Pápai Hírlap – XVI. évfolyam – 1919.

1919-08-20 / 21. szám

MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER: SZERDÁN ÉS SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 40, félévre 20, negyedévre 10 K. Egyes szám ára 40 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében.. Legújabb telefonjelentések. Pápa, 1919. aug 19. Győr román megszállás alatt. Tegnap, 18-án este órakor a románok Győrbe bevonultak. A megszállásról közvetlen megelőzőleg a városi hatóság csak Győrszentivánról kapott értesítést. Erre a vármegye és a város részéről a hatóságok fejei Győrszentivánra kiutaztak és a román katonaságot hivatalosan fogadták. 500 főnyi lovasság érkezett, ugyanannyi gyalogságot mára várnak. A városban teljes a rend és a nyugalom. A vasúti forgalom valószínűleg normális marad. A takarékbetétek kifizetése. A kormány rendeletet bocsátott ki, melynek értelmében a Tanácsköztársaság létrejöttétől, vagyis 1919 augusztus 15-ig folyó számlára, betéti könyvre elhelyezett betéti összegekből, mindaddig, míg a kilátásba vett jogi rendezés meg nem történik, a felek részéről csak a betéti összegek egyötödének kifizetése követelhető. Előbbi dátumu betéti összegek tekintetében továbbra is a fennálló szabályok irányadók. A kultuszminiszter hivatalba lépése. Huszár Károly vallás- és közoktatásügyi miniszter hivatalba lépése alkalmával fontos nyilatkozatokat tett: Főcélja a nemzeti irányú nevelés biztosítása. Ma minden megoszlás, minden visszavonás bűn. E szempontból elitéli a felekezeti gyűlölséget, mert az is ellentétre vezet. A bolsevista üzelmekben bűnöseket nem tűri meg sem a hivatalokban, sem az iskolában. Az állam és egyház jogviszonya tekintetében helyreállítja az 1918 okt. 31. állapot. A tanítóság szociális bajainak orvoslása főgondját képezi. 8ZEMLE. Az első jegyzék. Az első jegyzék, amelyet Magyarország új külügyminisztere, Lovászy Márton kiadott, megnyuglató érzést hivatott kelteni minden hazafias kebelben. A jegyzék a német-osztrák kormányhoz ment el, amelynek olyanféle szándéka lett nyilvánvalóvá, hogy a nyugat-magyarországi német vidékeket a békekonferencia döntése előtt fegyveres erővel megszállni akarná. Bátran és okosan mutat rá e jegyzék, hogy a megszállás szándéka ellentétben áll az osztrák kormány eddigi álláspontjával, mely ama területek sorsát népszavazásra akarta bízni. Nem mondja a jegyzék, de sorai közt olvasható, hogy a népszavazást akkor abban a reményben pártolták a Lajta túlsó oldalán, mert nagyon valószínűnek tartották, hogy a bolsevista uralomnak még az osztrák uralmat is elébe helyezik. Ma már a helyzet lényegesen változott. Ma már az a német lakosság, mely mindig rendületlen hive volt a magyar állameszmének, hallani sem akar többé az Ausztriához csatlakozásról. Maradni akar annak, ami ezer éve volt, hűséges magyar állampolgárnak. Ezért kiván viszont az osztrák sógor, nem löbbé népszavazást, hanem erőszakos megszállást. Külügyi kormányunk erélyes fellépésének bizonyára meg lesz a maga eredménye. Végre talán Versaillesben is belátják, hogy az egész világháború minden átkát nem viselheti egyedül és legsúlyosabban a magyar El pusztíthat lan kegyelet. Szent István napjára. 1919 augusztus 20. Mindazt, ami a múltban szép és nemes volt, mindazt, amihez egy nemzet apraja-nagyja kegyeletes érzéssel ragaszkodott, az eszmény magaslatáról lerántani, az utca sarába belegázolni kimondott célja volt ez annak a kormányrendszernek, melynek átka alatt nyögtünk még csak alig három hét előtt is. Aki látta — s ki ne látta volna ? —, hogy úton-útfélen, sajtóban és hordó tetejéről, mily kíméletlen durvasággal gyalázták a vallást is elsősorban és főkép a keresztyén vallást, aki olvasta — s ki ne olvasta volna? —, vagy hivatalos tanügyi kiadványokban a történelem minden eddig ismert adatának milyen szemérmetlen meghamisításával iparkodtak kiirtani az emberek szivéből az ősök érdemei iránti minden tiszteletet, az bámulva kérdheti, hogyan, hogy az emberek szivében felgyülemlett keserűség árja hamarabb nem csapott ki, hogyan, ho|y ezt annyi időn át szó nélkül tűrni lehetett? Hát nem is tűrték mindenütt. Akadt