Pápai Hírlap – XIV. évfolyam – 1917.

1917-07-14 / 28. szám

PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6 Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyed Egyes szám ára 24 fillér. P Laptulajdonos főszerkesztő: KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Gigler Béla urak üzletében is. Mezörendörséget kérii A hosszú idő óta tartó háború igen sok kárt tett az emberek erkölcsi érzületében. Sokan azt hiszik, hogy a háborús időkben mindent szabad. Szabad lopni, rabolni — akár közvetve, akár közvetlenül; a fő az, hogy könnyű szerrel hasznot érhessenek el. Nem szólunk most a lopások egyéb nemeiről; de kötelességünknek tartjuk felhívni ezúttal a hatóság figyelmét arra a sajnálatos és mindinkább elharapózó jelenségre, amely most mezeinken történik. Az éj sötétének leple alatt gonosz kezek meglopják a terményeket; a félig érett krumplit kivájják a bokorból, a gabona-kévéket elcipelik, a zöldségfélét táblaszám kihúzgálják. Amit szorgalmas kezek a nap hevében elültettek, arcuk verejtékével megmunkáltak, azt lelkiismeretlen emberek az éjszaka hűsében minden nagyobb fáradság nélkül eltulajdonítják, a saját hasznukra fordítják. Nem fogadjuk el az esetleges védekezést, hogy ezeket a rossz embereket talán a nyomor vinné rá a mező meglopására, mert sokkal inkább rugója becstelen cselekedetüknek a könnyű haszonszerzés, mint a nyomor. Horribilis ára van most mindennek, egy ilyen éjszakai kirándulás olyan jövödelmet hoz, amely a gyenge jellemű emberek előtt szinte ösztönzőleg hat a rizikó nélküli vállalkozásra. „Rizikó nélküli" vállalkozást mondottunk. Mert az a több négyszögkilométeren őrködő csősz, aki rendszerint megrokkant öreg ember, csak nem lehet veszélyes a tolvajokra, akik addig ugyancsak felpakolhatnak a mező terményeiből, mig a jámbor csősz kerülete egyik vagy másik részéből hozzájuk jut. Ámde a föld hozama felett a mai időkben, amikor az nemcsak az ország élelmezését, hanem jórészt a hadviselés érdekeit is szolgálja, különös gonddal őrködnünk kell. Amiként az ősszel és tavasszal jelszó volt, hogy „minden talpalatnyi földet be kell vetni" — úgy legyen jelszó most, hogy minden terményt meg kell védelmezni. Nem szabad megengedni, hogy tolvajok és rablók prédája legyen. Sürgősen fel kell tehát állítani a mezőrendőrséget, amely különösen éjjel őrködjék a mezők felett. Nappal, amikor úgyis telve a mező dolgozó néppel, elégségesek a határcsőszök, de éjjelre a mai viszonyok között csak reájuk bizni a termények őrzését, hogy úgy mondjuk: könnyelműség. vt Áj^Mríezőrendőrség felállítása a helybeli véd huszárság bevonásával szerintünk igen könnyen és minden anyagi nehézség nélkül volna keresztül vihető. A honvédelmi minisztérium vonatkozó rendelete értelmében városunkban is működik a katonai rendőrség, ennek hatáskörét ki kellene terjeszteni a mezők éjjeli őrzésére is. Nálunk annál is inkább célszerűen megvalósítható volna ez, mert Pápán lovas katonaság állomásozik, s a téres mezők gyors szemmeltartására különösen alkalmas a lovas portyázás, mint ahogy az Alföld mezőit is lovas mezőőrök őrzik. Szerény véleményünk, szerint városunk hatóságának, vagy tán inkább: mezőgazdasági bizottságának e tárgyban sürgősen érintkezésbe kellene lépni huszárezredünk parancsnokságával, amely mindenkor megértően és előzékenységgel fogadta és intézte el a polgárságnak hozzáintézett közérdekű megkereséseit. Hisszük, hogy hasonló módon járna el a felvetett fontos kérdésben is. Pár hónapi időről van csak szó, s OVÍ" O r> ry> í ^ 'i X * rl 7 U r\ V-11C C4Z- lUWls, ~ U. tvl iliCiJ J ^ f\ UO^i UL^ takarításáig — okvetlen, még esetleges áldozatok árán is, fel kell állítani a mezőrendőrséget. És ha ezt a fentebb elmondott módon a katonasággal kapcsolatban lehetne létrehozni, bizton állíthatjuk, csakhamar kipusztulnának a mezők gonosz tolvajai s a termények igaz tulajdonosaik birtokában maradnának, kiktől legális úton piacra jutva szolgálnák a közélelmezés érdekeit. N. P. Városi közgyűlés. — 1917 julius 12. — Pápa város képviselőtestülete f. hó 12-én közgyűlést