Pápai Hírlap – XIV. évfolyam – 1917.

1917-12-15 / 50. szám

PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő: KÓKÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfl-utca 13. szám főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kol n Mór fiai, Gigler Béla urak üzletében is. T. előfizetőinkhez! Közismert dolog, hisz édes-mindnyájan magunkon tapasztaljuk, hogy a háború hihetetlenül megdrágította mindazokat a cikkeket, amelyekre életfenntartásunkban szükségünk van. Ez alól nem lehetett kivétel a könyvnyomtatás sem, amelynél használt anyagok: a betű, a papir, a festék stb. horribilisen megdrágultak, s egyes cikkeknél az áremelkedés szinte elérte az 1000%-ot. Ha nem is ilyen mértékben, de jelentékenyen emelkedtek a nyomdai munkások bérei is. Az előállítási költségeknek ez a nagymérvű emelkedése természetesen magával hozta a nyomdai termékek árának fokozatos emelkedését, s a háború óta immár negyedszer emelte a nyomda lapunk nyomatásának díját, úgy hogy most a négy oldalas újság jóval többe kerül, mint békeidőben a nyolc oldalas. Ily körülmények között a viszonyok kényszerítenek reá, hogy a lapkiadás megnövekedett terheinek egyrészét — az előfizetési díjak mérsékelt felemelésével — áthárítsuk t. előfizetüinkre, minek következtében a Pápai Hírlap előfizetési árai újévtől kezdve a következők lesznek: Egész évre . . Fél évre . . . Negyed évre . Egyes szám ára 16*— korona 8'- „ 4'- „ —*32 fillér. Megértő közönségünk, amely olyan buzgón támogatott bennünket lapunk fennállása óta, mintegy viszonozván a köz érdekében kifejtett önzetlen működésünket, azt hisszük, egész természetesnek, a viszonyokból folyónak találja ezt az elhatározásunkat. Minden igyekezetünkkel rajta leszünk, hogy az előfizetési ár emelésének ellenértéke megtérüljön becsületes hírlapírói törekvésünkben, amelynek egyedüli célja a közönség érdekeinek védelme, szűkebb hazánk: a város és megye közügyeinek pártatlan szolgálata. * Ez alkalommal tisztelettel értesítjük a körök, egyesületek, intézetek és intézmények vezetőségeit is, hogy — ugyancsak folyton fokozódó költségeinkre való tekintettel — a hozzánk beküldött nyilvános számadásokat, nyugtázásokat, köszönetnyilvánításokat és felülfizetési jegyzékeket ezután díjazás mellett — és pedig soronként 20 fillérért — közöljük. Pápa, 1917 december 15-én. Kiváló tisztelettel: a PÁPAI HÍRLAP kiadóhivatala. Hirdessen a „Pápai Hírlapiban. Válaszul egy förmedvényre. Ha az ember tárgyi érvekkel nem rendelkezik, akkor rendesen személyi dolgokat szed elő, ezekkel akar hatást elérni. így járt el velem szemben Révész Arnold v. főmérnök is, aki a lehető legdurvább és legpiszkosabb hangon támadta személyemet. Ezzel nyilván azt a célt akarta elérni, hogy így terrorizáljon engemet is, de meg ez úton más képviselőket is és a sajtót hivatalos ügyeinek és hivatalos tetteinek jogos, sőt köteles szellőztetésétől. Soha személyét nem bántottam, soha nem rágalmaztam. Most sem érintem személyét, bár ő erről velem szemben oly durván megfeledkezett, hogy a gyalázkodó becsületsértésekért és rágalmakért az illetékes sajtóbiróság előtt keresek megtorló elégtételt. Azzal vádol förmedvényében engem, hogy amig az ő érdeme a város érdekében a munka, addig az enyém a rombolás és hogy őt üldözöm. Hogy mik az ő munkái és ki üldözi őt, arról ékesen szól az ellene 1915-ben beadott 13.632. sz. vádirat, amelyet a város egyik legtiszteltebb és puritán jellemű főhivatalnoka, Freund Ferenc városi főszámvevő adott be ellene az alispáni hivatalhoz, a hires Singerügyből kifolyólag. E szerint: 1. 3041/914. sz. véghatározat szerint a főmérnököt több rendbeli ügyben 100 korona pénzbüntetésre és 961 kor. kártérítésre ítélték. 2. 7250/914. sz. iratok szerint a Pomher Mihály telekfölmérése ügyében a főmérnök valótlant állított és ezzel a városnak kárt okozott. 3. 6229., 6230, 11308/913. sz. iratok mondják, hogy hivatalos hanyagság miatt 18361/913. sz. alispáni véghatározattal 10 kor. rendbirsággal sújtatott. 4. 351., 2683., 3044/1909. sz. iratokban az áll, hogy a kataszteri bérház építésénél és a vízvezetéki csövek kicserélésénél súlyos vádakat emeltek a főmérnök ellen. A bérház építésénél az építési naplóba felvett méretek nem feleltek meg az épületet átvevő szakértők felvételeinek, ami 3000 korona költségtöbbletnek felelt meg, a vízvezeték ügyében a vizsgálat eredménytelen maradt, mert a feljelentés tárgyát képező s a főmérnök által készített jelentésbe foglalt elszámolási kimutatás a főmérnök ideiglenes irodai helyiségét képező irattári helyiségből elveszett. 