Pápai Hírlap – XIV. évfolyam – 1917.

1917-03-24 / 12. szám

A hadbavonult tisztviselők és alkalmazottak családtagjai hasonló elbírálás alá esnek. 7. §. A szövetkezet megalakulása alkalmával a tagok belépése a szövetkezet alapszabálytervezetének sajátkezű aláírása által történik. 8. §. A belépő tag már a belépés tényénél fogva köteles lagalább egy üzletrészt jegyezni, melynek értéke 50 K-ban állapíttatik meg és havi 5 K-ás előleges részletekben fizetendő be; tartozik továbbá üzletrészenként 1 K belépési díjat fizetni. A tagok több üzletrészt is jegyezhetnek. A hátralékban maradt befizetés után 6% késedelmi díj fizetendő. Jogában áll a tagnak több részletet, vagy az egész üzletrészt egyszerre befizetni. 9. §. A tag a szövetkezet kötelezettségeiért saját üzletrésze névértékének kétszeres öszszegéig felelős. 10. §. Az üzletrészek után kamat nem fizettetik, de a felosztható nyereségből a tagok legfeljebb 5°/ 0 osztalékban részesülhetnek. 18. §. A tag igénnyel bír: a) a szövetkezet által beszerzett szükségleti cikkeknek (az igazgatóság által megállapítandó kedvező fizetési feltételek mellett való) bevásárlására, amely bevásárlás azonban nem haladhatja meg a hatóságok és közélelmzési hivatalok által megállapított mennyiséget; b) a szövetkezet által alapított ipari üzletek igénybe vételére; c) a szövetkezetnél nyerhető olymérvü hitelre, amelyeket az igazgatóság az alapszabályok idevonatkozó rendelkezései értelmében engedélyez; d) az üzletrészére befizetett összeg után az évi nyereségből reá eső osztalékra; ezeken kivül megilleti a tanácskozási, szavazati, cselekvő és szenvedő választási jog a szövetkezet közgyűlésein. 22. §. A szövetkezet által beszerzett cikkek kizárólag csak a szövetkezet tagjainak adhatók. E szabály alá nem esnek oly cikkek, melyek a szövetkezett raktárában feleslegessé válnak, vagy amelyek gyorsan romlanak és a szövetkezet károsodása nélkül hosszabb ideig el nem tarthatók. A szövetkezet üzletköre. 23. §. a) A szövetkezet beszerez nagyban és tagjai közt kiárusít vagy szétoszt minden olyan tömegfogyasztási cikket, melynek ára csökkentését a nagyban való beszerzés folytán remélni lehet: b) előleget nyújt élelmi és ipari cikkek beszerzésére és előlegek visszafizetésére kedvező fizetési feltételeket állapít meg; c) ipari üzleteket alapít és vezet, hogy tagjai az ipari cikkekhez olcsóbban juthassanak. 26. §. A szövetkezet saját kebelében egy vagy több termelő vagy elárusító szakcsoportot vagy szakosztályt alakíthat és alkalmi egyesületeket szervezhet. * Az alapszabályok teljes szövegét Tánczos Antal telekkönyvvezető kívánatra bárkinek kiszolgáltatja. A jó kenyér készítésének a módja. Igen sok a panasz a hadiliszt ellen, hogy a belőle készült kenyér vagy csak nehezen, vagy egyáltalán nem élvezhető. Látunk nap-nap után kenyereket, amelyek tényleg oly rosszak, hogy azok teljesen élvezhetetlenek, s nemcsak az ember, de még az állat sem eszi meg. Ily kenyérnél kárba vész a sok fáradság, a jó élesztő, a sütőpénz és — ami a legfőbb — a liszt is. Ez pedig súlyosan érinti ma a szegényt és a jobb módúakat egyaránt, mert az így kárba veszett liszt nem pótolható, minthogy az a mai rend szerint egyáltalán nem szerezhető be, tehát mintegy pótolhatatlan veszteség, amit a szó szoros értelmében meg kell koplalni. De nem ennek felsorolása a célom, hanem a helyes kenyérkészítési mód megismertetése. Ez pedig a helyes erjesztésen alapszik, mert nem a liszt az oka a bajnak, de a helytelen erjesztési eljárás. A legtöbb kellemetlenséget a héjától elvált, úgynevezett szalonnás kenyér okozza. Az ilyen kenyér súlyos, édes és ragadós. Az általános vélemény szerint a csirás gabona volna ennek az oka. De ez téves felfogás, valamint helytelen eljárás az is, hogy e hibát hosszadalmas dagasztással akarják jóvá tenni, holott ezzel csak ártanak a már amúgy is elrontott tésztának. Mert amidőn a liszt, viz és kovász egymással összevegyül, rögtön