Pápai Hírlap – XVI. évfolyam – 1919.

1919-09-27 / 32. szám

PAPAI HÍRLAP. 1919 szeptember 27, Egy évezred történeti fejlődésének ered­ménye az, hogy Magyarországhoz tartozunk. Országhatárokat önkény nem vonhat meg és ha ideig-óráig béklyóba verhetnek is bennün­ket a népek sorsának jelenlegi intézői, tudjuk jól, hogy nem az önkény, hanem gazdasági érdekek fogják végeredményben megoldani állami hovátartozandóságunk kérdését. Fel kell azonban emelnünk tiltakozó szavunkat az ellen, hogy rólunk meghallgatá­sunk nélkül határozzanak. Óvást emelünk ön­rendelkezési jogunk sértő mellőzése miatt és követeljük, hogy minden befolyástól ment nép­szavazás utján maga az érdekelt területek lakos­sága határozhasson a felett, mely állam köte­lékébe tartozzék. A népszavazást községenként kívánjuk s még az ellen is tiliakozunk, hogy az átcsatolást netán kivánó határszéli falvak akaratából kerüljön Sopron városa Ausztriához". Az idei termés felhasználása. A magyar kormány a volt élelmezési diktatúra és a volt kormányzótanács élelme­zési rendeleteit hatályon kivül helyezve az idei termés felhasználásáról szept. 23-án ren­deletet adott ki, melyet a nagyközönség érde­kében valónak tartunk e helyen részletesen ismertetni. A magyar kormány a közélelmezés biz­tosítása érdekében a volt élelmezési diktatúra 1. és 2. számú parancsának, a volt kormányzó­tanács CXXX. számú rendeletének, a volt nép­gazdasági tanács 93. számú rendeletének, vala­mint az i. Ke., M. helyesen 72.100/1919. számú közélelmezési miniszter rendeletnek hatályon kivül helyezésével a következőket rendeli: 1. §. Minden termelő 1919. évi buza-, rozs-, kétszeres-, köles-, tatárka- és árpatermése zár alá helyeztetik. A zár alá helyezett termés­ből a saját házi és gazdasági szükséglete cimén a termelő csak azokat a mennyiségeket tarthatja vissza, amelyek őt 1920 augusztus hó 15-ig számítva megilletik, mig a saját szükségletét meghaladó készleteket a közfo­gyasztás céljaira megvételre a Haditermény részvénytársaságnak felajánlani köteles. 2. §. A jelen rendelet alkalmazásában termelőnek kell tekinteni azt is, aki az 1919. évi termésből haszonbér, munkabér, aratórész, cséplőrész, konvenció, stb. fejében kap a terme­lőtől búzát, rozsot vagy más terményt. 3. §. A termelő köteles a zár alá vett termést a jó gazda gondosságával learatni és kicsépeltetni. A kicsépelt gabona, az ocsút nem számítva, csak egy minőségű lehet. 4. §. Rendszeres őstermelő munkát végző 15 éven felüli férfi és nő háziszükséglete búzá­ból, rozsból, kétszeresből, árpából együttvéve havonként és fejenként 20 kg.-ban, a rendszeres őstermelői munkát végző 15 éven aluli férfi és nő, úgyszintén az őstermelő családtagjainak házi szükséglete pedig havonként és fejenként I 16 kg.-ban állapíttatik meg. A mindenki más által fejenként és naponként fogyasztható liszt­mennyiség 240 grammban, vagyis a havi liszt­mennyiség 7.2 kg.-ban (gabonában 11 kg.-ban állapíttatik meg. 5. §. Gazdasági szükséglet cimén csak akkora készletet tarthat vissza a termelő, mint amennyire a gazdasági cselédek és alkal­mazottak konvenciójára, s más hasonló célokra, továbbá vetőmagra, s az állatállomány eltar­tására és sertéshizlalásra feltétlenül szüksége van. A visszatartható gabonamennyiséget állat­nemenként külön rendelet szabályozza. Állat­állomány szükségletére búzát, rozsot és két­szerest visszatartani vagy felhasználni tilos. 