tartott, melyen 37 képviselő jelent meg. A közgyűlésnek legérdekesebb pontja az új — szükebbkörü — közélelmezési bizottság megalakítása volt. Több felszólalás hangzott el, hogy egyáltalán szükség van-e a bizottságra, végül is azonban nagy szótöbbséggel kimondották, hogy a tiztagu bizottságot megalakítják s tagjait nyomban meg is választották. Nem vitatkozunk felette, szükség van-e a bizottságra, vagy nincs, csak azt kívánjuk, hogy vezesse sikerrel és elődjénél több szerencsével városunk közélelmezésének ügyét. Feltűnő volt, hogy az Országos Közélelmezési Hivatalnál eljárt bizottság nem tett jelentést kiküldetése eredményéről. Pedig hát a bizottságot a városi közgyűlés küldötte ki s eljárásáról ugyanennek beszámolni kötelessége lett volna. A közgyűlés lefolyásáról egyébként a következőkben számolunk be: Mészáros Károly polgármester az ülést megnyitván, a felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére Faragó János, Löwenstein Adolf, Sulyok József, Ács Ferenc és Csajtay Dániel képviselőket kérte fel. A mult ülés jegyzőkönyvének felolvasásánál dr. Kende Ádám kifogást emelt az ellen, hogy a jegyzőkönyvben a városunkban lefolyt sajnálatos tüntetéseket tárgyaló beszédének reprodukálásánál olyan kijelentések foglaltatnak, melyeket ő nem tett. Kérte ezek helyesbítését. A helyesbítést a közgyűlés elrendelte. Napirend előtt Koritschoner József szólalt fel; előadta, hogy kezdetben a közélelmezéshez érkezett liszt átvételéhez esetenként szakértőül egy lisztkereskedő is megbízatott, az utóbbi időben ez nem történt meg, aminek következménye lett, hogy romlott liszt vétetett át ; igazolják ezt a városházán egyesek által bemutatott élvezhetetlen kenyerek. A felszólalásra polgármester kijelentette, hogy a liszt megvizsgálásának elmaradása felől tudomása nem volt, ezt neki senki sem jelentette, különbeniedig a kifogásolt lisztből a városi főjegyző több péknél próbasütést rendelt és a kenyér (melyet a közgyűlés előtt is bemutattak) kifogástalannak találtatott ; minélfogva a helytelen sütési mód rontotta el az egyebek áiíai bemutatott kenyereket. Révész Arnold városi főmérnök a mult közgyűlésen történt felszólalásából származott félreértések megszüntetése céljából kijelenti, hogy ő az elnöklő polgármestert személyében nem sértette és sérteni nem is akarta, csak ténykedését birálta. A kijelentést a közgyűlés és a polgármester tudomásul vették. Ezek után letárgyalta a képviselőtestület az öt pótból álló tárgysorozatot. • A legtöbb állami adót fizető képviselők névjegyzékének kiigazítására a képviselőtestület Hajnóczky Béla, Saáry Lajos, dr. Kluge Endre, dr. Hoffner Sándor és Szokoly Viktor képviselőkből álló bizottságot küldte ki. Minthogy hat évvel ezelőtt megválasztott képviselők megbízatása f. év végével lejár, a választók névjegyzékének összeállítása vált szükségessé, erre a képviselőtestület öt bizottságot küldött ki és pedig az I. kerület részére: Harmos Zoltán, dr. Teli Anasztáz és Kohn József, a II. kerületbe: dr. Bereczk Gyula, Edelényi Szabó József és Hekler János, a III. kerületbe: Jflek Ferenc, Szakács Dániel és id. Horváth József, a IV. kerületbe: Torma Lajos, Kőszegi József és Tálos Sándor, az V. kerületbe: Keresztes Gyula, Somogyi József .és Kiss Zsigmond képviselőket. Az összeírások elleni felszólalások elbírálására jogosult igazoló választmány tagjaiul pedig Saáry Lajos és dr. Kende Ádám kékviselők küldettek ki, az alispán által kiküldendő tagokul pedig javaslatba hozattak: dr. Kluge Endre és dr. Hirsch Vilmos képviselők. A város 256 kat. hold kiterjedésű Antalháza pusztájának bérletére öt ajánlat érkezett be, u. m. Heller Józseftől 12822 K, Kolosváry Józseftől 14000 K, Böhm Ignáctól 17000 K, Havas Ernőtől 17779 K és Braun Dezsőtől 22600 K évi haszonbér és az összes adók fizetésének kötelezettsége mellett; a városi képFelesleges a pipereszappan, mig „ZOLIN" szappanpótló mosdó tabletta van a háznál! ======= Vetekedik a legjobb pipereszappanokkal! $$$ Mindenütt kapható! =====1=======: Készíti: BRÁZ AY KÁLMÁN szappangyára, BUDAFOK.