Pápai Hírlap – XIV. évfolyam – 1917.

1917-03-10 / 10. szám

OLÁHOK ERDÉLYBEN. Mint fehér ágyban fekvő szűzre rátörni kész bitang, gazok: az erdélyi havasok ormán leskődtek oláh tolvajok. Te rajtad, édes Erdélyország akartak mocskot ejteni, megfertőző csókjuk akarták hópárnáidba rejteni. De becsületéhes rablókból még hirmondónak sem maradt, gonosz vérük pirosra festé Hargita alatt a havat. Fehér hó hullott a pirosra s minden gaz nyomot temetett, S magyar földet tesz televénnyé, akit ide betemetett. Hullott fehér hó a pirosra s szűz, tiszta lett minden megint. A magyarok nagy Istenének ő szent akarata szerint. Vértesy Gyula. Gyermekvédelem. Többször olvastam a gyermekvédelemről, az anya- és csecsemővédelemről. Mind figyelemre méltó dolgok. De azok foganatosítására vajmi kevés történik. Először, mert nagyon sok dolog van, ami momentán erősebb éreztetéssel hat s ennélfogva úgy gondolják, hogy azok előbbre valók. Másodszor, akik hivatva vannak és akiknek hatáskörükbe tartozik a dolog, azoknak vagy egyáltalán nincs, vagy csak hézagos tudomásuk van azokról a sanyarú, siralmas állapotokról, amik a szegény nép közt uralkodnak. Legjobban mi kereskedők tudjuk, mi látjuk ez állapotokat a maguk teljes valóságában. Egyrészt, mert közelebb állunk hozzájuk, másrészt, mert hivatásunk folytán állandóan érintkezünk velük. Kezdődik ez a siralmas helyzet az újszülött csecsemőnél, de még előbb is, az anyának áldott állapotában. Silány táplálékon, hiányos ruházatban, egész nap, sőt az éjjeli órákat is felhasználva, erős és testi erejével arányban egyáltalán nem álló munkát kell neki végeznie, ami már a laikus fölfogás szerint is nem előnyére, nem egészségére s nem normális fejlődésére vezet a leendő embernek, aki ily körülményeknél fogva az egészség törvényeinek meg nem felelő állapotok közt látja meg a nap világát. Annyira közismert dolog ez, hogy bővebben fejtegetni felesleges. Ami a nevelést illeti, az anyának, alig hogy a gyermekágyat elhagyja, kereset után kell látnia s a 2—4 hetes csecsemőt egész napon át másra biznia. Képzeljük el : egy csecsemő, akit 3 óránként anyatejjel kellene táplálni, reggeltől délig, sőt esetleg - estélig nem jut hozzá. Azonkívül az ily anyagi viszonyok közt élő anya nem tudja díjazni azt, akire gyermekét bizhatná, s hogy az ily viszonyok mellett mily ápolásban részesülhet, bővebb magyarázat nélkül szomorúan elképzelhetjük. Az újszülöttet az anya rövidesen, idő előtt kénytelen elválasztani, mert táplálkozása oly silány, hogy szervezete a gyermek táplálását nem bírja, kénytelen tehát a csecsemőt már az első hónapokban, 3—4-ik hónap után elválasztani. Itt kezdődik, enyhén szólva a generációpusztítás. Mert mit adjon az anya az anyatej helyett a gyermekének, aki csak még pár hónappal előbb látta meg először a napvilágot. Többen sirva panaszkodnak nálam, hogy órák hosszat járnak 13—16 lisztes-boltot */

4 kg. daráért, de nem kapnak, krumplit tömnek hetek óta a csecsemők szájába, de azt sem veszik be, mert már megunták. Nullalisztet, főzőlisztet nem kaphatnak. Mi van más hátra, mint az. hogy 84%-os rozskenyeret tömnek az újszülött szájába, aminek dús sikértartalmánál fogva tápereje talán nagyobb, mint a fehér búzaliszt kenyéré, azonban az újszülött szervezete nincs berendezve arra, hogy az anyatej helyett minden átmenet nélkül azt a furkót megeméssze minden baj nélkül, még akkor is, ha a kenyér szakszerűen elkészítve van. A rossz, szakszerűtlen elkészítés pedig egyenesen veszedelmes a csecsemőre. Hozzájárul mindehhez a hiányos ruházat, fűtetlen s ennélfogva szellőzetlen lakás, amelyet nem egy helyütt hónapokig sem szellőztetnek, noha túlzsúfoltak is. Könyvek kellenének az e téren uralkodó bajok elenyésző kis részének leírásához. Ha az illetékes körök csak egy csekély hányadát szemlélhetnék annak, amit mi