Pápai Hírlap – XVI. évfolyam – 1919.

1919-09-10 / 27. szám

IRLAP MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER: SZERDÁN ÉS SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. előfizetési árak: Egész évre 40, félévre 20, negyedévre 10 K. Egyes szám ára 40 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő : DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda, Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Telefonjelentéseket a távbeszélőforgalom szünetelése miatt e számtmkban nem közölhetünk. A miniszterelnök Pápán. Friedrich István miniszterelnök dunántúli körútján, Kisasszonynapján néhány órái városunkban töltött. Fogadtatása és itt tartózkodása párját ritkító lelkes ünneplések között folyt le. Ünneplő ruhában érkező nép töméntelen sokasága tódult ki a déli órákban a pályaudvarra. Mikor a Szombathely felől érkező különvonat 3/4l-kor berobogott, egetverő éljenzés hangzott fel, mely megújult és erősödött akkor, midőn a miniszterelnök elegáns, sudár alakja láthatóvá lett. Kíséretében kiváló politikusok egy gárdája és az új nemzeti hadsereg festői egyenruháju tisztjei voltak. A nép elözönlötte az egész pályaudvart, az a rész, amely nem férkőzhetett közelébe, a vasúti kocsik tetejét s a hidat zsúfolásig megtöltötte. Mindenekelőtt sziveshangu üdvözlések következtek. Elsőnek Bartos János, vármegyénk újonnan kinevezett kormánybiztosa, majd a város nevében dr. Tenzlinger József polgármester, a járás nevében Bélák Lajos főszolgabíró üdvözölték őt. Következtek a papság nevében Maiséi József apátplébános, a ker. szoc. párt nevében öyurátz Ferenc ny. püspök, a kisgazdák érzelmeit ifj. Kovács Sándor tolmácsolták, az ipartestület nevében Hajnóczky Béla, az állami dohánygyár nevében Okolicsányi József, a szövőgyár részéről László Mihály, a téglagyár nevében Buza Antal, az építőipari munkások megbízásából dr. Lakos Béla mondottak meleg üdvözlő beszédeket, melyek mindegyike meleg visszhangot keltett. A miniszterelnök együttesen válaszolt a küldöttségek szónokainak. Válasza a legnagyobb mértékben bizalmat keltő, a sziveket lelkeket megnyerő, tartalmával és formájával frenetikus hatást keltő volt. Nyíltan feltárta, hogy az ántánt-missziók eleinte nem akarták a kormányt elismerni, midőn azonban előbb a főváros, majd az ország népének eddig soha nem tapasztalt erőteljes megmozdulását látta, álláspontjából engedett s ma a kormány szilárdan marad helyén mindaddig, amig a választások végleg megbizonyítják igazát. Kiséretében vannak az ántánt-misszió tagjai, akik meggyőződést szereznek róla, hogy vele van-e az ország hangulata, birja-e valóban a nép bizalmát. A miniszterelnök' után Haller István miniszter beszélt lendületes szavakban, igen hatásosan vázolván a kormány keresztény és nemzeti programmját, mely hivatva van ezt a sok megpróbáltatáson átment országot újjáteremteni. Az üdvözlések befejezése után fehérruhába öltözött leányok virágcsokrokkal kedveskedtek a miniszterelnöknek, kíséretének és az ántánt-misszió tagjainak. Majd serény munkában leányok és aszszonyok az egész vonatot virágfüzérekkel, fenyőgalyakkal és nemzeti zászlócskákkal díszítették fel. Ezalatt a miniszterelnök és kísérete a vasúti vendéglőben megebédelt. Az ebéd tartama alatt a tömeg rendületlenül várta őt, hogy az indulás idejének, 3A3-nak megérkeztekor megújult lelkes éijenzésekkel fogadia. Amint vonatra szállt s a cigányzenekar a Rákócziindulóra rázendített, tombolva zúgott fel az éljenzés és ez harsogott végig, a kendőlobogtatás meg nem szűnt mindaddig, rnig a vonat a pályaudvarról kifutva északnak, Győr felé el nem kanyarodott. A keresztény szociálista párt népgyülése. — 1919 szeptember 7. — Az előző vasárnapon volt a zászlóbontás. Négy és fél hónapos gyötrő, borzalmas idők után, melyek meggyaláztak, sárba tiportak mindent, ami magyar, ami keresztény, ami nemzeti, négy és fél hónapos szégyenletes rabság után a keresztény szociálista párt lobogtatta meg elsőnek azt a zászlót, melyre háromszínű alapon a magyar haza, a nemzeti és keresztény Magyarország örökérvényű eszménye van irva. Most vasárnap délutánra hirdette a keresztény szociálista párt nagy népgyülését, melyre városunk hazafias, keresztény lakosságán kivül nagy tömegekben vonult fel a vidék, a környéki falvak lakossága. Nemzeti szinü zászlókkal robogtak föl egymásután azok a kocsik, amelyek a vidéki falvak népét, örömben-bánatban velünk mindig együttérző magyar testvéreinket hozták. Nem tévedünk, ha majd 10000 főre becsüljük azt a lelkes tömeget, mely Pápa város Főterén vasárnap délután a nagy gyűlésre egybegyülekezett. Felemelő volt