Pápai Hírlap – XIII. évfolyam – 1916.

1916-04-22 / 17. szám

BARTHALOS ISTVÁN Városunk művelt társadalma ismét egy értékes tagját vesztette el Barthalos István megdöbbentően gyors halálával. Még csak alig néhány nappal ezelőtt fiatalos erőben láttuk őt magunk között sietni és fáradozni, még a legutóbbi városi közgyűlésen szokott élénkségével felszólalt, még mindenki sok hasznos tevékenységet remélt tőle, s ime, hirtelen jött betegsége, az erős tüdőgyulladás, pár nap alatt megölte őt. Halála súlyos veszteség nemcsak családjára, hanem városunkra és a közügyekre is. Mert kiváló érzéke volt a művelődés és háladás követelményei iránt s a felismert- helyes törekvéseket élénken lángoló lélekkel, csüggedetlen kitartással szolgálta. Abban az örvendetes haladásban, melyet városunk az utóbbi évtizedek alatt tett, neki is jelentékeny része van. Minden alkalommal az elsők közölt küzdött, mikor új alkotások megvalósulását kellett lehetővé tenni buzdítással, tanáccsal, szónoklattal, s ha kellett, áldozatokkal. Hosszú szendergés után új életre serkent városunk közéletének ő volt egyik legbuzgóbb és legmozgékonyabb ösztönzője, ébresztgetője. A színház, gőzfürdő, aszfalt-járdák, vízvezeték, villanyvilágítás s annyi más kulturmunka megvalósításánál ott küzdött és fáradozott teljes erejének latba vetésével. S mint a megyei bizottságnak régóta buzgó és befolyásos tagja, a vármegyei közgyűléseken buzgón harcolt tovább, hogy a városunkat és az egész megyét érdeklő hasznos tervek megvalósulhassanak. De nemcsak a városháza és megyeháza látta munkásságát, hanem lelkes buzgalommal dolgozott a közélet egyéb mezőin is. Mint a pápai református főiskolának hosszú időn át volt növendéke, természetes, hogy meleg érdeklődést táplált a főiskola életének minden megnyilvánulása iránt. Majd miután a főiskola ügyészéül megválasztották, gazdag jogi ismereteinek és tapasztalatainak felhasználásával bő részt vett az iskola pénzügyeinek fellendítésében. Mikor pedig Komárom városa és vidéke a kilencvenes évek elején erős mozgalmat indított az iránt, hogy a főiskolát helyezzék át Komáromba s hogy céljaikat megvalósíthassák, nagy pénzbeli ajánlatokkal állottak elő, az ellenmozgalomnak ő lépett az élére s lelkes fáradozásaikkal kivitték, hogy az iskola Pápán maradása végleg biztosíttatott. Jelentékeny része van abban is, hogy a pápai református nőnevelő-intézet ily nagy arányokban kifejlődhetett. A nagy alapítványt tévő László Józsefnek bizalmas embere volt s az ő lelkes tanácsai bizonyára jelentékenyen előmozdították a leányiskola megalapítását. S mikor már az iskola szerény, kezdetleges keretben megvolt, lankadatlan fáradozással segítette elő annak a tervnek megvalósíttsát, hogy a kollégium épületét és nagy telkét adják át a leányinternátusnak, ahol most már ez a hasznos intézmény oly nagy arányokban kiépült és felvirágzott. S ily irányú eredményes munkálkodásával bizonyára városunknak is igen nagy hasznot szerzett. Iskolai és egyházi téren való fáradozása méltó elismerésben részesült. Már régóta tagja a főiskolai igazgató-tanácsnak. A pápai ref. egyházmegye gondnokává választotta s a dunántúli ref. egzházkerület gyülekezetei pedig megválasztották a törvényhozó zsinat tagjául. Sokkal fiatalabbnak látszott, mint ahány éves volt s testi és szellemi ereje oly eleven és tevékeny, hogy gazdag tapasztalatai folytán még igen sok hasznos munkát remélhettünk tőle a közélet minden terén. Őszinte fájdalommal mondjuk tehát a váratlanul elköltözöttnek a végső Istenhozzádot. Haláláról gyászbaborult családja, a ref. főiskola és a pápai ref. egyházmegye adott ki gyászjelentést. A család gyászjelentése így hangzik: „Kovács Kálmánné honvéd huszár őrnagy neje, szül. Barthalos Olga, saját, valamint férje Kovács Kálmán honvéd huszár őrnagy és kis fiuk Bandika nevében is mélyen szomorodott szívvel tudatja, hogy forrón szeretett édesapja, illetve apósa és nagyapja Barthalos István ügyvéd, megyebizottsági tag, a pápai református egyházmegye főügyésze és gondnoka folyó hó 17-én délelőtt V

