Pápai Hírlap – XVI. évfolyam – 1919.

1919-01-04 / 1. szám

ségeskedésben élnek. A földmunkára nem mű­veli a barázdát a gazda, cselédje nem ápolja kenyéradója igavonó állatját, így annyi élelem sem fog teremni a jövő esztendőre, ami kis országunk magyar népét megmentse az éhha­láltól. Ellenségeinktől pedig semmit nem remél­hetünk. A cselekvés terére kell lépni a vármegyei gazdasági egyesületnek, működésével a mező­gazdasági termelés lehetőségét előmozdítani. Első kötelessége az egyesületnek az, hogy az egész vármegye területén szervezze a gazdatársadalmat. (Minden községben lesz­nek az egyesületnek megbízottjai, akiknek a feladata a rend helyreállítása és biztosítása lesz.) Ha a komolyabb,*megfontolt elemekből gárdát tud az egyesület szervezni, akik a nyug­talan elemeket szép szóval, meggyőzéssel fel­világosítják a mai helyzetről s munkára ser­kentik őket, úgy biztosítva lesz a rend fenn­tartása. A vármegyei gaszdasági egyesület az eredményes mezőgazdasági termelés érdekében mindent el fog követni. — Nem tartja elég­ségesnek, hogy az új birtokpolitikai intézke­dések kapcsán a földmivelő nép csak földet kapjon. Új birtokokat létesíteni, új birtokos osztályt teremteni nem elégséges, feltétlenül szükséges, hogy az új birtokosok megfelelő felszereléssel, építkezési anyagokkal, vető­maggal el legyenek látva s ezen fontos kel­lékek előteremtése első gondja lesz a várme­gyei gazdasági egyesületnek. A cseléd és munkás, aki most birtokhoz jut, a múltban csak parancsszóra dolgozott, igen sokan teljes gazdasági szakértelem nélkül. Ezeknek gazdasági tudását fokozni kell, mert ha a gazdasági nagyüzemek kisüzemekké bomlanak szét, úgy a mezőgazdasági termelést a régi arányban csak úgy tudjuk biztosítani, ha a kisbirtokosok is szaktudással gazdálkodnak. Egyik fontos feladat lesz a jövőben a gazdaság viteléhez szükséges eszközök, anya­gok és cikkek megszerzése. Ezen célból ala­kították meg a veszprémvármegyei és városi Hangya fogyasztási és értékesítő szövetkezetet s kéri a gazdaközönséget, hogy ezen szövetke­zetbe saját érdekükben minél többen lépjenek be. Mindent el ftsg követni, hogy a szén­kéneghiány miatt pusztulásnak indult szőllőket megmentsük. Nem feledkezik meg a gyümölcs­termelés előmozdításáról, konyhakerti üzemek létesítéséről. Felkarolja a kereskedelmi növé­nyek termelését. Sürgős munkát kell végeznie a vármegye állattenyésztésének legalább is a régi színvo­nalra való visszaállítása érdekében. Legtöbbet szenvedett a háború alatt országunk lóállo­mánya. Igyekeznünk kell az elveszett jó ló­anyag pótlására. Az egyesület mozgalmat fog indítani a fedeztetési állomások szaporítása 'érdekében. Most majd az egyesület meg tudja valósítani régi tervét is, létesíteni fog egy egyesületi csikólegelőt, hol fübérre, illetve tar­tásra vállalják azon gazdák csikóit, akiknek kinevelésre alkalmas legelőterületük nincs. Ha lehetséges, a tenyész- és igásszarvasmarhák okszerű nevelésére szintén létesítünk egy közös növendékmarhalegelőt. Igyekezni fog, hogy a dohány- és szesz­kiosztás a jövőben is megtörténjék. A jövő évre azonban már módjában lesz a gazdáknak egy bizonyos területen a kincstári illeték lefi­zetése ellenében dohányt termelni. Azon lesz az egyesület, hogy a vármegye gazdaközönsé­gének együttesen szerezze meg a szükséges dohánymagot, illetve palántát, így biztosítani kívánja a gazdákat, hogy jó dohányt termel­hessenek. Ezekben ismerteti a vármegyei gaz­dasági egyesület jövő évi munkaprogrammját. Aki mindezeket jó tanáccsal, életre való esz­mével bővíteni óhajtja, közölje azt az egyesület ügyvezető igazgatójával. T. előfizetőinkhez. Ezelőtt egy évvel a súlyos nyomdai viszo­nyokra való hivatkozással kénytelenek voltunk e hasábokon tudatni, hogy előfizetési dijainkat a háború előtti 12 koronáról 16 koronára emel­jük fel. Az azóta elmúlt 1 év óta a viszonyok nemcsak nem javultak, hanem annyira rosszab­bodtok, hogy lapunk előállítási költsége az egy évvel ezelőtti költségeknek több, mint kétszere­sére emelkedett. Kénytelenek vagyunk tehát a konzekvenciát olyként levonni, hogy a meg­emelkedett kiadásoknak egy részét a közönségre hárítjuk át, akként, hogy előfizetési díjainkat 1919 január 1-től kezdődőleg egész évre .... 20 koronára fél évre 10 koronára negyed évre. ... 5 koronára emeljük fel. Egyes szám ára: 40 fillér. Kérjük előfizetőink további szives támoga­tását és a már eddig megküldött előfizetési díjaknak a fenti összegekre való kiegészítését. Hazafias üdvözlettel: a Pápai Hírlap kiadóhivatala. HETI ÚJDONSÁGOK. — A főispán-kormánybiztos Pápán. Dr. Rainprecht Antal, vármegyénk főispán-kor­mánybiztosa, a héten ismét egy napot körünk­ben töltött. Csütörtökön estefelé kocsin érkezett Veszprém felől, az nap este megjelent a köz­alkalmazottak szervezkedő ülésén, másnap dél­előtt hosszabb időt töltött a honvéd huszár laktanyában a katonák körében, azonkívül több küldöttséget fogadott s már délután — a lehe­tetlenül rossz vasúti összeköttetés miatt ismét kocsin — visszautazott Veszprémbe. Ittléte alatt , a bencés székháznak volt a vendége. — Polgármesterünk gyásza. Még a mai szomorú világban is, mikor a folytonos szenvedések és izgalmak az embereket szinte apatikussá teszik, mélységes megdöbbenést kel­tett az a gyászeset, mely dr. Tcnzlitiger József polgármesterünket és családját sújtotta drága leánykájuknak, a bájos, szelid és okos Ellus­kának élete 9-ik évében történt elhunytával. Heteken át szenvedett a kicsike, a szülői gon­dosság mindent megtett megmentésére, de hasz­talan volt a szerető anya odaadó ápolása, hasztalan a Pestről hivott professzor tudománya, december 31-én visszaadta ártatlan lelkét Te­remtőjének. Csütörtök délután végbement teme­tésén impozánsan nyilvánult meg a részvét városunk polgármestere iránt, ki hetek hosszú során át, míg gyermeke halálos ágyon sínylő­dött, heroikus lélekerővel járt be hivatalába és intézte a megsokasodott és megnehezedett ügye­ket, igazította el száz meg száz ember dolgát és baját. Egész intelligenciánk, a munkásság nagy tömege, az apácazárda növendékei — kik­nek tanulótársuk volt a kis elhunyt — nagy számban vettek részt a gyászszertartáson, melyet Kriszt Jenő esperes-plebános végzett két káplán segédletével. A Kálvária-temetőben hantolták el. Legyen könnyű pihenése, szüleinek pedig adjon vigaszt az örök irgalom s találjanak enyhületet megmaradt egyetlen Évikéjük virulá­sában ! — Fogalmazói kinevezés. Budapest fő­város tanácsa dr. Hajnóczky László számtisztet, Hajnóczky Béla érdemes polgártársunk fiát, ta­nácsosi fogalmazóvá választotta meg. — „Hogy volt!" A régi jó világ vidám kiáltását nem is egy táncra, hanem egy egész táncmulatságra aplikálja a Pápán tartózkodó egyetemi ifjúság, mely Szilveszter-esti jól sike­rült táncmulatságát a mai napon este fél 8-kor a Griffben megismétli. Talán igazuk van az ifjaknak. Négy évig nem vigadhattak, most aztán — ha sirva is — de vigadnak mégis. — Színház. Heltai Hugó színigazgató előleges szini jelentésben tudatja a pápai kö­zönséggel, hogy előadásait e hó 11-én megkezdi városunkban. Megnyitó előadásul Farkas Imre operettje: „Túl a nagy Krivánon" kerül szinre. x Orvosi hír. Dr. Krausz Imre, aki a budapesti Szt.