5. 4756/913. sz. alatti irat szerint a főmérnök hivatalos jelentésében a Langráf és Hirschfeld cég részére oly összeg kiutalását hozta javaslatba, ami neki nem járt. E tettét a v. tanács fegyelmi vétségnek minősítette. 6. 1458/911. sz. irat szerint Kohn József cementgyárossal együtt erolit-téglát gyártott s a téglát árának és mennyiségének előzetes megállapítása nélkül a vágóhidra és a fa-iskolába hordatta felhasználás céljából, — a v. főszámvevő jelentésének egyik pontját a főmérnök áthúzta, nyilván oly célból, hogy a v. tanács a felhasználást ne akadályozza. Árát és mennyiségét utóbb állapították meg. 6. Az iparosiskola építésénél építési naplót nem vezetett s, ezért az elmaradt alapozási munka nem volt az átvételkor megállapítható. 8. Az 1706/914. és 2404/914. sz. iratok szerint 2447 K-ért szerszámot rendelt, noha a megrendelésektől eltiltatott. 9. El volt tiltva a magánépítkezések vezetésétől és mégis 1906-ban Kálmán Sándor pápai lakos épületének építését engedély nélkül végezte. 10. 2264/915. sz. iratokból olvassuk, hogy a vágóhídi hűtőhelyiségek deszkafallal való szétválasztásánál több összeget vett fel a vállalkozó részére, mint amennyi annak járt. Ezt fegyelmi vétségnek állapították meg. 11. A 3630/915. sz. irat szerint 1915-ben az Esterházy-út két oldalán levő parkrészleteknél a betonalapzat elkészítésénél a munkásokat folyóméterenként 2'20 kor.-ért fogadta fel és mikor fizetni kellett, 2'50 kor.-t tüntetett fel s végül a főszámvevő erélyes fellépésére is 2 K 25 fillérjével állította ki a kimutatást. 12. 1915-ben a Singer-féle zsarolási perben 300 koronára ítéltetett. E per nevezetes arról is, hogy ekkor nem volt szabad megjelennie a tanácsülésben mindaddig, amig Singért a járásbíróság előtt be nem parii. E járásbirósági per hogy-hogy nem végleg elmaradt. Ezek mind a fenti hivatalos számú vádiratból valók, amelyek a napnál fényesebben igazolják, hogy sem én, sem más valaki nem üldözi a főmérnök urat, hanem üldözi ö saját magát saját tetteivel. Avagy nem saját tetteinek következményei-e azok a nagyszámú építési fellebbezések és szabálytalanságok, amelyekkel hivatalos eljárását annyiszor megtámadták? Avagy én üldözöm akkor is, amidőn a közélelmezési bizottság működésére kiküldött vizsgálaton úri emberek azzal vádolják, hogy a város részére kötendő üzletben részesedő társ akart lenni ? Vagy én üldözöm akkor is, amikor a v. főszámvevő a fenti 13632. sz és az alispánhoz küldött iratát azzal végzi: „a felsoroltakon (12 pont) kivül még nagyon sok esetet hozhatnék fel, ha ezek összegyűjtésére elég idővel rendelkeznék". Tehát még idő sincs ezek egybegyűjtésére „nagy számuk miatt. Ő veti szememre, hogy a hatósági ténykedéseket támadja lapunk. Hisz senki nálánál jobban nem vádolta és nem gyanúsította meg a városi tisztikart, mint ő. Az 13632. sz. irat bizonyítja, hogy egyik tiszttársa előtt e kijelentést tette: „Ha nekem mennem kell, úgy mások is jönnek velem". Ő vádol ferdítésekkel, holott a 10683/13. számú rendőrkapitányi hivatalos jelentésben a v. főmérnök által előadottakkal szemben ezen kifejezés áll: „A v. főmérnök egyéniségét jellemző valótlan állítás". Mindezeket az adatokat egyes egyedül annak illusztrálására és nem más célból hoztam fel, hogy lássa a város publikuma: Révész Arnold főmérnököt senki más nem üldözi, csak Révész Arnold főmérnök maga. Amit az irodában történt esetről mond, az tendenciózis ferdítés. Ott jogom volt, mint városi képviselőnek, a szabályrendelet 112. §. értelmében az iratokat átnézni és lemásolni. A műszaki vélemény eredetijét, noha csak a másolatát kértem, ő maga adta át nekem, hirlapi közlés végett. Hogy műszaki vélemény ellenére kértem a közgyűlésen a vizsgálat elrendelését, azt egyrészt az ügyből a városra háruló nagy kárért való felelősség kiderítése végett tettem; másrészt lojálisán kijelentettem, hogyha a vizsgálat igazolja őt, a legteljesebb elégtételt adom neki. Egyébként a vágóhid építésénél az ellene folytatott vizsgálatkor ő is kétségbe vonta a felkért műszaki vizsgálat állítását és fellebbezett ellene. No persze: akkor az a műszaki vizsgálat kötelességmulasztást állapított meg ellene. Hiába való fáradtságra pazarolta a főmérnök erejét, amikor otromba orvtámadásra, amire én okot nem adtam, rohant ki ellenem. Jobb lett volna, ha e helyett meghúzza magát és hivatalos teendőit pontosabban végzi. Engem, de valószinüleg mást sem rettent el attól, hogy városi hivatalos teendőit jogosan