Pápai Hírlap – XIV. évfolyam – 1917.

1917-03-03 / 9. szám

habárcsak viszonylagos csökkenése. Látjuk azonban az ár-nivó leszorításának módját is. A pénzmennyiséget kell csökkenteni, a forgalmi gyorsaságát kell redukálni, az áruk mennyiségét kell szaporítani. Mind oly irányai a forgalmi egyenlet tényezőinek, melyeket azok csakis a beálló békében vehetnek fel, de akkor sem hirtelen, hanem csak átmenettel fokozatosan. A kormány már a háború alatt gondoskodik ez irányban. Előkészíti az átmenetet számtalan intézkedéssel. Az intézkedések eredménye egyelőre más nem lehet, mint a drágaság rosszabbodásának lassítása, mert a pénzömlés a hadiköltekezés miatt folyton tart. Ha a háborús költekezés — a pénz-ár — meg is szűnik a béke beálltával, az ár által okozott tenger — a a fizetési eszközök tömege még itt marad. Ennek levezetése, elszikkadása, elpárolgása időt igényel. Ezért nem -válthatja fel hirtelen a mai pénzbőséget és pénzolcsóságot a pénzhiány és pénzdrágaság." A jövő perspektíváját a következőkben tárta fel: „A háború végével felszabadulnak óriási munkaerők és a közlekedési eszközök. Ezek azonban nem láthatók el hirtelen és egyszerre 100%-°

s hatásfokban nyersanyaggal, mert ezt egyetemes érdekből gátolnia kell a deviza központnak, mely hivatva van a háborút jóval túlélni. A hatalomnak itt fékező erőt kell gyakorolnia, hogy az import a devizák további drágulásával a teljes elszegényedést ne szolgálja. Általában mondhatjuk, hogy a jövő kialakulásának iránya, tempója attól függ, mit és azt hogyan csinálja a kereskedelmi és pénzügyi kormány. A kettő a közgazdaságnak legjelentősebb faktora lesz. Az elmondottak alapján az egymásra ellenhatást gyakorló tényezők érvényesülése folytán végeredményben a jövő teendőinek megjelölhetjük a termelést, a többtermelést minden téren, továbbá a takarékoságot, mint a munka gyümölcsének megóvását. Munka, küzdés, kitartás a vezérelvei a biztosan jobb, de nem a közel jövőnek." Beszéde második részében az intézet beléletét ismertette részletesen. Mint jelentősebb momentumokat emelte ki, hogy a Pápai Takarékpénztárnál az öt hadikölcsönre közel 10 millió koronát jegyeztek, s hogy az igazgatóság az intézet tisztviselői helyzetén 30%-o

s drágasági pótlék adásával könnyített. Megindokolta az alaptőke-emelés szükségességét, s utalt reá, hogy ennek következményekép az alapszabályok egyes pontjait is módosítani kell. Végül bejelentvén, hogy 36 részvényes 1994 részvénnyel és 193 szavazattal van jelen, a jegyzőkönyv vezetésére felkérte Saáry Lajos ügyészt, a jegyzőkönyv hitelesítésére pedig dr. Keresztes Ferenc, Fellner Simon és Kristóffy Gyula részvényeseket. Ezek után a megjelentek üdvözlésével a gyűlést megnyitotta. A tárgysorozat egyes pontjait Saáry Lajos ügyész referálta, kinek előadása után egyhangúlag tudomásul vették az igazgatóság és felügyelő-bizottság évi jelentését és az 1916. évi zárószámadásokat, s ennek kapcsán a felmentvényt minden irányban megadták. A 206.549 K 82 fillér tiszta nyereséget a következőkép osztották fel: a tartalék-alap dotálására 30.000 K-t, a különleges tartalék-alap dotálására 10.000 K-t fordítottak, a házépítési alaphoz 20.000 K-t, a nyugdíj-alaphoz 5000 K-t csatoltak. Osztalékra a 200 K névértékű részvényenként 16 K-val számítva 80.000 K-t, a vezetőség jutalékára 39.064 K 77 f-t, a felügyelő-bizottság tiszteletdíjára 4000 K-t, a tisztviselők és szolga jutalmazására 7800 K-t, jótékony célra 5480 K-t fordítottak. A jövő évi számlára átvittek 5205 K 05 f-t. Egy kis vita csupán az alaptőke felemelésénél volt. Az igazgatóság azt javasolta, hogy a társaság alaptőkéje emeltessék egy millió koronáról 1000 drb. új, 200 K névértékű részvény kibocsátásával 1,200.000 K-ra, s ezen 1000 drb. új részvény a régi 5000 részvény birtokosainak bocsáttassák átvételi előjogon rendelkezésére, minden öt részvény után egy új részvényt számítva, 500 K árban. Dr. LővyLászló részvényes magasnak találja az új részvények árát, s a szerényebb viszonyok között levő részvényesekre való tekintettel indítványozza, hogy áruk 350 Kban állapíttassák meg, annyival