Pápai Hírlap – XIV. évfolyam – 1917.

1917-06-23 / 25. szám

— Kitüntetés. Kovács Sándort, a m. kir. 20. honvéd gyalogezred hadnagyát, (a pápai állami tanítóképző-intézet volt növendékét) az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért az ezüst vitézségi éremmel tüntették ki. — Szörnyű gyilkosság. A tőlünk nem távol levő nagytimai pusztán e hét szerdájának hajnalán, borzalmas gyilkosság történt. Két, fiatal napszámos gyerek életét oltotta ki a gonosz bestia. Hogy miképpen folyt vagy folyhatott le a rémes gyilkosság, azt még nem tudni, hisz még az sem biztos, hogy ki a gaztett szerzője. Mert az a muszka fogoly, akit a csendőri előzetes kutatás alapján letartóztattak, noha a bűnjelek ellene vallanak, konokul tagadja, hogy ő lenne a vérengző szörnyeteg. — Ami magát az esetet illeti, annyiról értesültünk, hogy a nagytimai Reisner és Kellner-féle gazdaságban orosz foglyok és vidéki napszámosok dolgoznak mostan. E vidéki napszámos fiúk közé tartoztak Pribék József 16 éves és Császár József 14 éves dereskei suhancok is. Ezek az orosz foglyokkal szoktak néha aludni. A gyászos éjszakán egy szalmarakáson pihentek le. Itt érte őket alvás közben a gyilkos ölő eszköze. Mint az aznap tartott orvosi vizsgálat megállapította, fejszével verte agyon és késsel szurkálta össze-vissza szerencsétlen áldozatait a haramia. Kora reggel az egyik kocsis találta meg a véres hullákat a szaímarakáson s rögtön felverte lármájával az egész pusztát, majd értesítették a csendőrséget, amely csakhamar nyomozni is kezdett. Rablógyilkosságról e szegény fiuknál szó sem lehetett, tehát okul bosszúállást gondoltak s e nyomon csakhamar kézre is került egyik muszka fogoly, akire a többi foglyok is és a cselédség is azt vallották, hogy nemrégen a két fiút megöléssel fenyegette azért, mert rút erkölcstelenséggel vádolták és gúnyolták. A gyanúsított ellen vall egy, a szemétdombon eldugott véres ing is, amelyről fogolytársai azt állították, hogy az csakis a vádlotté. A muszkát, akinek a neve Vasziljov Mátyás, szibériai születésű 24 éves ember, most pénteken kisérték be bilincsbe verve járásbíróságunkhoz, ahol Füredi Gyula biró hallgatta ki a delikvenst, aki a legmakacsabbul tagadja, hogy ő a bűnös. A hivatalos bűnügyi vizsgálatot e hó 21-én ejtették meg, amelyen résztvettek Füredi Gyula járásbiró, dr. Tanczinger József törv. ügyész, dr. Kövi József és dr. Weltner Sándor tiszti orvosok. — Közgyűlés. A Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdíj-Egylete helybeli 245-ös számú fiókja évi rendes taggyűlését f. hó 29-én délután 4 órakor tartja meg a városházán átengedett helyiségében. — Az alsóvárosi temető kútjának felállítása ügyében egyik helybeli építési vállalkozótól benyújtott költségvetéssel a tanács mult szombati ülésén foglalkozott A költségvetést magasnak találták, mire a főmérnök vállalkozott, hogy olcsóbb árajánlatot szerez be. Jó, jó — csak addig ne huzzák-halasszák a dolgot, mig elmúlik a nyár, a maga mindent kiégető, perzselő hevével. A kútra mielőbb szükség volna! — A tüzoltó-testület közgyűlése. A pápai önk. tüzoltó-testület vasárnap délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését a városházán. A gyűlést a katonai szolgálatot teljesítő dr. Csoktiyay János elnök helyett dr. Kende Ádám alelnök vezette, aki miután szives szavakkal üdvözölte a megjelenteket, felolvasta a távollevő Viz Ferenc parancsnoknak üdvözlő táviratát, melyben Hévízről együttérzését tolmácsolta a testülettel. A gyűlés a parancsnok megemlékezését köszönettel fogadta, s úgy őt, mint dr. Csoknyay elnököt ugyancsak táviratilag üdvözölte. Ezután Edelényi Szabó József alparancsnok előterjesztette Viz Ferenc parancsnoknak szépen megszerkesztett jelentését, melyben megemlékezvén a mult év fontosabb eseményeiről, lelkes szavakkal buzdítja bajtársait a tűzoltói kötelességek hűséges betöltésére. Majd a testület 1916. évi működését a következőkben ismertette: „Testületünkben a mutt évben nevezetesebb mozzanatok nem történtek. A figyelő torony nagyjából ki lett javítva, de még közelről