Pápai Hírlap – XV. évfolyam – 1918.

1918-02-23 / 8. szám

PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 16, félévre 8, negyedévre 4 K. Egyes szám ára 32 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar úr könyv- és papirkereskedésében. Csornai élelmesség — pápai élhetetlenség. A XIX-ik század második felében vicinális vasutak épültek országszerte, amelyek hivatva voltak egyes vidéki városok gazdasági érdekeit is előmozdítani, amennyiben a vasúti fővonalaktól távol eső községeket a központtá alakult város felé terelik a közforgalomnak ezen megkönnyített és meggyorsított eszköze által. A gócpontokká alakulandó városok kisebb-nagyobb anyagi áldozatok hozzájárulásával tették lehetségessé ezen vicinális vasutak létrejöttét, amit ezeknek vezetősége viszont a városok érdekeire előnyös menetrendekkel honoráltak, úgy, hogy a reggeli órákban futnak be a vonatok a központi végállomásba, ide szállítva a vonal mentén és ehhez közel fekvő községek lakóit, és ezeket a késő délutáni órákban innen ismét haza szállítják. Ilyenformán alkalma van a vidéki közönségnek, hogy termékeit a könnyen hozzáférhető városban értékesítse és viszont összes szükségletét ugyanott fedezze. Pápa városa is kapott anyagi áldozatok árán két ilyen vicinális vasutat, amelyek egyike a pápa-bánhidai vasút helytelen irányítása következtében halva született gyermeke és ezért a közforgalmat lényegesen emelni sohasem fogja. Elég szép személyforgalmat bonyolított le a pápa-csornai vasút, amely egy nagyon termékeny vidéket átszelve népdús községek jómódú lakosságát célszerű menetrend folytán városunkba irányította és öröm volt látni, amint a délelőtti órákban az állomásra befutó csornai vonat, főleg heti- és országosvásárok napján a népsokaságot öntötte ki belsejéből. A világháború harmadik évében, amikor katonai érdekből az összes vonatok redukálása szükséges lett, ezen vonalon is lényeges változás állott be, a naponta négy vonat helyett itt ezután csak egy vonat indult a kora reggeli órákban Pápáról Csornára és egy jött vissza délután két órakor Pápára. Ezen változás nagyon megcsökkentette a forgalmat hozzánk, mert a közlekedést megnehezítette, amennyiben azoknak, akik ezen délutáni vonattal Pápára jöttek, az éjszakát itt kellett tölteni, hogy másnap kora reggel haza utazhassanak. Meg is csökkent a forgalom Pápa felé, de mi ezt nem vettük észre, vagy ha észre is vettük, strucpolitikát követtünk, mert ehhez nem volt elég időnk, politizálni kellett és egyéb komoly dolgunk volt. De bizony megérezte a forgalom emelkedését a szomszédos Csorna, gondolt egyet és a tél folytán magára hasznos paraszt munkát végzett oly célból, hogy a pápa-csornai vonal egész személyforgalmát magához terelje. A vonalmenti községek nagy részében gyűléseztek és ott kérvényeket Írattak alá, amelyekben azt kérték, hogy a vonat reggel az eddiginél még korábban induljon Pápáról Csornára, visszafelé pedig Csornáról az esti órákban légyen indítva. Ezen kérelem indokolásául elég ügyesen az utazhatást Csornán át Sopronba és onnan vissza hozták fel. Ilyen sok aláírással ellátott kérvények folytán az államvasutak igazgatósága, az érdekeltség többségének óhaját méltányolva, a menetrendet megváltoztatta és február 20-ika óta Pápáról a vonat még korábban indul Csornára, onnan vissza Pápára pedig csak a késő esti órákban érkezik. Ez által természetesen ezen vonat forgalma Pápára teljesen ki van kapcsolva, ezentúl az utasoknak hozzánk még hírmondója sem lesz, legföllebb az első őrház lakója, ha néha gyalog besétál, de már, az ihászi asszony, ha van eladó tojása, baromfia, vagy tejterméke, azt nem Pápára hozza, mert itt este későn, ha megérkezik, legföllebb az Esterházy-út koromsötétségét bámulhatja, ezért pedig nem érdemes neki a hidegben egy álmatlan éjszakát