látunk, bizonyára történnék valami azok megváltoztatására. Mészáros Elek. HETI ÚJDONSÁGOK. — Személyi hirek. Dr. Véghely Kálmán alispán és Holitser Károly zirczi országgyűlési képviselő, mint az orsz. közélelmezési hivatal Veszprém vármegyei megbízottja, a héten több napon át hivatalos ügyekben Pápán tartózkodtak. — Székely Jenő m. kir. földmives-iskolai tanfelügyelő a földmivelésügyi minisztériumban folyó hó 4-én városunkban tartózkodott és a helybeli földmives-iskolában megtartott félévi vizsgálatokon elnökölt. — Katonai szemle. Báró Nagy Gyula altábornagy, a honvéd-lovasság felügyelője, honvéd huszárezredünk pótszázadainak megszemlélése céljából csütörtökön városunkba érkezett, s a hét végéig itt tartózkodott. — Vármegyei közgyűlés. Veszprém vármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 12-én s a következő napokon Veszprémben, a vármegyei székház nagytermében közgyűlést tart. A gyűlés mindenkor d. e. 9*4 órakor veszi kezdetét. A tárgysorozat bennünket közelebbről érdeklő főbb pontjai: Alispáni jelentés. — Báró Hornig Károly bibornok, veszprémi megyéspüspök elhalálozásának bejelentése. — Özvegy Mácsik Józsefné szül. Kolbenheyer Jolán volt takácsi községi jegyző özvegyének kérvénye az özvegyi ellátás megállapítása és folyósítása tárgyában. — A vármegye alispánjának, a vármegye közönsége nevében és ifj. Fa Mihály pápai lakos között egy keskeny nyomtávú lóüzemü iparvasut építése folytán, a törvényhatósági közutrészek igénybevétele ügyében kötött szerződés. — Pápa r. t. városnak az V. hadikölcsön jegyzése tárgyában hozott határozata. — Pápa város képviselőtestületének határozata 20.000 korona folyószámla kölcsönnek katonatiszti szállásdíjak fedezésére leendő felvétele tárgyában. — Dr. Kluge Endre pápai lakos, megyebizottsági tag, mint a dunántúli ág. hitv. ev. püspök beiktatási ünnepélyre kiküldött bizottsági elnökének jelentése. — Dr. Óvári Ferenc és neje alapító levele 10.000 kor. hadiárva alapítványról. — Katonai kitüntetések. Őfelsége a király a hadidiszítményes 3. oszt. érdemkereszfet a kardokkal adományozta nagykéri Sc/fovszAryJános 7. honvéd huszárezredbeli századosnak és széchiszigeti Thahy Béla honvéd huszár századosnak. Hajdú (Hoffner) Jenő főhadnagy földinknek immár harmadik kitüntetését olvassuk a hivatalos lapban, melynek f. hó 5-én megjelent száma közli a jelentést arról, hogy Őfelsége a király Hajdú Jenőnek ismételten legfelsőbb elismerés kapcsán a harmadik signum laudis érmet adományozta a kardokkal az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért. — Kitüntetés és előléptetés. Nagy Jenő honvéd zászlóst, Nagy Pál helybeli evangélikus tanító derék fiát, aki hosszabb idő óta az olasz fronton harcol, az ellenséggel szemben tanúsított hősies magatartásáért vitézségi éremmel tüntették ki, s a legutóbbi előléptetések alkalmából hadnaggyá léptették elő. — A Jókai-kör legközelebbi estélyét 11 -én, vasárnap délután 5 órakor tartja a következő műsorral: 1. Népdalok Arany Jánostól. Előadja a főiskolai énekkar Tóth Lajos zenetanár vezetésével. 2. Felolvasás. Tartja Czeglédy Sándor theol. tanár. 3. Liszt: Faust-ábránd. Zongorán előadja Kis József zenetanár. 4. Újabb verseiből felolvas dr. Vértesy Gyula, a Petőfitársaság tagja. 5. Pailleron : A szikra. Vígjáték egy felvonásban. Előadják: Leonie: Szűcs Lili, Antoinette : Cseh-Szombathy Flóra, Raoul: Gaál Dénes. Vendégeket is szivesen látnak. (Az estélyt Kocsisné Kis Ilonka rendezi). — Előléptetések. Steinhof Andor honvéd zászlóst, a szintén katonai szolgálatot teljesítő Steinhof Bernát szabómester fiát, a román harctéren hadnaggyá léptették elő. — Rosenberg Dezső (Tét) egy éves önkéntes szakaszvezetőt, aki most egyik budapesti kórházban az orosz fronton kapott tüdőlövéssel fekszik, soron kivül hadnaggyá léptették elő. — Szeberényi Gyula cs. és