a látvány és felemelő volt a tudat, mely mutatta, hogy nemzetfenntartó eszményeinket újra megtaláltuk, visszatértünk magyar önmagunkhoz. És összeforrva együtt voltak ezen a népgyűlésen városunk és a vidék munkásai, földmívesei, iparosai, tisztviselői keresztény felekezeti különbség nélkül, szellemi és fizikai dolgozói, kiknek lelkéből a rémuralom pokoli célzatai a hazafias érzületet nem tudták kiirtani. A népgyűlésen mint vendégek és szónokok jelen voltak Bartos János volt orsz. képviselő, vármegyénknek, úgyszintén Győr, Komárom, Esztergom és Fejér vármegyéknekkormánybiztosa, Vass József dr. egyetemi m. tanár, a keresztény szociálista párt egyik vezető férfia, továbbá Török Dezső, az „Ébredő magyarok", Urbanovics Ottó a földmívesek nevében, úgyszintén Hiba Mihály győri ágyugyári munkás, a győri keresztény szociálista párt kiküldöttje. A népgyűlést az izzó nemzeti érzület, a krisztusi hit, ezek az ősi, magyar, államfenntartó eszmények hatották át. A népgyűlést mindvégig áthatotta az a tudat, hogy Magyarországon csak a két vezető eszmény uralkodhatik, az egyik, amely nemzeti, a másik, amely keresztény. Ebben a két vezető eszményben kell egyesülni mindenkinek, aki magát magyarnak mondja. Nem lehet itt osztálykülönbség, nem lehet itt felekezeti széthúzás, testvér itt mindenki, aki magyar, vagy aki magyarrá lenni akar. A népgyűlés lefolyásáról röviden beszámolunk a következőkben: A népgyűlést háromnegyed négy órakor öyurátz Ferenc, ny. ev. püspök nyitotta meg. Rövid beszédben a nemzeti és a keresztény felekezeti egyesülés eszméjét fejtegetvén, üdvözölte a Központ kiküldötteit, a megjelent vendégeket. A népgyűlés első szóneka Urbanovics Ottó, ki a kisgazdákhoz és a földmunkásokhoz intézte szavait. A kisgazdapártnak egy úton kell haladnia keresztény-szocialista párttal, mert érdekeik azonosok, s maga a keresztényszociálista párt programmja kielégítheti a kisgazdákat és földmunkásokat is. Török Dezső az „Ébredő Magyarok" nevében szólalt föl a népgyűlésen. Határozottan kijelenti, hogy nem progromot hirdetnek, de igenis hirdetik, hogy a zsidókérdést a napirendről levenni immár nem lehet, meg kell azt oldani gazdasági alapon. Jellemzésül mondja el, hogy magának a kisgazdapártnak titkára is zsidó, Szemző (Singer) Jenő. A keresztény-szociálista párt szigorúan, megőrzi a maga keresztény jellegét. Hiba Mihály, győri ágyugyári munkás a munkások, különösebben a rokkantak helyzetét vázolja, egyben elhozta Pápára a győri keresztény-szociálista pártnak testvéri üdvözletét. Vass József dr. egyetemi m. tanár a népgyűlés vezérszónoka. Tartalmas, logikus menetben, biztos Ítélkezéssel, hatalmas szónoki erővel mutat rá azokra a bajokra, melyek Magyarországot a kukás szélére sodorták. Elfogulatlanul megkeresi a hibákat a múltban, megkeresi egyben a tanulságot és megjelöli azt az utat, melyen a nemzetnek haladnia kell, ha élni akar. 0, aki a honszerelem érzelmétől egyrészt, az átélt idők borzalmainak látásától másrészt átfűtött, izzó lélekkel jött ide Pápára, nem a gyűlöletet hozza, de a lelkesedés lángoló tüzét akarja felgyújtani, hogy ebből megtisztultan új életre keljen e szegény, hányatott, agyonsanyargatott nemzet. Óva inti honfitársait, testvéreit minden részleges, személyes érdekektől, egy itt a cél, hogy mindenki a magasaab érdekekre függessze tekintetét, s azokat soha szemei elől nem tévesztve vállvetett munkával dolgozzék annak a magyar fajnak, annak a magyar verítéktől, magyar vértől s magyar könnytől áztatott hazai földnek megtartásán, amely — mint a múltban volt — a jövőben is csak magyar lehet és keresztény. Szűcs Dezső, református főgimn. tanár, a pápai keresztény szocialista párt ügyvezető elnöke a világmindenségbe is bölcsen beilleszkedő emberi munka jelentőségét fejtegeti. A nemzet minden tagjának részt kell vennie a hazát újra alapozó és fenntartó munkában, mely a terület és alkotmány épségét fogja biztosítani. A szétvonás nélküli magyar, keresztény egységet hirdeti, s a keresztény szociálista pártot jelöli meg, mint egyedülit, mely a hivatkozott célokat legbiztosabban megvalósíthatja. Szalay Lajos, a pápai keresztény szociálista párt titkára, magvas beszéddel terjeszti elő a népgyűlés határozati javaslatát, mely szerint a pápai keresztény szociálista párt Friedrich István miniszterelnök kormányát megnyugvással és lelkesedéssel veszi tudomásul. Jelen kormányt, annak keresztény politikáját szivvel, lélekkel támogatja, mint egyáltalában is csak olyan kormányt hajlandó támogatni, amely kifejezetten nemzeti és keresztény alapon áll. Ugyanekkor üdvözli Bartos Jánost, Veszprém vármegye