sem felel meg a mai igények követelményeinek, azonban ezt hagyjuk a háború utánra. Tartottunk a mult évben 8 gyakorlatot. Téli iskoláztatás azonban nem volt, mert sem hallgató, sem előadó nem ért rá ezen részt venni. Volt 4 választmányi és 9 parancsnoksági ülés, hol a felmerült ügyek elintéztettek. Volt a mult év folyamán szobatüz 7, tetőtüz 3, kazaltüz 2, kéménytüz 3, mindezeket sikeresen lokalizáltuk. A vidéken nagyobb tüz volt mult év julius hó 5-én Vaszaron, hova testületünk készséggel kivonult volna, azonban fogatot egyáltalán nem kaphattunk, így segítségükre sem lehettünk. Mentést illetőleg első segélyt nyolc ízben nyujtottunk. Színházi és egyéb őrséget egész éven át a legpontosabban adtunk. A tüz csapokat az év folyamán kétszer megvizsgáltattuk, a javításra szorulókat a városnál bejelentettük, úgyszintén a színháznál levő vízcsapok is kipróbáltattak." A parancsnok jelentésének meghallgatása és tudomásul vétele után Balla Miksa pénztáros bemutatta a testület 1916. évi zárószámadását, mit a számvizsgálók jelentése alapján egyhangúlag tudomásul vettek és pénztárosnak a felmentvényt megadták. Úgyszintén elfogadták a választmányi ülés javaslata alapján az 1918. évi költségvetést is. Miután még számvizsgálóknak megválasztották Bőhm Samut, Freund Ferencet és Kis Tivadart, elnök a gyűlést bezárta. — Egyházi közgyűlés. A pápai ev. egyház vasárnap délelőtt Bélák Lajos felügyelő és Mesterházy László lelkész elnöklete alatt gyűlést tartott, melynek fontosabb tárgyai a következők voltak: Özv. Csőszi Gáborné a diakonissza-alapra 200 koronás alapítványt tett, miért jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak. Az iskolás növendékek a hatodik hadikölcsönre is 50 koronát jegyeztek. Kapi Béla püspökhöz az elöljáróság tagjaiból alakított küldöttség utján memorandumot juttatnak, melyben kérik, hogy az egyházkerület által nyújtott hitoktatói díj felemelésével tegye lehetővé, hogy az egyház állandó hitoktató-lelkészi állást szervezhessen, mert a jelenlegi állapot a káplánok folytonos változása miatt nem válik a vallás-erkölcsi "oktatás előnyére. A deputáció terv szerint julius elsején megy a püspökhöz Szombathelyre. — Nagy tüz Gecsén. Ismét tűzzel játszó i kis gyermekekről szól a szomorú nóta. Ezek játszottak gyujtóanyaggal e hó 20-án d. u. özv. Mihályi Gézáné gecsei birtokának egyik majorjában. A kezökben levő gyujtóanyagtól a major tüzet kapott, amelynek csakhamar felcsapó lángja átterjedt a majorról a gazdasági épületekre, a benne és a közelben levő nagyértékü takarmányokra s mind porrá- hamvasztotta. Minden elégett, s mint halljuk csak az urasági lakás maradt ment a pusztúlástól. A tüz kora délután ütött ki s csak késő éjjel birták eloltani. A kár még megbecsülve nincs, de minden esetre igen nagy. — Ez az eset is fölhívhatná figyelmét a közhatóságoknak, hogy a falvakban állítsák fel mielőbb a napi gyermek-otthonokat. Ha a kis gyermekek ily otthonban tartózkodtak volna, e tüzeset nem lett volna. És hány más tüzeset és szerencsétlenség elmaradna, ha léteznének mindenütt e kultúrintézmények. — A járási mezőgazdasági intézőbizottság f. hó 18-án igen látogatott gyűlést tartott Pápán a járási főszolgabírói hivatal helyiségében. Csaknem minden tagja megjelent úgy, hogy a résztvevők száma a 40-et is túlhaladta. A nagy érdeklődést a megbeszélni valók fontossága és sürgőssége okozta. Bélák Lajos főszolgabíró hívta össze a gyűlést és ő elnökölt azon. A legfontosabb ügy természetesen a mindinkább közeledő aratási és cséplési munkák biztosítása volt. A mai munkáslétszám csekély volta veszedelemmel fegyegeti a fontos mezőgazdasági tennivalót s azért fölírnak az alispán útján a Honvédelmi Minisztériumhoz, hogy a felmentettek közül a most behivottakat és a legutóbb besorozottakat a cséplés végéig szabadságolja, továbbá a minisztérium a csapattesteknél a szabadságolási engedélyt könnyítse meg. Hasonlóképpen megkeresik a csóti fogolytábort, a helybeli lókórház, a honvéd huszárerezred és hadikórházak parancsnokságait is munkások átengedéseért. Ugyancsak felírnak