Pápai Hírlap – XV. évfolyam – 1918.

1918-05-25 / 21. szám

r Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 16, félévre 8, negyedévre 4 K. Egyes szám ára 32 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE, Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar úr könyv- és papirkereskedésében. Bérma-ünnep. — Dr. Rott püspök Pápán. — A régóta várt, szívbéli buzgó áhítat­tal várt, szép bérma-iinnep napjai köszön­töttek Pápára. Nemcsak ezrei a bérmá­lásban résztvenni szándékozóknak, de hozzátartozóik, de minden más hivő lé­lek is tudatában van az ünnepi aktus jelentőségének, melynek elvégzésére a fő­pásztor személyesen érkezett városunkba. Pápán mindig otthonos volt a vallásos buzgóság. A hitetlenség soha nem tudott közöttünk tanyát verni. A háború ször­nyűségei csak erősítették a lelkekben Is­tenhez tartozandóságunk áldó érzését. És a kapcsot, mely bennünket az égi Atyá­hoz, élet és halál szabados Urához fűz, még bensőségesebbé, még szilárdabbá, örökre szétszakíthatatlanná teszi a szent bérmálás, melyet dr. Rott Nándor vesz­prémi megyés püspök e hó 26-án és 27-én fog kiosztani körünkben. A megyés püspök Ádám Iván kano­nok, Vegele Lajos dr. szentszéki jegyző és Wéber Pál dr. magántitkár társaságá­ban tegnap, pénteken este érkezett Pápára. Czelldömölk felől jött. — Fogadtatására a vasúti állomáson rengeteg közönség sereglett össze, amely a kocsijából ki­szálló főpapot zúgó éljenzéssel üdvözölte. A város hivatalos küldöttsége élén Csoknyay Károly h. polgármester, a r. kath. hit­község nevében pedig Martonfalvay Elek elöljárósági tag köszöntötte mélységes tisztelettől és meleg szeretettől áthatott szavakkal. A püspök lekötelező kedves­ségü válaszában kiemelte, hogy egyház­megyéjében Pápa az első város, hova kineveztetése óta harmadszor érkezik és a szeretet és ragaszkodás őszinte megnyi­latkozásának láttán mindenkorszivesen jön. Kiss Mancika szép virágcsokrot nyújtott át a főpásztornak, mire ő balján a h. polgármesterrel hosszú kocsisortól kisérve a városba hajtatott. A főtemplom bejára­tánál a papság élén Kriszt Jenő esperes­plebános fogadta, akinek üdvözlő sza­vaira hosszabb beszéddel válaszolt. Csen­des ájtatosság elvégzése után kíséretével a várban levő lakására tért. A bevonulás alatt a harangok, zúg­tak s a harangok szava a város minden lakójának érzését tolmácsolta: „Áldott, aki jött az Úrnak nevében!" Polgármester-választás. — 1918 május 22. — Pápa város képviselőtestülete e hó 22-én tartott tisztújító közgyűlésében túl­nyomó többséggel dr. Tenczlinger József, veszprémi kir. ügyészt választotta meg a város polgármesterévé. Dr. Tenczlinger József személyében oly férfiú kerül városi közigazgatásunk élére, aki eddig nem a közigazgatás, de az igazságszolgáltatás ügyét szolgálta s aki e mi városunk dolgait legfeljebb a távolból a jóakaratú idegen érdeklődésé­vel figyelhette. Mindazáltal sok okunk van arra, hogy megválasztatását teljes megnyugvással és bizalommal fogadjuk. Eddigi hivatali működésében, melynek javarésze e mi vármegyénk területén folyt le, felsőbbsége részéről teljes elismerés, a vele közvetlenül érintkező ügyvédi kar s a jogkereső közönség részéről osztatlan tisztelet környezte. Bölcs szigorral páro­sult pártatlansága, melyet mindenütt dicsérnek, egyik leglényegesebb alkotó része annak a jellemnek, amelyet mi a választást megelőzőleg, minden személyi aposztrofálás nélkül megirt cikkeinkben az új polgármester ideáljaként megrajzoltunk. Hogy a közhivatali működés más teréről a közigazgatás területére átlépve, szintén becsülettel meg fogja állani a helyét, erre biztosítékul kínálkozik az a szinte meglepő meleg érdeklődés, amellyel e választás iránt éppen a közigazgatás ellen­őrzésére hivatott legelőbbkelő tényező tanúsított s az ő többszörös, nyilvános tanúságtétele, hogy dr. Tenczlinger József ritka tehetsége és páratlan munkabírása ez új terrénumon