210 órakor, 67-ik életévében, Budapesten rövid szenvedés után csendesen elhunyt. Drága halottunk hűlt tetemét folyó hó 18-án megtartott gyász-szertartás után Pápára szállítjuk és ott folyó hó 19-én délután 3 órakor a református templomból újólagos megáldás után a családi sírkertben helyezzük örök nyugalomra. Budapest, 1916 április hó 18-án. Drága emlékedet örökké őrizni fogjuk szivünkben'" Borsos István. A negyedik magyar hadikölcsön. Több mint husz hónapja annak, hogy megsemmisítésünkre törő ellenségeink reánk zúdították minden idők legnagyobb háborúját. Azóta diadalmas fegyvereink súlyos csapásokat mértek roppant számú ellenségeinkre és szövetségeseinkkel együtt aratott döntő győzelmeink nyomán immár nincs kétség a végső siker iránt. A hosszan elhúzódó háború nagy pénzügyi követeményeket támasztván az államkincs-, tárral szemben, a hadiszükségletek zavartalan ellátása céljából új hadikölcsön kibocsátása vált szükségessé. A hadviselés költségeinek fedezésére a pénzügyminiszter ezúttal — úgy mint az előző hadikölcsönöknél, azonban a zárolás mellőzésével — 6°/

0-kal kamatozó járadékkölcsön-kötvényeket és ezzel egyidejűleg 5

1/

2°/

0-kal kamatozó állami pénztárjegyeket bocsát nyilvános aláírásra. A pénzügyminiszter tehát ez alkalommal is közvetlenül fordul a közönséghez, mint ez a legutóbb a német birodalomban is történt és a kibocsátás összege a nyilvános aláírás eredménye alapján fog megállapítást nyerni. Az aláírás tartama és az aláírási helyek. Az aláírás időtartama 1916 április 19-től május 23-ig bezárólag terjed. Aláírási helyekül fognak szerepelni az összes állami pénztárak és adóhivatalok, a postatakarékpénztár és közvetítő helyei s az összes számottevő hazai pénzintézetek, így Pápán az összes pénzintézetek. A címletek nagysága. A bemutatóra szóló 6%-os járadékkölcsön-kötvények 50, 100, 1000, 5000, és 10.C30 koronás, a bemutatóra szóló 57

2%-os állami pénztárjegyek pedig 2000, 5000 10.000 és 50.000 koronás cirnletekben fognak kiállíttatni. Tehát a negyedik hadikölcsönnél is a 6°/

0-os járadékkölcsönre jegyezhető legkisebb összeg 50 koronában van megállapítva, h°gy így a kölcsön jegyzése a legszélesebb néprétegek részére is lehetővé tétessék. Az aláírási ár. A kibocsátásra kerülő címletek aláirási ára a szerint, amint az aláirt összeg ellenértékének befizetése a kétrészre osztott aláirási időtartam első vagy második felében történik, avagy az alább ismertetendő kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, az időközi kamatokra való tekintettel különböző összegekben a következőkép van megállapítva: I. a kibocsátásra kerülő és 6%-kal kamatozó járadékkölcsön-kötvény aláirási ára minden 100 korona névértékért: 1. ha az aláíráskor az aláirt összeg egész ellenértébe befizettetik: a) az 1916. évi április hó 19-től május 5-ig bezárólag történő aláírás esetén: 97 K 20 fillérbén; b) az 1916. évi május 5-ikét követő időben 1916. évi május 23-áig bezárólag történő aláírás esetén: 97 K 50 fillérben; 2. ha pedig a kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, az aláirási határidő egész tartamára szólólag 98 koronában; II. Az 572%-kal kamatozó állami pénztárjegy aláirási ára minden 100 korona névértékért: 1. ha az aláíráskor az aláirt összeg egész ellenértéke befizettetik: a) az 1916. évi április 19-től május 5-ig bezárólag történő aláírás esetén 91 K 90 f-ben; b) az 1916. évi május 5-ikét követő időben 1916. évi május 23-ig bezárólag történő aláírás esetén 92 K 20 f-ben; 2. ha pedig kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, az aláirási határidő egész tartamára szólólag 92 K 20 f-ben. A fenti árakon felül az aláíróval szemben sem folyókamat, sem jutalék felszámításának helye nincs. Kamat (szelvény)=esedékesség. A negyedik hadikölcsön 6%-os járadékkötvényei 1916 május 1-től kezdődőleg és minden év május 1-én és november 1-én lejáró félévi utólagos részletekben évi 6°/o-kal, az S^^j^-os állami pénztárjegyek pedig 1916 junius 1-től kezdődőleg évi 572%-kaI minden év junius 1-én és december 1-én lejáró félévi utólagos részletekben kamatoznak, tehát a 6%-os járadékölcsönnél az első szelvény 1916 november 1-én, az 57a°/o ~

o

s áUami pénztárj egy kölcsönnél pedig 1916 december 1-én esedékes. Részletfizetési kedvezmény. Az esetben, ha a 6°/ 0-os járadékkölcsönre aláirt összeg 100 K-t meg nem halad, az aláírás alkalmával az aláirt összeg egész ellenértéke befizetendő. A 6°/

