Pápai Hírlap – XVI. évfolyam – 1919.

1919-11-01 / 42. szám

PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER: SZERDÁN ÉS SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak ; Egész évre 40, félévre 20, negyedévre 10 K. Egyes szám ára 40 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő : DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda, Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Legújabb. Muraköz a mienk marad. Egy nagykanizsai lap teljesen megbízható forrásból jelenti, hogy a békekonferencia Muraközt és a vendvidéket Magyarországnak itélte vissza. így Zalavármegye területéből nem vesz el semmi. A románok garázdálkodásai. A román kormány gazdasági bizottsága felszólította a budapesti Hofher és Schranz gépgyárat, hogy telepeit szerelje le és szállítsa Romániába. A gyárnak Crajovában is van egy kisebb telepe, s ha az erőszakos parancsnak nem engedelmeskedik, a románok kilátásba helyezték, hogy a crajovai gyártelepet bezárják, illetve román tulajdonnak nyilvánítják. Ugyanilyen eljárást követnek a Bukovics Faipar r. társasággal szemben is, amelynek igazgatóságát egyszerűen elmozdították és a vállalat vezetésére román megbízottat küldtek ki. Jutalom Tisza gyilkosai fejére. A magyar belügyminiszter, a törvényhatósági kormánybiztosttáviratilag a következő felhívás közzétételére kérte: Felhívás! Gróf Tisza István volt m. kir. miniszterelnököt 1918. évi nov. 1-én, katona ruhába öltözött ismeretlen tettesek, budapesti lakásán meggyilkolták. A bünügy felderítésére és az ismeretlen tettesek elfogása iránt a nyomozás folyamatban van. A magyar belügyminiszter felhívja mindazokat, akik a gyilkosság tervezete és elkövetése, vagy a tettesek személyére nézve adatokkal rendelkeznek, jelentsék a budapesti rendőrfőkapitányság bünügyi osztályánál. Azt, akinek bemondott adatai alapján az ismeretlen bűntetteseket a rendőrség kézrekeríti, a magyar belügyminiszter 30.000 K jutalomban részesíti. A pápa a népek kiengeszteléséért. A „New-York Sun" jelenti Párisból, hogy a pápa Franciaországhoz egy irást küldött, amelyben kijelenti, hogy a háború ütötte sebek nem gyógyulhatnak meg, ha a világ népei hamarosan ki nem engesztelődnek egymás iránt. ELSŐ PÁPAI SZABÖIPAROSOK KÖZÜZEMŰI TÁRSASÁGA Pápán, Széchenyi-tér és Zimmermann-ntca sarkán. Vállalkozunk minden, a szakmába vágó munkák, úgymint polgári-, papi- és egyenruhák elkészítésére lehető jutányos áron. Modern szabás! Elsőrendű munkaerők! Tisza István. 1919. okt. 31. Halottak napja lesz holnap, emlékezzünk . , . Mindig szomorú emlékeket keltett bennünk ez a nap, de ezerszer szomorúbbak az emlékek idén. A mártírok éve volt ez az év, a magyar haza száz meg száz mártírjáé. Méltó kegyelettel emlékezve mindazokról, kik e gyászos év folyamán a hazáért adták életüket, emlékezzünk meg kiváltképen arról, ki első volt a megdicsőültek sorában. Elsőnek mondjuk őt, mert első volt időben is és első volt nagyságban, hazaszeretetében is. Egy évvel ezelőtt nem volt szabad kitűzni a gyászlobogókat. Külsőnkön nem mutathattuk gyászunkat, legfeljebb szivünket fogta el valami bús sejtelem, tán a fátum előérzete. És most egy év telt el azóta. S a régi igazság ismét bevált. Az Isten elvette őt tőlünk, hogy lássuk, mit vesztettünk benne. „A háború okozéja, a nép, a magyar faj ellensége volt!" — kiáltotta a félrevezetet tömeg. És ma, mikor immár a szenvedély zúgó hullámai már lecsillapultak, hajtsuk le gyászolóan, de egyúttal bünbánólag is mi szegény magyarok fejünket. Gyászoljuk a minden izében, vérében igazi magyart, az erős kezű, bátor férfiút, ki talán egyedül tudta volna megmenteni magyar testvéreinket attól, hogy a szláv és oláh tenger el ne nyelje őket. S a vádak, amiket ellene szórtak? Egy év után már tisztul a frázisokkal megtelített levegő és már kezdjük látni az igazságot. Tisza Istvánról kiderült, hogy nem volt a háború okozója, sőt a háború kitörését minden erejével