Pápai Hírlap – XVI. évfolyam – 1919.

1919-02-01 / 5. szám

MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Laptulajdonos főszerkesztő: Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Előfizetési árak: Egész évre 20, félévre 10, negyedévre 5 K. DR. KÖRÖS ENDRE. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar úr Egyes szám ára 40 fillér. DR. KÖRÖS ENDRE. könyv- és papirkereskedésében. A néptanács. Abból a „fonák helyzetiből, amire múlt heti vezércikkünkben rámutattunk, abból a képtelenül viszás szituációból, amiben két hónapja sínylődik városi adminisztrációnk, nem a radikális, az egyedül igazságos s egyúttal egyedül megnyugtató módon akar közigazgatási kormányunk kibontakozni, vagyis nem rendeli el a képviselőtestületek és törvényhatóságok újjáalakítását, hanem helyette életrehívja, ideiglenesen bár, de bizonytalan időre terjedő hatállyal megalkotja: a néptanácsokat. Ma ez már befejezett tény. Az idevágó törvény tegnap megjelent, a különböző helyi nemzeti tanácsok, melyek — amennyiben ugyanis, mint azt sok helyről méltán felpanaszolják, nem lépték túl hatáskörüket — amúgy is csupán az irányítás és ellenőrzés tisztét gyakorolták, rövidesen feloszlanak s a városok teljes jogú kormányzatát kormánybiztosi kinevezés alapján összeülő néptanácsok fogják átvenni. A városi tanács s a melléje kinevezendő vagy 11 néptanácsos azzal a hatáskörrel fogja intézni a város ügyeit, amivel eddig a 180 főnyi (szerintünk egyébként túlnagy) fele részben választott, fele részben virilis jogon működő képviselőtestület volt felruházva. • Hogy mért nem választotta a kormány azt a megoldási módot, mely a demokratikus közszellemnek legjobban megfelel, mért nem rendelt el az általános, egyenlő és titkos választójog alapján képviselőtestületi választásokat, mért nem látta szivesebben, hogy az új, bár a réginél kisebb számú, legfeljebb félakkora képviselőtestület méltán, teljes joggal mondhassa el magáról, hogy ő valóban a népakarat legális kifejezője, azt legfeljebb sejthetjük, de biztosan nem tudjuk. Azt, hogy e választások eredményétől csak a legkisebb mértékben is tartott volna, eleve kizárjuk kombinációink köréből. A nép legszélesebb rétegeire terjedő választójog alapján csakis igazán a nép javát akaró s a munkával egyet jelentő haladást képviselő képviselőtestület ülhetett volna össze. Másnak kell itt az oknak lennie. Múlt héten már céloztunk reá: arra gondolhatott a kormány, hogy jogfeladásszámba mehetne, ha Veszprémben, Tolnában, Hajdúban választanak akkor, amikor Torontálban, Csíkban, Liptóban ez nem lehet. Ez az érv azonban csak az esetben helytálló, ha politikai megnyilatkozásról van szó. Nemzetgyűlési választás ma valóban jogfeladás volna, de hogy az alatt, míg az ország egyes részei a megszállást sinylik, mért ne intézhetnék a meg nem szállott részek vezetését törvényesen egybegyűjtött, autonóm testületek, azt részünkről megérteni nem tudjuk. Tehát néptanács lesz, s ezáltal szerintünk rosszabb helyzet, mint ha a régi képviselőtestületek maradtak volna érvényben. Azoknak legalább fele hivatkozhatott arra, hogy ha nem is az egész népnek, de mégis a nép jelentékeny részének bizalmából került be a város sorsáról döntő testületbe. Ezeket autokrata módon egy ember fogja kinevezni, s ha ismerve a mi főispán-kormánybiztosunkat, biztosak is vagyunk felőle, hogy kizárólag olyanokat fog a néptanácsba ültetni, kik egyedül a nép javáért, s nem önös egyéni céljaikért akarnak ott dolgozni, a kinevezési módszer abszolutisztikus rendszerével azért semmikép se tudunk mégse megbarátkozni. Azt a nagy felelősséget, ami pld. városunkban is ma ama bizonyos kormányzó-testületre vár, amikor a lakosság számára, legalább ideiglenesen nagy megterheltetést jelentő nagy vállalatok, így építkezések, kisajátítások egész sora, vízvezeték - kiterjesztés, kórház - alakítás, ipari üzemek, esetleg szénbányaüzem megszerzése vannak tervbe véve, s a munkátlanság leküzdése érdekében feltétlen megvalósításra is várnak, azt a nagy felelősséget teljes joggal vállalhatja olyan testület, melyet e célra kimondott felhatalmazással a nép bizalma titkos szavazás útján kiküld, de nem vállalhatja lelkiismeretesen egy olyan szűkköru tanács, mondjuk: néptanács, melynek erre magától a néptől tulajdonképeni megbízatása nincs. Még ha az annak idején bár nyilvános népgyűlésben, de nem titkos szavazással, hanem csak közfelkiáltás útján megválasztott nemzeti tanács kebeléből választatnának is ki az új néptanácsosok, a dolognak némileg abszolutisztikus ízén ez sem változtatna. Az abszolutizmusból pedig még néptanács formájában sem kérünk. Azzal örökre eltelt mindenki, legfőkép azonban azok, akik éveken át legsúlyosabban érezték az abszolút hatalom átkát künn a harctereken. Mért nem juthatnak egy választás keretében végre ezek is szóhoz? Dr. K. E. A vallásoktatás mellett. Vasárnap délután méreteiben és lefolyásában egyaránt impozáns népgyűlés folyt le városunkban, mely tiltakozott azon szándék ellen, hogy a vallásoktatás az iskolák tantervéből kiküszöböltessék. A népgyűlést eredetileg a kollégium tornatermébe hirdették, a hatalmas terem 'azonban szűknek bizonyult a megjelent nagy tömeg befogadására s ezért a kollégium udvarára mentek, mig a szónokok az I. emeleti folyosó ablakaiból szólottak a néphez. A megjelentek számát bizton tehetni 1 1/

t ezer főre s a nagy sokadalomban felekezeti különbség nélkül a város minden társadalmi osztálya képviselve volt. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a népgyűlésen egyetlen gyűlölködő hang, egyetlen politikai célzás nem hangzott el, bizonyítékául annak, hogy a kérdést az összehívók tapintatos bölcsessége felekezeti és pártszempontokon felül álló ügynek tekinti. A népgyűlésen öyurátz Ferenc nyug. ev. püspök elnökölt, ki nagy figyelemmel hallgatott, szép beszédben üdvözölte a megjelenteket fc adta elő a népgyűlés célját. Utána az ügy előadójaként Varga József postafőtiszt meggyőző érvekkel okolta meg s ajánlotta elfogadásra a miniszterelnökhöz felterjesztendő következő, feliratba foglalt határozati javaslatot: Miniszterelnök Ur! A magyar nemzet zöme megértő lélekkel köszöntötte a nagy átalakulást: teljes függetlenségét és szabadságát üdvözölte benne. Annál megdöbbentőbb a csalódás. Oly jelenségek mutatkoznak, amelyek drága kincsünknek, a vallásnak az iskolai oktatásnál, nevelésnél való félrevetését célozzák. Pápa város vallásához és nemzetéhez ragaszkodó közönsége 1919. év január hó 26-án tartott gyűlésén felekezeti különbség nélkül egyhangúlag azon határozott kívánságának adott kifejezést, hogy az ifjúság nevelésénél, mint nélkülözhetetlen tényező, továbbra is okvetlen megmaradjon a kötelező hitoktatás. E tettében egynek érzi magát a nemzet óriási többségével és éppen ezért felkéri a kormányt, képviselje a népnek igazi akaratát és a leghatározottabban utasítson vissza minden oly irányú törekvést, amely az iskolai nevelésből a vallástanítást kizárni akarná. Miniszterelnök Ur! Hivő emberek vagyunk. Istenbe vetett hitünk alapja világnézetünknek, ez igazított el bennünket az élet ezer meg ezer keserves fordulatában, ebből merítettünk erőt és megnyugvást, friss lendületet és kitartást. Nem akarjuk, hogy gyermekeink kolduslelkek. legyenek. Önmagukban biztosaknak, erőseknek és erkölcsöseknek akarjuk nevelni őket. Járjanak a magát kinyilatkoztató Isten örök igazságainak napsütésében és ne a gyarló emberi vélekedések imbolygó mécsvilágánál bukdácsoljanak. STERNBERG hangszergyár Rákóczi-út 60. szám alatti „Zenepalotá^-jáiials: cimbalom-termeiben a legmodernebb cimbalmok jótállással vásárolhatók. Olcsó árak. m. Vidékire pontos szállítás.