Pápai Hírlap – XVI. évfolyam – 1919.

1919-01-18 / 3. szám

PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 20, félévre 10, negyedévre 5 K. Egyes szám ára 40 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar úr könyv- és papirkereskedésében. Magunk erejéből. Magunkra vagyunk hagyatva végkép és teljes bizonyossággal. Társtalanságunk, rokon- és barátnélkülvalóságunk a népek családjában soha ezer esztendő óta nem vált nyilvánvalóbbá, mint második ezredévünk vérpiros reggelén, melyre az emberirtás borzalmas sötét éjszakája után virradtunk. Egyedül állunk, annyira egyedül, hogy még azok közül is, kik fájdalmas büszkeséggel vallják magukat magyaroknak, milliók ma nincsenek velünk, Akik pedig együtt vagyunk, mintha bénultság szállta volna meg tagjainkat, mintha a Vörösmarty élő szobra sorsára jutottunk volna, érezve, látva, tudva mindazt, ami kínunkat okozza, mozdulni nem tudunk. Pedig ha nem akarjuk, hogy az élő halottat megkönnyezetlenül sírjába taszítsák, akkor le kell ráznunk mégis a halálos dermedtségnek ezt a nehéz béklyóját, akármiképen, de magunkhoz kell térnünk és cselekednünk kell minél előbb — a magunk erejéből. A megszállás, melyet sokan — elég kishitüleg — az ország megcsonkíttatása biztos előjelének tekintenek, megfosztott bennünket erdőinktől, bányáinktól, ércés sóvidékeinktől. Soha abba magyar ember belenyugodni nem fog, hogy ez a területrablás, mely példátlanul áll a világtörténelemben, befejezett ténnyé váljék. De ma és ha az úgynevezett békekonferencia a mi fiaink és unokáink számára újabb világháború előkészítését tartaná hivatásának, egyes részeket illetőleg talán nemcsak ma, hanem hosszabb időre is számolnunk kell azzal a lehetőséggel, hogy azokkal az értékekkel, melyeket hegyvidékeink nyújtottak, egyelőre nem rendelkezhetünk. Körül kell néznünk a megmaradt magyar földön: mit lehetne és honnan pótolnunk ? Aminek máris legnagyobb hiányát éreztük, az a szén. Gyári üzemeink megtorpantak, vasutaink elakadtak, mert külföldről szenet nem kaptunk, bányáink zömét az ellenség kezébe kerítette. Ha úgy alakulna a jövő, ahogy könnyű sikereiktől megkótyagosodott nemzetiségeink remélik, a dunántúli szénvidékeken — a tata-, esztergom- és veszprémvidéki bányákon kivül — nekünk nem maradna semmink se. Ennek az égbekiáltó igazságtalanságnak bekövetkeztét mi az utolsó pillanatig nem hihetjük. De mégis minden eshetőségre elkészülve, azonnal meg kell kezdeni a munkát, amely hivatva van pótolni a netán elveszhetőt. Hol kezdődjék és hogyan e munka ? Lehet, hogy máshol is van rá mód és alkalom, de egy helyről bizonyosan tudunk, ahol csak folytatni kell, ami 10 év előtt megkezdetett és rövidesen új szénterülettel gazdagodik az ország. A Pápa közelében levő döbrentei szénvidék feltárására gondolunk. A 10 év előtti kutatás magánvállalkozás volt. Most az államnak kellene kezébe vennie az ügyet. Haladéktalanul ki kellene rendelnie szakértő bányamérnököket (sajnos, van elég foglalkozás nélkül), munkások százait kellene beállítani, hogy ne csak a feltárás, de a rendszeres üzem is minél előbb megkezdhető legyen. A döbröntei szén — legalább az eddig feltárt — másodrendű barna szén volt. Nem baj. Nem várhatunk 10.000 esztendeig, amig a természet rendjén feketévé finomul. Ha oarna is, mégis csak szén az. Kipróbálták: fűtésre, kazánba egyaránt használható. Ha kevesebb a kalóriája, több lesz szükséges belőle. Még ez a több is sokkal kisebb áron lesz megszerezhető, mint a külföldi szén. Meg aztán azt sem szabad figyelmen kivül hagyni, hogy