-István és Szt.-Rókus kórházak­ban éveken keresztül mint vezető alorvos mű­ködött, bel- és idegbetegek részére rendelését megkezdte. (Pápa, Fő-tér 29.) — Közalkalmazottak szervezkedése. A pápai közalkalmazottak fr hó 2-án este 6 órakor a Griff-szálló nagytermében értekezletet tartottak. A gyűlést Tánczos Antal nyitotta meg, aki korelnöknek Sarudy Györgyöt, jegyzőnek Renner Ármint ajánlotta. Ezután Torma Lajos a szociáldemokrata párt nevében kívánt sikert a szervezkedéshez. Sarudy elnök rövid beszéd­ben üdvözölte a megjelenteket, kiknek száma 150—200 lehetett, s felkérte dr. Kalmár Simont, kinek kívánságára az értekezletet összehivatott, hogy ismertesse a közalkalmazottak szervez­kedését. Dr. Kalmár kijelentette, hogy mint a Közalkalmazottak Orsz. Szövetségének kikül­döttje beszél. Kifejtette, hogy a közalkalmazottak szervezkedése tisztán gazdasági, nem pedig politikai jellegű. A szövetségbe belépő tagok bármely párthoz tartozhatnak, a szövetség célja csupán a közalkalmazottak jobb anyagi ellátásának kivívása. A szövetség helyi szer­vezete Sarudy Györgyöt ideiglenes elnöknek, Renner Ármint jegyzőnek megválasztotta és kimondotta, hogy a végleges tisztikart a leg­közelebbi gyűlésen választja meg. — A szerve­zetbe máris sokan beléptek. — Eljegyzési hirek. Örömmel vettük a következő, kedves családi híreket: Nemcsics Elek helybeli főgimnáziumi tanár eljegyezte Széptóth Mariska tanítónöképzői ének- és zenetanárnőt. Vellner Teruskát helyben eljegyezte Puha Károly tápióvölgyei tanító. — Szociális segélyek. A N. T. intéző bizottsága tegnapi ülésében karácsony ünnepe alkalmából a Nemzeti Alapból a következő összegeket utalta ki : harctérről hazajött s egyéb szegénysorsuak segélyezésére 5000 K, ingyen fára újabb 7000 K, féláru fára újabb 6000 K, cipőbeszerzésre 4000 K, a főispáni gyorssegély­alapból 3000 K. A kiosztást, illetve utalványo­zást a tanács szegényügyi, ruházati és faellátási bizottságai fogják végezni. x Ügyvédi iroda megnyitás. Dr. Gúth Emil ügyvéd katonai szolgálatából visszatérve, ügyvédi irodáját Pápán, Fő-tér 26. szám alatt megnyitotta. — Egy autó története. A forradalom első napjaiban, az olaszországi visszavonulás zavaraiban történt, hogy két katonai sofför egy személyautóval állított be Pápára s azt meg­vételre kínálták a városnak. Vásárlásba termé­szetesen nem lehetett belemenni, hisz az autó kincstári tulajdon volt, hanem igenis engedélyért telefonáltak a hadügyminisztériumba, hogy a gépkocsi használatra itt maradhasson. A két soffőrt pedig, akik — saját állításuk szerint nagy veszedelmek között mentették meg nemzeti va­gyonnak az autót — illő jutalomban részesítet­ték. A soffőrök egyike megelégedett a kapott jutalommal, a másik azonban azóta kétszer is itt járt Pápán, hogy autóját, melyet neki, mint azóta utólag rájött, a légi ügyek kormánybiz­tosának kell beszolgáltatnia, visszakérje. A vá­rosnak azonban kezében volt már a hadügy­minisztertől jött használati engedély s az ifjút barátságosan kitessékelte. Az ifjú azonban nem hagyta magát, a héten újból megjelent, valami szesszel bejutott a grófi kastélyba, melynek kocsiszínjében az autó elhelyezve volt, felült reá és ezúttal újból megmentette — nemzeti vagyonnak. Mikor másnap szükség lett volna a gépkocsira, már csak hült helyét s benzinje illatát találták a kocsiszínben. Tölcséres kitűnő hangú, leg­újabb rendszerű K 150"— Ujtalálmányu tölcsérnélküli „Etofon" beszélőgép be­csukható tetővel a legtöké­BUDAPEST, VII., RÁKÓCZI-UT 60, saját palota. Rendelésnél a pénz előre beküldendő. BESZELOGEPEI a legjobbak!

Next

/
Thumbnails
Contents