Pápai Hírlap – XVI. évfolyam – 1919.

1919-04-12 / 15. szám

Ezeket új, a különböző szaktudományok sok* köréből vett ismeretterjesztések váltják fel, amelyek között első sorban, talán első helyen fog lépkedni a szociális tudományok szakanyaga, amelyet eddig oly ostobán és oly igaztalanul elűztek morcos tanférfiaink a tanintézeteink küszöbétől is. Ez új világ képéhez tartozik még a már fölöslegessé vált s eddig is értelmetlen érettségi vizsgálatok eltörlése, a fizikai oktatásnak nagy méretűvé tétele, a filozófia történetének teljes ismertetése és a moralista nevelés túltengése helyett az úgynevezett fizikai nevelés érvényesítése iskoláztatásunkban. Ezen intézkedések méltán nagy reményeket keltenek minden haladni tudó magyar tanférfiuban jövő közoktatásunkat illetőleg. Gy. Gy. proletárdiktatúra pénzügyi tervei. A Forradalmi Kormányzótanács a proletárdiktatúra életbeléptetése napján tudvalevőleg Lengyel Gyula volt kereskedelmi iskolai tanárt állította az Osztrák-Magyar Bank budapesti főintézetének élére. Ez a kinevezés több volt annál a megbízásnál, amelyet az októberi forradalom adott Lengyel hivatali elődjének. Itt már nem arról volt szó, hogy valaki a bécsi anyaintézettel „kellemessé" tegye a viszonyt, hanem arról, hogy a legnagyobb gyorsasággal és energiával keresztül vigye a Magyar Tanácsköztársaság önálló bankjának felállítását és az osztrák függőségtől való megszabadítását. A valóságban az a helyzet, hogy az önálló magyar bank, amelyről annyi hiábavaló szófecsérlés folyt a régi magyar parlamentben, már meg is van, mert az Osztrák-Magyar Bank budapesti főintézetének ilyen jellege a proletárforradalom kitörésével teljesen megszűnt és csupán keretét adja az új, teljesen önálló magyar jegybanknak. Időközben Lengyel Gyula pénzügyi népbiztos lett. Ezt megelőzően az Osztrák-Magyar Bankról és az összefüggő kérdésekről beható beszélgetést folytattunk Lengyel Gyula bankkormányzó népbiztossal, aki következőket mondotta: Az Osztrák-Magyar Bank budapesti főintézetét és az összes magyar, meg nem szállott területen levő fiókjait átvettem a Magyar Tanácsköztársaság tulajdonába anélkül, hogy ezzel az anyagi elszámolását, kérdését elintézettnek tekintenők, mint ahogy általában az az álláspontunk, hogy semmiféle külföldi vonatkozású dolgot nem szándékozunk egyoldalúan megállapítani. Az Osztrák-Magyar Bank legfőbb intézőit állásuktól felmentettem, miután a banknak alapszabályszerű szervezete a fentiek folytán megszűnt. így elmozdítottam a korábbi kormánybiztost, a helyettes bankkormányzót és a magyar főtanács tagjait, akik ezen rendelkezés folytán az Osztrák-Magyar Banknak március 31-iki közgyűlésén már részt sem vehettek. Bécsi követségünk állandóan tárgyalásokat folytat a korábbi jegybankkal, egyrészt a bankjegykérdés, másrészt a bank magyar ügyeinek likvidálása tárgyában. Ezzel szemben a magyar területen levő Osztrák-Magyar Bank fiókjainak a közvetlen érintkezést Béccsel megtiltottam. Eddig ugyanis az összes bankfiókok közvetlenül Béccsel érintkeztek, úgy hogy a budapesti főintézet a, fiókok ügyeiről semmit se tudott, sőt maga a főintézet se tud a saját ügyeiről, mert semmiféle önállósága se volt, dacára annak, hogy a főintézeti cimet és jelleget viselte. Ennek bizonyítására elég annyit felhozni, hogy az úgynevezett főintézetnek egyáltalán nem volt könyvelése, hanem a legkisebb tételek könyvelése és nyilvántartása a bécsi intézetnél történt. Annyira ment Bécs elzárkózottsága Budapesttel szemben, hogy a bécsi könyvelőségben egyáltalán nem alkalmaztak magyar tisztviselőt, bár egyébként az volt a szokás, hogy a budapesti főintézet minden tisztviselője rövidebb, hoszszabb időt Bécsben is köteles volt működni. Ennek következtében a Pénzintézeti központ három megbízható revizorát utasítottam, hogy a legegyszerűbb könyvelési rendszer könyveit nyissák meg. A bank átvételekor az intézet működését