igyekezett megakadályozni; de amikor belekényszerítettek bennünket, a magyar becsület nem engedte, hogy szövetségeseit cserbenhagyja. Ne nézzük politikai elveit és cselekedeteit, melyről a történet van hivatva dönteni. De lássuk meg benne azt az erős nemzeti és puritán világnézetet, mely őt mindenben vezette; lássuk és csodáljuk erényeit, sőt — ember volt ő is! — hibáit, mert amit tett, még ha elhibázott volt is, Magyarországért tette. Erős, lángeszű, külsőleg rideg, de valójában melegszívű magyar hagyta itt vele szegény hazánkat. Kegyelettel áldozván e napot minden mártir emlékének, áldozzunk egy könnycseppet a legnagyobb mártir emlékének is. KURTZ GYULA zongoraraktára XX Pápa, Fő-tér. ÚJDONSÁGOK. — Halottak napja. „Hullatja levelét az idő vén fája", süvölt a hideg őszi szél, a halottak napja emlékeztet bennünket az elmúlásra. Mementó moril — gondolj a halálra. De ne csak a halálra; gondoljunk a halottakra, elköltözött kedveseinkre is, akik előttünk tiporták az élet rögös ösvényét. Gondoljunk a halottakra, a harcterek néma lakóira, akik érettünk áldozták fel a legdrágábbat — életüket; gondoljunk a mártírokra, akiket a legvadabb terror fosztott meg életüktől, amiért nyiltan merték hirdetni, hogy Istent, Hazát megtagadni nem hajlandók... A Pápán, március 15-én kiszenvedett három vértanú emlékének felújítására ma, szombaton délután a keresztény szociálista párt gyászünnepélyt rendez a kálváriái temetőben. Gyülekezés délután fél 3 órakor a Főtéren, honnan az egybegyűltek gyászlobogó alatt vonulnak ki a temetőbe, hol emlékbeszédet Fábián Károly, a párt főtitkára fog mondani. — E hó 2-án, vasárnap gyászünnepélyt tartanak a devecseriek is vértanúik emlékére. Az ünnepély délután lesz, amikor dr. Rott Nándor veszprémi megyés püspök személyesen fogja beszentelni a mártírok sirját. A helybeli ker. szoc. párt, az Ébredő Magyarok Egyesülete s több iskolánk képviseltetni fogja magát az ünnepélyen, vasárnaphoz egy hétre pedig — mint már jeleztük — a pápaiak külön gyászünnepélyt tartanak Devecserben. — A városházáról. Dr. Tenzlinger József polgármesternek az alispán hat heti szabadságot engedélyezett, mely idő alatt a polgármesteri teendőket Cseknyay Károly főjegyző látja el. — A lakáshivatal vezetését Hevessy József százados lemondása folytán dr. Baranyay Ferenc vette át. — Vármegyei közgyűlés. Veszprém vármegye törvényhatósági bizottságát november hó 3-án délelőtt 9 és fél órára rendkívüli közgyűlésre hivta össze Veszprémbe Bartos János kerületi kormánybiztos. A közgyűlés főbb pontjai: A miniszterelnök leirata a kormány megalakulása tárgyában. — Bartos János kormánybiztos hatáskörének Veszprém vármegyére kiterjesztése. — Vas vármegye átirata az ipari termékek árának maximálása, az áruuzsora és a hirtelen meggazdagodás meggátlása, a háborúban szerzett vagyonok erősen progresszív adókkal leendő megterhelése tárgyában. — Dr. Óvári Ferencnek törvényhatósági bizottsági, közig, bizottsági s egyéb vármegyei bizottsági tagságáról való lemondása. — Pápa r.-t. város 1918. évi költségvetési előirányzata. — Pápa r.-t. város képviselőtestületének határozata a városi közig, alkalmazottak 1918—19. évi családi pótlékának megállapítása tárgyában. — Bognár Endre emléke. Az ev. egyház vasárnap tartott közgyűlésén Gyurátz Ferenc nyug. ev. püspök indítványára jegyzőkönyvben örökítették meg a városunkban augusztus hó folyamán elhunyt Bognár Endre volt lovászpatonai lelkész, egyetemes ev. gyámintézeti elnök érdemeit, aki tekintélyes vagyonát szamaritánusi célra, az ev. gyámintézetre hagyta. — Iskolaszéki gyűlés. A rk. iskolaszék f. hó 26-án d. e. 11 órakor tartott ülésén letárgyalta s elfogadta az iskolák és hitközség költségelőirányzatát, a tanítói állás betöltését azonban elhalasztotta, tekintettel a veszprémi tanfelügyelőség leiratára, mely szerint a tanfelügyelőség a szükséges tanerőket menekült tanítókkai teljes állami díjazás mellett helyettesíti.