0-os járadékkölcsönre történő és 100 K-t meghaladó, valamint általában az 5

1/

2

0/

0-os államipénztárjegykölcsönre eszközölt aláírásoknál azonban a befizetés részletekben is teljesíthető. Ez esetben az aláírás alkalmával az aláirt összeg 10%-a biztosítékképen leteendő; és pedig a kir. állampénztárnál és adóhivataloknál, a m. kir. postatakarékpénztár közvetítő-hivatalainál, továbbá az 1898: XXIII. t.-c. alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezetnél készpénzben, a többi aláirási helynél pedig vagy készpénzben, vagy olyan értékpapírokban, amelyeket az aláirási hely elfogadhatóknak tart. A részletek pedig a következőkép fizetendők: a jegyzett összeg ellenértékének 25%-a legkésőbb 1916 junius 9-ig 25%-a „ „ „ 17-ig 25 °/o~

a „ „ „ 28-ig 25%-a „ „ julius 8-ig Az utolsó befizetés alkalmával az aláirási hely a letett biztosítékot elszámolja, illetőleg visszaadja. A kölcsön felmondása. A m. kir. pénzügyminisztérium fenntartja magának azt a jogot, hogy előre közzéteendő három havi előzetes felmondás mellett, úgy a 6%-os járadékkölcsönt, mint az 572%-°

s állami pénztárjegykölcsönt egészben vagy részben, névértékben visszafizethesse, azonban az esetleges felmondás a 6°/

0-kal kamatozó járadékkötvényekre nézve 1921 november 1 -ét megelőző időre, az 5

1/

2°/

0-kal kamatozó állami pénztárjegyekre nézve pedig 1921 december 1 -ét megelőző időre nem fog eszközöltetni. Betétek felhasználása a jegyzés céljára. A betéti üzlettel foglalkozó intézeteknél s más ily cégeknél 1914. évi augusztus hó 1. előtt betéti könyvre elhelyezett, egyébként a moratorium-fe\oldórendeletben foglalt korlátozások alá eső betétek a kibocsátásra kerülő kölcsönökre történő befizetések céljaira — önérthetőleg a kikötött felmondási idők épségében tartása mellett — teljes összegükben igénybevehetők. Azok, akik a befizetésekre ilyen betétjüket kívánják igénybevenni, annál az intézetnél, vagy cégnél, illetve annak az intézetnek vagy cégnek közvetítésével tartoznak jegyezni, amelynél a betét el van helyezve. * A negyedik hadikölcsön imént ismertetett előnyös feltételei biztos és gyümölcsöző tőkeelhelyezésre nyújtanak rendkívül kedvező alkalmat. A gazdasági életnek a háború következtében előállott korlátozottsága és csekély tőkefelvevőképessége folytán a pénzpiacon elhelyezést kereső pénzbőség uralkodik. Győzelmes hadi{ tényeink szakadatlan sorozata a háborút a végső kifejlés, a befejezés felé viszi. Ehhez járul, hogy az előző hadikölcsönök során a nemzet legszélesebb rétegeiben mély gyökeret vert és valósággal nemzeti köztudattá emelkedett annak felismerése, hogy a létünkért vivott nagy küzdelem diadalmas folytatása és befejezéséhez szükséges hadikölcsönök jegyzésében való részvétel az aláírók anyagi javát és a legfontosabb közérdeket egyaránt nagy mértékben szolgálja. Mindez kétségtelenné teszi, hogy a negyedik hadikölcsön jegyzésének eredményében előreláthatólag ép oly impozánsan fog megnyilvánulni az ország lelkes önbizalma és nagy teherbírásáról ismételten fényes bizonyságot tevő közgazdasági ereje, mint az előző hadikölcsönöknél. r# NOI A Pozsonyi Kereskedelmi és Iparkamarától fenntartott nyilvános, három évfolyamú FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLA - — Pozsonyban _____ Érettségi vizsgálat. Állásközv. Internátus. Értesítőt kivánatra küld az Igazgatóság.