Pápai Hírlap – XV. évfolyam – 1918.

1918-02-16 / 7. szám

emelnünk azért, mert a fedezeti rész 1. rovatában az 1917 december elején készült költségelőirányzat még nem vett fel semmi pénztár maradványt sem, holott azóta a december 31-iki pénztárzárlat eredménye 27.115 K pénzmaradványt mutatott, amely tehát mint fedezet az 1. rovat alatt beállítható. Hasonló okból, t. i. az 1917. évi végeredmény ismeretében javasolhatjuk azt is, hogy a hus- és borfogyasztási adóból várható bevétel gyanánt az 54. rovat alatt 3000 K-t előirányozzunk. A városi tanács e címen bevételt nem irányzott elő, de mivel a mult évi számadás eredménye mintegy 8000 K jövödelmet mutat, ennélfogva az általunk javaslatba hozott 3000 K eredmény a folyó évre is remélhető. Ily módon a fedezet e két tétel beállításával 271.93y K 92 fillér, a pótadóból fedezendő hiány pedig 319.146 K 80 f lesz s így az 1918. évi általános pótadókulcs 877% les

z> tehát 1 2%-kal kevesebb, mint amennyit a városi tanács javasolt. Pókay János tábornok f Egy változatos és érdekes élet nyert befejezést a napokban Grácban, amely minket úgyis, mint magyarokat, úgyis, mint pápaiakat méltán érdekel. Az elhunyt nemcsak magyar születésü, de haláláig jó hazafi is volt és városunk szülötte. Pókay János, gyalogsági tábornok, a nemrég elhalt Polák Ferenc nagybátyja, folyó hó elején 90 éves korában elhunyt Grácban, hol vagy két évtizede nyugalomban élt. Életpályája és életének eseményei rendkívüliek, majdnem regénybe iüők. Mint 20 éves fiút 1848-ban besorozták honvédnek; 1849 elején, mikor Lipótvár kapitulált, hadifogságba jutott a helyőrséggel, mint szakaszvezető. Egy ideig városról-városra hurcolták egyik börtönből másikba, azután besorozták közembernek a császári seregbe és az olasz harctérre vitték. A daliás, sőt óriás termetű ifjú gyorsan haladt a ranglétrán; tiszt lett, és 1864-ben Miksa császárt, Ferenc József fivérét elkísérte sok más osztrák és magyar katonával együtt szerencsétlen végű vállalkozására Mexikóba, sok gyilkos harcban vévén részt. A queresanoi tragédia után már mint törzstiszt kisérte haza kivégzett hadurának koporsóját, és adta át Bécsben királyi bátyjának. Ferenc József király azokat, akik balvéget ért fivérét hiven szolgálták, különös kegyére méltatta, s előmenetelük biztosítva lőn az újra a hadseregbe lépőknek. Pókay a honvédség felállításakor oda helyeztette át magát, s ott szolgált végig, mint kerületi parancsnok menvén, gyalogsági tábornoki cimmel és jellegel nyugalomba, elérve így az akkor elérhető legmagasabb katonai rangot és elborítva mellén a rendjelek tömegével. Magyar hazájában sokszor járt, mert késő aggkoráig szenvedélyes vadász volt, s Erdélyben, Mármarosban medvét, itt a Bakonyban Farkasgyepün őzet, szarvast, vadkant hajszolt, de a monarchia minden tartományát felkereste, ahol valami speciális vadászat kínálkozott. Városunkban még lehetnek, akik ismerték, mert itt régebben Farkasgyepüről gyakran megfordult, felkeresve honvéd bajtársát, akivel Lipótvárott együtt kapitulált, s azután raboskodott, Horvátth Károly urad. számtartót, és a kálváriái temetőben nyugvó szülei sirját. nz ajánlja kitűnő .' ZONGORÁIT. Kivánatra jutányos áron kölcsönöz, javít és hangol zongorát, pianinót. Pápa, Főtér. Használjunk hadisegély-postabélyeget. Lavina a Kalamentoban.* Mi indította meg, ki tudja? Tán szellőcskét vitt arra útja Csókolni a havat És ajka lágy lehelletében, Gyönyörnek kárhozatjaképen A pusztulás fakadt. Mi indította meg, ki tudja? Tán büntető istennek ujja, Mit féltek angyalok, Midőn nem nyerhetvén kegyelmet, A fényből a sötétbe kellett Alázuhanniok . . . Hová a szem felnézni szédül, Elválva a hegy tetejétül — Ki sejti: mért s hogyan ? — Megindul a hó lopva, lassan, Nyomában semmi zaj se harsan, Nyomában vész fogan. De tornyosodva egyre jobban Immár a hegynek keble dobban, Dübörg a kőtömeg, Fehérlő, nagy kisértetárnyak Rémítő, vad rohamra járnak S a lejtő megremeg. Nincsen menekvés árja ellen! Kik álltak büszkén, rendületlen, Széltől nem döbbenők, Kavargó öblén hópokolnak Tőbül kivágva fuldokolnak A százados fenyők. Fusson, ki él a völgytorokban! Mert, hogyha egyszer mélybe roppan A szörnyű zuhanat, Nem lessz se könnye, se imája, Örök vak éjet dönt le rája Egyetlen pillanat. Fusson, ki él! . . . De aki itt él, Egyéb ereje nincs a hitnél, — Mind béna, mind beteg! S a hit, mely az ágyuk tüzében Megóvta — ha csak félig épen — Az most nem menti meg . . . A hó leomlik mennydörögve, A föld még feljajdul hörögve És csend jön azután, S nyugalmasan, akárcsak régen, Terül el az egész vidéken Fehér hóóceán. Hajóroncsokként deszkaszálak S fatönkök búsan égnek állnak, Mint sírkereszt se sok ! S fenéken lenn temetve vannak, Kiket a sors szánt áldozatnak: Szegény jó harcosok. Kőrös Endre. * Múlt télen dandár-egészségügyi-intézetünket közvetlen közelünkben eltemette a lavina; kétszázan életüket vesztették. VIZSGAKRA " II I

