Pápai Hírlap – XV. évfolyam – 1918.

1918-06-08 / 23. szám

Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 16, félévre 8, negyedévre 4 K. Egyes szám ára 32 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar úr könyv- és papirkereskedésében. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Néhány szó közbiztonságunkról, Már nem egyszer szóvá tettük e lapok hasábjain, hogy városunk közbiztonsága veszedelemben van. Meg is okultuk azzal, hogy ennek első és fő oka rendőrségünk csekély száma. Most ismét ez állapotról akarunk pár szót váltani és véleményünket egykét adattal is támogatni fogjuk. Hogy mily gyönge lábon áll nálunk a közrendészet, arra elég példát szolgáltathat az a sok lopás, amelyek eseteiről a város minden részéből és a közeli határokról nap-nap után panaszokat hallunk. Ez általános meggyőződés. Tovább igazolnunk nem is szükséges. Azonban a lopásokon kivül még egyébb gyenge oldalára is rávilágít két, a városunkban történt dolog. Ugyanis a mult hét végén, a csóti fogolytábor csendőrség detektivje este elfogott vasútállomásunkon egy régóta keresett, többször büntetett szökevényt, azt átadta éjjeli őrzés végett az állomásra kirendelt rendőrnek, az át is vette és másnapra, mikor a csóti csendőrség vezetője el akarta szállítani a delikvenst, hült helyét találta, vagyis nem találta sehol, tehát a városházán sem. A rendőr — úgy látszik -— szélnek eresztette. Ehhez kommentárt fűznünk felesleges volna, polgártársaink mindent megértenek belőle és levonják a következményeket. A másik eset pedig az, hogy váro^ sunkban egy igen ismert nagykereskedésben, a urult héten, rengeteg mennyiségű pamut és egyéb elrejtett árut foglalt le a közhatóság. De nem a helybeli rendőrség vezette nyomra a hatóságot, hanem a szombathelyi rendőrkapitány és az is hajtotta végre ott a lefoglalást. Harmadik esetül felemlíthetjük, hogy nálunk a ruhanemü-áruuzsora szabadon dühöng. Nem hiába Bakony mellett vagyunk. Hogy csak egy példát idézzünk: húsvétkor a közönséges fehér harisnya párja 20 korona volt, ma már 40 korona. A többi fehérnemű és mosóruha ára ezzel lépést tartott. Tehát két hónap alatt 100%-al emelkedtek e téren az árak. Azt mondják, másutt is így van. El hisszük azoknak, akik ezzel védik e rablást, ám akkor rendőrségünk közhivatalból tegyen jelentést erről a kormánynak és kérjen orvoslást ellene. Ily viszonyok között valóban örömmel üdvözöljük azt a hirt, mely szerint helyettes kapitányunk, Kemény Béla kitartó sürgetésére és kérésére a VI. csendőrkerületi parancsnokság 18 csendőrt ad át a városnak a rendőri szolgálatok ellátása végett. Utolsó órában jött. És csak kezdje meg működését nálunk e csendőrség mielébb. A ma délután tartandó városi közgyűlésnek, amelynek napirendjére a csendőrség ügye is ki van tűzve, meg kell adnia az anyagi lehetőséget ehhez. Figyelő. Városunk jövö feladatai. ív. Városi személyszállító autó-vállalat. A hadsereg leszerelése után jelentékeny mennyiségű személy- és teherautó szabadul fel, tehát a városnak már most kell biztosítani a maga számára legalább 4 személy- és 2 teherautót, ügy a személy-, valamint a teheráruk szállítására. Ezen vállalatból ugyancsak remélhető évi 4— 5000 korona jövödelem. Vigalmi-, kártya-, pezsgőadó több városban már megvan honosítva. Aki ily szórakozásokra költekezhet, annak módjában áll bizonyos pótadót is fizetni, tehát városunkba is be kell hozni, ami 4—5000 koronát eredményez. Fényűzési cikkek megadóztatása. Drága bundák, briliánsok, melltűk, drága szőnyegek, s mübeccsel biró bútorok stb. adózás alanyaivá teendők, melyből 3—4000 korona jövödelem érhető el évente. Végül az értékemelkedési adó behozatala szintén egy igen fontos jövödelmi forrás. Mert a közmüvek, intézmények felállítása maga után vonja a telkek értékének emelkedését, tehát, akik a közpénzen létesített dolgok következtében jelentékeny jövödelmekhez, vagy értékekhez jutottak, méltányos hogy valamit a köz javára le is adjanak. Nagyvárad, Arad s még több város már ezt behozta s évi 50—60 ezer korona jövödelmet biztosítanak a városuknak, tehát mi sem dobhatjuk el magunktól, amikor a jövödelmekre oly nagy szükségünk van. Ha már most összegezzük a felállítható intézményekből származó jövödelmeket, a kép következőkép alakul : Városi takarékpénztár . . . 10.000 K Tüzkárbiztosító intézmény . 56.000 „ Szemétfuvarozási vállalat . . 15.000 „ Városi téglagyár .... 8.000 „ Városi fakereskedés . . . 8.000 „ Városi gőzmosoda .... 6.000 „ Városi villanyos vasút. . . 15.000 „ Városi temetkezési vállalat . 10.000 „ Fekáliákat feldolgozó gyár . 15.000 „ Motoros szántóeke vállalat . 5.000 „ Városi konyhakertészet . . 30.000 „ Állati tápszer erőtakarmány készítés 3.000 „ Városi szappangyár . . 3.000 „ Átvitel: 184.000 K Áthozat: 184.000 K Városi személyszállító autóvállalat 4.000 „ Vigalmi-, kártya-, pezsgőadó. 4.000 „ Fényűzési cikkek megadóztatása 3.000 „ Értékemelkedési adó után. 20.000 „ Összesen: 245.000 K Ha ehhez hozzászámítjuk a mozi- és a felemelendő helypénzt, kövezet- és vasúti vámot, úgy évi 260—270.000 korona jövödelemre lehetne számítani. Ez pedig 6%-°