egy új, erélyesebb feltáró akció új, értékesebb rétegekre is rábukkanhat. Az ajkaival egyenlő értékűt valószínűleg sikerül majd felkutatni. És minő kincs ma az ajkai szén! Valódi fekete gyémánt .. . Magunk erejére vagyunk utalva, a magunk erejét ne hagyjuk parlagon heverni! A döbröntei szénterület feltárásának ügyét minden, a cselekvésre illetékes és köteles tényezőnek: városi hatóságnak, kormánybiztosnak, kereskedelmi kormánynak ajánljuk figyelmébe. DR, K. E. Házvezetésben s gazdaságban is járfas intelligens uri leáng angátlan ggermekek mellé ajánlkozik. Ajánlatokat „Anyahelyettes" cinre a kiadóhivatalba kér. Kommunisták, szociáldemokraták és polgárok. — Válaszul. — E lapok mult számában a fenti cim alatt egy nagy általánosságban elég tárgyilagos cikk jelent meg, melynek sok tény-megállapítását magam is aláirom, de viszont egyes állításaival szemben homlokegyenest ellenkező meggyőződésem van s az alábbiakban igen röviden ezeket akarom elmondani. Hibáztatom a szociáldemokrata pártot, hogy a kommunizmus egyáltalán elkövetkezhetett. A párt vezetőségének is, de magának az egész pártnak is látni kellett ezeket a cikkíró szerint is hibáztatható törekvéseket s miután a kommunisták eredetileg a szociáldemokrata pártba tartoztak, magának a pártnak lehetett és kellett volna módokat és eszközöket találni ezen irányzat keletkezésének letörésére. Mikor eddig lépten-nyomon folyton azt hallottuk és olvastuk, hogy a szociáldemokrata párt teljesen egységes, hogy az egész párt vezérei utasítását szinte vakon követi s mikor cikkiró maga is beismeri, hogy maguk is várták a kommunisták jövetelét, s mikor rendelkezésükre állott a sokszor emlegetett párt-, fegyelem: akkor bizony sokakat jogosan lephetett meg a kommunizmus eljövetele. Ezért bi-, zony erkölcsileg a szociáldemokrata pártot" terheli a felelősségi Cikkiró a drágaságra és uzsorára mutat rá, mint a kommunizmus feltámadásának okaira. Szerintem ezek az okok csak mellékesek. Hanem igen is megtaláljuk a természetes magyarázatot abban, hogy a kommunizmus, mint erősen forradalmi irányzat, éppen a forradalmat akarja felhasználni a maga érvényesülésére, céljai elérésére. Egyoldalú cikkiró azon állítása is, hogy hapzsiság, uzsoraárak elégedetlenséget váltottak ki a munkásság körében, mert bizony ezen elégületlenség kiváltódott a polgárság egy tekintélyes részénél is, leginkább pedig a tisztviselő osztálynál, melynek a háború alatt még a munkásnál is rosszabb sorsa volt, mert háborús segélyének aránya tetemesen alatta maradt a munkások munkabér-emelkedésének. Legfeltűnőbben elhagyja azonban cikkírót a tárgyilagosság az utolsó kikezdésben, mely teljesen szociáldemokrata pártszempontot szolgáló agitációs irás. Teljesen aláirom, hogy polgárságnak és szociáldemokratáknak az ország érdekében egymást támogatni kötelessége, de talán még így sem lehetetlen annak felvetése, hogy melyik támogassa a másikat, melyik legyen a támogató és melyik a támogatott. S ha a tényeket tekintjük, úgy-e bár Magyarországon a polgárság van túlnyomó többségben s Magyarország jelenleg polgári köztársaság s maguk a szociáldemokraták is beismerik, hogy még nem érkezett el a feltétele annak, hogy az ország szociális köztársasággá alakuljon át (még a tisztán szociáldemokrata kormány sem jelentené azt). Nem STERNBERG hangszergyár Rákóczi-út 60. sz. „Zenepalotá^-jának: harmonium-termeiben pedáios és 2 manuálés remekdaraboktól kezdve a miniatűr harmoniumokig minden fajta amerikai és európai modell raktáron. Vidékre pontos szállítás-