egész szűk körre szorítottam. Beszüntettem a váltóleszámítolást, a lombard- és jelzálogkölcsönök folyósítását és felfüggesztettem a hadikölcsönpénztár működését. Jelenleg az Osztrák-Magyar Bank táplálja fiókjai útján a giróforgalom kiterjesztésével lényegesen megszorított pénzforgalmat és sikerült is megakadályozni, hogy pénzeszközök hiányából zavarók támadjanak. Ezt aránylag csekély eszközökkel érhetjük el, úgy hogy hosszú időre el vagyunk látva bankjegyekkel. Az Osztrák-Magyar Bank közvetlenül semmiféle közszükségleti (tehát sém katonai, sem termelési) célokra sem utal ki összegeket, hanem csakis az állampénztár követeléseiből az állampénztár számlájára. Mindazokat az összegeket, amelyekkel a vidéki munkás-, katonatanácsok és direktóriumok a hadsereg szervezés, a közellátás és termelés folytonossága szempontjából igényelnek, az Osztrák-Magyar Bank illetékes fiókjai, az adóhivatalok, tehát az állampénztár számlájára utalják ki, úgy, hogy a budapesti főintézet pénzt csak a fiókoknak küld. Örömmel állapítom meg, hogy a vidéki tanácsok az eddigi tapasztalatok szerint komolyan és gondosan mérlegelik a szükségleteket és ezen a téren is tanúságot tesznek a munkásság nagyfokú érettségéről. Arra a kérdésre, hogy a bankjegy-ellátás és pénzeszközök tekintetében nem mutatkoznak-e zavarok a bankkormányzó a kővetkezőket mondotta: Bankjegyekkel, mint már említettem, hosszú időre el vagyunk látva, mert a pénzcirkulációt már az első napokban lényegesen megszorítottuk. A tanácsköztársaság gazdaságberendezése a pénz szerepét egyre szűkebb körre fogja szorítani, mert naponta újabb üzemeket veszünk köztulajdonba és ezek egymásközötti elszámolását a pénzintézeti központnál centralizáljuk. Váltópénzben hiány mutatkozik, jnert a bankjegy-lebélyegzéstől való félelmükben sokan a vas és nikkel darabokat rejtik el. Vannak falvak, ahol csak ilyen váltópénzért lehet vásárolni. Természetes, hogy ennek semmi célja sincs, mert egyelőre bankjegy-lebélyegzés dolgában a pénzügyi népbiztosság még nem határozott, másrészt miután a váltópénz cirkulációját mindenkép biztosítanunk kell, az elrejtés oly intézkedéseket vonhat maga után, amelyek éppen az elrejtett pénz elértéktelenedését vonhatják maguk után. Máris üzemben van a pénzverde, amely megfelelő váltópénz utánpótlásáról gondoskodni fog. Hiány mutatkozik egy- és két koronás papírpénzekben is, miután ezekét más országban nem bélyegezték le s ebben való bizakodásban sokan nálunk is elrejtik. Arra a kérdésre, hogy van-e az elrejtésnek értelme, a kormányzó így felelt: Az elrejtésnek semmi értelme, mert a pénzügyi népbiztosság eddig nem érintette a bankokban levő pénzeket, csak a tulajdonjogi rendelkezést korlátozta. Figyelmeztetni kell mindenkit, hogy a bankokban levő betétek mindig olyan pénzben vehetők fel, amely az adott időpontban forgalomképes, mig az elrejtett pénz elértéktelenítésére hatékony intézkedéseket lehet tenni. Bár egyelőre újabb papírpénz kibocsátása nincsen tervbe véve, mégis ha a közönség a bankjegyelrejtéssel szabotálja működésünket, módunk van például arra, hogy 2000 koronán felül érvénytelenítsünk minden olyan pénzt, amely nincsen bankban elhelyezve s ezek helyében újakat bocsássunk ki. Helyesen és saját érdekében cselekszik tehát mindenki, ha a pénzét bankokban helyezi el. A* forgalom megkönnyítése kérdésében a bankkormányzó a következőket mondotta: Minden lehetőt elkövetünk, hogy a készpénznélküli forgalom zavartalanul és bizonyos könnyítésekkel bonyolíttassék le. Meg fog jelenni egy rendelet, amely kötelezővé teszi a csekkneK fizetési eszközként való elfogadását. Ellenben mindenütt, ahol közellátási, hadügyi, termelési vagy más közérdek követeli, ott lehetővé tesszük a készpénzforgalmat. A készpénzforgalom korlátozására vonatkozó intézkedéseink nem akarják lehetetlenné tenni a forgalom fenntartását, hanem csak oda tendálnak, hogy