Pápai Hírlap – XVI. évfolyam – 1919.

1919-10-15 / 37. szám

XVI. évfolyam. 37. szám. PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER: SZERDÁN ÉS SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Laptulajdonos főszerkesztő : Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Előfizetési árak: Egész évre 40, félévre 20, negyedévre 10 K. Egyes szám ára 40 fillér. DR. KÖRÖS ENDRE. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Legújabb. A magyar-román vámvinal. Bukarestből jelentik, hogy a napokban fogják a magyar-román határon a vámhivatalokat felállítani. Ez a vonal Apahida, Bród, Lúgos, Fehértemplom mellett halad el. — Eszerint tehát Kolozsvár, Nagyvárad, Arad és Temesvár kivíil esnek a román vámvonalon, ami annyit jelent, hogy azok a románok számítása szerint sem fognak Romániához tartozni. Apponyi —• békekövet. Megbízható helyről jelentik, hogy a kormány igen előkelő helyet biztosít Apponyi Albert grófnak a békedelegációban. Erre nemcsak hazafisága, hanem az a körülmény is jelöli, hogy az egész világ politikai körében általános tiszteletnek örvend. Ellenforradalom Moszkvábai és Péterváron. Helsingsforsi jelentés szerint nemcsak Moszkvában, hanem Pétervárott is fölkelés támadt a bolseviki kormány ellen. Pétervár utcáin borzalmas utcai harcok voltak s az ellenforradalmárok több állami épületet birtokukba vettek. Magyar munkások Franciaországban. A francia kormány tudvalevőleg az elpusztult francia vidék felépítésére készül, ahol ez a hatalmas munka igen sok munkáskezet fog foglalkoztatni. Temple Rezső, közélelmezési minisztériumi helyettes államtitkár előterjesztést tett 100.000 budapesti munkásnak Franciaországban való foglalkoztatása érdekében. Huszár Károly miniszter Pápán. A ker. szoc. gazdasági párt népgyülése. 1919 október 12. Újból ezrek gyülekeztek a város Fő-terén, hogy tanúságot tegyenek keresztény és nemzeti akaratukról s meghallgassák Huszár Károly vallás- és közokt. minisztert, kinek érkezése délutánra jelezve volt. Újból bevonult ez alkalommal a vidék, nemcsak a pápai választókerülethez kapcsolt községekből, de az ugodi kerületből is sokan jöttek a városba. Ünnep volt 12-én Pápán, a keresztény Magyarország ünnepe s a hazafias ünneplés szólt az új életre kelt nemzeti és keresztény eszményeknek, szólt ezen eszmények zászlóbontójának, a Friedrich-kormánynak, a kormány egyik megjelent illusztris tagjának, Huszár Károlynak, kit hazafias, meleg szeretettel zárt e napon szivébe Pápa város és vidékének hazafias közönsége. Délután 3 órakor gazda lovasok nemzeti zászlókkal, utánuk hosszú kocsisor a város és a járás vezetőivel s a párt elnökségével és intéző-bizottságával és sokan mások a város határához vonultak ki, hogy a Minisztert már ott fogadják. Néhány perccel 4 óra előtt robogott be az autó, mely a Minisztert és Bartos János kormánybiztost Győrből Pápára hozta. A Rákóczi-induló hangjai és lelkes üdvrivalgás fogadták őket. Az auíó megállott s az éljenzés csillapultával dr. Tenzlinger József polgármester és Bélák Lajos főszolgabíró a város és a járás, Hajnóczky Béla alelnök a párt nevében üdvözölték a Minisztert, ki rövid válaszában megköszönvén a fogadtatást, meleg bensőséggel emlékezett meg arról a napról, mikor 20 évvel ezelőtt voltaképen itt, Pápán kezdte meg politikai pályáját. A lelkes közönség a Fő-térre kisérte a Minisztert, hol a népgyűlés megkezdődött. A Hymnus hangjai után Gyurátz Ferenc, ny. ev. püspök, a pápai ker. szoc. gazdasági párt elnöke üdvözölte az érkezett vendégeket, kik meglátogatták városunkat, hogy a hazaszeretet oltárát velünk megépítsék és rajta a hazaszeretet szent tüzét fölgyújtsák. Huszár Károly vallás- és közokt. miniszter emelkedett szólásra, feszült figyelem közt kezdte beszédét. Vázolja a múlt eseményeit. A kommunizmus szétrombolta közigazgatásunkat, jogszolgáltatásunkat, szé.rombolta az egyházat, iskolát és mindent, amit az országban ez a nemzet ezer esztendeje alkotott Százával és ezrével vannak legjobbjaink, kiket legyilkoltak, mert keresztények és magyarok akartak lenniEzt elfelejteni nem fogjuk soha. A 24 népbiztos közül 18 volt zsidó, kiktől a tisztességes, becsületes zsidó maga megtagadja a közösséget. Urak akartak lenni a magyar állam felett s elrablott kincsek segítségével a szomszéd államok közé is át akarták dobni a kommunizmuit. Csak az egy magyar volt oly gyámoltalan, hogy e gyalázatot megtűrte magán, mert árulók voltak a keresztények között is. Legyen örökre átkozott annak a Károlyi Mihálynak a neve, aki börtöntöltelékek kezébe átjátszotta az ország kormányzói hatalmát. Szétzúzták a magyar állam egész véderejét, de láttunk az országban idegen katonát