal kedveskedtek a miniszterelnöknek, kísé­retének és az ántánt-misszió tagjainak. Majd serény munkában leányok és asz­szonyok az egész vonatot virágfüzérekkel, fenyőgalyakkal és nemzeti zászlócskákkal díszítették fel. Ezalatt a miniszterelnök és kísérete a vasúti vendéglőben meg­ebédelt. Az ebéd tartama alatt a tömeg rendületlenül várta őt, hogy az indulás idejének, 3A3-nak megérkeztekor meg­újult lelkes éijenzésekkel fogadia. Amint vonatra szállt s a cigányzenekar a Rákóczi­indulóra rázendített, tombolva zúgott fel az éljenzés és ez harsogott végig, a kendőlobogtatás meg nem szűnt mind­addig, rnig a vonat a pályaudvarról kifutva északnak, Győr felé el nem kanyarodott. A keresztény szociálista párt népgyülése. — 1919 szeptember 7. — Az előző vasárnapon volt a zászlóbontás. Négy és fél hónapos gyötrő, borzalmas idők után, melyek meggyaláztak, sárba tiportak min­dent, ami magyar, ami keresztény, ami nem­zeti, négy és fél hónapos szégyenletes rabság után a keresztény szociálista párt lobogtatta meg elsőnek azt a zászlót, melyre háromszínű alapon a magyar haza, a nemzeti és keresztény Magyarország örökérvényű eszménye van irva. Most vasárnap délutánra hirdette a keresz­tény szociálista párt nagy népgyülését, melyre városunk hazafias, keresztény lakosságán kivül nagy tömegekben vonult fel a vidék, a kör­nyéki falvak lakossága. Nemzeti szinü zász­lókkal robogtak föl egymásután azok a kocsik, amelyek a vidéki falvak népét, örömben-bánat­ban velünk mindig együttérző magyar test­véreinket hozták. Nem tévedünk, ha majd 10000 főre becsüljük azt a lelkes tömeget, mely Pápa város Főterén vasárnap délután a nagy gyűlésre egybegyülekezett. Felemelő volt a látvány és felemelő volt a tudat, mely mutatta, hogy nemzetfenntartó eszményeinket újra megtaláltuk, visszatértünk magyar önmagunkhoz. És össze­forrva együtt voltak ezen a népgyűlésen váro­sunk és a vidék munkásai, földmívesei, iparosai, tisztviselői keresztény felekezeti különbség nél­kül, szellemi és fizikai dolgozói, kiknek lelké­ből a rémuralom pokoli célzatai a hazafias érzületet nem tudták kiirtani. A népgyűlésen mint vendégek és szóno­kok jelen voltak Bartos János volt orsz. kép­viselő, vármegyénknek, úgyszintén Győr, Komá­rom, Esztergom és Fejér vármegyéknekkormány­biztosa, Vass József dr. egyetemi m. tanár, a keresztény szociálista párt egyik vezető férfia, továbbá Török Dezső, az „Ébredő magyarok", Urbanovics Ottó a földmívesek nevében, úgy­szintén Hiba Mihály győri ágyugyári munkás, a győri keresztény szociálista párt kiküldöttje. A népgyűlést az izzó nemzeti érzület, a krisztusi hit, ezek az ősi, magyar, államfenn­tartó eszmények hatották át. A népgyűlést mind­végig áthatotta az a tudat, hogy Magyarorszá­gon csak a két vezető eszmény uralkodhatik, az egyik, amely nemzeti, a másik, amely keresz­tény. Ebben a két vezető eszményben kell egyesülni mindenkinek, aki magát magyarnak mondja. Nem lehet itt osztálykülönbség, nem lehet itt felekezeti széthúzás, testvér itt min­denki, aki magyar, vagy aki magyarrá lenni akar. A népgyűlés lefolyásáról röviden be­számolunk a következőkben: A népgyűlést háromnegyed négy órakor öyurátz Ferenc, ny. ev. püspök