s amortizációs kölcsönnél négy millió koronának felelne meg. Hogy ebből állandó támogatással a legfontosabb közintézmények megvalósíthatók volnának, az kétségtelen. Az új polgármestertől ezeknek az intézményeknek megvalósítását várjuk, hogy városunk szebb, hatalmas és virágzó legyen, a polgárok benne pedig megelégedettek. Pápa, 1918 május hó. Csoknyay Károly h. polgármester. Szociálpolitikai szakoktatás. A háboru-okozta világrengés már most is- óriási feladatokat ró a kerületi munkásbiztosító pénztárakra, a békás viszonyoknak helyreálltával ezek a napról-napra fokozódó igényekkel szemben hatványozódni fognak. A frontokról, a hadtápterületekről visszatérők százezrei, akik a különféle betegségeknek csirájával, a legtöbben betegen fognak leszerelni, a munkásbiztosító pénztárakban igyekeznek majdan elhelyezkedni. Az állam a nyomasztó pénzügyi terheknek súlya alatt a pénztárakra fogja áthárítani azokat a feiadatokat, amelyek az ország közegészségügyének rekonstruálását, a betegségek prevencióját, a szociális biztosításnak kiterjesztését célozzák. A népbiztosítás, aggkori- és rokkantbiztosításnak tervezett életbeléptetése következtében az államnak úgyszólván minden polgára érdekelve lesz. Egyrészt ezen szempontok által vezérelve, másrészt a munkásbiztosításnak nagy szociális fontosságánál fogva, az 1918. évi január 1-én életbelépett 4790/M. E. 917. számú kormányrendelet által okozott változások következtében, a munkásbiztosító pénztáraknak központi szerve, az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár Igazgatósága f. hó 14-én tartott ülésében elhatározta, hogy az ország összes munkás- és munkaadó szervezeteket megkeresi, hogy saját hatáskörükben állandóan gondoskodjanak a munkásbiztosítást és általában a szociális biztosítást ismertető előadások tartásáról. E célra felajánlja egyrészt a saját, mind pedig helyi szervei tisztviselőinek közreműködését. Ezen előadások megtartása hatékonyan szolgálná azt a célt, hogy a mnnkások és munkaadók alaposan megismerhetnék a pénztárakkal szemben fennálló jogaikat és kötelezettségeiket, valamint a szociális biztosítás előnyeit és nagy horderejét, eliminálná a pénzCTERNBERG W ""• rr BESZELOGEPEI # a legjobbak! Tölcséres kitűnő hangú, legújabb rendszerű K 150"— Ujtalálmányu tölcsérnélküli „Etofon" beszélőgép becsukható tetővel a legtökéletesebb K 300

a BUDAPEST, VII., RAKŐCZI-UT 60, saját palota. Rendelésnél a pénz előre beküldendő.