Pápai Hírlap – XVI. évfolyam – 1919.

1919-03-29 / 13. szám

Hogy miért a római birodalomban és hogy miért éppen e korban terjedt el ott is e, közel Ázsiából szárnyra kelt erkölcsi mondás, annak cáfolhatatlan magyarázata* az a körülmény, hogy soha, az eddigi világ egyetlen birodalmában sehol és semmikor nem dühöngött a kapitalizmus, militarizmus és imperializmus orgiája oly féktelenül és az emberek millióira oly lealázóan és nyomort terjesztően, mint éppen akkor Rómában. A keresztyénség Rómában való rohamos terjedésének ez a nyitja. A keletkezett egyházgyülekezetek a váltási díj magukravállalásával kezükbe ragadják a a rabszolgafelszabadítás legemberiesebb ügyét, bölcselő tanítóikkal nyíltan lebirálják a rabszolgák és kliensek zsírján meggazdagodott bankárokat, latifundistákat, régi és új patríciusokat, a császárok mindenre, még gyilkolásra is kész főhivatalnokait és a mindenek között leggőgösebb s legerőszakosabb centuriókat, főbb katonatiszteket. S a keresztyénségnek gondja volt rá, hogy hirdetésében és gyakorlatilag is a Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat — magasztos elve utján haladjon. S ennek köszönhette, hogy a kapzsi és a hitelöket vesztett pogány papok által felidézett oly sok és oly iszonyú üldözések ellenére is terjedett s majd három század szenvedése után mindenható államvallássá lett. Államvallássá tétele külsőleg ugyan korlátlanná tette terjeszkedését, de belsőleg meggyöngítette. Ezután is hirdette ugyan minden a Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat — erkölcsi tant, ámde mivel államvallás lett, kiváltképpen a pápás egyház mindig institúciójában, hierarchiájában, államformájában és társadalmi berendezettségében, akarva, nem akarva, magára vette a megbukott római birodalom militarizmusát, kapitalizmusát és imperializmusát s így a fenti erkölcsi parancs teljesítését az emberekben kikényszeríteni nem tudta. Ez az ellenmnndás az oka annak a sok társadalmi evolúciónak, revoluciónak és vérontásnak, amelyek a középkor kezdetétől fogva máig csupa vérfolttal, börtönnel, bitóval, gályarabsággal s mindenféle kinzó eszközökkel foltosítják be az emberiség történetének lapjait. Ezt az ellentmondást egyedül az igaz emberszeretet ereje s e szereteten épülő államforma szünteti majd meg és a hazánkban és Oroszországban immár kormányzó hatalommá ez az új szellem s ennek a való emberszeretetnek államformája köszöntött be, amelynek nem a homo homini lupus a jelszava, hanem e szent parancs: Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat. o

y. A forradalmi kormányzótanács rendeletei. A tanácsköztársasággá alakult Magyarország új rendjét a forradalmi kormányzótanács eddig a következő rendeletekkel szabta meg: I. A tanácsköztársaság minden ellensége, minden rabló és fosztogató halállal lakol. II. Szeszes italok kimérése, forgalombahozása, fogyasztása tilos. III. Fegyvert csak a védőseregek tagjai viselhetnek, más mindenki beszolgáltatni tartozik. IV. A forradalmi kormányzótanács által felállított forradalmi törvényszékek ítélnek minden hatáskörükbe ítélt bűncselekmény felett. V. A köznyugalom megzavarására alkalmas hirek terjesztői forradalmi törvényszék elé kerülnek, tettük halállal is büntethető. VI. Mindennemű nemesség, rang és cím, rendjelek, érdemrendek, kitüntetések, valamint a hivatalnokoknak nem szolgálati beosztását, csak rangját jelentő elnevezések eltöröltetnek. VII. Nincs többé törvénytelen gyermek, az atya az anyakönyvi lapba bejegyzendő s csak olyan anyakönyvi lap adható ki, melyből nem tűnik ki az utólagos bejegyzés. VIII. Az együttélésnek törvényes házassággá nyilvánítását szabályozó rendelet hiteles alakban