Pápai Hírlap – XIV. évfolyam – 1917.

1917-07-28 / 30. szám

sikerült csak elhatározásának visszavonására birni. Magam is feljelentést tettem ellene, amiért önhatalmúlag utalt ki lisztet magának, amit azonban a tanács, ahol a feljelentést tettem, nem tárgyalt, hanem mint arra illetékes fórumhoz, a közélelmezési bizottsághoz tett át, amely aztán ki is mondotta, hogy Hajnóczky úr nem utalhat ki tovább a maga részére lisztet. Történtek azonban a közélelmezés terén ebben az érában más dolgok is, amelyek miatt — ugyancsak feljelentésem folytán — a haditermény és a belügyminisztérium vizsgálatot rendelt el, azonban annak ellenére, hogy a szabálytalanságok rengeteg halmazát állapították meg, — csodák csodája — nem történt semmi megtorlás. Jellemző, hogy a törzskönyv, amiből a szabálytalanságok részletei pontosan megállapíthatók lettek volna, mint a kámfor eltűnt, s még a mai napig sem került elő. Valóban rejtély, hogy ezek után miért kivánta vissza liszt-ellenőrré Hajnóczky urat a közélelmezési bizottság? De hát nálunk annyi érthetetlen és rejtélyes dolog történik! Beszélnem kell még a liszt-ellenőr úr részére megállapítot tiszteletdíjról is. Ezt tudvalevőleg 4000 koronában állapította meg a bizottság. Ez oly magas összeg, amely egyáltalán nem áll arányban a munkakörrel, amit neki a közélelmezési bizottság szánt. Vagy talán a szakértelmet akarta honorálni a bizottság? Azt is mértéken túl honorálta, mert a liszt-ellenőrséghez nem anyira szakértelem, mint lelkiismeret, utánjárás, a közérdek szeretete szükséges. Hogy Hajnóczky úrban ezek a kellékek mennyiben vannak meg, eléggé bizonyítja a közelmúlt. Az eddig tapasztalt intézkedések azt mutatják, hogy az idén sokkal kevesebben veszik igénybe a köz-ellátást, mint az előbbi években, amenyiben a város, a posta, a szövőgyár, a dohánygyár, a tisztviselők szövetkezete maga fogja ellátni tagjait, illetőleg alkalmazottait gabonával és liszttel; a gazdaközönség egyébként sem szorul ellátásra, s bizonyos az is, hogy a magánosok, okulva a mostani köz-élelmezésen, legnagyobbrészt szintén el fogják magukat látni. Maradtak tehát alig pár ezeren, akik közhatósági ellátásra szorulnak. Hol hát a jogcim a horribilis kiadásokra., amikor az özvegyek, árvák, rokkantak százezrekre menő légiója jajgat támogatásért; amikor az egész ország visszhangzik a könyöradományokra való felhívástól, ép ilyenkor minek a 4000 koronás tiszteletdijakkal való dobálódzás; akad ember elég, aki képzettségénél fogva is jobban rá termett s mellékfoglalkozásképpen a feléért is örömmel vállalná a liszt-ellenőri tisztséget. Radikális takarékosságot kérünk. Ezen tarthatatlan határozatát okvetlen meg keil változtatnia a bizottságnak és az állásra olyan egyént kell választania, aki a liszt-ellenőri tisztséget feléért, vagy még kevesebbért is elvállalja, és aki — ellentétben Hajnóczky Bélával — a tisztség betöltésénél érdekelve semmi tekintetben nincs. Mészáros Elek. Az Alsóvárosban, a somlói út és Verbőczyutca mellett 5161 D-öl beltelek szabadkézből eladó. Cim megtudható a kiadóhivatalban. Emlékezés egy kollégiumi hős ifjúra. így nyár derekán is ködbe borúi előttem a világ s úgy tetszik, mintha komor október borítaná sötét fátyolát fejünk fölé, ha meghallom, kogy újra megfogyatkozánk. Hatvanhárman voltunk. Egy fának... a szeretet fájának fiatal hajtásai. Reménykedők, reményt keltők, izmosak. Oh, azóta annyi hervadásra vált! S most