Pápai Hírlap – XVI. évfolyam – 1919.

1919-11-05 / 43. szám

PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER: SZERDÁN ÉS SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 40, félévre 20, negyedévre 10 K. Egyes szám ára 40 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő : DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Legújabb. Á román cenzúra munkában. Amikor a múlt héten a fővárosi szociáldemokrata párt küldöttsége járt Horthy fővezérnél, az onnan a lehető legjobb benyomással távozott. A munkások ezen eredményes látogatásáról a budapesti sajtó egyhangúan be akart számolni. Jellemző azonban, hogy a románok -az összes budapesti lapokból eltüntették az erről szóló cikkeket, úgy hogy az újságok fehér oldalakkal jelentek meg. Nagy tüntetés a keresztény nemzeti kormány mellett. A megvesztegetett román cenzúra miatt kerülő uton Bécsből kapjuk a hirt, hogy a fővárosban az ünnepek alatt nagy munkástüntetések voltak a Friedrich-kormány mellett. A Krisztina-térről több mint harmincezer munkás vonult fel nemzetiszínű zászlókkal, a Himnusz éneklésével a budai várba, Sir George Clark elé, hogy tüntessen a keresztény nemzeti kprmány mellett. „Éljen a kormány!" „Éljen a nemzeti hadsereg!" — kiáltásokkal vonultak végig az utcán, mire a kinyílt ablakokból virágesőt árasztottak rájuk. A felvonulás után 260 tagu vegyes küldöttség jelent meg Sir Clark előtt, amely kijelentette, hogy a Magyarországon inaugurált keresztény nemzeti irányzattal az egész nép szolidáris. Kijelentették, hogy zsidó politikusnak a kormányba való ber vétele provokáció és jeladás lesz az egész polgárság és munkásság sztrájkjára. Sír George Clark a küldöttségnek megnyugtató választ adott. Másnap a keresztény nők küldöttsége előtt kijelentette Sir Clark, hogy a legteljesebb mértékben távol áll tőle a magyar nemzetre olyan kormányt ráerőszakolni, melyet az ország nem fogadna szívesen. Protestáns gazdapárt? Nagyatádi Szabó István hivei azt híresztelik, hogy az ő pártjuk a protestáns magyar gazdák érdekeit védi, ellentétben a keresztény földmives párttal, mely a katholikus érdekeket szolgáljak. Nyilvánvaló a tendencia, hogy ezzel legalább a protestáns vidékeket szeretnék megnyerni nagyatádi Szabó részére. Az a fegyver, ami itt jelentkezik, a legvégzetesebben romboló. Soha a magyarnak nagyobb szüksége nem volt az összetartásra és egységre, mint ma. Vallásháború előidézése a nemzet halálát jelenti. KURTZ GYULA zongoraraktára UK Pápn, ITö-téi". «« Az ébredő Felsőmagyarország. A Cseh megszálás igája alatt sínylődő Felsőmagyarországból reményeket keltő hirek szállanak át hozzánk. Megmozdult a föld az elnyomók lába alatt. A nagy gőggel betolakodott cseh uralom hatalma megingott s a mesterségesen felfujt cseh imperiálizmusra az összeomlás keserves sorsa vár. Egy menekült magyar főerdésszel volt alkalmunk beszélni. Közvetlenül és kiterjedt összeköttetései révén szerzett tapasztalatait közölte velünk. Elmondta, hogy a Felsőmagyarországra behozott cseh ezredekben a fegyelem meglazult, a katonák követelik, hogy vigyék vissza őket hazájukba, ők idegen országban nem akarnak szolgálni. A csehországi belső forrongások miatt a cseh kormány eleget tesz a katonák kívánságának s már is leszerelte az idősebb évfolyamokat. Kényszerítőleg hatott az is, hogy á tót ezredek is követelik a csehek azonnali kivonulását és a cseh tisztek eltávolítását. A tót ezredek legénysége titkos összeköttetésben van az internált magyar tisztekkel. Magyar érzelmüknek azzal adnak kifejezést, hogy ki- és bevonulás alkalmával magyar katonanótákat énekelnek s a laktanyákban is gyakran felcsendül a Himnusz imádságos dallama. A magyar érzelmű pozsonyi — volt 72-ik — gyalogezredet már lefegyverezték a csehek, de ezek az erőszakos intézkedések nem használnak, csak az elkeseredést növelik. A felsőmagyarországi ezredek — dacára a szigorú határzárnak és a cenzúrának — már tudnak arról, hogy ismét van magyar nemzeti hadsereg, melynek ezredei elől ma már Székesfehérvárról elvonultak és Budapestről elvonulóban vannak a román hordák. Rajongó lelkesedéssel emlegetik Horthy fővezér nevét s várják felszabadító vitéz hadseregét. Pedig a magyar vörös hadsereg hordákká züllött osztagai a magyarok iránti rokonszenvet annak idején alaposan megsemmisítették. Most Horthy fővezér varázslatos neve újra felélesztette a magyarok iránti bizalmat, a magyaroktól várják felszabadulásukat. A polgárság nyelvkülönbség nélkül a cseh uralom azonnali megszüntetését