Pápai Hírlap – XIV. évfolyam – 1917.

1917-02-17 / 7. szám

— Molnárok gyűlése. Folyó hó 11-én, vasárnap délelőtt a vármegyénkbeli molnárok rendkívül látogatott s nagy érdeklődés közben lefolyt gyűlést tartottak Pápán, a városháza nagy­termében. A gyűlésen Sulyok József helybeli molnár mester elnökölt, előadó pedig a Molná­rok Lapja szerkesztője, Jutási Ödön volt, kinek ajánlatára a jelenvoltak egyhangúlag kimondot­ták, hogy megalakítják a „Veszprém vármegyei molnárok szövetségét". Azután megválasztották a szövetség elnökévé Pozsgay Miklós veszprémi molnár mestert, s megválasztották a járások ügyvezető bizalmi férfait. — A szövetkezés célja különben az, hogy a jelenlegi súlyos viszonyok között molnáraink a közélelmezést egyöntetű elvek szerint szolgálják. Erre a szövet­ségre vármegyénkben egyébként szükség volt azért is, mert tudvalevőleg itt legnagyobb részt apró pataki malmok vannak, s ezek többnyire pusztákon és félreeső falvakban épültek, mi miatt a molnárok egymással alig érintkezhettek, célszerű volt tehát közöttük a szövetségben közös kapcsolatot létesíteni. — A Pápai Leányegyesület a hét folya­mán 200 koronát adott át Mészáros polgár­mesternek, a hadi emlékmű alapja javára. — Sebesültek érkezése. F. hó 15-én a szatmárnémeti katonai kórházból 250 sebesült katona érkezett a mi hadikórházainkba. — Szüntessék be a mozit! A szénhiány a legnagyobb takarékosságra inti a magán- és a köz-háztartásokat. ^Olvashatjuk a lapokban, hogy itt is, ott is arzénnel való takarékosko­dás miatt korlátozták a világítást, iskolákat be­szüntettek, a mulatóhelyek és az üzletek zár­óráját megrövidítették stb. Január hó 1-étől kezdve nálunk is erősen takarékoskodnak; a villamos telep redukálta a közvilágítást, sőt az áramszolgáltatást reggel 8 órától délután 3 óráig teljesen beszüntette, mi által a villamos erővel működő ipari vállalatoknak igen nagy nehéz­ségeket okozott. Megértő ember ezekbe az in­tézkedésekbe belenyugszik; bizonyára komoly okok kényszerítettek bennünket a szénnel ilyetén módon való takarékoskodásra. Csak egyet nem értünk! Ha már mindenütt redukálni kellett az i energia-fogyasztást, miért kell működésben tar­tani a színházban a mozit, amelynek szünetel­tetése egyáltalán nem ütköznék közérdekbe, mig más üzemek redukciója sok embert létfenntartá­sában támad meg. Attól eltekintve, hogy a pápai moziért egyébként sem volna kár, kérdjük: mi szükség van most egyáltalán mozira, mikor sokan hideg szobában dideregni kénytelenek, mert a villamos telep magánosoknak nem tud adni szenet. A mozi minden egyes előadás al­kalmával legalább is 10 métermázsa szenet fel­használ (fűtésben és villamos áramban), ami a három előadásnál hetenként 30 métermázsa szenet tesz ki. Ebből 50 kg.-jával elosztva he­tenként 60 szegény családot juttathatnánk meleg szobához, ami sokkal fontosabb, mint az a „műélvezet", mit a mozi nyújt. Arra kérjük tehát a várost, hogy moziját a hideg idő tartamáig szüntesse be, s csak amikor már nem lesz szük­ség a fűtésre, nyittassa meg újból. Igaz, hogy így egy kis veszteség éri a várost, mint vállal­kozót, de ha a város más vállalatokat üzem­redukcióra — tehát jövödelemcsökkenésre — kényszerített, alkalmazza saját magával szemben is a szabályokat. Sőt mutasson példát az áldozat­hozatalban ! — Az erdélyi menekültek javára Szabady Ignác úr, a Pápa és vidéke ker. fogy. szövetk. üzletvezetője 5 K 80 f-t adott át szerkesztősé­günkben, mint a munkásbiztosító pénztár válasz­tott bíróságának alakuló ülése alkalmából részére kiutalt napidíjat. Az összeget, amidőn nyilváno­san nyugtázzuk, tudatjuk, hogy azonnal rendel­tetési helyére juttattuk. — A Nap betiltásának feloldása. A kormány tudvalevőleg öt napra eltiltotta A Nap megjelenését. A magyar sajtó és közvélemény egyöntetűen megnyilatkozott állásfoglalására szűnt meg ez