a vad forgatag újra letépett egyet. Talán a legszebbet, talán azt, akinek legtöbb oka volt reményleni s akihez a legszebb reményeket fűzhették azok, akik ismerték, szerették : az ősz Apa és mi: barátai! Szivembe szántott a hír, megremegett a lelkem, mikor megértettem a pár sor Írásból, hogy hadhagy úr Kiss Imre, géppuskás parancsnokra (a dicsőség övezte veszprémi 3l-es honvédeknél) julius 3-ára virradón örök éjszaka borúit... Mindig az elsők között volt! Elsők között ott, ahol szépről, jóról, nemesről volt szó . .. Egyike volt a legjobb tanulóknak s mi több: a legjobb fiúknak. Tanárai becsülték, mi —, akikkel nyolc esztendőknek annyi édes-bús, soha sem feledhető emléke fűzi össze, — szerettük, amint csak szerethet az ideálokért rajongó ifjú lélek. Szerettük, mert derék, mert önzetlen volt. Szerettük, mert jól esett fürödnünk viszontszeretetének meleg fényű sugaraiban. S kél évi kemény tusakodásban el nem fáradva, elsők között volt, akik elindultak arra a nagy útra, honnan nincs visszatérés ... Valahol messze, hol a Dnyeszter vize zúg altató mesét annyi megfáradt, de örök pihenőre tért magyarnak, ama keletnek, hol a vérben uszó nap mindig új csodára ébred, valahol Brzezany vidékén, csöndes, szomorú fűzek alatt új sirhalom domborul. Egyszerű fejfáján egy szám : 16.535. Egyszer majd talán jobbra fordul ez a keserű világ, elfelejtjük a sok szomorúságot s az idő forgó kereke levelekkel pergeti be halkan-lassudan a csöndes halmokat, elmosódik az irás, de ezt a számot — édes Imrém — mert Te pihentetni alatta korán megfáradt, fiatal testedet, sohasem fogja elfelejteni a Te Tégedet igazán szerető s mindörökre szivébe záró Alid. RETI ÚJDONSÁGOK. — Katonai szemle. Báró Karg Gusztáv táborszernagy, honvédségi főfelügyelő, csütörtökön városunkban időzött és a helybeli honvéd huszár pótszázadok felett szemlét tartott. Pénteken a reggeli vonattal székhelyére, Budapestre visszautazott. — Ki lesz az új főispán ? Ezt kérdezgetik most vármegyeszerte. Persze a kérdezgetések nyomán megindul mindjárt a kombináció is. Egyesek úgy vélik tudni, hogy Chapó Kálmán vármegyei tiszti ügyész venné át Hunkár Dénes örökét. Ő már 1867 óta áll a vármegye szolgálatában, ismeri a megyebeli viszonyokat, képviselő is volt. Mások Hunkár Aladár bakonybánki földbirtokost gondolják az új főispánnak, kinek előkelő összeköttetései vannak. Viszont sokan szívesen látnák dr. Óvári Ferenc orsz. képviselő főispánságát is, aki régi idő óta vármegyei közéletünk vezető embere. Azt hisszük, a találgatásoknak nemsokára vége lesz, a kormány rövidesen meghozza a döntést s hivatalos úton megtudjuk, hogy kit állított a kormány bizalma a vármegye élére. — Marad a csornai menetrendje. A városi tanács már régebben megkereste a kereskedelmi minisztériumot, hogy a pápai piac érdekében, a Csorna felől jövő vonat menetrendjét olykép változtassa meg, hogy a délelőtt jövő vonat reggel érkezzen Pápára. A miniszter értesítése a napokban érkezett meg, mely szerint forgalmi okokból a kívánságnak eleget nem tehet. — A hazáért. Kiss Imre, Kiss Gyula, ny. jegyző fia, kollégiumnak egyik ifjú kiváló tanulója, aki mint honvédhadnagy és géposztag parancsnok, az orosz fronton teljesített több egy événél szolgálatot, a julius 3. csatában kapott sebében hősi halált halt. A rendkívül kedves ifjú halála, mely gyógyíthatatlan sebet ejtett a jó Atya és a szerető testvérek szivén, az ismerősök nagy körében is