6. §. A községi elöljáróság (polgármester) az ellátatlanokról és a részben ellátottakról külön-külön jegyzéket készít. ­7. §. Gabonát, a 9. §-ban megállapított esetektől eltekintve, közvetlenül a termelőtől senki sem vásárolhat s a termelő másnak, mint a Haditermény r.-t. átvevő közegének terményeit át nem adhatja. Az ellátásnak az átmenet ide­jére leendő biztosítása érdekében megengedtetik, hogy a községi elöljáróság (polgármester) a meg­állapított fejadagnak alapulvételével a község (város) területén termelt és még ott tároló kész­letekből az ellátatlanok 1919 november hó 30-ig terjedő szükségletének fedezésére szükséges bú­zát, rozsot a Haditermény részvénytársaság bizományosától átvehesse. A bizományos az ellátatlanok szükségletére terményt azonban csak a kisgazdaságok terményfeleslegeiből szol­gáltathat ki. 8. §. Azoknak, akik gazdasági szükségle­tükre búzát, rozsot, árpát, kölest kivánnak be­szerezni, a községi elöljáróság (polgármester) beszerzési utalványt ad és ennek ellenében az igényelt mennyiségeket a Haditermény r.-t. bi­zományosa jutalék felszámítása nélkül kiszol­gáltatja. 9. §. Magnemesítő gazdaságok nemesí­tett terményüket az illetékes vármegyei gaz­dasági felügyelő hozzájárulásával a földmivelés­ügyi miniszter által meghatározott áron akár közvetlenül termelőknek, akár valamely gaz­dasági egyesületnek vagy szövetkezetnek folyó évi október 21-ig eladhatják. 10. §. Búzát, rozsot, kétszerest, kölest, tatárkát, árpát, vagy zabot megőrölni, illetve megőröltetni, vagy bármely más módon fel­dolgozni csakis a községi elöljáróság (polgár­mester) által kiállított őrlési tanúsítvány alapján szabad. A malom (daráló stb.) a feldolgozásra behozott terménymennyiségbő! őrlésért és hán­tolásért annak 15 százalékát, darálásért, zúzásért és egyéb feldolgozásért pedig annak 12 száza­lékát köteles felszámítani. Az őröltető fél ter­ményéből levonásba hozott 15, illetve 12%-nyi mennyiség 2/a része képezi az őrlési, hántolási, illetve darálási stb. díjat, mig a fennmaradó 1/ a-ad rész értékét (legmagasabb árát) köteles a malom az őröltető félnek készpénzben ki­fizetni. 11. §. A törvényhatóság első tisztviselője állapítja meg a helyi viszonyok figyelembevéte­lével a vámmalmok által betartandó kiőrlési arányt és a malmok (darálók stb.) által fel­számitható porlási százalékot. 16. §. Aki e rendelet valamely rendel­kezését megszegi, kihágást követ el és 6 (hat) hónapig terjedhető elzárással és kettőezer koro­náig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Friedrich s. k., miniszterelnök. 6513/1919. Árverési hirdetmény. A feloszlatott közellátási hiva­tal tulajdonában talált 54 drb. 335 gr. súlyú arany karika­gyűrű folyó lió 30-án délelőtt 11 órakor a városházán, a városi adóhivatal előszobájában nyilvá­nos árverésen el fog adatni. Pápa, 1919 szeptember 23-án. A városi hatóság. ÚJDONSÁGOK. — 'Személyi hir. Dr. Hanauer Á. István, az új váczi püspök, folyó hó 25-ike óta rokonai meglátogatása céljából városunkban tartózkodik. — Új pápai kamarás. Szép kitüntetés­ben részesült Wimmer Károly, a zárdai tanítónő­képző-intézet igazgatója. A kiválóan érdemes tanférfiu a római szentszékhez pápai kamarás­nak neveztetett ki. Ezt a kitüntetést dr. Ha­nauer Á. István váczi püspök hozta meg számára