Pápai Hírlap – XIV. évfolyam – 1917.

1917-05-12 / 19. szám

PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. Laptulajdonos főszerkesztő: Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. » Egyes szám ára 24 fillér. ' Dr > KOKÖ8 ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Gigler Béla urak üzletében is. Ismét a közellátás bajairól, Amíg a háború tart, addig ez a téma a közvéleményben állandóan napirenden ma­rad. Mert bármilyen ügyes, körültekintő és erélyes hatósági rendszabályok állják útját az élelmiszerek és a ruházati cikkek terén a különféle visszaéléseknek, azokat kiirtani nem lehet, különösen nálunk, ahol a közönség csak panaszkodik, de igazságos feljelentéseivel a visszaélők ellen a hatóságot segíteni üldöző eljárá­sában nem akarja. Most ismételten hangzik a panasz, hogy a baromfipiacon horribilis drága minden, egy-egy pár tyúkért, libáért, lúd­ért stb. csaknem kis házhely értéket kell fizetnie a vevőnek. Tojást is 6—7-et adnak 2 K-ért és még örülni lehet, ha kap az ember. A tej drágulása pedig a főhatóságilag megállapított maximális áron jóval túlemelkedett. Az ellen is erősbödik a zúgolódás, hogy valóságos cserekereskedelem fejlődött ki igen sok bolt és falusi élelmiszerárusok között, továbbá, hogy a városi lakosság élel­mesebb része vagy kint a falvakon vásá­rolja meg a maga számára az ennivalót, vagy kora reggel jó messzire a vám­sorompóktól elébe megy a fulusiaknak s ott a távolban szedi össze, illetve veszi meg tőlük a piacunkra szánt élelmi áru­cikkeket. Szóval: a város piaca csaknem üres és ami véletlenül fölkerül, meg­fizethetetlen drága. Szó sincs róla, ez az állapot kegyet­len és sürgős orvoslást követel. Az is kétségtelen, hogy erélyesebb és vigyá­zóbb rendőrhatósági intézkedésekkel né­mileg megvédhető volna piacunk érdeke. Mert a tej maximális árának túllépését, a baromfiak tűrhetetlen nagy árát és a vámsorompókon túl való adás-vételt joga volna büntetéssel üldöznie rendőr­ségünknek. Ámde ez is kivihetetlennek bizonyult már előbb éppen vevő közön­ségünk nagyrészének magatartása miatt. Hisz a polgárőrség megalakulása idején e társulat tagjai önként ajánlották fel szolgálataikat és becsületesen teljesítették is a most említett visszaélések meggát­lására, és mi lett az eredménye önzetlen és ingyenes közérdekű szolgálatuknak? A vevő közönség föliépésöket nem támo­gatta, sőt néhol rossz szemmel nézte, no meg a rendőrségünk sem mutatott fel kellő erélyességet. Ha tehát amikor oly sok polgár jött a segedelmére hatóságunknak az élelmi piac érdekeinek védelmére, akkor tudtunk kívánatos sikert elérni a vissza­élések ellen, vájjon remélhetnők-e ezt most, amikor csupán 7—8 száll rendőr végzi éjjel-nappal a közrend és a köz­biztonság teendőit? Ha javítani akarunk e miserabilis helyzeten, első sorban is rendőrségünk létszámát kell legalább duplájára fel­emelnünk vagy újak felvételével, vagy a katonaságtól segedelmül kért emberekkel. Másodsorban: magának a vevő közön­ségnek is respektálnia és mindenkivel rekpektáltatnia kell az e tekintetben meg­hozott hatósági rendeleteket, árakat. Harmadszor és talán ezt kellett volna az első helyre tennünk: a kormánytól sürgős intézkedését kellene kérnünk ab­ban az irányban, hogy az egész ország­ban körzetek szerint állapítsa és büntetés terhe mellett parancsolja meg, hogy mely vidékek mely városok piacain kötelesek eladni élelmi cikkeiket. Ezen intézkedésektől várhatni csupán a mai piacunkon elharapódzott visszaélé­sek megszüntetését. Végül függelékül a ruházati és egyéb ipari és kereskedelmi cikkek ár­uzsorájának meggátlására vonatkozó véle­ményünket is ide fűzzük. Ez az lenne: Az ország valamennyi ipari és keres­kedelmi kamarája belkörüleg saját kebelé­ben üldözze a kereskedelem és az ipar terén felburjánzott hazafiatlan s brutális visszaéléseket. Ha ezt teszi, és szigorúan teszi, a rendőrségnek nincs annyi baja az e téren felszaporodott bűnökkel és a fedhetetlen