Pápai Hírlap – XIV. évfolyam – 1917.
1917-11-03 / 44. szám
aszfaltvédő rétegnek sürgős kijavítását, vagyis a repedéseknek kitöltését. A tetőszék fedezésére ajánlhatjuk a műpalát, bádogot és erősebb tetőszerkezettel a kettős cserépfedést. Ezen munkák még a kedvezőtlen idő beállta előtt három megbízható vállalkozótól bekért vagylagos ajánlat alapján sürgősen volnának végrehajtandók. Kívánatosnak jelezzük a többi helyiségek fölé is rendes tetőszerkezetnek létesítését, az aszfaltréteg felszedésével. Nem ajánljuk e munka halasztását, nehogy a mutatkozó hiányok nagyobbodásával egyes épületrészek állékonysága veszélyeztessék. E munkák végrehajtásával a városnak kimutatható kára előreláthatólag nem lesz; mert a védő rétegnek alkalmazott aszfalt beszerzési és jelenlegi ára között oly nagy különbség van, hogy az nemcsak az aszfaltburkolat lerakás és felszedés költségeit, hanem a vágóhid építése alkalmával elmaradt tetőszék akkori és mostani árai között mutatkozó költségtöbbletét is nagyrészt fedezi. Mulasztás a városi hatóságot nem terheli, mert a hiányok megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtette. Ha a munkák anyag és munkaerő hiányában nem voltak idejében végrehajthatók az a mai rendkívüli viszonyoknak és nem a hatóság mulasztásának tulajdonítható. Végül kívánatosnak jelezzük egyes helyeken a vizsgálat alkalmával talált javítási munkáknak nagyobb erővel való végrehajtását és épületnek jobb gondozását az azzal megbízott részéről. Egyéb megjegyezni való fiem lévén, a jegyzőkönyv felolvastatott és aláíratott. Kmf. Kristóffy Gyula főmérnök. Molterer János kir. műszaki tanácsos Igy szól tehát a műszaki vizsgálat jegyzőkönyve, amely igazolja, hogy az épület vasbeton mennyezetén talált hibák, amelyeket 1912-ben, 13-ban és 15-ben konstatáltak, még most is, azaz 1917. év októberében is megvannak és ha ezeket meg nem szüntetik, „a szerkezet teherbírását is veszélyeztethetik". Továbbá, a bizottság „nem ajánlja e munka halasztását, nehogy a mutatkozó hiányok nagyobbodásával egyes épületrészek állékonysága veszélyeztessék". Ezeket a nyilatkozatokat le kell szögeznünk, mint megerősítését lapunk abbeli állításának, hogy vágóliidunk, ha nem segítenek rajta, teljesen tönkre megy. És ha hatóságunk ez utolsó figyelmeztetésen okulva, rendbehoz mindent ezen közintézményünkön és a fenyegető veszedelmet elhárítja, jóleső tudattal van jogunk arra gondolni, hogy ezt csakis a mi erélyes és igazságos fellépésünk eredményezte. De elégtétel lapunk álláspontjának a jegyzőkönyv utolsó előtti pontja is, amelynek utolsó sora az épületnek jobb gondozását ajánlja az azzal megbízott figyelmébe. Vagyis a mi felfogásunk szerint: eddig a megbízott elmulasztotta e tekintetben teljesíteni kötelességét. Azonban, mig a műszaki vizsgálat jegyzőkönyvének e pontjaiban a szigorú következetesség világossága és meggyőző ereje nyilvánul meg, addig három más pontja erőltetett és meggyőződést kelteni az olvasóban nem bír. Az egyik pont az, amelyben a vizsgáló bizottság biztatja a várost, hogy kimutatható kára előreláthatólag nem lesz, mert a védőrétegnek alkalmazott aszfalt beszerzési és jelenlegi ára közt oly nagy különbség van, hogy az úgyszólván csaknem az egész nagy javítási kiadást, illetve a javasolt tetőépítés költségeit fedezi. Szerintünk ez merész állítás és csak akkor számíthatna hitelre, ha már azt a nagyértékü aszfaltot drágán eladtuk volna és a tető feltételének olcsó költségvetése már, mint szükségleti tétel, boldogan hozzá állítható volna. Ámde az aszfalt még a régi helyén van és mint tavaly egy pesti