kezdetét veszi az erjedés, de a hosszadalmas dagasztással, gyömöszöléssel az erjedés folyamatát megakadályozzák s a tésztát még jobban elrontják. Mert ha a viz és liszt jól össze van vegyítve, az már magától egybeerjed; a dagasztógép csak 5 percig elegyít és kitűnő tésztát, illetőleg kenyeret szolgáltat. Hogy a kenyér helyes készítési módját ismerjük, tudnunk kell a következőket: Amint a liszt, élesztő és viz összevegyül, megkezdődik az erjedési folyamat. T. i. a liszt keményítőtartalma cukorrá, s a hosszas erjedés folytán a cukor szénsavvá fejlődik. Ha azonban a kovász nincs elég melegen belekeverve, ha kevés, vagy rossz az erjesztő anyag (kovász, élesztő), végül, ha a kovász, mielőtt a cukor szénsavvá fejlődnék, kihűl, az erjedési folyamat megáll, vagyis a cukor nem fejlődik tovább, hanem szénsavvá lesz és a kenyér szalonnássá, édessé (maláta) válik. A kovászra rendesen idő előtt reá fogják, hogy jó, megkelt. Ezt azzal okolják meg, hogy egészen feldagadt s vele az edény megtelt. De a kovász akárhogy is kelt meg, addig, amig vissza nem esik, csak csiriz, s nem kovász. Ha az kellően vissza esik — megérik, — a cukor átváltozik szénsavvá, nem kell óra hoszszákig dagasztani. Ha együtt van a megfelelő mennyiségű liszt és viz, elég a tésztát 10 percig dagasztani és a teknőben egyszer megkelni hagyni. Ezután kiszakítható és Ízletes, ruganyos kenyér lesz belőle. Mészáros Elek, HETI ÚJDONSÁGOK. — Dr. Antal Géza a győri Aranyünnepen. A győri Kisfaludy-kör e hó 25-én tartja Arany János születésének századik évfordulója alkalmával díszközgyűlését. A kiválóan értékes és érdekes műsorban kitűnő orsz. képviselőnk is szerepel. A Győri Hírlap ez alkalomból a következőleg ir dr. Antal Gézáról: „Majd dr. Antal Géza orsz. képviselő, a pápai ref. főiskola neves professzora a magyar nemzet reprezentativmanjének epikájáról értekezik. Az országos nevű előadó készséggel vállalkozott a győriek kérésére s a győriek minden bizonnyal az őt megillető szeretettel fogják fogadni, aminek az ő lebilincselő egyénisége és előadói készsége biztos záloga". — Kitüntetés. Gábor Ignác földinket, a 15. honvéd gyalogezredhez beosztott tart. hadnagyot, aki most szabadságon itthon tartózkodik, s akit előzőleg már a kis ezüst vitézségi éremmel tüntettek ki, újabban a nagy ezüst vitézségi éremmel tüntették ki. — Előléptetés és kitüntetés. Kende Vidor zászlóst, dr. Kende Ádám helybeli előkelő ügyvéd derék fiát, egészségügyi hadnaggyá léptették elő, s a vöröskereszt díszjelvényével tüntették ki a vitézségi érem szalagján. — Rendőrkapitányunk gyásza. Szokoly Ignác rendőrkapitányt és gyermekeit mélységes gyász érte. Életének 39 éven át hűséges osztályostársa, gyermekeinek szerető, gondos édes anyja: kisvárdai Szokoly Ignácné szül. felsőszopori Szily Honor e hó 20-án életének 62. évében hosszas betegség után elhunyt. Temetése csütörtökön délután volt, előkelő közönség impozáns részvéte mellett. Gyászolják bánatos férje, gyermekei: Viktor, Sári és Margit férj. Pfrogner Arturné, valamint kiterjedt rokonság. A köztiszteletben álló család gyászában városunk közönsége őszinte részvéttel osztozott. — Járási értekezlet. Bélák Lajos járási főszolgabíró f. hó 21-én délelőtt a Hindler-féle vendéglőben népes járási értekezletet tartott. Az értekezleten résztvettek dr. Vécsey Tamás földbirtokos és Illés Lajos m. kir. gazdasági tanár, járási mezőgazdasági bizottsági tagok mint szakértők, a járásbeli bérlők majdnem teljes számban, több gazdatiszt, lelkész és tanító, továbbá az összes jegyzők és a községi birák. Bélák Lajos elnök üdvözölvén a szép számban megjelenteket, előadta, hogy az értekezletnek főtárgya megállapítani községenkint az 1916. évi XXXVI. t.