Pápai Hírlap – XIV. évfolyam – 1917.

1917-10-13 / 41. szám

botlott és kiáltó ellentmondásokba keveredett ez a nyugdíjaztatási ügy. Bennünk azt a be­nyomást keltette, mintha színpadi elrendezéssel készült volna az egész A rendezés sikerült, de a közönség mégis elégedetlen maradt, mert az előadottak következetlensége miatt nem találja meg a minden darabban megkívánt költői igazságot. Gy. Gy. Vállalkozási szellem hiánya Pápán. m. Volt városunknak egy speciálitása, he­lyesebben mondva egy monopóliuma, a pipa. Volt öt pipagyárunk. Már a XVIII. század vége felé egy Toch nevű pápai lakos alapított egy pipagyárat a Szentlászló-utca 35. számú házá­ban. Ezen gyár később a Korona-utca és Czuczor Gergely-utca sarkára lett áthelyezve. Ezenkívül volt még Schlesinger L. H.-nak a Fazekas-utca és a Korona-utca sarkán nagy pipagyára, mely több, mint 100 embernek adott kenyeret. A harmadik pipagyár Reinitz Jakabé volt a Korona-utca és a Rozmaring-utca sarkán. Ez az 50-es években elment Pápáról lakni és így megszűnt a pipagyára is. Boskowitz Sámuel úr apja szintén alapított egy pipagyárat a Lajos­utcán, amely még jelenleg is működik körül­belül 20 munkással. Boskowitz úrnak Város­lődön nagyobb pipagyára van, melyet kénytelen volt Pápáról áthelyezni, főképpen azért, mert a városi tanács megszekálta; ugyanis a Lajos­utcába a vízvezetéket nem akarták bevezetni, pedig erre őneki nagy szüksége volt. Boskowitz úr igen ügyes mintázó, ami pedig a legnehezebb müvelet a pipagyártásnál. Már ezelőtt több mint husz évvel egy ötvös gyárat akart Pápán részvények utján alapítani, de — sajnos — ez nem sikerült, mert nem kapott részvényeseket. Pedig igen jól jövedelmezett volna ezen gyár és részvényeseinek nagy hasznot hozott volna, mert Magyarországon ilynemű gyár mostanáig sincs és ha művészies kupak-olást akarnak készíteni, a pipákat Bécsbe kü'dik, ahonnan azután igen ügyes kupakolás után visszaküldik őket. Ugyancsak ő csinált Városlődön egy kályhagyárat is, melynek raktára Pápán van. Még egy ötödik pipagyár is volt Pápán : Deutsch Nátháné a Rozmaring-utcán; ő hat év előtt meghalt és azóta megszűnt a gyára is. A mult század 50-es éveiben a Schlesin­ger és Toch-gyár egyesült; megnagyobbították gyárukat és egy kis ötvösgyárat rendeztek be a Petőfi-utca 12. számú házában, ahol állan­dóan körülbelül 25 ötvös segéd dolgozott. Tekintve azt, hogy hazánkban csak még Sel­meczen készítettek egy fajta pipákat és Körmöcz­bányán csak igen keveset gyártottak, a pápai pipa uralta nemcsak egész hazánkat, hanem igen jelentékeny kiviteli cikk volt a Balkán államokba és Törökországba, valamint Ausz­triába, Olaszországba és Svájcba. Csakugyan művészi kivitelű, szép pipákat készítettek Pápán. Az egyesült Schlesinger és Toch-cégnek a ki­terjedt üzlethez nem volt elegendő pénze, ezért folyamodtak az akkori kereskedelmi miniszter­hez, Hegedűs Istvánhoz szubvencióért, de ez csak az esetben akarta megadni a kormány segítségét, ha legalább még 60.000 forintot fektetnek bele gyárukba. E/re ezek nem voltak képesek és beszüntették gyárukat. Talán egy évvel később már úgy is meg akarták adni a szubvenciót, de ekkorra az üzletet már elárve­rezték. Jelenleg csak Boskowitz kicsi pápai üzemében csinálnak pipát. Már megemlítettük Boskowitz úrnak szán­dékolt ötvös gyárát, mely nem sikerült. Voltak más gyártervezetek is Pápán, de egyik sem valósult meg. így ezelőtt talán 22 évvel Hatvani -Deutsch itt akart cukorgyárat