Pápai Hírlap – XIV. évfolyam – 1917.

1917-12-29 / 52. szám

Feminista-előadás. A Griff nagytermében, hol a béke boldog éveiben ilyenkortájt gondtalan ifjú párok lejtet­tek a zene vidám hangjaira, s száműzve voltak a vén falak közül az élet nehéz problémái, — karácsony másnapján délután komoly, tár­sadalmunkat mind erősebben foglalkoztató nagy kérdésről volt szó. A nőmozgalom hullámverése eljutott hoz­zánk is, s e mozgalom egyik hivatott, tán leg­hivatottabb apostolának ajkairól volt alkalmunk közvetlenül is hallani a panaszokat, melyek a gondolkodó nőket eltöltik, s megismerni a mó­dokat, melyekkel a panaszok méltányosan és igazságosan megszüntethetők volnának. Mindenesetre köszönettel tartozunk az elő­adás rendezőinek, az előadó Gliicklich Vilma úrhölgynek, hogy a nőmozgalom okaival és céljaival megismertettek bennünket. Ez a meg­ismertetés haszonnal fog járni magára a moz­galomra is, amely a vasárnapi előadás után bizonyára sok megértő és jóakaró barátot nyert Pápán. Az érdekes előadásról a következőkben számolunk be: A Pápai Leányegyesület a nőmozgalom propagálása érdekében vasárnap délután a Griff nagytermében előadást tartott, melynek szóno­kául a feminizmus egyik kitűnő vezérét, Gliicklich Vilma fővárosi tanárnőt nyerte meg. Az elő­adásra, amely városunkban e nemben első volt, városunk előkelő hölgyei — de szép számban férfiak is — egészen megtöltötték a tágas termet, s mindvégig feszült érdeklődéssel kisérték a szim­patikus szónok előadását. Az előadást dr. Antal Géza, városunk orsz. képviselője nyitotta meg, aki röviden vázolván a nőmozgalom történetét, üdvözölte az előadót és felkérte előadása megtartására. Gliicklich Vilma zajos éljenzések közben utalt arra a történelmi mozzanatra, hogy a magyar képviselőházban e hó 21-én benyújtot­ták a választójogi reformot, amely már bizo­nyos kautelák felállítása mellett a nőknek is ad választójogot. Kijelenti, hogy a nők nem fognak egyik politikai párthoz sem csatlakozni, hanem majdan a képviselőházban csatlakoznak ahhoz a párthoz, amely a nőkre előnyös törvényeket pártolja és szavazatával támogatja. A politiká­ban egyáltalán nem szándékoznak utánozni a férfiakat, az ő számukra a szavazati jog csak eszköz akar lenni a nők boldogulását elősegítő célok elérésére. A férfiak rossz politikájának követ­kezménye a háború is, amely ki nem tört volna, ha az anyák szavának törvényhozási súlya volna. Kívánják olyan viszonyok megteremtését, amely­ben a férfinak módja lesz fiatalon, tisztán a családalapításra, s törvényt kérnek az ellen, hegy a szerelmi kalandok következményeit ne csak a nő bűnhödje, hanem a vele egyként, sőt talán jobban hibás férfi is. Az erkölcsrendé­szeti törvények most szintén csak a nőt sújtják, ennek kérik olyan megváltoztatását, hogy az ifjúság erkölcse megóvassék s a nemi beteg­ségek terjedése — a jövő nemzedék érdekében is — megakadályoztassék. Megnyitni kívánják a nők előtt az összes kenyérkereső pályákat, hogy minden nő megkereshesse saját maga életfenntartásának eszközeit, s ne kellessék férje eltartottjának éreznie magát. Közös háztartások, közös gyermekneveldék létesítését tartanák szük­ségesnek, hogy a munkában kifáradt család­anyáknak ne kellessék még oda haza a pihenés helyett órák hosszatt a háztartás gondjaival bajlódniok. Törvényt kívánnak a terhes nők védelmére oly formán, hogy szülés előtt és után bizonyos ideig mentesítessenek úgy a saját, mint magzataik egészségét veszélyeztető nehéz testi és szellemi munkától. Szavazati jogot kívánnak minden nőnek, hogy egyszer már megszűnjék — úgymond — az az igaz­ságtalan állapot, hogy a törvényhozásban „ró­lunk — nélkülünk" határozzanak. A szónok minden hatáskeresés nélkül, közvetlenül, meggyőzően előadott, remekül meg­alapozott, jó egy órás beszédét, ameiy világosan feltárta a nőkérdés lényegét, s helyesen meg­jelölte megoldásának módjait, zúgó tapsviharral honorálta a hálás közönség. Dr. Antal Géza szép szavakban megkö­szönte a szónok tanulságos beszédét, egyben néhány megjegyzést tett az előadottakra. Meg­cáfolta, hogy a háború teljesen a férfiak bűne volna. Pl. az angol szüfrazsettek igen vehe­mensen agitáltak a háború mellett. Nem hive annak, hogy a nők a családban önálló keresőkké váljanak, inkább oda kell törekednünk, hogy a férfiak kereseti viszonyai úgy megjavuljanak, hogy a nő, a családanya, egészen Istentől eléje adott hivatásának élhessen. Nem helyeselné azt sem, hogy minden nőnek legyen szavazati joga, ezt csak a családfenntartó nőkre, kikhez hozzá­számítja a bármi okból férjhez nem ment nőket is, korlátozná Az előadó viszonválasza után a nagy ér­deklődés közben lefolyt feminista-gyűlés véget ért, bőséges anyagot szolgáltatván az elmél­kedésre. N. P. Mert lázadás robbantja széjjel A bűn uralmát hirtelen, És az igazság napja győz majd A zord, fekete éjjelen. Elámítottak, jöjjetek hát! Nézzétek, itt a virradat . . . Keletről jő az üdvök üdve, Keletnek fénye hívogat. Feledve azt a szörnyű multat, Szivünk egy érzés hassa át, Segítsetek ti is köszöntni Az új esztendő hajnalát! Amire. 