Pápai Hírlap – XVI. évfolyam – 1919.

1919-08-23 / 22. szám

MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER: SZERDÁN ÉS SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Laptulajdonos főszerkesztő : Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Előfizetési árak: Egész évre 40, félévre 20, negyedévre 10 K. DR. KŐRÖS ENDRE. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar Egyes szám ára 40 fillér. DR. KŐRÖS ENDRE. könyv- és papirkereskedésében. Legújabb telefonjelentések. A szegedi kormány feloszlott. A szegedi kormány működését a központi kormány megalakulásával befejezettnek tekintvén, feloszlását kimondotta. Montenegró és szerbia. A régi nyugtalanság Montenegróban formális lázadásra vezetett Szerbia ellen. A lázadó mozgalom különösen az ország déli részén meglehetősen erős. Á csehek nein terjeszkednek. Mult héten a csehek megszállották Ligetfalut és tovább nyomultak Köpcsény, Oroszvár, Lajtakörtvélyes felé. Pár nap múlva azonban csapataikat visszavonták Ligetfaluhoz és a parancsnok kijelentette, hogy csupán a pozsony— ligetfalui hídfő biztosítására szállottak meg a hidfő környékén 4 km. területet, de tovább egyáltalában nem óhajtanak terjeszkedni és nem óhajtják megszállani Mosonvármegyét. Nemzetgyűlési választások. A M. T. I. jelenti: A kormány a minisztertanács legutóbbi ülésén a nemzetgyűlési választások kérdésével is foglalkozott. Báró Perényi belügyminiszter választójogi javaslatot terjesztett elő, amelyet a kormány tagjai behatóan megvitattak. A javaslat a nőkre is kiterjedő legáltalánosabb szavazati jog elvén épül fel és elejtvén a Károlyi-kormány által tervezett lajstromos szavazást, a kerületi választás hagyományos szokásához tér vissza. A szavazás a javaslat szerint titkosan történik. A minisztertertanács úgy határozott, hogy a nemzetgyűlési választásokat szeptember 20-ika körül ejtik meg. A választások határidejének kérdésében a miniszterelnök tárgyalásokat fog folytatni az ántántinisszióval. Jugoszlávia megszüntette a határzárt. A magyarországi helyzet megváltozása és a határzár okainak megszűnése következtében megtették az intézkedéseket, hogy a telefon, táviró és vasúti forgalom Magyarországgal ismét helyreálljon. Hazánk ügye a legfőbb tanács előtt. A lapok hivatalos forrásból jelentik, hogy a legfőbb tanács tegnap foglalkozott először a Magyarországgal kötendő szerződés első feltételeivel. Ez alkalommal a katonai, a hajózási és a légi közlekedési feltételeket beszélték meg. A Chicagó Tribüné arról értesül, hogy Magyarországnak tizenötezer főnyi hadsereget szándékoznak engedélyezni. Komán parancsnokság a főváros élelmezéséért. Holbán tábornok utasítására Serbescu román tábornok, a román rekviráló bizottság vezetője, a vörös hedsereg élelmezési raktáraiban talált nagymennyiségű készleteket csaknem teljes egészében átengedte a főváros élelmezésének megjavítására. Az erre vonatkozó tárgyalások a tábornok és a közélelmezési miniszter között már befejezést nyertek és a készletek legközelebb kiosztásra is kerülnek. A nemzet lelke. 1919. aug. 23. A világháborút nem magyar ember okozta, magyar ember nem is kivánta. De magyar embernek a világháború első percétől kezdve meg kellett, hogy legyen az az érzése, hogy ebben a háborúban ennek az országnak létéről vagy nemlétéről van szó. Az akkor fantasztikusnak látszó térképek — a középen tisztán zöld színre festett területre szoruló Magyarországgal — minden meggyőző szónoklatnál beszédesebben megmutatták, mi várhat reánk, ha ezt a háborút elveszítjük. És elveszítettük. Soha a történelem igazságosan nem fogja szemünkre vethetni, hogy hősiességünk, avagy kitartásunk hiányában történt ez meg. Heroikusabb erőfeszítést nálunk senki sem produkált, de olyan hatalmak támadlak ellenünk, hogy végül mégis csak össze kellett roskadnunk. Ez nagy tragédia volt. De nem a legnagyobb, ami nemzetet érhet. Egy nemzetet — megbizonyította azt nem egyszer a történelmünk — soha háború, bármilyen véres, bármilyen gyászos kimenetelű meg nem semmisíthet. Mint a hit vértanujának: testét megölhetik, de lelke megmarad. A mi nagyobb — mindeneknél nagyobb — szerencsétlenségünk az volt, hogy lelkünk is