hely, talán nem is egy, de Pápa városának nem kis becsületére szolgái, hogy feltétlenül ezek sorában volt, hol a hatalmában tobzódó terror nyomása alatt is nyíltan elhangzott, hogy igenis azt, ami a múltban tiszteletreméltó volt, azt továb'b is tisztelni kell, bátran csengett a szó, hogy a magyart a maga nemzeti hőseitől soha és semmi körülmények kötött eltántorítani nem fogják, akadt hely, ahol a maga atheista egyéniségét a mások vallásos érzését durván sértő kíméletlenséggel levetkőztetni akaró közművelődési megbízottat lehurrogták és elnémították. De azért — igaz — ezek a helyek és az ilyen esetek bizony csak ritkaság számba mentek. Másutt megannyi száz meg száz mocskos szájból büntetlenül repülhettek világgá a vallás, a haza meggyalázására szánt szózatok, másutt a terror súlya alatt egyebet nem tehetett a hivő lélek, mint visszaborzadva a kegyeletlenség duhaj tobzódásaitól, a templom áhítatos csöndjébe menekült s kiöntötte panaszos szive minden keservét öröktől élő és örökké élő Istenének. Megteltek a templomok. A jólét, a szabadság napjaiban soha nem gyűlt össze annyi hivő bennük, mint az elnyomatás, a rabság korszakában. Akik már elfeledtek imádkozni, azok újra megtanulták, „mert minden sóhajjal, jajjal könnyebbült lelkük egy bajjal". . . Te, kinek glóriáját szintén meddő erőlködéssel próbálta elhalványítani a kegyeletlenség mérget lehelő dühe, Te, kinek nagysága, államszervező bőicsesége, az egész nép üdvét munkáló jósága soha nem tündöklött fényesebben, mint éppen a sötétség napjaiban, Szent István, magyaroknak a keresztyén hitre térítője, mily boldog érzés, hogy ünnepnapodat megérve újra szabadon és nyíltan dicsőíthetjük dicsőséges személyedet és halhatatlan alkotásodat. Amit Te alkottál, a keresztyén Magyarország, az áll rendületlen és keresztyénségében és magyarságában a pokol kapui sem fognak erőt venni rajta! ÚJDONSÁGOK. — Szent István napja. A nemzeti ünnepnap alkalmából a plébániai főtemplomban a mai napon, délelőtt 9 órakor ünnepi szentmise lesz, melyen az összes katonai és polgári hatóságok részt fognak venni. — Hanauer Á. István — püspök. Dr. Hanauer Árpád István veszprémegyházmegyei kanonok váczi püspökké neveztetett ki. Városunk kiváló szülötte, ki papi és irói működésével közbecsült nevet szerzett magának, aránylag fiatalon korában jutott el a diszes főpapi székbe. A munkás nép ügye iránti lelkes buzgósága legfőbb biztosítéka annak, hogy magasztos, nagy hatáskörében sokat fog cselekedni ésépíteni. — Új miniszterek és államtitkárok. Kereskedelmi miniszter Heinrich Ferenc, élelmezési miniszter Ereky Károly lett. A vallásés közoktatásügyi minisztérium politikai államtitkárává Pekir Gyula iró, adminisztratív államtitkárrá pedig dr. Imre Sándor h. államitkár neveztetett ki. —• A fehér pénzről. A megjelent hivatalos rendelettel ellentétben a tegnapi napon — lehet, hogy üzérkedést célzattal — azt a hirt terjesztették városunkban, hogy a 25 koronások 2138, a 200 koronások 2115 szériáig érvényesek lennének. Érdeklődtünk a dolog iránt s megtudtuk, hogy illetékes helyekre — polgármesteri hivatalhoz, pénzintézetekhez — ily értelmű sürgöny egyáltalán nem érkezett, tehát ha valaki ily szövegű sürgönyt mutatott fel, az közönséges misztifikációt követett el. — Új pápai plébános. A veszprémmegyei püspök Serák Józsefet, a pápai plébánia adminisztrátorát csabrendeki plébánosnak nevezte ki, viszont Pápára plébánosnak dr. Meisel volt brassói apátplebánost nevezte ki. — Amily sajnálattal látják a pápai hivek körükből távozni Serák plébánost, ki a legnehezebb napokban megmutatta, hogy igazi pap és bátor férfiú, oly örömmel és bizalommal üdvözölhetik az új apátplebánost, aki előbbi állomáshelyén magyar hazafiasságáért a túszság és elhurcoltatás hosszú kálváriáját járta végig. — Dohánykiutalás. A polgármester felhatalmazást nyert a dohányjövedéki központ igazgatóságától arra, hogy azon dohányosok részére, kik a tanácskormány intézkedése következtében legutóbb dohányt nem kaphattak, a helybeli dohánygyárból megfelelő mennyiségit szivart oszthasson ki. Az intézkedések eredményekép a kiosztás már a mai napon megtörténik.