a tilalom és kedd óta ismét a közönség kezében van kedvelt fővárosi lapja. Rákényszerített öt napos szünetét A Nap arra használta föl, hogy gyors, kimerítő hírszolgál­tatását az eddiginél még teljesebbé szervezze. Minden száma, amely azóta megjelent, valóság­gal újjáéledéséről tanúskodik : friss, eleven, ér­dekes, bátor. Városunkban továbbra is a meg­szokott elárusítónál kapható. — Alakuló ülés. A pápai kerületi mun­kásbiztosító pénztár választott bírósága e hó 15-én délelőtt tartotta dr. Fürst Sándor járás­bíró, h. elnök vezetése mellett alakuló ülését. Az ülésre a 20 rendes és 10 póttag majdnem teljes számban megjelent. Dr. Fürst elibe tárva a megjelenteknek törvényben előirt kötelessé­geiket és jogaikat, s figyelmeztetve őket az eskü szentségére, az ülnökök az elnök elő­olvasása után letették a hivatalos esküt. Egyéb tárgya ezúttal az ülésnek nem is volt. — A kereseti adó leszállítása kérhető. A m. kir. pénzügyigazgatóság közhírré teszi, hogy az 1916. évi XXXIII. t. c. 1. §-a értelmé­ben az 1914., 1915., 1916. évekre kivetett III. o. kereseti adó újabb kivetés nélkül az 1917., 1918., 1919. évekre is érvényben marad; ugyan­ezen törvény 2. §-a értelmében az adófizetésre kötelezett fél az 1917., 1918., 1919. évekre ér­vényben tartott III. o. kereseti adónak leszállítását kérelmezheti abban az esetben, ha hitelt érdemlő adatokkal igazolja: a) hogy adóköteles foglal­kozásának terjedelme lényegesen csökkent azon terjedelemmel szemben, amely az érvényben tartott 1914—1916. évi III. o. kereseti adó meg­állapításának idejére, tehát az 1914.-, illetőleg az időközben történt kivetéseknél az 1915. és 1916. évben mutatkozott; b) hogy az érvényben tartott III. o. kereseti adó ugyanezen vagy hason foglalkozást üző adójával összehasonlítva a foglalkozások terjedelmének figyelembe vételével, arányban nem áll, vagyis, hogy a III. o. kere­seti adó magas. Az adóköteles felek az ily helyesbítésre irányuló kérvényeiket a veszprémi m. kir. pénzügyigazgatóságnál folyó hó végéig nyújthatják be. 3—4 szobás lakás! keresek május l-re a Belvárosban, legalább 7—8 évi használatra. Szép modern, száraz lakást óhajtok vízvezetékkel, villanyvilágítással. Szíves ajánlatokat kérek egyelőre Tánczos Antal telek­könyvvezető úrhoz, március 4-én túl pedig Arz Albert kir. törvényszéki bíró­hoz Pápán. — A Polgári Kör gyűlése. A pápai Polgári Kör vasárnap délután tartotta évi ren­des közgyűlését Bodai István elnök vezetése mellett. Elnök a gyűlést háborús vonatkozású, talpraesett beszéddel nyitotta meg, mely után ismertette az elmúlt év történetét, melyből örömmel emelte ki, hogy a háború rendkívül hátrányos befolyása ellenére a Kör anyagi helyzete megnyugtató képet mutat. A záró­számadásokat, a költségvetést, a pinceszám­adást egyhangúlag tudomásul vették, s ezek során önzetlen munkásságukért Dalmady Géza helyettes titkárnak, Erhardt Sándor pénztáros­nak és Bodai István elnöknek jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak. A tagdíjat 1917. évre is a tavalyi 14 koronában állapították meg. Ez után — mandátumuk lejárván — elnök a maga és tisztviselő társai nevében lemondott tisztsé­geikről, hangsúlyozva, hogy az elnökválasztás­nál az ő személyétől okvetlen tekintsenek el. Erre Gaál János korelnöksége mellett az elnöki tisztségre Hercz Bélát, a Kör volt előbbi buzgó elnökét egyhangúlag megválasztották, de a választási aktust tovább nem folytathat­ták, mert az új elnökért érette ment küldöttség az elnököt nem találta honn, így a választás teljes lefolytatását holnap, vasárnap délutánra halasztották. Nemzetközi Jíalottszállítási 3roda Sudapest, VI., Jlndrássy-úf 11. Jelefon: 167—30, Sxhumál gyorsan és olcsón Jftinden felvilágosítást készséggel ad. — Katonamunkások. Többször előfor­dult már, hogy sürgősen végrehajtandó mun­kákhoz a város nem tudott