Rómából s adta át e hó 26-án a kitüntetettnek, kit ez alkalommal a zárdában hálás és meleg szeretettel ünnepeltek. — Eljegyzés. Örömmel vettük a kedves hirt, hogy Horváth Irén úrhölgy tanárnőt folyó hó 21-én eljegyezte Varga Gyula tanár. — A francia misszió segélyakciója. A budapesti francia misszió megbízásából váro­sunkban időzik jelenleg Sykorsky Rudolf főhadrt. a cseh hadseregnek a francia misszióhoz be­osztott tagja. Sykorsky főhadnagy összegyűjti a város legsürgősebb szükségletét, szén, petróleum, benzin, vászon, gépszij, cipő, ruha, szövetre nézve. Mindezt valószínűleg ingyen fogja a misszió a városnak rendelkezésre bocsátani. — Letartóztatottak elszállítása. A proletárdiktatúrával kapcsolatos bűncselekmé­nyekkel terhelteket f. hó 26-án éjjel Devecserbe, a vármegyei katonai parancsnoksághoz szállí­tották. Innen azokat, akik súlyosabb bűncselek­ményekkel vannak vádolva, tovább vitték Vesz­prémbe a törvényszéki fogházba. A többiek szom­baton reggelre városunkba visszaszállíttattak, hol a vizsgálat befejeztével ügyük a biróság elé kerül. A helybeli rendőrhatóság Veszprém­ben a törvényszéknél interveniál, hogy a bíró­ság szálljon ki Pápára a bünpöröknek helyszínen leendő gyorsabb letárgyalhatása céljából. — Bratislava — Slovensko fővárosa. Bratislava = Pozsony, Slovensko = Tótföld. Hogy pedig mennyire felel meg a mi Pozso­nyunk ennek a soha nem óhajtott kétes értékű dicsőségnek, hogy a csehek jóvoltából, mint tót város, mi több, mint tót főváros szerepel­jen, arra fényes világot vetnek azok az adatok, melyeket a baráti kéz közvetítésével hozzánk juttatott e hó 20-iki pozsonyi „Hiradó"-bói (azelőtt „Nyugatmagyarországi Hiradó") veszünk át s melynek adatait — cseh cenzúra alatt jelenvén meg — a cseh megszállók is kény­telenek voltak hiteleseknek elismerni. Az idézett lap közli a községi és felekezeti iskolákban tartott iskolai beiratkozások eredményét, amelyek­nél felsőbb parancsra, az iskolák tervbe vett eltótosítására való tekintettel a nemzetiségi ada­tokat is azonnal megállapították. Ezen hiteles adatok szerint jelentkezett az evangélikus líceum­ban magyar nyelvű oktatásra 486, németre 20 tanuló, a városi polgári leányiskolában magyar nyelvű oktatásra 434, németre 64, szlovákra 2 r csehre 1 növendék, az izr. polgári iskolában 394 magyar, 107 német oktatásra. A r. kath. elemi iskolákban 2228 magyar, 1413 német, 133 szlo­vák, az evangélikus népiskolákban 307 magyar, 665 német, 31 szlovák, az izr. elemi iskolák­ban 549 magyar, 139 német, 1 szlovák nyelvű oktatásra. Összegezve: magyar 4398, német 2408, szlovák 167, cseh 1. Az állami iskolák be­iratkozási eredményét a következő szám fogja közölni. Ezt mi valószínűleg nem látjuk meg. De hogy az állami iskolák eredménye a magyar­ságra még sokkal kedvezőbb lesz, az tisztában, áll mindenki előtt, aki tudja, hogy a pozsonyi állami iskolák javarésze vidékről, a Csallóközből való 1 — Múltkori munkácsi híradásunk után jól esik megállapítanunk, hogy ha keletről jő is a fény, világossága ragyog nyugaton is! — A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének pápai csoportja fontos, hazafias ügyben folyó hó 30-án (kedden) d. u. 5 órakor a városháza nagytermében értekezletet tart, melyre a vezetőség a tagokon kivül más érdek­lődőket is szívesen lát és ez úton meghiv.

Next

/
Thumbnails
Contents