kir. hadapród földinket, aki az orosz fronton teljesít szolgálatot, zászlóssá léptették elő. — Elismerő díszoklevél. A király őfelsége utasítására a pénzügyminiszter dr. Mohácsy Lajos gergelyi ev. lelkészt az eddigi hadikölcsönjegyzések körül kifejtett buzgalmáért elismerő díszoklevéllel tüntette ki. — Elhunyt járásbiró. Részvéttel vettük a gyászjelentést, hogy Csiszár Andor, a nagymihályi kir. járásbíróság vezető bírája, aki mint jegyző hosszabb ideig működött a mi járásbíróságunk kebelében is, e hó 1-én életének 48. évében Nagymihályon elhunyt. Halálát gyászolják neje, szül. Tóth Gizella, néhai Tóth Dániel pápai theol. professzor leánya; gyermekei: Béla, László, Erzsike és Géza. — Tanár-beiktatás. A helybeli református főiskola új tanára Császár Elemér, e hét folyamán szerdán d. e. 11 órakor a főiskolai igazgató-tanács ülés alkalmával fogja a tanszékét ünnepélyesen elfoglalni. — A nőnevelő-intézet előadása. A ref. nőnevelő-intézet növendékei a Hadiárvák ösztöndíj-alap javára fényesen sikerült műkedvelői előadást rendeztek. A minden tekintetben jónak Ígérkező és változatos programmu előadás iránt már hetekkel előbb oly nagy érdeklődés nyilvánult meg, hogy az előadást két este — mult szombat és vasárnap — tartották meg. Sajnos, lapunk terjedelme nem engedi, hogy az előadással részletesen foglalkozzunk, annyit azonban előre is megjegyzünk, hogy az előadás mindkét este várakozáson felül sikerült s mindegyik szereplő kedvesen és teljes megelégedésre töltötte be szerepét: látszott a játékukon a gondos betanítás s a nemes igyekezet. A műsor első számaként az énekkar Gáty Zoltán zenetanár vezetése mellett néhány magyar népdalt énekelt oly precízen, hogy a közönség zajos tetszésnyilvánítására meg is kellett toldaniok. Az ének után a Varázslat c. tréfás színjátékot adták elő. A szereplők közül igen jól megállta helyét Szalay Irén a dada szerepében. Kedvesek voltak Tamás Emma és Gulyás Rózsi polg. isk. növendékek is a két testvér szerepében. Ezután egy városi jelenet következett: Fellegvári Flóris szomorú históriája 6 képben, melynek főszerepét, a képmutatót Liszkay Ilona alakította, igen találóan utánozva a vásárokban látható kikiáltókat. Az egyes képekben szereplő növendékek is mind dicséretet érdemelnek. Majd egy élőképet mutattak be, utána pedig Nász a lepkekirály udvarában c. daljátékot játszották. Nagyon kedves volt, amint a színpadon egymás után jelentek meg festői öltözékükben a légy (Kovács Irma), katica-bogár (Wodring Linus), a hőscincér (Lauer Mária), a cserebogár (Tompa Margit), a méh (Császár Teri), a darázs (Bíró Mária), a szúnyog (Glasser Erzsi), a különféle lepkék, szitakötők, vizi- és futóbogarak, hogy hódoljanak a pillangó királykisasszonynak. Mind nagyon jól töltötték be szerepüket. Szépen énekeltek és ügyes alakítást nyújtottak Borbély Boriska (Pillangó királykisasszony) és Salamon Júlia (Pillangóherceg), továbbá jók voltak Frick Lenke (Lepkekirály) és Seregély Nóra (Lepkekirályné) is. A pompás daljáték után Az udvari fényképész c. vígjáték következett. A szereplők egytőlegyig bájosan, kedvvel játszottak, de különösen kitűntek közülök Csányi Mária (fényképész), Zurián Zelmira (tót szakácsnő) és Tatár Etelka (Aranyréti). Nagy tetszést arattak a növendékek a magyar parasztlakodalom bemutatásával, melyet igen hiven adtak elő. Az összes szereplők igen jó alakítást nyújtottak, mégis ki kell emelnünk Szalay Arankát, ki a falusi vőfényt tökéletesen tudta alakítani és temperamentumos játékával s talpraesett mondásaival gyakran megnevettette a közönséget. A műsor utolsó számaként Hódolat Hungáriának c. élőkép gyönyörködtette a közönséget. A fényesen sikerült és minden tekintetben élvezetes előadás Gőbel Ilona tanárnő hozzáértő és fáradhatatlan rendezésének eredménye s így őt illeti a legnagyobb elismerés.