később fog megjelenni. IX. Mindazon ipari-, bánya- és közlekedési üzemek, melyek munkáslétszáma a húszat meghaladja, köztulajdonba vétetik, társadalmi vezetés és munkásellenőrzés alá kerülnek. X. Minden lakóház a magyarországi tanácsköztársaság tulajdona. Mindenki lakbért fizet, kivéve azon munkásházak lakói, melyeket a munkás (tisztviselő) maga építtetett, vagy szerzett meg és amelyben maga is bennlakik. (Ez a rendelet egyelőre csupán a benne felsorolt városokban lépett életbe, Pápán nem.) XI. Életbe lép az általános munka-kényszer, valamint a munkához való jog. A munkaképteleneket, a saját hibájukon kívül munkához nem jutókat az állam tartja el. XII. A szociálizálásra alkalmas pénzintézetek a tanácsköztársaság vezetése és ellenőrzése alá kerülnek. XIII. A pénzintézeteknél lévő páncélrekeszek ellenőrző kezelés céljából felnyittatnak. XIV. Aranyérmeket és külföldi pénznemeket mindenki 14 nap alatt beszolgáltatni köteles. Színház. Szombaton, vasárnap, kedden és szerdán — részben jutalomjátékokul — ismétlések voltak több-kevesebb sikerrel. Különösen a „Mágnás Miska" keddi előadása maradt jóval alul a várakozáson. Az énekesek között és a zenekarban általános fegyelmetlenség uralkodott, bár a buzgó karmester teljes erővel igyekezett jobb irányba terelni a dolgokat. A darab két főszereplője, főként a harmadik felvonásban, erős túlzásba csapott át és mókázásuk inkább kellemetlen, mint mulatságos volt. A „Névtelen asszony" előadása már inkább megütötte a mértéket. A címszereplő Benkő Ilona derekasan reászolgált az • elismerésre, ami sürü tetszésnyilvánításokban és a zsinórpadlásról hosszan reáhulló virágesőben jutott iránta kifejezésre. Hétfőn este „Művészestély"-t rendezett a társulat. A műsor „fehér"-nek jelezte — s ezt az igéretét nagyobbrészt be is tartották. Egyéb jót azonban a legnagyobb jóakarattal sem tudunk róla mondani. Csütörtökön Máthé jutalomjátéka gyanánt a „Zsuzsi kisasszonyt" elevenítették fel. Az előadás meglehetősen rossz volt. Máthé, a társulat legtörekvőbb tagja és a címszerepet játszó Dalnoky Tessza elég jók voltak, ellenben a többiek, főleg Falsetti hálás szerepét játszó Császár feltűnő gyöngeségükkel tűntek ki. Az előző esték hibáiért bőven kárpótolt a „Gróf Rinaldó" pénteki bemutatója. Ilyen összevágó, jó előadást mint ez, keveset produkált ittléte óta a társulat. A darab maga is a sikerültebb operettek közé tartozik. Muzsikája szép, librettója romantikus. Kállay Jolán és Császár Gyula voltak oszlopai az előadásnak. A sokszor felzúgó taps jórésze nekik szólott. Ám Érczkövy László és Dalnoky Tessza is bőven reászolgáltak az elismerésre temperamentumos játékukkal és ügyes táncaikkal. A „Gróf Rinaldó" meghódította a közönséget és még sok telt házat fog vonzani. BET! ÚJDONSÁGOK. — Dr. Rainprecht távozása. A proletár diktatúrával megszűntek a kormánybiztosi állások. Távozott Veszprém vármegye kormánybiztosa, dr. Rainprecht Antal is, ki ugyan lemondását már előzőleg néhány nappal benyújtotta. Bucsuzóul megállapítjuk róla, hogy helyét becsülettel megállta, szivében és tetteiben — pártköteléktől függetlenül — mindig szociálista volt, kinek ritka tehetségére bizonynyal szüksége lesz még új állami berendezkedésünknek is. y — A pápai direktórium. A pápai Munkás- és Katonatanács az új, szociális forradalom kitörésének első hírére azonnal saját kebeléből megalakította a város direktóriumát, mely a város* területén az egész tényleges hatalmat átvette. Az összes hatóságok azonnal teljes készséggel vetették magukat alá a direktórium minden rendelkezésének. A város felett rendelkező forradalmi szerv tagjai lettek: dr. Balla Róbert, Torma Lajos, a volt szociáldemokrata