eljárású kereskedelem becsü­lete sem lesz közpréda. Gy. Gy. A hatodik magyar hadikölcsön, A hosszan elhúzódó háború nagy pénz­ügyi követelményeket támasztván az államhata­lommal szemben, a hadiszükségletek zavartalan ellátása céljából új hadikölcsön kibocsátása vált szükségessé. A hadviselés költségeinek fedezé­sére a pénzügyminiszter ezúttal kizárólag 6%­kal kamatozó adómentes járadékkölcsön-kötvénye­ket bocsát nyilvános aláírásra. J\,z aláirás tartama és az aláírási hehjek. Az aláirás időtartama 1917 május 12-től ju­nius 12-ig bezárólag terjed. Aláírási helyekül fognak szerepelni az összes állami pénztárak és adóhivatalok, a postatakarékpénztár és annak közvetítő helyeiül szolgáló összes postahivata­lok, valamint az összes számottevő hazai pénz­intézetek. Jl címletek nagtjsága. A kibocsátásra ke­rülő és 6%-kal kamatozó járadékkölcsön köt­vényei 50, 100, 1000, 5000 és 10.000 koronás címletekben fognak kiállítatni. Jlz aláírási ár. A 6°/ 0-kal kamatozó jára­dékkölcsön-kötvény kibocsátási ára tulajdonkép­pen 97 K 13 f-rel van számítva. De arra való tekintettel, hogy a járadékkötvény kamatozása csak folyó évi augusztus 1-én veszi kezdetét s a jegyzéstől 1917 augusztus l-ig járó kama­tok az aláírási árba be vannak számítva, a köt­vény aláírási ára minden 100 korona névérték­ért a következő összegben van megállapítva: 1. arra az esetre, ha az aláíráskor az alá­irt összeg egész ellenértéke befizettetik: a) az 1917. évi május 12-től május 25-ig bezárólag történő aláirás esetén 96 K; b) az 1917. évi május 25-ét követő idő­ben 1917. évi junius 12-éig bezárólag történő aláirás esetén 96 korona 30 fillér; 2. ha pedig az alább ismertetendő ked­vezményes (részletekben történő) fizetési módo­zat vétetik igénybe, az aláírási határidő egés2 tartamára szólólag 96 K 80 f-ben. JCamat-esedékesség. A hatodik hadikölcsön járadékkötvényei minden év február és augusz­tus 1-én lejáró félévi utólagos részletekben évi 6%-kal kamatoznak; az első szelvény 1918. évi február I-én esedékes. Az aláírástól 1917 augusztus l-ig járó kamatok az aláírási árba vannak beszámítva. Részletfizetési kedvezmény Az esetben ha a 6°/o-° s járadékkölcsönre aláirt összeg 100 koronát meg nem halad, az aláirás alkalmával az aláirt összeg egész ellenértéke befizetendő. A 6%-° s járadékkölcsönre történő és 100 koro­nát meghaladó aláírásoknál ellenben a befize­tés részletekben is teljesíthető. Ez esetben az aláirás alkalmával az aláirt összeg 10%­a biz­tosítékképen leteendő és pedig készpénzben vagy megfelelő értékpapírokban. A részletek pedig a következőkép fizetendők: a jegyzett összeg ellenértékének 25%-a legkésőbb 1917 junius 26-ig, 25%-a legkésőbb 1917 julius 7-ig, 25%-a legkésőbb 1917 julius 17-ig, 25%-a legkésőbb 1917 julius 28-ig. J{ befizetési elismervémjek kiállítása és a végleges címletek kiadása. A befizetés alkalmá­ból az aláíró fél az aláírási helytől pénztári el­ismervényt kap, amely a fél kívánságára 1917 julius 5-étől kezdve a m. kir. pénzügyminisz­térium részéről kiállított ideiglenes elismervényre fog kicseréltetni, amennyiben várakozás ellenére eddig az időpontig a végleges címletek kiadha­tók nem lesznek. A végleges címletek kiadására nézve, illetve a fél kívánatára kiadott ideigle­nes elismervényeknek a végleges kötvényekre való kicserélésére nézve idejekorán hirdetmény útján fog a felhívás közzététetni. kölcsön felmondása. A m. kir. pénz­ügyminisztérium a kibocsátandó 6°/ 0-os járadék­kölcsönre vonatkozólag fenntartja magának azt a jogot, hogy előre közzéteendő három havi előzetes felmondás mellett, ezt a kölcsönt egész­ben vagy részben, névértékben visszafizethesse, azonban az esetleges felmondás 1922 augusz­tus 1-ét megelőző időre nem történhetik. A világ legdrágább , de egyszersmind legjob b szivarkahüvelge: "MODIANO-CLUBSPECIALITÉ" Viggázat: PT Utánzatok vannak forgalomba n! "IM Sodorni való papir ára SO fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents