Pápai Hírlap – XV. évfolyam – 1918.

1918-09-21 / 38. szám

PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 16, félévre 8, negyedévre 4 K. Egyes szám ára 32 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE, Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar úr könyv- és papirkereskedésében. A jövö közgyűlés pár pontja. Régen volt városi képviselőtestületi ülés. Mióta új polgármesterünket beiktattuk hivatalába, azóta a város atyái nem jöttek össze hivatalosan, hogy Pápa ügyeiről tanácskozzanak. Az állandó választmány e héten tartott gyűléseiből arra kell következtetnünk, hogy a képviselőtestület nemsokára egybegyűl s ott alkalma lesz ismét elvitáznia sok közérdekű dologról, amelyek mind városunkat illetik. Az állandó választmány részére kibocsátott tárgysorozati értesítőből azt is látjuk, hogy a közgyűlésre igen sok kérdés van napirendre tűzve, amelyek között nem egy magában véve is előre láthatólag egy-egy órát foglal le a tanácskozás idejéből. Ha e kérdések több közgyűlésre lettek volna fölosztva, minden esetre az alaposabb megvitatás eshetősége lett volna biztosítva számukra. No, de így is reméljük, hogy a város atyái állandó ügybuzgalommal és ki nem fáradó érdeklődéssel és bölcs hozzászólásokkal fogják a terjedelmes programm minden pontját megvitatni. Mi, jelen sorainkkal a közgyűlés egypár kérdésére akarjuk a figyelmet felhívni. . Mindenekelőtt az új állások szervezésére vonatkozólag lenne rövid megjegyzésünk, még pedig annyi, hogy ha a kényszerű helyzettel megokolva is látjuk ez új állások szervezését, a részökre megszavazni kért fizetéseket szerencséseknek nem tartjuk, de meg elfogadható megokolásukat sem tudjuk elképzelni. Ennyit most erről. Ami a városi tisztviselők hivatalos óráinak új rendjét, az egyfolytában való munkálkodásukat illeti, e tekintetben csak helyeselni tudjuk a tanács javaslatát s annak elfogadása több szempontból úgy a tisztviselők, valamint a város egyetemére hasznot jelent. Itt valószínűleg a képviselőtestület mellőzni fogja a hoszszabb disputát. Annál több bírálatot és jogos hozzászólást vált ki a közgyűlésből a városi vágóhíd építésének ügye. Ezt a több százezerbe kerülő középületünket 1913 május havában adták át a közhasználatnak. Azóta egyebet sem hallottunk e szerencsétlen közalkotásunkról, mint szomorubbnál-szomorubb kritikát és azt a tanácsot, hogy ezen épületet, ha nem akarjuk mielébbi összeomlását, 100 ezerre menő újabb kiadással renováltatni kell. 1917. év nyár végén a mi lapunkban szellőztettük a vágóhid ügyét, rámutattunk az ottani rendetlenségre, piszokra, a hűtőkamarák botrányos állapotára és az épület sok fogyatékosságára s arra a megállapodásra jutottunk,^ hogyha közmegnyugvásra rendbehozni akarjuk a vágóhidat, 100 ezer korona költségre számíthatunk. Akkor egyes érdekeltek kinevettek bennünket, szinte rágalmazóknak mondottak, s ime a vágóhid ügyéhez csatolt adatokból kitűnik, hogy a javítás költségei 132 ezer K-ra vannak praeliminálva. Eltekintve azonban a mi állításunk eme fényes — vagy tán inkább: szomorú — igazolásától, a dologhoz egy, felettébb szükséges kérdést csatolunk. Azt kérdezzük ugyanis, hogy a közgyűlés elégnek találja-e a maga részéről ez ügyben a sajnálatos tudomásvételt és nem érzi-e kötelességének kutatni teljes szigorúsággal a felelősség megállapítása után. Hisz horribilis kárról van szó, amelynek kell, hogy előidéző okai is legyenek és ha vannak, feleljenek bűnös eljárásukért. E fekete pontnál nem derűsebb az a kép sem, amelyet az 1916. évi zárószámadások