Pápai Hírlap – XIV. évfolyam – 1917.

1917-12-22 / 51. szám

Szerkesztőség : Liget-utca 6. ^fizetési árak; Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. íiaptulajdon s főszerkesztő: DR- KÓROS BNDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Ko n Mór fiai, Gigler Béla urak üzletében is. „Békesség a földön!" Soha, amióta a mennybéli szózat először elhangzott, mélyebb értelme nem volt, közelebb férkőzni nem tudott a szivekhez, mint idén. Három egymás után következő nehéz esztendőben úgy ünne­pelte az emberiség a szeretet ünnepét, hogy nem látott maga körül mást, mint gyűlöletet. Angyalok szózata: ágyuk dör­gése ; betlehemesek éneke: haldoklók hörgése volt. A gyűlölet tombolása még ma sem csitult el teljesen. Nyugaton, délen még gyönyörködhetnek azok, akik dús ké­nyelmü, fényes palotákból, személyes épségük biztos, kéjes önérzetével bele­hajszolták az emberiséget a háború őrüle­tébe, még ők gyönyörködhetnek az öldök­lés iszonyatos látványában, de éji órán, mikor kialszik a fény, elcsöndesül a zaj s ők is magukra maradnak, amikor nem látja senki, nem még maguk sem látják a saját arcukat, titokban kiül reá a féle­lem s a kétség remegő sápadtsága. Mert amit mindenki hall, azt hallják ők is, akarják bár harci zajjal túlharsogni a hangot. Hallják ők is, ha nem is me­rik még önmaguknak sem bevallani, hal­laniok kell, mert áthat ez szivén, elmén, az égi magasságok gyönyörű szózatát, mely ismét teljes üdeségében, évezredes tisztaságában cseng a kinok tengerében vergődő emberiség megváltására: „Békes­ség a földön a jóakaratú embereknek!" Ismét, mint annyiszor, Keletről jött a fény. Csodálatos, de az emberiség fejlő­désének szinte örök jelensége. A Nyugat, mely gőgös lenézéssel szokott tekinteni szűkre szabott határain túlra, megszégye­nül ismét a Kelet győzelmes ereje előtt. Mert hiába tudomány és művészet csodái, hiába lángelméjü találmányok sokasága, a legraffináltabb gép nem pótolja a lélek jóságát, mely ime a kulturában sokkal hátrább levők közt elvezetett oda, hova a Nyugat elbizakodott gőgje nem tudott eljutni: a belátás józanságához. Keletről a fény s Keletről a menybéli szózat: „Békesség a földön!" Értelme mélységes s mégis oly könnyen felfog­ható: elég a vér- és könnyözönből, elég a jajból, a sóhajból, elég az Ínségből, gyászból, elég az ádázkodásból, a gyűlö­letből, jöjjön, ó jöjjön el újból immár a a Krisztus világa, amikor az emberek is­mét megérteni, ismét szeretni tudják egy­mást. Az a hit, amely fenntartott bennün­ket a legnagyobb válságok idején, az a hit, amelyet anyánk oltott belénk, mikor kézen fogva vezette kisded gyermekét, a jó emberek, a senki ellen soha nem vétő, mások ellen soha nem fenekedő, becsü­letes magyarok hite, ez a hit biztat ben­nünket és eltölt édes reménnyel, hogy a felséges mennyei szózatot, mely felénk hangzik, meg fogjuk hallani nemcsak mi, akiknek lelke mindig kész volt annak be­fogadására, de meg fogják hallani azok is, akik még eddig meghallani nem akarták. Meg kell lennie és meg is lesz mi­nél előbb: „Békesség a földön". Dr. K. E. A Pápa városi és vidéki Takarékpénztár rendkívüli közgyűlése. A Pápa-városi és vidéki Takarékpénztár, amely évről-évre nagyarányú fejlődésének Ör­vendetes jeleit mutatja, vasárnap délelőtt fontos ügyben rendkívüli közgyűlést tartott. A rend­kívüli közgyűlés összehívására az intézetnek a Magyar Általános Hitelbankkal való érdekszövet­ségbe lépése és e célra az alaptőkének lOO.Oöu koronával való felemelése adott okot. A köz­gyűlés az igazgatóságnak mindkét ügyre vonat­kozó javaslatát egyhangú helyesléssel magáévá tette, s ma már a Pápa városi és vidéki Takarékpénztár az ország pénzügyi életében vezérszerepet vivő Magyar Általános Hitelbank­kal érdekközösségben folytatja működését azon a szilárd alapon, melyet ez a nagytekintélyű s óriási anyagi erővel rendelkező intézet biztosít számára. Az érdekes közgyűlés lefolyásáról a követ­kezőkben számolunk be: Dr. Hojfner Sándor vezérigazgató, a köz­gyűlés elnöke, üdvözölvén a szép számban meg­jelent részvényeseket, a felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére felkérte Kohn Miksa Mihály, Prei­sach János és Kiss István részvényeseket; maj d meleg szavakkal elparentálta az intézet várat­lanul elhunyt