követeli. A csehek erőszakos intézkedése, kapzsisága mérhetetlen elkeseredést keltett. Most legújabban gazdasági hivatalokat állítottak fel. Ezek tulajdonképpen rekviráló hivatalok, melyek mindent elszednek a néptől és viszik az élelmiszert az aranyos Prágába és a forradalmi hangulatú munkásoknak. Szenicz és vidékén valóságos forradalom tört ki a gazdasági hivatalok ellen s az ellenszegülés terjed tovább az egész Felvidéken. Zsolnán, Ruttkán és Rózsahegy vidékén nagy lázadás tört ki, mert a csehek Hlinka Antal plébánost csehellenes magatartása miatt letartóztatták és Morvaországba vitték. A lázadók követelik a Felvidéknek Magyarországhoz való visszacsatolását. A mozgalom terjed; a cseh hatalomnak nincs ereje, hogy útjába álljon a mozgalom terjedésének. Pozsonyban is baj van. Prazek miniszter m. hó 5-én Pozsonyba jött. A vasútról nem tudott bejutni a városba, mert az elkeseredett nép útját állta és agyon akarta verni. A miniszter visszautazott Prágába és lemondott. A pozsonyi zsupánt Nagyszombatban kőzáporral fogadták, alig birt elmenekülni. Nyitra vidékén egy rekviráló bizottságot csak ötven cseh katona szuronya mentett meg az agyonveréstől. Ezekről természetesen nem beszél a cseh sajtóiroda. Erkölcstelen bölcsőben született meg a cseh imperiálizmus és most ezeréves köteléket akar elvágni szennyes kardjával. És mégis az lesz a vége, hogy az új cseh térkép nem lesz nagyobb, a mi határaink is ott lesznek, ahol voltak. Erről beszél minden hír, mely átszáll hozzánk északról, keletről. ÚJDONSÁGOK. — Tisza István emlékünnep. Múlt hó 31-én az egész magyar nemzet hálás kegyelettel áldozott időnek előtte soraiból erőszakkal kidöntött nagy fia, Tisza István, volt magyar miniszterelnök emlékezetének. Az ez alkalommal rendezett gyászünnepség első része a budapesti Kálvin-téri református templomban folyt le. A kegyelete e magasztos ünnepére megjelentek József királyi herceg, Friedrich István miniszterelnökkel élén a kormány összes tagjai, továbbá a magyar politikai és társadalmi élet minden számottevő tényezője. A gyászünnep a XC. zsoltár fenséges akordjaival kezdődött s gerincét az a gyönyörű imádság alkotta, melyben az egész magyarság lelke szólalt meg Németh István dunántúli református püspök ihletett ajakán. Mély meghatottság, az őszinte gyász áhítata ült az arcokra az igazán szivbemarkoló, költőileg szép szavak hatása alatt, melyek végén magasba szárnyaló fohászban Isten áldásáért könyörgött nagy fiától megfosztott szegény hazánkra. Petri Elek püspök áldása s a Himnusz eléneklése után a nagy közönség a Bocskay-huszárok sorfala között vonult ki a templomból. Az ünnep második része a Nemzeti Társaskörben folyt le, hol Beöthy Zsolt, a magyar irók fejedelme állított méltó emléket Tisza Istvánnak klasszikus tökélyü tanulmányával, Kozma Andor pedig egy görög sorstragédia befejező karénekeivel glorifikálta a nemzet tragikus hősét. A Nemzeti Társaskör elhatározta, hogy vezérének emlékére müveit kiadja és szobrára országos gyűjtést indít. A gyászünnepségeken a pápai iskolákat, melyek érdekében Tisza István mint kerületi főgondnok áldásos tevékenységet fejtett ki, Kis József főiskolai gondnok, Pongrácz József, Faragó János és dr. Kőrös Endre igazgatók képviselték. — Városi közgyűlés. Pápa város képviselőtestülete f. hó 8-án d. u. 3 órakor közgyűlést tart, melynek fontosabb tárgyai lesznek: az 1919. évi költségvetés, ingatlanátruházási s más illetékek felemelése, szegény lakosság ellátására 250 00 K megszavazása, a nemzeti hadsereg felszerelésére megindítandó gyűjtésre vegyes bizottság megalakítása, ugyané célra önkéntes adókulcs megállapítása. — Horthy fővezér és a munkásság. Ily cimü múlt heti hírünk kiegészítéséül a fővezérnek a budapesti munkáskiküldöttek előtt tett nyilatkozatából közöljük még a következő fontosabb részleteket: „Mi mindnyájan polgárai vagyunk a hazának. Önök épen olyan polgárai, mint amilyen munkása én vagyok, ki nem napi 8 órát, hanem sokszor napi 24 órát dolgozom. Csakhogy dolgozzon mindenki a maga módja szerint. Aki irni tud, az írjon, aki ásni, az ásson és nem fordítva, mint azt az Önök zsidó vezetői hangoztatták. Vagyok szociális érzéssel, de a hazámat visszadobni a sir szélére nem hagyom. Ha pedig a hadsereg fegyelme ellen csak rejtett célzásokkal, vagy burkoltan, izgatások történnek, a bujíogatókat ott a helyszinen, a kaszárnya előtt fogom felakasztatni és addig fognak lógni elrettentő például, mig le nem szakadnak a kötélről. A hadsereg fegyelme kitűnő ;