megdöbbenő részvétet keltett. Vigasztalásunk: Édes és dicső dolog a hazáért meghalni. — Megrendítő szerencsétlenség. Városunk egyik köztiszteletben álló családját megrendítő szerencsétlenség érte, mely mély gyászt és szomorúságot hagyott maga után. Wittmann Ignác helybeli téglagyáros, a Közgazdasági Bank alelnöke, Zimmermann-utcai lakásán hétfőn este az éléskamrában foglalatoskodott. Már sötét lévén,* leánya, a 14 éves Margit tartotta neki a petróleum-lámpát, miközben annak cilindere valamely reá föccsenő nedvességtől szétpattant, mitől a leányka annyira megijedt, hogy kiejtette kezéből a lámpát. A lámpa a földre érve szétrobbant s égő folyadéka meggyújtotta a leányka könnyű nyári ruháját, mely lobogó lánggal égni kezdett. A megrémült apa puszta kézzel igyekezett oltani az égő leányt, majd magához ölelve rohant be vele a lakásba, hol végre sikerült a család tagjainak a tüzet elfojtani. Ámde szegény kis Margit olyan súlyos égési sebeket szenvedett, hogy csütörtökön reggel óriási kinok között meghalt. Édes apja szintén súlyosabban megégett, de ő már — szerencsére — túl van a veszélyen. A család többi tagjai kisebb mérvű égéseket szenvedtek. A szerencsétlenség áldozatát, a szelidlelkü, kedves leánykát, aki a mult tanévben a ref. nőnevelőintézet polgári leányiskolája IV. osztályának volt szorgalmas- növendéke, pénteken délután temették nagy részvét mellett. — A szerencsétlenül járt család iránt városszerte őszinte, meleg részvét nyilvánult meg, mit fokozott az a sajnálatos körülmény, hogy a mély bánatba merült szülők legidősebb gyermeke nemrégen az orosz harctéren hősi halált halt. A baj nem jár egyedül; legyen kétszeres a Mindenható vigasza is ! — Az iskolák felszabadításáról. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium felhívta Pápa város polgármesterét, tegyen jelentést, hogy a városban katonai kórház célokra lefoglalt iskolák a tanítási eredmény biztosítása szempontjából továbbra is lefoglalhatók-e, vagy szükséges-e az iskolák felszabadítása, és tegyen javaslatot, hogyan lehetne a kórházakat a városban másképen elhelyezni. — E tárgyban a héten kedden a város polgármestere elnöklete alatt értekezlet volt, melyen részt vettek Domsitz Mihály főtörzsorvos, a katonai parancsnokság részéről kiküldött százados és a helybeli iskolák igazgatói. Az értekezlet elhatározta, hogy kérik a ref. főgimnáziumot, az izr. polgári és elemi népiskola és a Zimmermann-utcai r. k. népiskola felszabadítását, amelyekben összesen 519 beteg katona helyezhető el és amelyekben körülbelül 1000 tanuló nyerhetne megfelő tanítást. Ezen három iskola helyett lefoglalandó az áll. tanítóképző-intézet hatalmas épülete, ahová legalább 400 beteget lehetne kényelmesen elhelyezni, mig a tanítóképző aránylag kis számú tanulói a felszabadult iskolák valamelyikében tanulhatnának. — Megérkezett a hajdina vetőmag. A város részére vetési célra a napokban nagyobb mennyiségű hajdina vetőmag érkezik; jelentkezni lehet vétel céljából a városi irodában. — Történelmi képek. Az iskolai történelmi képeket előkészítő bizottság elnöksége értesítette a kir. tanfelügyelőséget, hogy a történelmi képekből az összes polgári fiu- és leányiskoláknak fog küldeni, tekintet nélkül azok jellegére. Nincsen g-azdag-, nincsen szegény, kinek házában ne volna Használata testi = » » a rm A -mr csÁén-wm** mm éxwmm^éarw épségre, egészségre egy liveg BBAZAY §OSBORIZESZ. egyaránt fontos! =