16 korona 8 „ 4 „ 32 fillér. 1917. Karácsony napja szent, nagy ünnep, Melyen kéz s elme megpihen, Eláll a hétköznap robotja A földnek minden résziben. Áhitat váltja fel a munkát S' üdíti fel a szíveket, — Ó édes, békés, csendes órák, Miket betölt a szeretet! S idén egy helyt azon nap is még Dolgoztak nappal s éjszaka S mégis nekik legfényesebben Tündöklött szent éj csillaga. Mert tettük áhitat sugalma, Mert müvük élő szeretet, Akár azé, ki hajdan egyszer Megváltásunkra született. Kik összejöttek Breszt-Litovszkban, Kikben népek szive dobog, Azoknak édes ott a munka, Azoknak ünnep a dolog. Pihenni? Majd ha megjön a nap, Hol nem hörög többé haló, S hol aki él, egymást megérti, Pihenni akkor lesz való. Mert annyi sok véres tanúság, Van, akinek még nem elég Van, akiben irigy gyűlölség Olthatlan lángja egyre ég. S ha elkopott a régi jelszó, Új álnok ürügyet talál, Hogy földön, vízen, levegőben Pusztítson, öljön a halál. Mint bábukat rángatja drótján A gőgös britt a népeket, S nem rezdül szempillája sem meg, Ha egyet-egyet eltemet. S mig itt országok rombadőlnek S királyok futnak koldusul, Ő messze délen egyre hódít És mások gyászán nem busul. Ha ellenségnél, ha barátnál Az ínség dúl, mit bánja ő! Hisz bár sorvadjon minden össze, Tőkéjének hatalma nő! Nyöszörghet éhen gyönge kisded, Sirhat szülői fájdalom, Csak egy a vágya, egy a célja, Hogy gyűljön az aranyhalom. De gyűljön bár toronymagasra, Áldás belőle nem fakad, S amit másnak szánt kárhozatra, Azt véle önmagának ad, — A t. közönséghez! A Pápai Hirlap előfizetési árai új-évtől kezdve a következők lesznek: Egész évre . . . Fél évre .... Negyed évre . . Egyes szám ára . Nyilvános számadásokat, nyugtázásokat, köszönetnyilvánításokat és felülfizetési jegyzékeket soronként 20 fillérért közlünk. A kiadóhivatal. HETI ÚJDONSÁGOK. Lapunk t. előfizetőinek és munka­társainak boldog új esztendőt kí­vánunk. — Katonák karácsonya. Karácsony elő­estéjén minden hadi kórházunkban karácsonyfa­ünnepéllyel örvendeztették meg a beteg és sebesült katonákat, bőven meg is vendégelvén őket A kastélyban Esterházy Mária Anna grófnő rendezte az ünnepélyt, a fennen szárnyaló be­szédet Esterházy Jenő gróf tartotta. — Ár. kath. főgimnáziumban rendező volt a városi nőegylet és a főgimn. tanári kara; szónok: dr. Kocsis Lénárd igazgató. — A ref. főgimnáziumban rendező a ref. leányegyesület és a ref. nőnevelő­intézet; szónok: Pongrácz József theol. igazgató. — A kaszinóban rendező a v. nőegylet és a kaszinó; szónok: Tar Gyula földm. isk. igazgató. — A vöröskereszt kórházban rendező volt maga az egyesület; szónok: Gyufátz Ferenc ny. ev. püspök, — Áz áll. polgári leányiskolában ren­dező maga az intézet; szónok: Németh Imre káplán. — Az ovodában rendezők az irgalmas nővérek ; szónok: dr. Wimmer Károly tanítónő­képző-int.- igazgató. — Az ipariskolában ren­dezők az ev. leány- és nőegylet ; szónok Mes­terházy László ev. lelkész. — Kiosztottak aján­dékképen összesen 3200 drb. szivart, 240 cso­mag dohányt; a város adott 150 kg. lisztet és 50 kg. cukrot. A karácsonyfákat adta Polák Ferenc főerdész; Szalóky Géza pedig 100 ko­ronával járult hozzá a katonák megajándékozá­sához. — A nőegylet hangversenyei, melyek kiválólag értékes műsorát mult számunkban kö­zöltük, ma (szombaton) és holnap (vasárnap) lesznek a Griff nagytermében. Felhívjuk reájok újból olvasóink figyelmét. — Lipót-rend egy századosnak. Ezt a nagy kitüntetést rend szerint ezredesek, vezér­őrnagyok szokták megkapni. Ritka eset, ha alacsonyabb rendű törzstiszteknek, még sokkal ritkább, ha századosnak jut. A legutóbbi Ren­deleti Közlönyben olvastuk, hogy a király Karcsay Béla 18. honvéd gyalogezredbeli száza­dosnak az ellenség előtt tanúsított vitéz és eredményes magatartásáért a Lipótrend lovag­keresztjét adományozta. Kitűnő katona-földink tetteiről, melyeknek méltó jutalma ez a gyönyörű kitüntetés, egy harctéri levél alapján október 6-iki számunkban részletesen megemlékeztünk. A „MODIANO-CLU B SPÉCI ALITÉ" SODORNI VALÓ SZIVARRA PAPÍRNAK ÁRA 1 KÖNYVECSKÉBEN 60 LAP VAN. ma 30 fillér. Minden könyvecskén rajta ván a védjegy és a gyáros aláírása

Next

/
Thumbnails
Contents