építeni. Fenyvessy Ferenc volt országgyűlési képviselőnkhöz for­dult, hogy szerezzen neki 800 hold cukorrépa termelést. Ha összehoz Pápán és vidékén ennyi aláírást, mely szerint kötelezik magukat 800 holdon cukorrépát termelni, akkor Pápán meg­építi a cukorgyárat. Fenyvessy azonban kényel­mes ember volt; körözvényt bocsátott ki alá­írás végett és ha jól emlékszem, csak valami 120 holdat hozott össze. Ekkor Deutsch Vas­megye alispánjához, Károlyihoz fordult. Ez ment faluról-falura és személyesen kérte az aláírá­sokat; így alig két hét múlva együtt volt több mint 1000 hold répatermelés. Ezért a gyár nem Pápán, hanem Sárvárott lett létesítve. Dr. Lövy László. Színházi hét. A héten búcsúzott színtársulatunk és erre az időre estek a jutalomjátékok is. Legnagyobb szeretetével Molnár Jánost árasztotta el a közön­ség, aki a „Három a kislány"-ban búcsúzott. Teljesen megérdemelte ezt a szeretetet, mert mint már többször megemlítettük, társulatunk lelkének, legtehetségesebb férfi-művészének tart­juk mi és városunk egész közönsége. Még a drámai személyzet búcsúzott „Bent az erdőn" cimü drámával tökéletes összjátékban, azután legördült a függöny, hogy hét hónapig a mozi nevü kultur-intézményé legyen kis színházunk. Az e heti reprizről és egy bemutatóról alant számolunk be. Hétfőn a Cigánybáró reprize volt Dezső Vilmos és Endrődy Miklós jutalomjáiékaként. A közönség telt házzal rótta le elismerését velük szemben, kik ebben a szomorú időben oly sok derült percet szereztek nekünk. Ugy Dezső (Zsupán), mint Endrődy (Carnero) ki is tettek magukért. De hozzájárultak az est sikeréhez a többiek is, Juhász Margit kedves játéka és be­hízelgő, lágy, kellemesen csengő hangja, Lantos Lola jellegzetes Saffi-ja és Medgyesy Erszi élethű Ciprája egyformán tetszettek. Telekán Valérnak ajánljuk, hogy tanuljon meg bánni nagyterje­delmü, erős hangjával, mert így megfelelő játék és szinezés nélkül nem ér el egészen jó hatást. Az est sikerét növelte a teljesen egybe­tanult kar is. Csütörtökön és pénteken búcsúzott a tár­sulat Garvay „Bent az erdőn" cimü darabjával. Az Eldugott havasok közt, babonával átitatott levegőben lejátszódó történet, amelyben a moz­gató erők: a pénz és a szerelem úgy össze­keverednek, hogy ember legyen, aki magát a szereplők lelkében kiismeri. Nagy Erzsi volt a városi asszony, a bányakutató mérnök felesége, aki feldúlja a világtól elvonult gazdálkodó nyugal­mát, először mindenféle engedményekre veszi rá az urával szemben, majd meg akarja szöktetteíni magát vele; ezalatt pedig a férjet hitegeti, hogy csak azért flörtöl vele, hogy az ő javára enged­ményeket csikaijon ki tőle. Szerepét rendkívül jól fogta fel. Igazi démon volt, akiről soha egyik férfi sem tud biztosat; mindegyiket hite­geti, mindegyik remél, de egészen egyik sem bizik benne. Pogány Béla volt a pénzéhes mérnök, aki előtt csak az új üzlet lebeg és más minden iránt vak. Nagyon sikerült volt egész játéka. Hangja, mozdulatai, mimikája élethűek, közvetlenek voltak. Nádassy Mici az egyszerű szerelmes oláhasszony és Ungváry Miklós az egykori világfi, de a félrevonultságban eldurvult gazdálkodó szerepében szintén sikerült alakítást nyújtottak. ajánlja kitűnő Kívánatra jutányos áron kölcsönöz, Pápa, javít ós hangol zongorát, piaaiuót. Főtér. "Városi közgyűlés. A folyó hó 8-án tartott városi közgyűlés közepes látogatottságnak örvendett. A tagok leg­nagyobb részét a polgármester nyugdíjazása, mely napirendre