Pápai Hírlap – XIV. évfolyam – 1917.

1917-02-10 / 6. szám

PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulairionos főszerkesztő: DB- KÖK08 ENDRE. Kiadóhivatal : Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Gig'er Béla urak üzletében is. A szabott flzetésüek helyzete. E cim alatt értjük mindazon közés magánalkalmazottakat, akik állandó rendes fizetést élveznek valamely szolgálatban, tehát valamennyi köz és magánhivatalnokot és valamennyi kisebbrendü fixfizetéses alkalmazottat. Egy név alá azért foglaltuk mind, mert valamennyiöknek a mostani viszonyok között egyenlően a legkeservesebb sorsuk van a munkájokért díjazottak között. Hogy a fixfizetésü emberek micsoda viaskodásban vannak mai napság a megélhetés és az önfenntartás legelső szükségleteivel, az nem kiván bővebb fejtegetést, az már a köztudatba átment dolog. Mi sem akarunk a kérdés ez oldalával foglalkozni. Hanem inkább arra hivjuk fel a figyelmet, hogy miként lehetne és kellene is e kegyetlen próba alatt már-már összeroskadó osztályok terhén segíteni. E tekintetben nem is lépünk már taposatlan útra. Az állam segélye a közszolgálati alkalmazottak részére, az egyes magánvállalatok és testületek hivatalnokainak háborús segélye stb. e nemű segítések mind jelzői annak a jó szándéknak és beismerésnek, amellyel a szabott fizetésüek helyzetét az első sorban illetékesek kezelik. Ámde — sajnos — csakis jelzői a jó szándéknak, de nem egyszersmind alapos segítői is. Mert ugyan mit használ a 20—35%-os fizetésjavítás akkor, amikor az élelmi- és ruházkodási cikkek ára az azelőttieknek legalább is 300—500%-ára emelkedett. Ezt tudjuk mindannyian. Éppen azért, ha igazán némi egyensúlyba akarjuk hozni a szabott fizetésüek helyzetét a még mindig folytonosan emelkedő áremelkedésekkel és tűrhetőbbé tenni sorsukat, ott kell a javítás útját keresnünk, ahol azt Kelemen Samu orsz. képviselő akarja megtalálni valóban emberies és komoly irányú javaslatával. Az ellátási cikkek olcsóbb és könynyebb hozzáférhetését kell megvalósítani. Hogy az állam adjon az összes alkalmazottainak háborús és családi pótlék helyett minden élelmi és ruházati cikket, azt egyelőre kivihetetlennek tartjuk. De annyit az állam megtehet, hogy a szabott fizetésből élő alkalmazottak részére, ha azok szövetkezeti úton tömörülnek, biztosítja az élelmezési- és ruházati cikkeknek olcsóbb és biztosabb beszerzését. Nem új dolog ez. Hiszen az államvasuti-, a gőzhajózási tisztviselőknek és alkalmazottaknak egyaránt biztosítva van, még pedig — tudtunkkal — a kereskedelmi minisztérium révén évenként a fűtési-, világítási anyag. Az államvasutak vendéglőiben pedig 25%-os engedményt élveznek. Értesülésünk szerint más állami vállalatokban is a legfőbb ellátási cikkekre nézve szerencsésebb helyzetben vannak a tisztviselők és alkalmazottak, mint máshol. Már a háború előtt a köz-ellátási cikkek drágulása miatt, kivált a tisztviselői osztály köréből, hallatszottak panaszhangok és orvoslást kivánó felszólalások. A háború alatt pedig egyhangú lett a tűrhetetlen állapotok elleni feljajdulás és a segítségkiáltás. Ez a szomorú körülmény volt az oka, hogy a kérdés túllépte már a napi sajtó kereteit és az ország házába is utat nyert előkelő védővel. Annak, hogy e legelső fórumhoz jutott az ügy, örülnünk kell és hálás köszönettel az iránt, aki a jelen formájában oda vitte. Azonban nem elég e sikerrel megelégednünk és