Pápai Hírlap – XIV. évfolyam – 1917.

1917-01-06 / 1. szám

Jt PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Bég : Liget-utca 6. Laptulajdonos főszerkesztő: Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. évre 12, félévre 6, asgyedévre 3 K. KŐRÖS ENDRE. Egyes szám ára 24 fillér. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Gigler Béla urak üzletében is. Ez évi költségvetésünk. E közhatósági munkát más években mindig az előző esztendő szeptember havi rendes közgyűlése szokta letárgyalni. A községi törvény is ezt parancsolja. Ámde a mostani háborús viszonyok, mint sok mindenben, úgy ebben az ügyben is késlekedést okoztak, amelyért tehát az illető tisztviselő felelősséggel nem tartozik, a mulasztás vádja őt nem érheti. Derék és lelkiismeretes főszámvevőnk mindjárt a költségvetési előirányzat kezdetén előrebocsátja, hogy ez a mü „az előirt időre azért nem volt beterjeszthető, mert az állami adó kivetése csak november hóban volt befejezhető, ennek megtörténte előtt pedig a községi pótado százalékát megállapítani és a költségvetést lezárni nem lehetett". Ezzel a javaslat késedelme teljesen tisztázva és elintézve van. Ami magát az előirányzat érdemét illeti, az bizony jelentékeny pótadó emelkedést helyez kilátásba A szükséglet kitesz 523.811 kor. 35 fillért, a fedezet összege 230.854 kor. 32 fillért, a pótadóval fedezendő hiány 292.957 kor, 03 fillért. A tavalyihoz képest tehát 42.747 kor. 39 fillérrel növekedett ez a teher. Az előirányzat szerint a mult évi pótadót csak 5'3%-al emelné, vagyis a tavalyi 787% helyett 84%-os községi pótadót kellene fizetnünk, ami nem nagy emelkedésnek tűnik fel, de csak látszatra kicsiny, tényleg jelentékenyen fogja sújtani amúgy is próbára tett adófizető polgárainkat, mert a kivetés alapját képező állami adó is növekedett, még pedig a házbéradónál, a III. oszt. kereseti adónál és egyéb vállalatok adójánál összesen 30.815 koronával. E címeknél az adó dupla emelkedést jelent. Ezt az anyagi helyzetet főleg a város bevételeinek nagymértékű csökkenése idézte elő. A villamos mű jövedelméből való részesedés 13.500, a helypénz jövedelme 2000 K-val, a fogyasztási adó természetű bevételek 21.500 K-val apadtak. Ellenben egyes kiadások emelkedtek, így az általános közigazgatási költség 5294, az adóhivatali kiadás 2614, a rendőrségnél csak a ruházat ára 3484 K-val lett nagyobb. Áttekintve a szükségleti és a fedezeti címeket, a legtöbbjénél a minusz-X találjuk. Sajnos, nem igen tudunk csak egy tételnél is takarékoskodni, avagy több jövedelmet remélni. A sivár helyzetbe egyelőre bele kell törődnünk. Legfeljebb azt ajánlhatjuk hatóságaink figyelmébe, hogy mégis ott, ahol lehet, bölcs előrelátással enyhítsenek még a háború idejei alatt is a közterheken. A háború utáni időt illetőleg azonban hatóságainknak első kötelessége lesz azoknak, az egymásra felhalmozódott közterheknek oly fedezeti forrásairól gondoskodni, amelyek nem csupán a város polgárainak zsebét keresik. Mert az adófizető polgárok legnagyobb része előreláthatólag küzködni fog az állami terhek megnövekedett súlyával is és a nagyobb községi pótadót nem birná meg, összeroskadna alatta. Az pedig nem lehet a város célja, hogy adófizetésre képtelen elemeit gyarapítsa. Az óhajtott béke beálltával minden valamire való városunk, így Pápa is, kell, hogy hatványozott erővel lépjen a megújhodás útjára. Mennél elevenebb s agilisabb lesz valamely város, annál könnyebben és biztosabban birja el egyrészt a háborúból maradt terheit, másrészt annál inkább halad előre. Ennek a kedvező kilátásnak első feltétele, hogy városaink, tehát Pápa is, ne községi pótadókban, hanem új jövedelmi területeken keresse boldogulását. Ilyen terrénumok a nzpy hasznot haitó közüzemek megszerzése, gyárak idehozatala, vasúti hálózatunk kibővítése, állami intézmények megnyerése és mindenek felett a városi takarékpénztár megvalósítása. Ez utóbbira vonatkozólag erős a meggyőződésünk, hogyha csak 10-15éves városi takarékpénztárunk lenne, minden gond nélkül nézhetnénk a jövőbe. És ha ezt az áldásos intézményt felállítani elmulasztotta az aggodalmaskodó s kicsinyeskedő