vezérigazgatóját, Baranyay Zsig­mondot, akinek arcképét az igazgatóság a tanács­terem számára megfesttette, érdemeit pedig a közgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg. Ezek után elnök rátért a napirend fő pontjának, a szövetségbe lépésnek megindokolá­sára. Széles keretben tárta fel a háboru-szülte pénzügyi viszonyokat, a pénzbőség okát, s rend­kívüli éleslátással, helyes következtetésekkel raj­zolta meg a béke beköszöntével előállható köz­gazdasági helyzetet, melyben a domináló szere­pet a nagytőke fogja magához vonni. Ezért tartotta szükségesnek a Pápa városi és vidéki Takarékpénztár igazgatósága, hogy azzal a javas­lattal járuljon a közgyűlés elé, miszerint lépjen az intézet a tőkeerős Magyar Általános Hitelbank­kal érdekkapcsolatba. Beszédének ez a része annyira közérdekű, hogy helyén valónak tartjuk itt lenyomatni a következőkben : Rendes közgyűléseink célja, hogy egy-egy elmúlt esztendő eredményéről adjanak számot, a mai napra egybehívott rendkivüli közgyűlésün­ket nem kevésbbé fontos cél tette szükségessé: intézetünk jövőjének kiépítése. A háború vérzivatara még zúg fejünk felett, de a békére való átmenetnek ezer problémája máris foglalkoztatja az elméket. Ma még teljesen kiszámíthatatlan és beláthatatlan az a helyzet, amelyben a háború után a pénzintézetek lesz­nek s legfellebb egy s más irányban dereng előttünk bizonyos változások képé. Bármily különösen hangzik, de egészen bizonyos, hogy a maga hivatásának magaslatán álló pénzintézet­nek felfegyverkezve, teljes vértezetben kell várni — a békét. Az első változás, amit minden látnoki képesség nélkül megjósolhatunk, a mai pénz­bőségnek megszűnése lesz. Ma még a legkisebb kereskedők is, akik azelőtt csak váltónyargalás­sal tudtak pénzhez jutni, jelentékeny betétek­kel rendelkeznek, mert áruikat pénzzé tették s új árut szerezni nem tudtak. Az iparosok nyers­anyag hiányában szintén parlagon hevertetik tőkéiket s különösen a vállalkozások terén állott be a háború alatt teljes pangás, mert a helyzet bizonytalansága miatt mindenki tartózkodott a . befektetésektől. Különösen az építkezések szűn­tek meg teljesen, hiszen köztudomásu dolog, hogy 1914 ősze óta alig volt városunkban építkezés. Ámde épen a/ért, mert mindenki túlsokáig halasztotta részben a munkaerő hiánya, i részben a nagy drágaság miatt is még a leg­szükségesebb munkát, vagy építkezést is, oly torlódás várható e téren a béke beköszöntésé­vel, hogy a hiteligények kielégítésére hivatott pénzintézeteket valósággal meg fogják rohanni. A kereskedők, az iparosok is, amint áruhoz, illetve nyersanyaghoz jutnak, mind kiveszik betétjeiket, amelyeknek állományát a hét hadikölcsönnek elég kedvező eredménye sem apasztotta. Számíthatunk intézetünk terheinek nagy emelkedésére is. Az óriási adók talán még foko­zottabb mértékben sújtják a nyilvános számadás alatt álló pénzintézeteket, mint a magánosokat s rezsink is, és pedig úgy személyi, mint dologi kiadásaink előreláthatólag igen nagyra fognak nőni. Ha ily körülmények között meg akarjuk tartani a fejlődésnek, az emelkedésnek azt a stílusát, amelyet intézetünk különösen az utóbbi időkben mutatott, akkor új ösvényekre kell lép­nünk, új csapásokat kell működésünk számára keresnünk. Azok a régi keretek, amelyekben a vidéki takarékpénztárak élete eddig folyt, aligha lesz­nek elégségesek. — A takarékpénztárak — mint valami hivatalok — többnyire bürokratikus szel­lemben kezelték a rájuk bízott pénzeket s nem egy helyen a takarékpénztári ügymenet való­ságos aktaintézés még ma is, még pedig ósdi alapszabályok-béklyói között. Amelyik pénzintézet meg akarja állani helyét a jövőben, annak tágítani kell ezeken a kereteken, szélesíteni kell a régi szűk látókört s a bürokratizmus helyébe friss, eleven üzleti szellemet kell behozni. Nem lehet arra várni, hogy alázatos folyamodványokkal keressék fel ^ _ r__ ZL ^ JL Tölcséres kitűnő hangú, leg­^ TCDEMPCDA BESZÉLŐGÉPEI uabbrendszer ü " 150­^^ | rKllKrKII Ujtalálmányu tölcsérnélküli ^^^ • • m I mJP W** m m ^^ . „Etofon" beszélőgép be­^ W mamammmmmmmmmmmm^mmmmmmmmam 3 IcgjODDaK ! csukható tetővel a legtöké­^^^ ' r B B_ ^^ letesebb K300 — BUDAPEST, VII., RAKOCZI-UT 60, Sajat palota. Rendelésnél a pénz előre beküldendő.

Next

/
Thumbnails
Contents