I l| HI

HIHI I

——B——| a polgári-és középiskola minden osztályából.érettségire, felvételi vizsgákra stb. gyorsan, osztályösszevonással, felelősség mellett készít elő a Budapest^^a HETI ÚJDONSÁGOK. — Béke-tüntetés. Szombaton jött meg az Ukrániával kötött béke hire, hétfőn pedig, hogy Oroszországa háborút befejezettnek tekinti s hadserege általános és azonnali leszerelését rendeli el. Mindkét örömhírt a Pápai Hírlaphoz érkezett táviratokból tudta meg hitelesen városunk közönsége. Főkép a második hír mély hatást keltett, minek jeleként a város lobogódiszt öltött. Este pedig a főiskolai ifjúság zászlókkal és lampionokkal tüntető körmenetet tartott. A menet a főiskolából indult s ujjongó sokaságtól követve végig haladt a Fő-utcán, majd a nagytemplomot körülkerülve a Kossuth utcán át a honvéd szobornál állt meg. Útközben az ifjúság hazafias dalokat énekelt (induló dallamra más nem lévén, harciasokat: „Fel, fel vitézek a csatára" és „Kossuth Lajos", avagy variálva: „Károly király azt üzente") és sürün éltette a békét, a hazát, a királyt, A honvédszobor előtt elénekelték a Himuszt s utána Szűcs Dezső tanár és Varga Dezső papnövendék tartottak rövid, lelkesítő beszédeket, melyek meghallgatása után az ifjúság visszatért a kollégiumba s ezzel a mintaszerű rendben lefolyt, igazi béketüntetés véget ért. — Harmos Zoltán ünneplése. A pápai önsegélyző egyesületi szövetkezet és a pápai Közgazdasági Bank a jövő vasárnap, e hó 24-én d. e. V

all órakor tartja évi rendes közgyűlését, amely után búcsúzik köztiszteletben álló, érdemes elnökétől, Harmos Zoltántól, aki ezen intézetek megalapítása és fölvirágoztatása körül elévülhetetlen érdemeket szerzett. Az ünnepély keretében leplezik le Harmos sikerült arcképét, amelyet Hercz Dávid ismert festőművészünk festett. — A Jókai-kör legközelebbi estélyét nem holnap, hanem a következő vasárnap, e hő 24-én tartja meg, az azután következő (utolsó) házi estély pedig március 3-án lesz. — Kilépő városi képviselők. A városi képviselőtestület tagjai egy részének megbízatása ez év elején megszűnt. Az új választások megtartása tárgyában a városi tanács mult szombati ülésén határozott, amikor a választás határnapjául március 4-ikét hozta javaslatba a vármegye alispánjának. Azok a képviselők, akik az egyes kerületekben kilépnek, a következők: I. kerület: Langráf Zsigmond, Oszvald János, dr. Herczog Manó, Koritschoner József, dr. Kőrös Endre, Steinberger Lipót, Mayersberg Salamon, dr. Fehér Dezső, Lőwenstein Adolf. — II. kerület: Wuest Ferenc, Schmiedhofer Antal, Legény Ferenc, Polgár Sándor, Molnár István, Horváth János, Grábics Vendel, Braun Ármin. — III. kerület: Hajnóczky Béla, Giczy Gábor, Kovács Sándor, Molnár Kálmán, Somogyi Pál, dr. Lakos Béla, Dezső Sándor, Sulyok József. — IV, kerület: Győri Gyula, Gyenese János, Halász Mihály, Baráth József, Muli József, Varga József, Becsei Ferenc, dr. Molnár Imre, Téringer János. — V. kerület: Ács Ferenc, Kalmár Károly, Keresztes István, Horváth Antal, Gyurátz László, Rechner Márton, Kis Antal, Keresztes József. — „A Nő." E címen Gyurátz Ferenc ny. ev. püspök tollából a héten nagyszabású tanulmány jelent meg, mely szerzője illusztris egyénisége és a nőkérdés ma különösen időszerű volta miatt egyaránt széleskörű érdeklődésre tarthat számot. A müvet jövő számunkban bővebben ismertetjük. — Templomi hangverseny. Folyó hó 17-én délután 3 órakor a református templomban nagyobbszabásu, operaszerü énekdarabot fog énekelni Darabos Lajos, a hódmezővásárhelyi református gyülekezetnek széles körben igen kedvelt, kitűnő hangú kántora. Ez alkalommal ugyanott énekelni fog a református nőnevelő-intézet énekkara is. Belépti-díj nincs; de önkéntes szives adakozásra kéri a megjelenőket a gyülekezet a templom-alap javára. A világ legdrágább

, de egyszersmind legjob

b szivarkahüvelye: "MODIANO-CLUBSPECIALITÉ" I Vigyázat: gS0T Utánzatok vannak forgalomban

! Sodorni való papír ára 30 fillér.