is inkább, mert a most fizetett osztalék az 500 K-ás ár után a rendes betétkamatnak sem felel meg. Dr. Hoffner Sándor meggyőző érvekkel támogatott beszédében azt bizonyította, hogy az intézetnél elhelyezett 16,000.000 korona idegen tőkével szemben az intézet 2,000.000 koronányi saját vagyona, illetőleg az indítványozott 500.000 K-ás alaptőke-felemelés nem áll arányban s javasolta, az igazgatóság bizassék meg új tőke-felemelési tervezet készítésével. Az ellenvetésekre Karlovitz Adolf elnök részletesen válaszolt, s mi után az ügyhöz hozzászóltak dr. Kluge Endre alelnök és Saáry Lajos is, a közgyűlés az igazgatóság tőkefelemelési indítványát a két ellen-felszólaló kivételével elfogadta. Ennek folytán az intézet vagyona lesz : alaptőkében 1,200.000 K, tartalékalapban 660.000 K, egyéb alapokban 665.000 K, összesen 2,525.000 K. A tőke-felemelés kapcsán szükségessé váló alapszabály-módosításokat egyhangúlag elfogadták. Végül a választásokat ejtették meg. A szazazatszedő bizottság tagjai voltak Baranyay Zsigmond (elnök), Kohn M. Miksa és Eisler Mór. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság tagjai teljesen a régiek maradtak, mégis azzal a hozzátoldással, hogy Bélák Lajos főszolgabírót az igazgatóságba és Sült József kir. közjegyzőt a felügyelő-bizottságba új tagul beválasztották. A választások eredményének kihirdetése után Baranyay Zsigmond részvényes meleg szavakban mondott köszönetet az igazgatóságnak és tisztviselői karnak buzgólkodásáért, mellyel a háború okozta nehézségek ellenére olyan szép eredményt értek el. Ezek után Karlovitz Adolf elnök megköszönve a szavazatszedő bizottság fáradozását s a megjelentek érdeklődését, a gyűlést bezárta. N. P. HETI ÚJDONSÁGOK. — Uj hadnagyok. A legutóbbi katonai előléptetések alkalmával honvéd huszárezredünkben dr. Guth Emil, Löwy Kálmán, Rakovszky György, Pethö Károly, Hahn Géza, Vasdenyei Imre, Bitskey Sebő zászlósok hadnagyokká léptek elő. Ugyancsak hadnagyokká léptek elő ismerőseink közül dr. Lakács Vilmos, dr. Scheiber Jenő, dr. Lusztig Sámuel, Fürst István, Gondol Dániel, Kiss Imre és Moharos Gyula zászlósok is. — Áthelyezés. Vaszary Gyula városi és járási állatorvost a földmivelésügyi miniszter törvényhatósági állatorvossá nevezte ki s szolgálattételre Mármarosszigetre helyezte át. — Szabadságon. Koréin Miksa hadnagy az albán harctérről mult hó 28-án 14 napi szabadságra haza érkezett. — Gróf Esterházy Jenő újabb adománya. A jótékonyság aranykönyvébe gróf Esterházy Jenőnek, szegényeink bőkezű pártfogójának, ismét egy szép adományát jegyezzük fel. A nemes szivü főúr értesítette városunk polgármesterét, hogy a szegények részére 3000 K-t adományoz, melyet a polgármester által kiadott utalványok ellenében vasárnap délután 3 órakor sajátkezüleg oszt ki a várkastély udvarán. — A Jókai-kör háziestélye. A pápai Jókai-kör mult hó 25-én tartotta negyedik felolvasó estélyét a ref. nőnevelő-intézet dísztermében. Az estély első pontja Kis József zenetanár művészi zongorajátéka volt, ki Beethoven Sonata-appassionataját adta elő nagy technikával. Ezután Kis József református esperes tartotta meg szép, gondolatokban gazdag felolvasását, erősen ostorozva a háború viszás kinövéseit. Majd Gáty Zoltán zenetanár bravúros hegedüjátéka következett Stern Kornélia ügyes zongorakisérete mellett, melyet a közönség szűnni nem akaró tapsviharára egy másik darabbal ís megtoldott. Ezután Bodor Jánosné énekelt kedvesen néhány háborús dalt kellemesen csengő hangján Schmiedtbauer József diszkrét zongorakisérete mellett. Utánuk Hermann István gyönyörködtette tárogatójátékával a közönséget, igen ügyesen játszva el néhány magyar nótát, melyekhez a kíséretet zongorán Kosztka Vilmos szolgáltatta nagy tetszéssel. Minden egyes számot a közönség lelkesen fogadott és zajosan megtapsolt. A program utolsó számaként Boldog házasélet c. vígjátékot adták elő Csehszombathy Flóra, Bélák Rózsika, Csehszombathy Katus, Gárdos Pannika, Kolbe Ilus, Sztraka János, Csizmadia Aladár és Sütő Kálmánka. A szereplők közül igen jó alakítást nyújtott Sztraka János a férj szerepében. Méltó