tölteni, mert ilyesmi, habár nem egészen akkora sötétsége, otthon is van. így tehát ezentúl a pápa-csornai vonalról a forgalom hozzánk teljesen megszűnvén, kereskedő, iparos, ügyvéd, orvos, gyógyszerész e vidékről keresetre többé ne számítson. jártunk a mi nemtörődömségünkkel. Nagy, sőt helyrehozhatatlan mulasztást követtek el mindazok, akiknek kötelessége a város érdekei fölött őrködni. Vannak ezek között olyanok, akik lelkiismeretüket azon érveléssel akarják megnyugtatni, hogy a háború után majd ismét minden máskép lesz. De vájjon nem-e kell már a háború alatt a gazdasági viszonyok fejlesztéséről gondoskodni, nem első kötelessége-e mindazon tényezőnek, akinek kezébe a közbizalom a város sorsát letette, ennek érdeke fölött őrködni és a gazdasági viszonyok javítása által mindenkinek lehetővé tenni, hogy az egyre fokozódó igényeknek megfelelni képes legyen. — Ezen feladatok megvalósítására hivatott tényezők az országos képviselő, a városi tanács és a képviselőtestület. Uhu. A ref. nőegylet nagy estélye. — 1918 február 16. — Az idei, hangversenyekben gazdag szezonnak egyik legsikerültebb estélye volt a ref. nőegylet mult szombati nagy estélye. Tartalmas, változatos, nivós volt, méltó a megnyilatkozott nagy érdeklődésre. A Griff-terem ismét zsúfolásig megtelt. A megjelent díszes közönség sorában örömmel üdvözölték a pápaiak vármegyénk hamar igaz népszerűségre szert tett főispánját, dr. Rainprecht Antalt. A műsort a főiskolai zenekar nyitotta meg a Nabukodonozor opera nyitányának előadásával. Fiatal muzsikusoktól ritkán hallott szabatossággal játszottak. Páratlanul lelkiismeretes, kitűnő mesterükre, Tóth Lajosra megillető dicsőséget hoztak. Az est első vendége, Darabos Lajos lépett most a pódiumra. A hírnévnek, mely megelőzte, teljes mértékben megfelelt. Ritka szép, hatalmas, hajlékony orgánuma van, zenei képzettsége elsőrendű. Müdalokat adott elő igen Ízlésesen és hatásosan. A felzúgó tapsokra ráadással is kedveskedett. Kísérője, a mindig igénybe vett, soha el nem fáradó derék Kis József volt. Wallenstein Elza szavalata a drámai akcentusok melegségével s előadásának fiatal leánynál ritkán tapasztalható erővel teljességével hatott. A pápai közönség kedves ismerőse, Losonczi Lajos hegedűművész újabb babérokat szerzett eddigi sikereihez. A Scéne de ballettet mélységes érzéssel, csillogó művészettel szólaltatta meg. Kisérője — a művész neje — megértő simulékonysággal alkalmazkodott a játékhoz. A műsor első részét felolvasás zárta be. Dr. Vértesy Gyula helyett, kit az egész közönség őszinte sajnálatára, betegség akadályozott meg a megjelenésben, dr. Trócsányi Dezső főgimnáziumi tanár tartott szabadelőadást Ady Endre verseiről. Nem mutatkozott be Ady-rajongónak, de tárgyilagos ismertetője kivánt lenni az új irányú költészetnek, melyről azok nyilatkoznak a legelitélőbben, akik nem ismerik. Ezután 4—5 Adyverset magyarázott, illetve iparkodott megértetni azáltal, hogy a közönség lelkét a költő hangulatába igyekezett belehelyezni. Esztétikai fejtegetései találóak, itt-ott ötletesek voltak, de célját — a megértetést — mégis csak félig sikerült elérnie. Erről azonban nem a kommentátor tehet. (Az igazság kedvéért megjegyezzük, hogy Adynak szebb és érthetőbb versei is vannak, mint az éppen bemutatottak.) A közönség szívesen megtapsolta a szép előadást. A műsor második részét Tóth Sándor nyitotta meg. Néhány Szabolcska-verset, egyszerűeket, közvetleneket szavalt mély bensőséggel, rutinos, hatásos előadásban. Losonczi Lajos a Bihari kesergője, majd pedig magyar nép§TERNBERG rr Tölcséres kitűnő hangú, legújabb rendszerű K 150"— Ujtalálmányu tölcsérnélküli „Etofon" beszélőgép becsukható tetővel a legtökéBUDAPEST, VII., RAKOCZI-UT 60, saját palota. Rendelésnél a pénz előre beküldendő. BESZELOGEPEI a legjobbak!