párt- és Bognár József, a volt kommunista párt elnöke. A két párt tudvalevőleg szociálista párt néven egyesült. Hivatalból tagjai a direktóriumnak Buxbaum Béla, kit a központi katonatanács a helybeli karhatalom és vörös hadsereg szervezésével bízott meg és Molnár Árpád párttitkár. A direktórium üléseit a városháza polgármesteri irodájában tartja. — Intézkedések. A proletár diktatúra első hete lázas tevékenységben telt el. A helyi direktórium a központi népbiztosságoktól nyert utasítások szellemében a kommunizmus eszméit iparkodik valóra váltani. Intézkedései közül itt csak néhányat említünk fel: a takarékpénztárak lezárása, mindenki csak annyi készpénzhez juthat, amennyi tényleges szükségletére kell; az üzletek leltározása, dugáruk felkutatása; hogy e téren minő eredményeket értek el, felemlítjük csupán azt, hogy egy helyen kincseket érő gyolcsárun kivül nagymennyiségű arany- és ezüstkészletre is rátette kezét a direktórium^; a lakásügyek rendezése: ezek során a Kaszinó és a Polgári Kör helyiségeit is igénybe vették mérnöki, illetve faügyi hivatal céljaira; a várkert megnyitása, sporttelep kijelölése, népkönyvtár létesítésének előkészítése s még egy egész sereg. — Esküvői meghívók. Kálmán Dávid és neje és Blum Józsefné, tisztelettel meghívják jóbarátaikat és ismerőseiket gyermekeiknek: Gizinek és Lajosnak e hó 31-én d. u. 1 órakor tartandó esküvőjére. (Minden külön értesítés helyett.) Sonnenfeld Helén és Nemsitz Ede e hó 30-án d. u. 2 órakor tartják esküvőjüket özv. Lang Gusztávné lakásán, Eötvös-utca 27. szám alatt, hova ez úton meghívják jó barátaikat és ismerőseiket. (Minden külön értesítés helyett.) — Vonatkorlátozások. A szombathe/yi máv. üzletvezetőség értesítése szerint folyó hó 28-tól kezdve a Budapestről Pápára reggel 6 óra 10 perckor induló személyvonat márciusban csak páratlan, áprilisban pedig csak páros napokon közlekedik. A Pápáról Budapestre d. u. 2 óra 19 perckor induló vonat márciusban páros, áprilisban páratlan napokon közlekedik. — Teljesen megszűnnek a Budapestről Győrön át Bécsbe d. e. 10 óra 25 perckor induló és a Bécsből Győrön át Budapestre este 7 óra 10 perckor érkező vonatok, továbbá a Pápáról reggel 6 óra 1 perckor Győrbe induló és onnan ide este 8 óra 10 perckor érkező vonatpár is. — A pápa—csornai vonalon a Pápáról reggel 5 óra 25 perckor induló és ide este 7 óra 55 perckor érkező vonatok csak minden szerdán és szombaton közlekednek. — Pápa—Veszprémvarsány között a Pápáról d. u. 4 óra 30 perckor induló vonat csak minden páros és az ide reggel 7 óra 32 perckor érkező vonat csak minden páratlan napon közlekedik. — Pápa—Bánhida között a Pápáról d. e. 11 óra 14 perckor induló vonat csak minden páratlan és az ide d. u. 3 óra 2 perckor érkező csak minden páros napon közlekedik. — Közalkalmazottak állásfoglalása. A helybeli közalkalmazottak mindeddig a gazdasági osztályharc alapján voltak/ugyan szervezkedve, de politikailag különböző pártokhoz tartoztak. E téren e hó 26-iki gyülésük meghozta a viszonyokból folyó természetes változást. Legalább másfélszázán voltak jelen a gyűlésen, mely a főiskolai tornaterem helyiségében e tárgyról határozott. A gyűlésen Sarudy György elnökölt. Imreh Albert ügyvezető elnök szólott elsőnek Magyarország új forradalmi átalakulásáról, mely parancsolólag megmutatja, hogy a közalkalmazottaknak hol lehet egyedül a helye. Lelkes hatást ért el Garbai kormányzó-tanácsi elnöknek a tisztviselőkhöz intézett beszédjének felolvasásával. Majd Gáspár titkár terjesztette be a főbizalmi tanács javaslatait, hogy a politizálást eltiltó alapszabály pont töröltessék, s hogy testületileg lépjenek be a szociálista pártba. A