a pénzt mielőbb kiküszöböljük, miután a pénzt a kommunista gazdasági rend tagadja. Például a hadseregszállítókra vonatkozó megjelent rendelet is azt a célt szolgálja, hogy a Vörös Hadsereg ellátása ne akadjon meg azon, hogy a szállítók a földmives termelőknek nem tudnak készpénzben fizetni. Viszont meg kellett akadályozni, hogy ezen a cimen a hadsereg ellátásával megbízott beszerzők — mert a régi értelemben vett kapitalista hadseregszállítót a Vörös Hadsereg nem ismeri — egyéb tőkék felett is rendelkezzenek. Ezért kellett az ilyen hadseregszállító megbízottak újabb folyószámláit a régiektől elkülöníteni. Mi a szerepe a Pénzintézeti Központnak ? Az Osztrák-Magyar Bank hatáskörét azért terjesztettük ki a Pénzintézeti Központra, mert sz.ükség van az összes szocializált üzemek egységes pénzügyi ellenőrzésére és revíziójának megszervezésére. A Pénzintézeti Központban egy igen nagyszabású revizori osztály létesült, amely az egész termelési és elosztási folyamatot pénzügyi szempontból ellenőrzi és amely szervezetnek módjában lesz a nem produktív üzemeket a termelésből kikapcsolni s a produktív üzemek fokozott kihasználását biztosítani. A Pénzintézeti Központnak ebből a szempontból tehát a kollektív gazdasági rend szervezésében egészen rendkívüli jelentőség jut. Ez lesz a statisztikai hivatal, amelyet a kommunista gazdasági rend egyik fő szervének szoktak tekinteni. Békessy Imre. — Olvasóinkhoz. A nyomdabérek újabb, 65%-os emelkedése az elé a dilemma elé állított bennünket, hogy vagy mi is ennek megfelelőleg 50%-al emeljük az előfizetési árakat, vagy pedig lapunk megjelenését ideiglenesen megszüntetjük. Tekintettel arra az igazán lelkes érdeklődésre, melyet a közönség lapunkkal szemben tanúsít, mi az előbbi módot választottuk. Amíg tehát a.viszonyok kedvezőbbre nem változnak, a Pápai Hírlap előfizetési ára egész évre 30 K, félévre 15 K, negyedévre 750 K, egyes szám ára 60 fillér. A forradalmi kormányzótanács rendeletei. XL. A földbirtokrendezés keresztülvitelére és a termelés folytonosságának biztosítására községi, járási, vármegyei és országos birtokrendező és termelést biztosító bizottságok létesíttettek. XLI. Minden hatóság köteles az országban használatban levő nyelvek bármelyikén kiállított hozzátartozó beadványt elfogadni, az elintézést a beadvány nyelvén közölni. XLII. Mindazok, akik önhatalmúlag intézkednek oly ügyekben, melyek a forradalmi kormányzótanácsnak vagy egyes népbiztoslágoknak vagy az alájuk rendelt hatóságoknak intézkedési körébe tartoznak, forradalmi törvényszék elé állíttatnak. Különösen súlyos büntetés alá esnek, kik jogosulatlanul fegyveres^ erőt vesznek igénybe. XLIII. A közélelmezési népbiztosság közellátási népbiztossággá alakult. Hatáskörébe tartozik minden élelmiszer és a közvetlen fogyasztát céljaira szolgáló minden egyéb közszükségleti cikk. XLIV. 1919 április 15-től, 1919 szept. 15-ig nyári időszámítás lép életbe. XLV. Aki a Forradalmi Kormányzó tanács vagy a népbiztosok rendeleteit megszegi, forradalmi törvényszék elé kerül. XLVI. A letartóztatottak tartása, élelmezése és munkaerejük átengedése iránt kötött szerződéseket az igazságügyi népbiztos kártérítés nélkül felbonthatja. XLVII. Minden gyógyszervegyészeti üzem (gyár, iparvállalat), amely gyógyszerek előállításával, feldolgozásával foglalkozik, minden gyógyszerárukereskedés, minden gyógyszertár, továbbá a kötőszerek, orvosi műszerek, betegápolási cikkek gyártásával és elárusításával foglalkozó vállalatok köztulajdonnak nyilváníttatnak. XLVIII. A Magyarországi Tanácsköztársaság ezennel köztulajdonba veszi — tekintet nélkül a bennük alkalmazott személyzet létszámára — valamennyi filmgyárat, filmlaboratóriumot, filmkölcsönző vállalatot, rokonipari üzemet, valamint a mozgóképszínházakat, minden ingó és ingatlan vagyonukkal, ennek tartozékaival és az üzem folytatására szolgáló készpénzzel együtt.