partnere volt Csehszombathy Flóra mint neje. Igen kedvesen játszott Bélák Rózsika (Magda) is. Jól fogta fel a szerepét Csizmadia Aladár, valamint a többi szereplők is kisebb szerepeikben jó alakítást nyújtottak. A szépen sikerült és nagy műélvezetet nyújtó estély özv. Hanauer Zoltánné ügyes és műértő rendezését dicséri. — Ezúttal nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy hátul a diákság — különösen a felolvasás alatt — folytonos hangos társalgásával nagyon zavarja a hallgató közönséget. Kérjük ennek megszüntetését. — Ellenőrzési szemle. Az 1872—1891. évben született népfelkelésre kötelezettek IV. pótszemléje hétfőn és kedden volt városunkban. A bizottság polgári elnöke dr. Thury Etele theol. tanár volt; a katonaságot Gergelyffy honvéd őrnagy képviselte; sorozó-orvos dr. Kovácsics Sándor ezredorvos volt. — Szerdától kezdve ma szombatig a járásbeliek kerültek szemle alá. — Jegyzői értekezlet. Bélák Lajos járási főszolgabiró a tengeri csírátlanítására megindult országos akció sikeres keresztülvitelének megbeszélése céljából mult hó 28-án a járás összes jegyzőit értekezletre hivta meg. Az értekezleten a jegyzői karon kivül résztvett Tar Gyula földmives-ískolai igazgató, Jerffy József szolgabiró, Illés Lajos gazdasági tanár, Rényi Dezső uradalmi intéző, több járásbeli molnár és kisgazda. Bélák Lajos üdvözölvén a megjelenteket, felkérte Demeter Sándort, az Országos Központi Hitelszövetkezet tengeriolaj ügyosztályának vezetőjét, mint központi kiküldöttet előadása megtartására. Demeter Sándor először ismertette a tengeri csírátlanításának közgazdasági és katonai fontosságát, majd részletesen megmagyarázta a csírátlanítás módját, a csirátlanított tengeri élelmezési és takarmányozási hasznát s Ígéretet tett, hogy a pápai járásban az Orsz. Közp. Hitelszövetkezet rövidesen berendeztet néhány malmot a tengeri csírátlanítására. Többek felszólalása után a minden tekintetben tanulságos és szép előadásért Bélák Lajos mondott a kiküldöttnek köszönetet s néhány közigazgatási ügy megbeszélése után az értekezletet bezárta. — A Vörökereszt-egylet hangversenyestélye. A pápai Vöröskereszt-Egylet a hosszú háború tartama alatt szinte emberfeletti feladatot teljesített beteg katonáink gyógyítása körül. A legmesszebbmenő gondoskodással mindent elkövetett, ami a sebesültek testi és lelki felépüléséhez vezethet, ami természetesen csak anyagi erejének teljes odaadásával volt lehetséges. Hogy nemes feladatát az egylet tovább is zavartalanul, fennakadás nélkül teljesíthesse, újra a nagyközönség áldozatkészségéhez folyamodik. Felhívunk mindenkit, kiben hazáját és hős katonáinkat szerető sziv dobog, hogy a sebek gyógyításából mindenki vegye ki a maga részét. A győzelemhez ez is megkívántatik. Hazánkért, katonáinkért, jövendőnkért az áldozatot sokallani sohasem szabad. A hazáért mindent el kell viselnünk, mindent oda kell adnunk: kincseinket is. Hogy erre a mi közönségünknek is mód és alkalom adassék, hogy az egylet az anyagiakból teljesen ki ne fogyjon, hogy ne csak kiadása, hanem bevétele is legyen, azért a Vöröskereszt-Egylet március 10-én, a Griff-szálló nagytermében, esti 7 órakor kezdettel, helybeli és vidéki szereplők közreműködésével, hangverseny-estélyt rendez, melyre a jegyek március 6-tól kezdve Kis Tivadar könyvkereskedésében előre megválthatók. — Kitüntetés. Ő cs. és apostoli királyi felsége által felhatalmazott parancsnokság adományozta az I. oszt. ezüst vitézségi érmet: Riskó Elemér tart. hadnagynak és Stang Ignác őrmesternek a 7. honvéd huszárezredben; a II. oszt. ezüst vitézségi érmet Szilassy Oszkár szakaszvezetőnek és Turó Illés népf. huszárnak a 7. honvéd huszárezredben. — A lakbérleti bizottság nem alakul meg. Lapunk mult számában megírtuk, hogy a városi tanács a járásbíróság megkeresésére 10 háztulajdonosból és 10 lakosból megalakította a lakbérleti bizottságot. Az ügyek csekély számára való tekintettel azonban a veszprémi törvényszéjk elnöke feleslegesnek találta a bizottság megalakítását, s az eljárás tárgyát képező néhány ügyet dr. Fürst járásbiró már le is tárgyalta.