tárgyalása fog mutatni. Ez a 109 széles lapra terjedő füzet félreérthetetlen mementó arra, hogy a város jövedelmi forrásait szaporítsuk, mert 1914. év óta anyagi helyzetünk ijesztően rosszabbodott. A régi jövedelmi források közül több, és mind a legjelentősebb, kiapadt, a fogyasztási adók kezelésére ráfizettünk, a helypénz bevétele igen megcsappant és a községi pótadóban csaknem 30 ezer koronával maradt alul a bevétel az előirányzatnál. A városi üzemek közül a villamtelep az előirányzott összegnél 10 ezer koronával kevesebbet szolgáltatott be a közpénztárba és a jéggyár is csak 1000 koronát jövödelmezett. A közélelmezési alap számadásai sem rózsásak, a nyultelep beruházása pedig hiába 18 ezer koronát nyelt el. Ily sivár az 1916. év zárószámadásának képe. Mindennek a megvitatása és a jobb jövőre való berendezkedési törekvések a leghálásabb tárgyát képezik majd legközelebbi közgyűlésünknek. r. i. A vigalmi adó. A legközelebbi városi közgyűlés elé a v. tanács javaslatot terjeszt a vigalmi adó behozatala érdekében. Az új adónemre vonatkozó szabályrendeletet dr. Csoknyay János v. főügyész szerkesztette, s alábbiakban egész terjedelmében megismertetjük olvasóinkkal a következőkben : 1. §. Pápa r. t. város területén rendezett vigalmak a jelen szabályrendelet értelmében városi adóval rovatnak meg. 2. §. Vigalmi adó alá esnek: a) színházi előadások; b) villanyszinház (mozi); c) hangversenyek; d) kabarét-, varieté-előadások; e) cirkusz; f) bálok és táncmulatságok ; g) jelmezestélyek; h) bazárok, művészek, iparosok és kereskedők által rendezni szokott kiállítások, illetőleg alkalmi vásárok kivételével; i) kártyajátékok. 3. §. A vigalmi adó a 2. §-ban a)—h) pontok alatt felsorolt vigalmak után — amennyiben belépti díjak szedetnek — a belépti díj 10%-ában állapíttatik meg. 4. §. Amennyiben belépti díjak nem szedetnek, az esetre a 2. §. a)—h) pontjaiban felsorolt vigalmak után az adó azon helyiség térméreteinek arányában állapíttatik meg, mely a vigalom céljaira igénybe vétetik és pedig: a) 50 •-méterig 3 korona; a) 51 • -métertől 100-ig 5 K; c) 101-től 150-ig 8 K; d) 151-től 200-ig 10 K; e) 201-től 250-ig 12 K; f) 251-től 300-ig 15 K; g) minden újabb 100 •-méter megkezdésénél további 5—5 korona. Kabarét- és varieté-előadások után az adót esetről-esetre a városi tanács állapítja meg, mely a helyiségek, a tagok száma stb. körülmények szerint 5 K-tól 20-ig terjedhet. Az ezen §. szerint megállapított adó több napra terjedő vigalmaknál naponként jár. 5. §. Minden nyilvános helyen, mulatóhelyen, társaskörökben, kaszinókban folytatott kártyázás után minden kártyázó személy 10 fillér vigalmi adót tartozik fizetni. 6. §. A 3. §. értelmében fizetendő adó a belépő-jegy árában bennfoglaltatik, az a belépő díjjal egyidejűleg fizettetik le s annak lefizetése a belépti jegyen igazoltatik. Az adóért a vigalom rendezője, illetve az felelős, akinek a rendőrhatósági engedély kiadatott, aki a beszedett adót legkésőbb a vigalom megtartására következő köznap délután 4 óráig tartozik a városi pénztárba befizetni. A vigalom rendezője, illetve az engedélyes a belépti jegyeket tartozik felülvizsgálás és lebélyegzés végett a városi számvevőségnél bemutatni. A számvevőség a lebélyegzett jegyeket értéke és darabszáma szerint nyilvántartásba veszi. Az el nem adott jegyeket a leszámolásnál tartozik a vigalom rendezője a számvevőségnek beszolgáltatni. Máskülönben a kiadott összes jegyek után járó adó lerovandó. Feljogosíttatik A koncentrált fá OSÜ0& rsah az "vedre* ^^fAért