aszfaltszakértő kinyilatkoztatta : nem is ér oly sokat, mert öt év alatt a nap heve és a csapadékok értékesebb részét kivonták belőle, azonkívül a tető költségvetése még ismeretlen, amelyről azonban már ugyancsak egy igen ismert szakértőnk kijelentette, hogy legalább 50 ezer koronára fog rúgni. Ily okok alapján nem lehet csodálni, ha a vizsgálati jegyzőkönyv e pontjánál, mint hihetetlenné], tagadólag rázzuk a fejünket. Ha azonban akár a város főmérnöke, akár a műszaki vizsgálók az általuk kontemplált, illetve feltételezett áron (talán 40—45 ezer korona) megveszik azt az aszfaltot, akkor igenlöleg intünk szavaikra és szivesen odaadjuk nekik. Ezen el nem fogadható műszaki véleménynél még kevésbbé érthető a jegyzőkönyv azon kijelentése, mely szerint „mulasztás a városi hatóságot nem terheli, mert a hiányok wegszüntetesére a szükséges intézkedéseket megtette Hogyan ? Hisz csak az imént állapította meg a jegyzőkönyv, hogy az 1917. évnek a vizsgálatot megejtő napjáig meg voltak ugyanazok a hiányok, sőt szaporodtak az évekkel, amelyeket 1912-ben, 1913-ban és 1915-ben már megállapítottak és amelyeknek megszüntetésére ugyanazon időkben a hatóságot felhívták. A két állítás közül melyiket fogadjuk el? A kettő egymás mellett sehogy sem áll meg. Mert ha a városi hatóság a hiányok megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtette, — amint a jegyzőkönyvi pont szól — akkor 1917 októberében, amikor e vizsgálat történt, már nem létezhettek azok a hiányok, amik 1912-ben, 1913-ban és 1915-ben még megvoltak. Ha pedig e hiányok 1917. év októberében is még léteztek, sőt időközben növekedtek, akkor meg a hatóság nem tette meg megszüntetésükre a szükséges Intézkedéseket, vagyis e dologban — igenis — mulasztás terheli. Egyébként már tavaly májusban felhívták a hatóságnak figyelmét a vágóhídi rettenetes állapotokra és mikor reagált rá a hatóság ? Mint a tanácsülés jegyzőkönyve bizonyítja : augusztus hóban, tehát a nyár legvégén. Ekkor akarták — de csak akarták — megcsináltatni Faa Mihály építő vállalkozóval a tetőzetet, de elmaradt máig a munka. Okulásul ide iktatjuk szórói-szóra a v. állatorvos következő kérelmét: Tekintetes Városi Tanács! Tisztelettel jelentem, hogy a közvágóhidi csarnokok falazatáról a vakolat már sok helyen teljesen levált, úgy, hogy csak a csupasz tégla látható. A boltozat, valamint az oldalfalak a folytonos esőzésektől, valamint a téli hóölvadásoktól teljesen kizöldültek, a falba erősített felvonó csigák meglazultak úgy, hogy félő, hogy emberéletben kár állhat be. Á villanyvezeték elrothadt, a vizvezetéki csövek megrozsdásodtak, úgyszintén az összes vasszerelékek, aminek következtében a kellő tisztaság sem tartható fenn. A hűtő menyezetének parafaboltozata leszakadt, a hűtőajtók megrothadtak, miért is kérném a nyári idő alatt a tetőzet és a hiányok kijavítását. Pápa, 1917 május 18. Pápay s. k. v. állatorvos. E kiáltó panaszok ez év május havában keltek és lapunknak kellett f. év szeptember havában lerántani a vágóhídi botrányos állapotokról a leplet, hogy talán november havában már mégis kezdjen hatóságunk tenni valamit. Hát ezt tartja a műszaki vizsgáló bizottság jegyzőkönyve intézkedéstételnek ? Ezt kötelességteljesítésnek ? Mi és sokan mások egészen másnak mondják e hatósági magatartást. A jegyzőkönyv végül — mintha menteni akarná még tovább is a hatóságot — az anyag és a munkaerő hiányára hárítja az ide vágó munkák elmaradását. Bocsánat! Hisz < 1912-től 1917-ig csak nem volt mindig anyag- és munkaerő hiány. Továbbá tavaly Faa Mihály, építési vállalkozó csak nem vállalta volna