Pápai Hírlap – XV. évfolyam – 1918.

1918-06-15 / 24. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 16, félévre 8, negyedévre 4 K. Egyes szám ára 32 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő: dr. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar úr könyv- és papirkereskedésében. Vármegyei közgyűlés. — 1918 június 10. — A főispán búcsúztatása. — Az új kormány üdvözlése. A hétfői vármegyei közgyűlésben szokat­lanul ünnepélyes keretek között és ritka belső­séggel vett bucsut a törvényhatósági bizottság a vármegye távozó főispánjától, dr. Rainprecht Antaltól. Politikai pártkülönbség nélkül vett részt e szerető ünneplésben az egész törvény­hatósági bizottság, bizonyságául annak, hogy a főispán működése is politikai párttekintete­ken felülemelkedve, az egész vármegye javára szolgált. — Másik fontos tárgya volt a köz­gyűlésnek az új kormány üdvözlése. Két ellen­tétes indítvány közül itt — főleg dr. Holitscher Károly és dr. Magyar Károly orsz. képviselők hatásos felszólalásai következtében — azt fogad­ták el, mely a kormányt, mint a megegyezés kormányát üdvözli s nem sajnálkozva a múlton, nem bocsátkozik bele a választójogi javaslat részletkérdéseinek fejtegetésébe. A közgyűlés lefolyásáról itt következő tu­dósításunk számol be: A főispán búcsúztatása. A közgyűlésen — melyen mintegy 120 megyebizottsági tag jelent meg — dr. Bibó Károly alispán elnökölt, aki mindenek előtt bemutatta a belügyminiszter leiratát, melyben tudatja, hogy dr. Rainprecht Antal főispán le­mondását elfogadja. Hasonlókép bemutatta a főispán rövid, de meleghangú ^ücsu-iratát. Az ügyhöz hozzászólva Koller Sándor udv. tanácsos, kiemelve dr. Rainprecht nagy tehetségét, párat­lan agilitását, szerzett érdemeit, indítványozta, hogy a főispántól a közgyűlési teremben ve­gyenek bucsut s diszszónokul dr. Rédey nagy­prépostot kérjék fel. Az indítvány lelkesedéssel elfogadtatván, Koller Sándor vezetése alatt Ber­ger Antal, Sült József, dr. Mohácsy Lajos, Nagy Ádám Mihály és Pósa Endre tagokból álló deputáció hivta meg dr. Rainprechtet a köz­gyűlésbe. Zúgó éljenzéssel fogadták. Dr. Rédey nagyprépost ismert elokven­ciájával méltatta a főispán rövid, de áldásos működését. Főispánunk fiatal volt, de a mai kor korán öregít és harctéri szolgálata a leg­szebb ajánló levele volt. Tevékenysége rácáfolt fiatalságára. Iskolai példáját adta annak, milyen­nek kell lenni egy igazi főispánnak. Szóló nem értett vele egyet a választójog terén, a kiter­jesztés tervezett mértékét nem tartotta a mai időbe valónak, de egyetért ama lelkesedésével és áldozatkészségével, mellyel hivatalát kezelte s ezért őszinte elismeréssel adózik. Hogy tet­teiben a szeretet vezérelte, hogy annyi jót tett, soha nem fogják feledni, szívből óhajtja, hogy megismert nagy tehetségét bár függetlenebb körben, értékesítse a vármegye s a haza javára. A nagy tapssal és éljenzéssel fogadott felszólalásra dr. Rainprecht Antal nagyon szép beszéddel felelt. Megköszönte, hogy főíspánsága friss sirhantját felvirágozták. Az állást nem ambicionálta, de legjobb igyekezettel iparkodott betölteni. Sajnos, tervei megvalósításánál a há­ború gúzsba kötötte, szárnyaszegett madárként vergődött, a mindennapi lét körén nem tudott túlemelkedni. Igazi dicsőséget csak az offenzíva hozhat, az ő ereje a defenzívában merült ki. Hogy jóra irányuló törekvését elismerik, az jól esik neki. Elmondja ezután távozása indokait,' ezek eleinte szubjektív természetűek voltak, de ezeket később, mivel ő a tömegek jogának hive, objektívek is támogatták. Inkább lesz tehát szabadon közember, mint vezér, meggyőződése ellenére. A vármegyét nem hagyja el azért, főispáni fogadalma nincs hivatalhoz kötve, meg fogja tartani. Küzdeni fog az ország füg­getlenségéért, ezeréves alkotmányunk demokra­tikus kiépítéséért. Végül Isten áldását kérte a törvényhatósági bizottság minden tagjára. Be­széde elmondása után dr. Rainprecht lelkes ovációk között elhagyta az üléstermet. A köz­gyűlés pedig egyhangúlag kimondta, hogy arc­képét az ülésterem számára megfesteti. Bejelentések. Bejelentette ezután az alispán Rada József vm. árvaszéki ülnök elhunytát. Emlékét jegyző­könyvben örökítették meg. Jelentette továbbá, hogy dr. Rainprecht főispán lemondása előtt vármegyei tiszteletbeli ügyészeknek nevezte ki dr. Hoffner Sándor, Martonfalvay Elek, dr. Molnár Imre és dr. Scheiber Jenő pápai ügyvédeket. Alispáni jelentés. A nyomtatásban megjelent alispáni jelen-r téshez hosszabb beszédben hozzászólt