megfelelő számú napszámost kapni. Most legutóbb a Kossuth­utcai vízvezetéki csőrepedésnél is így történt, s a hét elején a városban észlelt vízhiánynak is a késedelmes munka volt az oka. E bajon segí­tendő, át irt a tanács a 7. honvéd huszárezred parancsnokságához, hogy hasonló esetben bo­csásson a város rendelkezésére bizonyos számú katonát, akiknek a helyben szokásos napszámot a város szívesen megfizeti. Egy pár filc-csizma, keveset hasz­nált, eladó. Hol? — megmondja a kiadó­hivatal. — A postai csomagforgalom korláto­zása. Február hó 13-tól a következő korláto­zások léptek életbe: Ausztriába és Boszniába csak szükséges csomagok (élesztőt, készpénzt tartalmazó) adhatók fel. Budapestre és Magyar­ország területén fekvő helyekre szükséges csoma­gokon kivül még élelmiszert tartalmazó csomagok is feladhatók. Más tartalommal bíró csomagok csak a soproni, pécsi és pozsonyi postaigazgató­ságok kerületében fekvő helyekre és Esztergom vármegyébe adhatók fel. Hadifoglyokkal és inter­náltakkal való csomagforgalom változatlan ma­rad. Tábori postai csomagok 19-től feladhatók. — Az élet tartama. Tudományos meg­figyelések szerint százezer olyan ember közül, aki 25 éves korában teljesen egészséges volt, 40 ezer éri el a 70-ik, 12 ezer a 80-ik, 740 a 90-ik, 5 a 98-ik, 2 a 99-ik s 1 ember a 100-ik esztendőt. Az újszülötteknek negyedrésze élete első évében elhal s 25 év után felénél több el­pusztul. Az átlagos életkorokból azt következ­tetik, hogy aki 25 éves korában egészséges, még 38 évet, aki 30 éves korában egészséges, még 34-et, aki 40 éves korában egészséges, még 26-ot, aki 50 éves korában egészséges, még 13-at, aki 70 éves korában egészséges, még 8-at, a 80 éves 4-et, a 90 éves 2-őt re­mélhet, a 100 évesnek csak hónapjai vannak hátra. — Az állatok közül az elefánt 150—200, a szamár 106, a bálna 100, a ló, medve 40— 60, a kutya, macska, oroszlán 35—40, a szar­vasmarha, sertés 20—25, az egér 6 évig él. A madarak közül a hattyú 300, a sólyom 164, a keselyű 118, a sas 104. a hollók, papagályok, ludak átlag 100, a gólya 70, a bagoly 68—100, a tyúk 15—20, a galamb 10 évig élnek. Van olyan teknősbéka, mely 150 éve él fogságban, holott már 300 éves. A varosbéka is elél 40 évig. A tengeri kagylók 60—100, az édesvíziek 12—14, a csigák 2—10, a rovarok 2—10, a rák 20 évig is elélnek. — A növényvilágból a sár­kányfa korát 5—6000 évre, a tiszafáét, ciprusét s mammutfenyőét 3—4000-re, a tölgy, gesztenye, cédrus életét 2000 évre, becsülik. A libanoni cédrusfák már Krisztus születésekor is ott állot­tak. A lucfenyő 1200, a hárs 1000, a vörösfenyő 600, a nyárfa 500, a bükk, szil, kőris 300 évig is elél. 1*1. kir. anyakönyvi kivonat. Születtek: Febr. 9. Kopacz András és neje Szabó Juliánná, leánya: Erzsébet, rk. — Perepatics Zoltán vendéglős és neje Dovánszki Gizella, leánya: Gizella, rk. Febr. 10. Schleger Károly sürgönyhordó és neje Bujcs Anna, leánya : Ilona, rk. Febr. 13. Maródi István földmives és neje Har­sányi Ilona, fia : halvaszületett. Febr. 14. Horváth Ferenc cserepes és neje Bors Mária, fia: József, ref. Febr. 15. Ódor Apollónia cseléd, leánya : Anna, rk. „ Meghaltak Febr. 9. Berger Jakab metsző, izr., 75 éves, vég­elgyengülés. — Németh Józsefné Szalai Rozália, gyári­munkásnő, rk., 40 éves, szivbaj. Febr. 10. Szente Gáborné Mészáros Anna ma­gánzónő, rk., 96 éves, végelgyengülés. Febr. 11. Kövi István molnár, rk., 62 éves, tüdő­vész. — Tóbiás Boldizsár napszámos, rk, 61 éves, gyomorrák. Febr. 12. Spiegel Chaim kereskedő, izr., 62 éves, tüdőlob. — Bittér Hermanné Kurcz Cipóra, gazdatiszt neje, izr., 35 éves, tüdőlob. Házasságot kötöttek: Febr. 15 Vendel Lőrinc földmivelő, rk. és Müller Ágnes, rk. A szerkesztésért felelős: Győri Gyula. A kiadóhivatal vezetője: Nánik Pál. Pápa, 1917. Főiskolai könyvnyomda.

Next

/
Thumbnails
Contents