el a munkát, ha anyagés munkaerő nem lett volna. Nem ezen mult el a tavalyi reperáció, hanem azon, hogy a tanács nem akarta a vállalkozó, Faa Mihály pótköltségvetését elfogadni és emiatt hagyta szundikálni az egész ügyet addig, mig újra fe! nem ráztuk álmából. Anyag- és munkaerő hiány ! Mintha bizony 1915-ben is és 1916-ban is nem építettek volna házakat és nem dolgozott volna nálunk is kellő számú építőmunkaerő! Tudtunkkal maga a főmérnök is a legutóbbi városi közgyűlésen is nem az anyagés munkaerő hiányával okolta meg a munka elmaradását, hanem a roppant nagy őszi esőzésekkel. De hát erre azt kérdezzük: miért várt J hatóság vele őszig? Hisz tavasz óta sürgették már a reparációkat a vágóhídon, tehát volt nyár is közben, amikor végrehajthatták volna a munkálatokat, ha komolyan neki láttak volna. De nem láttak hozzá és ezért jutott drága középületünk oda, ahol most van. És ezt nevezi nálunk a műszaki vizsgálat hatósági kötelességteljesítésnek. Valóban szép kötelesség! Ilyen kötelességteljesítés mellett valamennyi városi középületünk hasonló sorsra juthatna anélkül, hogy valaki felelne értök. Mi nem kérünk ebből a kötelességteljesítésből senki, tehát a város számára sem. A műszaki vizsgálatra utolsó megjegyzésünk pedig az, hogy e szépséghibák, helyesebben : szépségfoltok a jegyzőkönyvből elmaradhattak volna. Ellenben kiterjedhetett volna a szakvélemény a tönkrement belső felszerelésekre is (villamos vezetékek elpusztulása, ajtók, parafaszigetelések elkorhadása, vasszerkezetek elrozsdásodása stb.), amelyekről egy szót sem szól. Pedig ezekben is tetemes a kár. Szerk. A reformáció négyszázéves emléke, Mint az országban mindenütt, a protestáns egyházak és intézmények nálunk is kegyelettel ülték meg a reformáció négyszázéves emlékezetét : A helybeli református egyház e hó 23-án templomi istenitisztelet keretében ünnepelt, mely alkalommal Kis József esperes mély gondolatokban gazdag, szép prédikációt tartott. Az ezt követő és az esperes, valamint Saáry Lajos főgondnok együttes elnöklésével tartott közgyűlésben elhatározták, hogy az egyház a Liget-utcára néző nagy telkét felajánlja az egyházkerületnek, hogy azon Szeretetházat létesítsen. A főiskola ünnepét e hó 31-én a hittanhallgatók önképzőköre rendezte szintén a templomban. Az ünnepéiyen Czeglédy Sándor theol. tanár magas szárnyalású gyönyörű imát mondott s a theol. énekkar Tóth Lajos zenetanár kipróbált vezetésével két sikerült énekszámot adott elő. A történetbuvár alaposságával s irói elekvenciával tündökölt az a kiváló értekezés, melyben Pongrácz József theol. tanár fejtegette a reformáció okait. E felolvasás első száma volt annak a ciklusnak, mellyel a főisk. tanári kar a reformáció négyszázéves emlékezetet megüli. A műsor Farkas István theológus szavalata és Tapsonyi Sándor szénior emelkedett szellemű imája egészítette ki. Ugyanaznap délelőtt 11 ódakor a ref. nőnevelő-intézet tartotta ünnepélyét, fhglyen Vargha Gyula tanár mondott nagyon szép emlékbeszédet. A műsort a Gáty Zoltán tanár kitűnő vezetésével előadott énekszámok és Borbély Boriska, Donát Emilia szavalatai egészítettek ki. Az evangélikus egyház ünnepén a délelőtt tartott jubiláris istenitiszteleten Dubovay Géza segédlelkész prédikált, tartalmas, szép beszédében fejtegetvén a reformáció jelentőségét. — Istenitisztelet után a presbitérium diszgyülést tartott, melyen Bélák Lajos felügyelő emelkedett A világ legdrágább , de egyszersmind I C g j O b b szivarkatiüvelye: "MODIANO-CLUBSPECIALITÉ" Védjegy. Vigyázat: Utánzatok vannak forgalomban! Sodorni való papir ára 30 fillér-