nyitotta meg. Rövid beszédben a nemzeti és a keresztény felekezeti egyesülés eszméjét fejtegetvén, üdvö­zölte a Központ kiküldötteit, a megjelent ven­dégeket. A népgyűlés első szóneka Urbanovics Ottó, ki a kisgazdákhoz és a földmunkások­hoz intézte szavait. A kisgazdapártnak egy úton kell haladnia keresztény-szocialista párttal, mert érdekeik azonosok, s maga a keresztény­szociálista párt programmja kielégítheti a kis­gazdákat és földmunkásokat is. Török Dezső az „Ébredő Magyarok" nevében szólalt föl a népgyűlésen. Határozottan kijelenti, hogy nem progromot hirdetnek, de igenis hirdetik, hogy a zsidókérdést a napirendről levenni immár nem lehet, meg kell azt oldani gazdasági alapon. Jellemzésül mondja el, hogy magának a kisgazdapártnak titkára is zsidó, Szemző (Singer) Jenő. A keresztény-szociálista párt szigorúan, megőrzi a maga keresztény jellegét. Hiba Mihály, győri ágyugyári munkás a munkások, különösebben a rokkantak helyzetét vázolja, egyben elhozta Pápára a győri keresz­tény-szociálista pártnak testvéri üdvözletét. Vass József dr. egyetemi m. tanár a nép­gyűlés vezérszónoka. Tartalmas, logikus menet­ben, biztos Ítélkezéssel, hatalmas szónoki erővel mutat rá azokra a bajokra, melyek Magyar­országot a kukás szélére sodorták. Elfogulat­lanul megkeresi a hibákat a múltban, meg­keresi egyben a tanulságot és megjelöli azt az utat, melyen a nemzetnek haladnia kell, ha élni akar. 0, aki a honszerelem érzelmétől egy­részt, az átélt idők borzalmainak látásától más­részt átfűtött, izzó lélekkel jött ide Pápára, nem a gyűlöletet hozza, de a lelkesedés lángoló tüzét akarja felgyújtani, hogy ebből megtisztul­tan új életre keljen e szegény, hányatott, agyonsanyargatott nemzet. Óva inti honfitár­sait, testvéreit minden részleges, személyes érdekektől, egy itt a cél, hogy mindenki a magasaab érdekekre függessze tekintetét, s azokat soha szemei elől nem tévesztve váll­vetett munkával dolgozzék annak a magyar fajnak, annak a magyar verítéktől, magyar vértől s magyar könnytől áztatott hazai föld­nek megtartásán, amely — mint a múltban volt — a jövőben is csak magyar lehet és keresztény. Szűcs Dezső, református főgimn. tanár, a pápai keresztény szocialista párt ügyvezető elnöke a világmindenségbe is bölcsen beillesz­kedő emberi munka jelentőségét fejtegeti. A nemzet minden tagjának részt kell vennie a hazát újra alapozó és fenntartó munkában, mely a terület és alkotmány épségét fogja biztosítani. A szétvonás nélküli magyar, keresztény egysé­get hirdeti, s a keresztény szociálista pártot jelöli meg, mint egyedülit, mely a hivatkozott célokat legbiztosabban megvalósíthatja. Szalay Lajos, a pápai keresztény szociálista párt titkára, magvas beszéddel terjeszti elő a népgyűlés határozati javaslatát, mely szerint a pápai keresztény szociálista párt Friedrich István miniszterelnök kormányát megnyugvással és lelkesedéssel veszi tudomásul. Jelen kormányt, annak keresztény politikáját szivvel, lélekkel támogatja, mint egyáltalában is csak olyan kor­mányt hajlandó támogatni, amely kifejezetten nemzeti és keresztény alapon áll. Ugyanekkor üdvözli Bartos Jánost, Veszprém vármegye

Next

/
Thumbnails
Contents