veszni indult. Mindazt, ami a lélekben valaha szép és nemes volt, mindazt, ami sajátosan magyar, sajátlosan nemzeti volt, a nagy összeomlás forgatagában mintha forgó szélvész kapta volna fel piszkos, sötét, fekete szárnyaira. A szélvész elült. A válságok rettentő változataiban újabb kor előtt állunk. Ennek a kornak hivatása rövid néhány szóban foglalható össze: menteni azt, ami még menthető. Mi menthető meg? — kérdi a csüggedés magyarja — hisz Ítéletünk végleg kimondatott már! Hisz földünk már nem a mi földünk többé, vizünk nem a mi vizünk, erdőnk, hegyünk, bányánk és gyárunk, minden a másé ... El a csüggedéssel! Félre a kishitüséggel! Ítéletünk még ma sincs végleg kimondva. Az Ítélet függ még attól is, minőnek látnak benbünket az itéletmondás nagy pillanatában. Ha látják, hogy ismét önmagunkra tataláltunk, ha látják, hogy e rettenetes katakeizma után meg van a nemzetnek, meg van a magyarságnak régi, becsületes, tiszta, igaz magyar lelke, megvan egysége, egyetértése, rendje, fegyelme, akkor még biztathat bennünket a közel jövő is némi reménysugárral. Ám történjék bármi: egy nemzet sorsát nem egyetlen egyezség dönti el. Csak mentsük meg azt, állítsuk vissza régi tisztaságában ami veszni indult: a nemzet lelkét, a magyarság géniuszát, akkor a sírokon örökzöld marad a repkény ^s a szivekben örök-ép marad a remény és akkor, ha nem ennek, de a következő nemzedéknek „lessz még egyszer ünnep a világon!" ÚJDONSÁGOK. — Nemzeti ünnep. Szerdára nemzeti lobogódiszt öltött a város, a felszabadultság érzésével ünnepelte Szent István királynak s vele a magyarok keresztyén hitre térítésének emlékezetét. A megtartott istenitiszteleteken hálafohászok szálltak az égbe, hogy az élő hit, az igaz istenfélelem újból diadalmat aratott a rombolás szelleme fölött. Könyörgő énekek kértek áldást a sokat szenvedett magyar hazára. A róm. kath. plébánia-templomban az ünnepi szent misét 9 órakor reggel Serák József h. plébános celebrálta fényes segédlettel. Jelen voltak a katonai és polgári hatóságok tejes számban és a templomot zsúfolásig megtiltő nagy közönség. Mise végeztével Wimmer Károly mondott lélekemelő szent beszédet. Innen a hatóságok 10-kor a református, illetve 11 -re az evangélikus templomba vonultak át. A reformátusoknál Kis József esperes, az evangélikusoknál Mesterházy László mondottak hazafiságtól izzó egyházi beszédeket f — Régi iskolafenntartók jogaikban. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a nevelési és oktatási intézetek köztulajdonba vételéről szóló tanácsköztársasági rendeletet hatályon kivü! helyezte. Ezzel az állami képző, polgári és óvó, összesen tehát három iskola kivételével az összes többi polgári iskolák jogos tulajdonosaik, az azokat ősi idők óta nagy áldozatokkal fenntartó egyházak, illetve rendek s a város tulajdonába kerültek vissza. — Utólagos gyászjelentések. Még három hét előtt tilos volt a könny, tilos volt a gyász is. Ma már szabad siratni azokat, akik nyiltan sem akartak belenyugodni abba, amit szivében mindenki gyűlölt. A kérnyékből a csornaiak hat drága halottjuk, a kapuváriak két hősi halált szenvedett polgártársuk, a hidegvégiek két méltán gyászolt földijüknek erőszakos meggyilkolásáról küldtek szét utólagos gyászjelentést. Mindegyik község emlékművel is meg fogja örökíteni hősi halottjai bátorságának és hazaszeretetének emlékezetét. — Záróra-meghosszabbítás. Az állomásparancsnokság csütörtökön engedélyt adott arra, hogy a záróra esti 10 óráig meghosszabbítassék. Az utcán 11 óráig szabad tartózkodni. — Gyász. Őszinte részvéttel vettük a szomorú hírt, hogy Biró Jenő volt kispodári földbirtokos, ki évek óta mint magánzó élt körünkben, f. hó 19-én élete 61-ik évében hosszú szenvedés után meghalt. A megboldogultat városunkban igen sakan ismerték s igazi úri lényéért méltán becsülték. Szerető neje sz. Raith Meianie, gyermekei dr. Biró Kornél, Alfréd és Ervin, valamint kiterjedt előkelő rokonság siratják gyászos elhunytát. Városunk intelligenciája igen nagy számban vett részt f. hó 21-én lefolyt temetésén. Hült tetemeit a róm. kath. egyház szertartása szerint történt beszentelés után a kálvária-temetőben helyezték örök pihenőre.