-c. értelmében a vagyon- és jövedelmi adó kivetésénél alapul szolgáló földhaszonbéreket. Elnöklő főszolgabíró előbb azonban néhány közigazgatási ügyet tárgyalt le, melynek keretében többek között bejelentette az értekezletnek, hogy Veszprém vármegyében hadi árvaházat fognak létesíteni és erre gyűjteni fognak, kéri tehát a járás közönségét, hogy mindenki adakozzon tehetsége szerint. Áz értekezlet lelkesen fogadta e bejelentést s Klein József mátyusházi nagybérlő mindjárt fel is ajánlott az árvaház részére 1000 koronát. Különösen figyelmébe ajánlotta a gazdaközönségnek a kukoricamoly hathatós irtását, mely különben is kötelező. A gyűlés az elnök indítványára elhatározta, hogy a katonai élelmezésre önkéntes felajánlással minden burgonyatulajdonos kulcs szerint megállapított mennyiségű burgonyát ad át a hatóságnak, melyért 100 kg.-ként 16 K jár ellenértékül. A felajánlott burgonyát április 10-ig kell beszolgáltatni. Mivel a járás nem kapta meg még most sem a februári és márciusi p2tróleumot és hiába sürgeti annak elküldését, a gyűlés a minisztertől a legszigorúbb vizsgálat elrendelését kéri a Vacuum ellen, amelynek szállítania kellett volna a kőolajat, és mulasztás esetén megtorlást kér. Csak ezek letárgyalása után tért át az értekezlet a földhaszonbérek megállapítására, amikor is községenkint megállapították a nagy-, középés kisbirtok haszonbérét. Ezek után az értekezlet véget ért. — A Jókai-kör március 25-én tartja a Nőnevelő-intézet díszterméhen ez évi utolsó délutánját a következő műsorral: Meyerbeer: Próféta-induló. Előadja a főiskolai zenekar Tóth Lajos főiskolai zenetanár vezetésével. Ai háború költészete. Irta s felolvassa: dr. Kapossy Lucián. Hegedű- és gordonka-kettős. Előadják: Gáty Zoltán és Rupprecht Andor. Háborús költeményeket szaval: Schönfeld Piroska. Tangó. Dialóg. Előadják: Ambrus Jolán és Sztraka János. Kávétraccs. Énekes jelenet. Játszák: Frauendienst Mariska és Krausz Adrienne, zongorán kiséri: Kis József zenetanár. Az előadást pont 5 órakor kezdik, nem tagokat is szívesen látnak. (Rendező: Krausz Adrienne.) — A tisztviselőszövetkezet alakuló gyűlése. Kaptuk és közöljük a következő Meghívót. A Pápai Köz- és Magántisztviselők és -alkalmazottak Fogyasztási Szövetkezete 1917. évi március hó 29. napján d. u. 5 órakor Pápán a városháza nagytermében alakuló közgyűlést tart. Ezen közgyűlésre a szövetkezetbe eddig belépett és a közgyűlés napjáig még belépő tagokat tisztelettel meghívja az előkészítő bizottság. — Egyházi gyűlés. A pápai ev. egyház Bélák Lajos felügyelő és Mesterházy László lelkész elnöklete alatt vasárnap délelőtt fontos ügyekben közgyűlést tartott. Bélák Lajos társelnök a gyűlés megnyitása után meleg szavakkal elparentálta Kiss Károlyt, a gyülekezeti házak gondnokát; érdemeit jegyzőkönyvbe iktatták s családjához részvétiratot intéznek. Felemelő jelenet következett ezután. Elnök indítványára az egyház nyugalomba vonult lelkészét, Gyurátz Ferencet lelkes éljenzések közben az egyház örökös tiszteletbeli lelkészéül választották, hálából azokért a kimagasló, soha el nem halványuló érdemekért, melyeket Gyurátz Ferenc a pápai ev. egyház életében, illetőleg jövőjének megalapozásában szerzett. Nevére — a gyülekezet egyik bérházának kedvező eladása folytán származó jelentékeny jövödelemszaporulatból — 10.000 koronás alapot létesítettek, melynek kamatai gyülekezet-fenntartási célokat fognak szolgálni. Létesítettek ezenkívül — a pénzügyi bizottság javaslata értelmében — 5000 koronás templom-fenntartási alapot, a Pápai Takarékpénztár tőkefelemelési akciójánál az egyház részvényei után esedékes 30 drb. új részvényre opciót gyakorolnak, 25.000 koronán jelzálog-papirokat vásárolnak stb. Házgondnokká megválasztották Gömbös Elek nyug. kasznárt, pénzügyi bizottsági taggá Kunszt Henrik vaskereskedőt, presbiterekké Bakó József molnármestert és Gyurátz László vasúti pályafelvigyázót. Rendezték a káplán fizetését és megállapították a rendszeresített egyházfiállás javadalmát. A gyülekezet tulajdonát képező volt Vikár-féle házat alapítványi házul jelölték ki. Ezenkívül több kisebbjelentőségü ügyben hoztak határozatot.