tétlenül várnunk a fejleményeket, hanem nekünk, valamennyi szabott fizetésű állásban levő embernek, járásonkint, városonkint tömörülnünk kell, még pedig alapszabállyal működő szervezetben és itt minden erőnkből rajta lennünk, hogy az élelmi és a ruházati cikkek olcsó és biztos beszerzését a magas kormánynál szorgalmazzuk és a háború utáni időkre is biztosítsuk. A szervezések néhány városunkban „Tisztviselők fogyasztási szövetkezete" néven megtörténtek. Hisszük, hogy a példát csakhamar az egész ország illetékes osztályai követni fogják. S reméljük, hogy a mi városunkban, Pápán is akadnak hivei, akik mielébb testet adnak az annyira óhajtott eszmének. gj. x Felmentési javaslat űrlapok kaphatók Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Közélelmezési gyűlés. A f. hó 8-án lefolyt közélelmezési gyűlés nem sok tárgyal foglalkozott ugyan, de mindamellett jelentős gyűlések közé tartozik. Most jelentették be a közellátási könyvecskéknek forgalombahozatalát s határozták meg e könyvecskék árának a lakosságtól való beszedési módját. Felettébb fontos volt a város zsirszükségletének ügye is, amelyet az Orsz. Közélelmezési Hivatal fővezetőjének, br. Kiirthy Lajosnak a kérvényünkre adott válasza tett aktuálissá. A városi nyultelep további fenntartásának kérdése is olyan, hogy affelett a bizottságnak pár szóval napirendre térni nem lehetett. Bogár István, főisk. tanár és telepfelügyelő is részt vett a gyűlésen és szakszerű felvilágosításával nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a telepet a város továbbra is fönntartsa, amit annál könnyebben is elhatározott a bizottság, mert a felügyelő ismét vállalkozott a telep további vezetésére. A gyűlés végső pontját képezte annak a sok visszaélésnek a megbeszélése, amelyet az árusítók csaknem minden hatósági ellátási cikkel űznek. Sok eszmecsere után megállapodtak abban, hogy miképpen kell útját állni e harctéri rabláshoz hasonló kihágásoknak. A gyűlés egyébként a következőképpen folyt le : Elnöklő polgármester megnyitja a gyűlést, a mult ülés jegyzőkönyvét felolvastatván, hitelesiti, majd jelenti, hogy a hatósági közellátási cikkekre vonatkozó ellenőrző könyvecskék már elkészültek, e hó 15-én forgalomba is kerülnek, határozatot kér a tekintetben, hogy az egyes lakosok mit fizessenek a füzetkéért és mimódon fizessék. A bizottság a füzet árát 70 fillérben szabta meg. A fizetés módjára két javaslat volt. Egyik szerint minden vásárló fizesse ki a füzet árát, a 70 fillért egyszerre, legalább jobban vigyáz a füzetjére, mert maga vette meg. A másik vélemény szerint a petróleum és a cukor árát a füzet árával arányosan fel kell emelni s így, apródonkint, beszedni a könyvecske árát a vevőktől. Hosszabb vita után ez az utóbbi javaslat győzött. — Ugyancsak jelentés formájában terjesztette elő polgármester, hogy még mindig nincs meg a sertés rekvirálási jogunk, az Orsz. Közélelmezési Hivataltól pedig zsirt nem várhatunk, pedig rnég e hóban kell márciustól októberig tartó időre a lakosság részére zsiról gondoskodni. A bizottság akként határozott, hogy egyelőre elég, ha a hatóság utján sürgősen összeiratja a városban, a magánháztartásokban fölöslegesnek talált zsirdisznókat és ezeket a maximális áron megveszi. Legtovább tartott a városi nyultelep ügyének vitatása. Teljes megértésül előre kell bocsátanunk, hogy Bogár István, ref. főgimn. tanár, aki mult év augusztus 'havában dijtala-