volt tűzve, vonzotta a tanács­kozásra. Ezt az ügyet is, de a többit is meg­lehetős mérsékelt hangulatban tárgyalta. A gyűlést három órakor Csoknyay Károly főjegyző, mint polgármester helyettes nyitotta meg s a felveendői jegyzőkönyv hitelesítésére Bornemissza József, Böhm Samu, Grátzer János, dr. Hoffner Sándor és Krausz József képviselő­ket kérte fel. Napirendretérés előtt dr. Antal Géza ja­vasolta, hogy a hadisegélyesekkel szemben a város ne a felemelt liszt árakat szedje, hanem azt méltányosabban számítsa, fedezetül kijelölni javasolja a mult élelmezési évben a közélelme­zési pénztár 33.000 kor. jövödelem többletét. — Gyurátz Ferenc a szegényebb néposztály cipő- és ruhaszükségletének beszerzésére nézve tesz javaslatot s fedezetül szintén a közélelme­zési pénztár jövödelmét jelöli ki, — Elnöklő fő­jegyző kijelentette, hogy a kérdést a legköze­lebbi közgyűlés napirendjére fogja tűzni s így módjában lesz a képviselőtestületnek megfelelő határozatot hozni. Ugyancsak dr. Antal Géza kérdi elnököt, hogy történt-e intézkedés az Esterházy-uradalom által a szegényeknek adományozott tűzifa be­hordatása iránt. Elnök azt felelte, hogy az erdőből a fát már oly helyre hozták be, ahon­nan könnyű lesz hazafuvaroztatni. Keresztes Gyula újólag sürgeti az ipari cikkek árainak ellenőrzését és az árdrágítók megbüntetését. A felvetett kérdésre a rendőr­kapitány válaszolt, azt jelentvén ki, hogy mivel az ipari cikkekre nincs hatósági maximális ár, itt ellenőrizni és büntetni nincs joga. Ez interpellációk után tértek át a napi­rend első pontjára, a polgármester nyugdíjaz­tatására vonatkozó kérvényre. Mivel e ponttal a vezetőcikkünkben foglalkozunk, itt csak azt jegyezzük meg, hogy a határozathozatal előtt egyedül Gyurátz Ferenc szólalt fel nagy figye­lemmel hallgatott beszédben. A városi képviselőtestületi virilisek név­jegyzékét elfogadták, de a póttagok számát 40-re emelték. Elfogadták hozzászólás nélkül a v. alkalmazottak családi pótlékát és ruhabeszer­zési előlegét tárgyaló főszámvevői javaslatot is. Névszerinti szavazással egyhangúlag meg­szavazták a 24.000 korona katonabeszállásolási költségtöbbletet. Néhány tag hozzászólása után elfogadták a vágóhid kijavítására vonatkozó költségvetést. Hosszabb vita folyt a Vcszprémmegyei Állatbevásárló Társaság részvényjegyzése felett. 17 szóval 6 ellenében elhatározták, hogy 10.000 K értékű részvényt jegyez a város és öttagú bi­zottságot küld ki. Szintén hosszabb vitát keltett az, hogy az árvaszéki tanácsosi állásra vonatkozó legutolsó határozatát a képviselőtestületnek a v. főügyész megfellebbezésére a vármegye megsemmisítette. A gyűlés formai okból óvást emel a vármegye e határozata ellen és e határozatának revoká­lását kéri a törvényhatóságtól. A közgyűlés este V2 6 órakor ért véget. — Személyi hir. Németh István ref. püspök hivatalos ügyekben a héten több napon át Pápán tartózkodott. — Katorai előléptetés. A király revet­landi báró Kaas Andor főhadnagyot századossá nevezte ki a 7. honvéd huszárezrednél. — A színigazgató köszönete. Dr. Patek Béla színigazgató felkért bennünket, hogy a hat hetes sziniévad alatt élvezett támogatásért hálás köszönetét tolmácsoljuk a közönségnek, a hatóságoknak és a sajtónak. A viszontlátásra! A vüáci legdrágább , de egyszersmind l C g j O b b szivarkahüveiye : "MODIANO-CLUBSPECIALITÉ" Vigyázat: gÜT Utánzatok vannak forgalomban! Sodorni való papit* ára 30 fillér-

Next

/
Thumbnails
Contents