is nagy és jelentős eredményeket fog elérni. Az a beszéd, amelyet az újonnan megválasztott polgármester, beköszöntőül tartott, valóban igazolni látszik a fenti véleményt. E mai kor ugyan nem a beszédek, de a tettek kora. Ma egy szép beszédnél többet ér egy szép karéj ke­nyér, kenettől csöpögő szavaknál előbbre való egy kanál zsir és én részemről durrogó frázisok csillogó rakétáinál többre tartok egy deciliter petróleumot, melyet annak a szegény hadiözvegynek juttat­nak, aki ennek világánál nehéz nappali robotja után gyermekének rongyos fehér­neműjét foltozza meg. De a beszéd tartalomgazdagsága tettekre való elhatáro­zást és a tettek végrehajtásához szüksé­ges erőt sejtet. Az volt a benyomásunk, hogy e város népének, mert hisz a választást magát a városatyák végzik, de a válasz­tás áldását vagy átkát a város minden lakosa érezi, meg van a jogcíme biza­kodó, reménnyel teljes várakozásra. Szív­ből kívánjuk, hogy ezt a várakozást az új polgármester működésével a leg­teljesebb mértékben kielégítse, őszintén reméljük, hogy a város javát tetterővel, eréllyel és önzetlenséggel eredményesen fogja előmozdítani. A tisztújító közgyűlésről itt követ­kező referádánk számol be: Pápa város képviselőtestületi terme min­dig nevezetes volt arról, hogy rendes — bár­mily fontos — tanácskozásokra legtöbbször egészen megfelelő volt, de választások alkal­mával mindig nagyon szűknek bizonyult. Oly szűknek azonban még soha, mint a szerdai közgyűlésen, mert ily nagy számban soha nem sereglettek Össze városatyák, mint erre az al­kalomra. Emberek, akik soha nem látták be­lülről a város tanácskozó termét, ezúttal meg­jelentek és hiven leszavaztak. Joguk van rá, tőlük senki e jogot el nem veszi, de kínálkozó eset ez arra, hogy a joggal járó kötelességet is felemlegessük, ami röviden abból áll, hogy az ellenőrző tisztet is lehetne legalább félannyi buzgalommal végezni, mint a választóit, aminő lelkes hévvel gyakorolták. A teremből ki kellett hordani a székeket s nagy tömegben részben még az előcsarnok­ban s a polgármesteri irodában is álldogáló városatyákat pont 10 órakor üdvözölte a tiszt­újító közgyűlésen elnöklő dr. Bibó Károly al­ispán. Az alispán — még szeptemberben tör­tént megválasztatása óta — ezúttal először vett részt városi közgyűlésünkön s ezért megragadta az alkalmat arra, hogy a vármegye adminisz­trációja ellen a képviselőtestületben annyiszor felhangzott panaszok ellen a vármegyét meg­védelmezze. Nem minden közbeszólástól men­teti előadta, hogy a vármegye jóindulattal van a város minden törekvése iránt és a múltban úgy, mint a jelenben, a legteljesebb pártatlan­sággal jár el vele szemben. Azokat az akadá­lyokat, amelyek sok óhaj megvalósulása elé gördülnek, nem a vármegye, de a fennálló tör­vényes rendelkezések létesítették. Mindazáltal Pápa város hűtlen lenne sok élvezett jótéte­ményért, ha a történeti tradíció eldobásával Győr vármegyéhez kívánna csatlakozni. Azt a törekvését a városnak, hogy önálló törvény­hatósággá akar kifejlődni, inkább megérti, de viszont az a vármegyének szolgál dicséretére, ha támogatása mellett a város annyira haladt, hogy az önállóság eléréséhez elegendő ereje van. Ennek ő személyileg csak örülni tud. Ez utóbbi nyilatkozatot a közgyűlés tetszéssel és helyesléssel fogadta. Áttérve a közgyűlés egyet­len tárgyára, figyelmeztette a képviselőtestületi tagokat a választási aktus kiváló fontosságára s ezzel jegyzőkönyv-hitelesítőkül Keresztes Gyu­lát, Kis Józsefet, Mesterházy Lászlót és Wuest Ferencet kérvén fel, a közgyűlést megnyitotta. ^^ T E W% AJ 13 E? ucrcnii Kiíünő hang u' szép munka K 3 0'~~ ^^ I r rC 111 W\ r KII ntUtUU Hangverseny-hegedű, mesés ^^ • fc- « I ^ • * .... jóhangu K 60­^^Jwmmm^m^mmmmmmmmammm^^ hangja paratlan! Vonó K 8 - K 12 - K 15­BUDAPEST, VII., RÁKÓCZI U T 60, saját palota. Rendelésnél a pénz előre beküldendő. :

Next

/
Thumbnails
Contents