eleget 1 Később megcsinálták a vörös hadsereget, a szakszervezetek átalakultak hadkiegészítő parancsnokságokká. És a megszállás 28 ezer millióba került az országnak, többe, mint a négy esztendős világháború. A munkásokat Kun Béla hamis pénzével fizették, a jó kék pénzt pedig ezer és ezer millió koronával kiküldték külföldre. Hogy a népet elbolondítsák, 60 milliót adtak csupán a nyomtatványokra. Volt, hogy egy beszédért 5000 koronát fizettek. A népnek földet nem adtak, inkább kommunizáltak, a termelőszövetkezetek élére pedig magukat állították, hogy legyenek új uraságok. Keresztény szellemet, hazafias érzést látni nem akartak. Egymás ellen uszították a szülőket és a gyermekeket. Iskolás leányok között hirdették a szabadszerelmet. Nemzet, mely élni akar, mindezt nem tűrheti. 20 évvel ezelőtt is elmondta már e helyen, hogy „Keresztények, egyesüljetek 1" Osztálygyülöletet nem akar hirdetni, testvérének tekint mindenkit, de nemzetellenes uralmat nem tűrhet. Maguknak a becsületes, hazafias zsidóknak áll első sorban érdekükben, hogy szívesen lássák a mi munkánkat és örüljenek annak, hogy a keresztény magyar társadalom saját sorsának intézését maga akarja kezébe venni. Rabszolga sorba sülyesztetni nem akarunk. A magyar intelligencia érezzen együtt a magyar munkássággal. A munkásság ne dobja oda magát az internacionalizmusnak, mert ha az állam összeomlik, őket is eltemeti. Nem akarjuk mi, hogy hazánk egy megkövesedett ország legyen. Reakciót, grófi, vagy papi uralmat mi nem akarunk, de a keresztény nép legyen az úr ebben az országban; a nemzet sorsával játékot nem űzünk. A hazamentést keresztény szociális alapon akarjuk végezni. Külön keresztény pártokat nem akarunk, a „Keresztény nemzeti egyesülés pártja" mindenik keresztény árnyalatot magában foglalja. Aki igaz keresztény, aki igaz magyar, az kövessen bennünket. Szűnni nem akaró, hatalmas éljenzés kisérte a Miniszter beszédét s ez a hatalmas éljenzés kifejezte az egybegyűlt ezreknek akaratát, de egyben kifejezte a keresztény magyar nép millióinak érzéseit. Szita Ernő posta-főtiszt, a budapesti keresztény szociális postások elnöke 40000 postásnak keresztény, magyar üdvözletét hozta magával. A postások épen úgy, mint a vasutasok legelszántabb támogatói a magyar hazafias, keresztény irányzatnak. Az iparosokhoz, a munkásokhoz szól, lelkes, tüzes beszédben int, ne tagadja meg keresztény istenét, ne tagadja meg magyar hazáját senki sem, fogjanak össze mindannyian, hogy a rengeteg kárt kiheverhessük, hogy az ország helyreálljon s a keresztény magyarok országa minél előbb, minél egészségesebb legyen. Szűcs Dezső, a párt ügyvezető elnöke az elhangzottak után nem biztatni, nem lelkesíteni akar, mindenkinek lelkében ébredjen szent elhatározás, szent fogadás, hogy ez eszméket valóra váltják. A kereszténység túlsúlya legyen biztosítva. Elég volt a suba alatti politikával, nemzeti, keresztény erkölcsi alapon álló politikát kell folytatni, telítve szociális tartalommal. Ma bátor és elszánt emberekre van szükségünk. A közönyösség vétek, vétek a nemzet és az emberiség ellen. Térjünk vissza a őserőhöz, az ősenergiához, nemzeti multunkból merítsünk erőt. Előttünk van a helyes irány, melyet Huszár Károly megjelölt, azt kövessük mindannyian. Szalay Lajos párttitkár zárószavaiban a népgyűlés nevében köszönetet mond a megjelent vendégeknek, fölhívja a népgyűlés figyelmét arra, hogy összesen mintegy 300 ezer magyar testvérünk érkezik nap-nap után Olaszországból, az olasz fogságból. Kéri, buzdítja a jelenlevőket, hogy a vasútnál érkezőket minden lehető módon részeltessék meleg pártfogásban, hogy a sokáig távol sinylődők fájó érzéssel ne távozzanak városunkból. A népgyűlés 6 órakor véget ért. Majd 10000 ember ajkáról szállt az ének: „Hazádnak rendületlenül ..." j. ÚJDONSÁGOK. — Személyi hír. Sokorópátkai Szabó István földmivelésügyi miniszter kedden este keresztülutaztában néhány órát városunkban töltött s látogatást tett Németh István ref. püspöknél. — Tisztelgés a kultuszminiszternél. Huszár Károly kultuszminiszter Pápán ídőzése alkalmából számos tisztelgő küldöttséget fogadott. A fogadtatás a bencés főgimnázium főapáti helyiségében ment végbe a következő sorrendben: róm. kath. hitközség Meisel József apátplébános, ref. egyház Kis József esperes, ág. h. ev. egyház Gyurátz Ferenc ny. püspök, a postahivatal Szita Ernő postafőtiszt, Ébredő Magyarok Egyesülete dr. Lakos Béla elnök, ref. főiskola Faragó János igazgató, bencés főgimnázium dr. Kocsis Lénárd igazgató, ref. nőnevelő-intézet dr. Kőrös Endre igazgató, állami tanítóképző Kötse István igazgató, járási tanítók Iftene Gyula tanfelügyelő, áll. polg.