mult, a város érdekében halaszthatatlanul tegye meg a keserves tapasztalatokon okult legközelebbi jövő. Gj. Gj. A háborús évek népmozgalmi adatai, A statisztikai adatok a gondolkodó ember előtt mindenkor érdekesek. Ezek mutatják meg az illető egyesület, intézet, város, vagy állam igazi állapotát, s ezek világítanak bele a jövőbe, mely szerint a fejlődés vagy hanyatlás arányait magunk előtt kibontakozni látjuk. A számok beszélnek, s ha ez egyszeiü matematikai jeleket egymás mellé állítjuk, csoportosítjuk, boncolgatjuk, belemélyedve a dolgokba többet tudunk meg belőlük, mintha az irások árkusait olvasnánk keresztül. Ezt tudva, különös érdekkel birnak előttünk a háborús évek népmozgalmi adatai, amelyekből képet alkothatunk magunknak arról, hogy milyen kihatással van az immár harmadik éve folyó, minden kulturát, civilizációt megszégyenítő szörnyű háború a népesedésre, illetőleg milyen kihatással lehet az ország jövő népesedési viszonyaira. Nem áll módunkban az országos statisztika adataival foglalkozni, bizonyára nincsenek is azok még feldolgozva, de városunk előttünk fekvő e nemű kimutatásából is következtetést vonhatunk az általános helyzetre, mert hisz többé-kevésbbé városunk is nyögi a háború átkát, s viseli annak minden terheit. Pápa város népmozgalmi adatai, amelyeket t. olvasóinkkal megismertetni akarunk az 1914., 1915. és 1916. évekről szólanak. Azért tartottuk szükségesnek egybevetni e három esztendő adatait, mert bennök megnyilvánul úgy a béke, mint a háború hatása. Mert mig az 1914. év adatait úgyszólván semmit sem — vagy csak nagyon keveset — befolyásolta a háború, addig az 1915. és 1916. esztendőkb en teljes mértékben éreztette hatását a háború a népesedési viszonyokra. Vegyük első sorban is szemügyre az emberi élet legszebb mozzanatának, a házasságkötésnek adatait. Házasságot kötött 1914-ben 1915-ben 1916-ban 118 65 71 pár. Ezekből az adatokból látjuk, hogy az 1914-ik év házasságkötéseinek száma — a 20.000 lakos számarányához r viszonyítva — majdnem teljesen normális. Óriási a visszaesés az 1915. évben, amikor a házasságkötések száma majd felére szállott alá. Az a csekély emelkedés (6 pár), ami 1916-ban történt, alig változtat az 1915. év átlagán, mindössze azt bizonyítja, hogy a honvédelmi, illetve belügyminisztérium a háború alatt igen liberálisan kezeli a házasságkötési engedélyeket, s a katonáknak, illetőleg azoknak, akik eddig lörvenytelenül éltek együtt, módot adott arra, hogy szivök választottjával minden bürokratikus akadály nélkül egybekelhessenek. Hogy a házasságkötések számának nagymérvű apadását mi idézte elő, az annyira kézen fekvő, hogy nekünk nem kell fáradnunk a felfedezésével. Egyszerűen az, hogy akik házasulási korba jutottak, azok egyelőre nem az Úr oltára előtt esküdhettek meg a feleség iránti hűségre, hanem a haza oltára előtt annak megvédésére. Természetesen, a házasságkötések számától függ főleg a születések száma is. Az előző évi házasságkötések száma után igazodik a következő évi születések száma. E részben statisztikánk a következő adatokat mutatja: Született 1914-ben 1915-ben 1916-ban 508 352 238 gyermek. íme, mig 1913-ban nem akadályozta a házasságkötéseket a háború: 1914-ben fél ezernél több születés történt Pápán. S ez a szám a háborús évek házasságkötéseinek megkevesbedésével arányban rohamosan hanyatlik 1915ben (156-al), s még rohamosabban 1916-ban, amikor kerek számban 270 születéssel történt kevesebb, mint 1914-ben, s 1915-höz viszonyítva is 114 az apadás. A születések számának ez a nagy csökkenése széles hézagot fog hagyni a háborús évek nemzedékében, amely hézag majd többször igen észrevehető tesz"; pl. az iskolázásnál, a sorozásnál, a házasságkötésnél. Ha a statisztika legszomorúbb adatait, a halálozásokat feltüntető számokat tekintjük,' a három év fokozataiban nem találunk olyan nagy eltéréseket, mint a házasságkötéseknél és születéseknél. A statisztika ugyanis ezt mutatja : Meghalt 1914-ben 1915-ben 1916-ban 398 443 430 egyén. E szerint tehát 1915-ben 45-el haltak meg többen, mint 1914-ben, s 1916-ban pedig — amikor 13-al kevesebb halálozás történt, mint