Mohácsy Lajos. Kifogásoíta, hogy a lerekvirált burgonya sok helyen nincs kifizetve, hogy a vágómarhák osztályozásánál visszaélések történnek, hogy a községeknél csak a szolgálmányoknál veszik figyelembe a lélekszámot, de a peróleum stb. kiosztásnál nem. Szólt a cigányok garázdálko­dásáról s követelte a napszámosok bérének maximálását. Nagy Ádám Mihály annak az óhajának adott kifejezést, hogy a háborús viszo­nyokra való tekintettel ne követelje a hatóság egyes épületeknek tüzrendészeti szempontból való átépítését. E felszólalásokra az alispán minden irányban teljesen megnyugtató választ adott. A Gyorssegély-alap. Bejelentette az alispán, hogy a főispáni gyorssegély-alaphoz a volt főispán úr óhajára felügyelő bizottságot nevezett ki. Tagjai: Koller Sándor elnök, Perényi Antal és dr. Spitzer József. E bizottság megvizsgálta az alapot, meg­állapította, hogy befolyt ez ideig 280.413 K, ebből kiosztatott 270.560 K, készpénzben van még 9843 K. A jelentés örvendetes tudomásul szolgált. A kormány üdvözlése. E tárgyban Szász Károly és társai a kö­vetkező szövegű javaslatot adták be: „Mai napon tartott törvényhatósági bi­zottsági rendes közgyűlésünkön Nagy méltósá­god hozzánk intézett 2009. számú leiratából örömmel vettünk tudomást a legfelsőbb kéz­iratokról, amelyekkel Ő császári és apostoli királyi Felsége Nagyméltóságodat magyar miniszterelnökévé újólag kinevezni, illetőleg ezen eddig is viselt állásában megerősíteni és a magyar minisztérium tagjait legkegyelme­sebben kinevezni méltóztatott. Az új kormány az oly sok ellentétet támasztott választójog kérdésében a meg­egyezésnek áldásos politikáját hirdeti, amely hivatva van ezekben a nehéz időkben a hazánk összességének javára szolgáló nagy és súlyos politikai és társadalmi kérdések áldásos megoldásánál az igazán hazafias és komoly magyar erőket egyesíteni. Amidőn épp ezért Nagyméitóságodat és minisztertársait igaz örömmel és őszinte melegséggel üdvözöljük, egyben biztosítjuk Nagyméltóságodat, hogy Veszprém vármegye törvényhatósága a legnagyobb készséggel kívánja a kormányt bölcs és hazafias tevékeny­ségében odaadóan támogatni." Ezzel a javaslattal szemben dr. Rédey Gyula és több társa ellenindítványt adtak be, mely szerint bár a kormányt örömmel és biza­lommal üdvözlik, másrészt sajnálatukat fejezik ki, hogy több kiváló férfi a kormányzásban nem vesz részt, e kormányt úgy tekintik, mint amely az előzőnek programmjáí vállalja, mit a parlamenti többség miatt nem valósíthatott meg. Örül,'hogy a választójogi bizottságban a IV. osztályhoz kötött irni-olvasni tudás mellett dön­töttek, szóval részletekbe menő instrukciókat ad a kormánynak. Az állandó választmány ez utóbbi javaslat elfogadását ajánlta a közgyű­lésnek. Az ügyhöz elsőnek dr. Holitscher Károly orsz. képviselé szólt hozzá. Sajnálja, hogy a főispán búcsúztatásakor ismét politizálni kell, de nem fogadhatja el ez ellenindítványt, mely az annyira kívánatos egység megbontására al­kalmas. Majd dr. Mohácsy többszörös közbe­szólására reflektálva szemére vetette Mohácsy­nak többszörös elvváltoztatását, hogy ő, aki annak idején Kristóffyt, majd Tiszát támogatta, ma is a mindenkori kormány hive, de úgy, hogy amellett lapjában folyton izgat ellene. A javaslatokra térve, kijelenti, hogy ő a demo­krácia hive, de demokrácia alatt a becsületes munkát érti. A választójog oly megoldását kí­vánja, mely egyrészt biztosítja a magyar nem­zeti állam fennmaradását, másrészt lehetővé teszi, hogy minden kereseti forrás a maga kép­viseletéhez jusson. A választójognak a radiká­lizmusig való kiterjesztése nemzeti veszedelem, a magyar nemzetnek nincs semmi köze a ra­dikálizmushoz. Magáévá teszi és elfogadásra ajánlja a távollevő Szász Károly javaslatát. Dr. Rédey Gyula azt kifogásolja, hogy a „munkapárti" javaslat örömmel üdvözli a kor­mányt, de bizalmát nem nyilvánítja neki. Kérdi: van-e valaki, aki Apponyi és társai távozását nem sajnálja ? Nem tudjuk, milyen álláspontot foglalt el a munkapárt a magyar nyelvvel szem­ben, azért tehát annál inkább elfogadható az ő ellenjavaslata. Dr. Magyar Károly kiemeli az ellenmon­dást, ami abban rejlik, hogy bizalmat nyilvá­nítsunk ugyan az új kormány iránt, de ugyan­akkor sajnálkozzunk azok távozásán, kik a CTERNBERG HEGEDŰ hangja páratlan! BUDAPEST, VII., RAKÖCZI-U T 60, saját palota. Kitűnő hangú, szép munka K 30'— Hangverseny-hegedű, mesés jóhangu K 60'— Vonó K 8'—, K 12'-, K 15-— Rendelésnél a pénz előre beküldendő. á

Next

/
Thumbnails
Contents