a belügyminiszterhez is a tarlóvetésre szükséges vetőmagvak miatt, illetve azért, hogy a miniszter akadályozza meg a Haditermény Részvéntársaságot és a korpaközpontot abban, hogy e vetőmagvakat horribilis áron adják el a gazdáknak. Ha nem lesz jóval olcsóbb e mag, elmarad a tarlóvetés, aminek gazdasági kára kiszámíthatatlan. Sok egyéb tárgy is volt még napirenden, de általános érdeklődést, mint említők, csak e kérdések keltettek. x Az Unió biztosító közgyűlése. Az Unió Élet- és Gyermekbiztosító Intézet m. sz. tegnap tartotta 54-ik rendes közgyűlését. A közgyűlés dr. Vázsonyi Vilmost miniszterré történt kinevezése alkalmából melegen üdvözölte. A mérleget és jelentést elfogadták és a felmentvényeket megadták. A díjbevétel a 614.488*98 K viszontbiztosítási díj levonása után 2,667.870 99 K, a kamatjövödelem viszont 1,382.006 68 K, a kifizetés pedig 2,571.087-55 K volt. A viszontbiztosított rész levonása után saját számlára maradt 51,746.627-85 K biztosítási állománynyal szemben elsőrendű értékben elhelyezett 27,316.436-84 K díjtartalék és 428.112*11 K egyéb tartalékok állnak rendelkezésre. — Vadászok sörétje. A kereskedelmi miniszter rendeletet bocsájtott ki, mely szerint minden vadásznak, akinek vadászjegye van és ez elsőfokú iparhatóságtól sörét-igazolványt kap, ha 10 kiló ólmot beküld az első magyar sörétgyárhoz (Selmecy Miklós és Társa Losonc), akkor 10 kiló ólom helyett cserébe 8 kiló sörétet kap. Az ólom feldolgozásáért kilónkét 50 fillért és a csomagolásért ugyanannyit kell fizetni s a rendelő viseli a szállítás költségeit is. — A rendőrök új egyenruhája. Általános feltűnést keltett, hogy állandó rendőreink a héten teljesen új egyenruhát öltöttek magukra. Tulajdonképen nem a ruha új volta, hanem annak új formája volt a feltűnő, mert az új egyenruha teljesen különbözik a régitől, sokban hasonlítván a fővárosi államrendőrség ruhájához. Az új, modernebb formájú egyenruhát — ha rendőreink megelégedettek vele — mi is helyeseljük, különösen abban az esetben, ha a modern külsőhöz modern belső, t. i. rendőri l intézményünk korszerű tökéletesbülése is járul. — Iskolai hir. A pápai szentbenedekrendi főgimnáziumban az előleges beiratások a jövő 1917/8. tanévre julius hó 1., 2. és 3. napjain lesznek az igazgató lakásán naponként reggel 8 órától déli 12 óráig. Akik először jönnek az intézetbe, kötelesek fölmutatni iskolai bizonyítványukat, keresztelő-levelüket vagy születési bizonyítványukat és újraoltási bizonyítványukat. Akik a megelőző évben az intézet tanítványai voltak, iskolai bizonyítványukkal jelentkezhetnek. Az I. osztályba olyan tanulók vehetők fel, akik a népiskola IV. osztályát sikerrel elvégezték, 9. életévüket már betöltötték és 12 évnél nem idősebbek. 12 évnél idősebb tanulók felvételéről a tanári testület határoz. Pápa, 1917 junius 22-én. Az igazgatóság. — A vízpazarlás ellen. A vízvezetéki viz túlságos pazarlása következtében a város egyes részein a délutáni órákban vizet ereszteni nem lehet. A városi tanács intézkedése alapján a polgármester a lakosságot a vízvezetéki vízzel való legnagyobb takarékosságra hívja fel, egyúttal figyelmezteti, hogy kerteket, udvarokat vízvezetéki vizzel öntözni a mai napt'ól tilos, úgyszintén tilos a fürdőszobák használata is. A vízfogyasztást házról-házra járó és igazolvánnyal ellátott egyének fogják ellenőrizni s ahol pazarlást észlelnek, ott a vízvezetéket azonnal lezárják és a kihágási eljárást a vizet pazarló ellen megindítják. — A Veszprémvármegyei Gazdák Hadsegélyző Bizottsága. A vármegyei Gazdasági Egyesület megalakította a Veszprémvármegyei Gazdák Hagsegélyző Bizottságát. A bizottság elnökévé Magyar Károly dr. országgyűlési képviselőt választotta. A Vármegyei Gazdák Hadsegélyző Bizottságának feladata, hogy a mezőgazdasággal foglalkozók körébőí hősi halált haltak gyámolításra szoruló özvegyei és árvái segítségére alapot gyűjtsön és pedig a mezőgazdasággal foglalkozók körében. Nincsen fjazda^, nincsen szegény, leinek házában ne volna Használata testi = egy üveg BBÁZ AY SÓIBOBSZEIZ. JSSÜi "fontost ~