Pápai Hírlap – XIII. évfolyam – 1916.
1916-04-01 / 14. szám
PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. Előfizetéti árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő: D R- KŐRÖS ENDRE, Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. A Perutz-gyári munkások ügye, Egyrészt társadalmi szempontból, másrészt azért foglalkozunk ezen dologgal, mert a nevezett gyárhoz ily kérdésekben városunknak is van talán némi joga szólni, mert évi 2000 K segélyösszeggel gyámolítja azt. Az ügy egyébként a következő: A gyár munkásai azt kérték, hogy adják meg nekik azt a fizetést, amit a honvédelmi miniszter mult évi 18950. sz. rendelete a hadi célokra dolgozó gyárak részére, tehát a Perutz-gyár részére is megparancsol és amire a mai rettenetes drága világban, ha élni akarnak, elengedhetetlen szükségük van. Az említett miniszteri rendelet intézkedései valóban előrelátók és humánusak. Meghagyja, hogy a hatásköre alá utalt gyárakban „az azonos munkáért járó munkabér tekintetében megokolatlan és számottevő eltérésnek nem szabad lenni, a munkabérek között eltérés nem lehet", továbbá: „A munkabér-eltérések mindenkor a legnagyobb munkabéreket fizető gyárak munkabérei szerint szabályozandók, vagyis nem a magas bérek igazodnak az alacsony munkabérekhez, hanem az alacsony munkabérek emelkednek a magasabb munkabérek színvonalára". Ugyancsak e rendelet szerint a munkabérnél a drágaságot is figyelembe kell venni s e cimen 20%-os pótlékot szab meg. Általában a keresetre irányadóul jelöli az ugyanazon iparágban a békeidőben volt legmagasabb munkadíjat. Ennél kisebb munkabér nem lehet, nem szabad. Ezekből látjuk, hogy a miniszteri rendelet értelmében e gyáraknál a munkabéreknek föltétlenül emelkedniök kell. Megbízható értesülésünk szerint a pápai szövőgyárnál ellenkezően történt. Nem emelkedett, hanem 50%-al csökkent s megtörtént, hogy egy 4 gyermekes családanya egy egész héten csak 2 korona s néhány fillért kereshetett. A férfi napszámos munkások legmagasabb napifizetése 2 K 50 f, holott a miniszteri rendelet alapján legalább 5—6 korona járna ki nekik, mert ez a békeidőbeli legmagasabb munkadíj. Nem felel meg sem az idézett rendeletnek, sem a munkások jogos érdekeinek az sem, hogy a gyár a munkanapokat redukálta a munkabérek hátrányára. A törvénynek, meg nem felelő, de kivált a megélhetést akadályozó eme eljárások természetesen nagy elégedetlenséget támasztottak a munkásokban. Az igazgatóság ennek lecsillapítására egyszersmindenkorra szóló drágasági pótlékot adott, amely azonban személyenként 7— 12 K-nál többre nem terjedt. Ily fizetési viszonyok mellett nem csoda, hogy a nőmunkások többször be is szüntették a munkát s a férfi munkások is kilépnének a gyár szolgálatából, ha a hadiszolgáltatási törvény nem akadályozná meg őket ebben. Ezen okokból tehát a miniszteri rendelet értelmében egyedüli döntő fórumukhoz, a Budapesten ülésező Munkásügyi Panaszbizottsághoz vitték sérelmeiket. A gyár, de meg a város érdeke is, hogy ez az ügy mielőbb békésen és a munkásság jogos igényeinek teljes kielégítésével nyerjen befejezést. A város nem nézheti tétlenül, hogy a gyár, amelyre erejéhez mérten annyit áldozott s amelynek évenként 2000 K szubvenciót is ad, ezen dolog miatt üzemét, ha csak egyidőre is, csökkentse avagy beszüntesse. A gyárnak pedig egyáltalán nincs oka szembehelyezkedni munkásainak törvényes és méltányos kívánságaival. Hisz jövedelme a háború alatt is emelkedett. Értesülésünk szerint ugyanis produktumainak árát méterenként 1 K-ával emelte. Mi reméljük, hogy a gyár vezetőiben a jobb belátás és a méltányosság érzete győzni fog és nagyobb súrlódások nélkül a válság megoldást nyer. Gy. Gy. m m . ajánlja kitűnő zizzz ZONGORÁIT. Kívánatra jutányos áron kölcsönöz, javít és hangol zongorát, pianinót. Pápa, Főtér. Háborús szeretetmunkásság. A magyar társadalom megható szeretettel karolta fel a harcterek nélkülözéseitől s az öldöklő fegyverek romboló munkájától egészségüket, testi épségüket vesztett hős katonáink, valamint a csatatereken a haza védelmében életükkel áldozott derék katona-családapák árváinak ügyét. •Nemcsak az állam a maga kötelességszerű gondoskodásával, de a magánosok iá, élükön — a noblesse obiige elv alapján — a főranguvilág nemes hölgyeivel, példátlan áldozatkészséggel és igaz emberbaráti szeretettel veszik ki részüket abból, hogy érettünk szenvedő hőseink sorsát elviselhetővé tenni, egészségüket mielőbb visszaállítani segítsék, s hogy hősi halált halt katonáink árvái minél kevésbbé érezzék elhagyatottságukat, a semmivel nem pótolható édes apa hiányát. Magán-hadikórházak, gyermekmenhelyek s egyéb gyámolító intézmények létesültek, melyekben szép csendben, a legtisztább hazafias és emberbaráti céllal folyik a nemzetmentés ideális munkája, s ha a vérzivataros idők multával megírják a jelen kor történetét, ezt a szeretetmunkásságot méltóképen fel kell jegyezni sok gyászt és sok dicsőséget megörökítő történelmünk lapjain. Többször megemlékeztünk már jótékonyságban bőkező grófi-családunk, az Esterházycsalád háborús áldozatkészségéről, amely egyrészt jogos büszkeséggel töltött el bennünket, másrészt még szorosabbá tette azokat a kötelékeket, melyek városunkat a nemes grófi családhoz fűzik. A jótékonyságnak eme igaz hazafiságból fakadt megnyilatkozása mellé harmonikusan illeszkedik az a tiszteletreméltó szeretetmunkásság, melyet a szomszédos giczi uradalom fenkölt lelkű úrnője, Jankovich-Bésán Endréné szül. Szentkereszthy Janka bárónő kifejt. Alighogy a háború kitört s megkezdődött a frontok mögé a sebesültek szállítása, Jankó vich né a giczi kastélyban 20-ágyas hadikórházat rendeztetett be, felszerelvén azt a modern gyógyászat mindazon kellékeivel, melyek amellett, hogy a gyógyulást siettetik, a betegek kényelmét is szolgálják. Szabatos rend, ragyogó tisztaság uralkodik a kórházban, s a betegek ellátása, élelmezése olyan, hogy a legelőkelőbb gyógyintézetekkel szemben támasztott igényeknek is megfelelne. Ebben a tekintetben a bárónő bőkezűsége nem ismer határt. Rendelhet az orvos bármily drága, bármily különleges gyógyszert, költséges élelmezést, azt a beteg megkapja. A bárónő személyesen ügyel fel mindenre, meghallgatja a kórház buzgó orvosának, dr. Parányi Soma ugodi körorvosnak véleményét, tanácsait, s rajta van, hogy a kórház humánus rendeltetésének minél tökéletesebben megfeleljen. A kórházban ugyan hivatásos ápolónő van alkalmazva, de a fő ápolónői tisztet mégis a bárónő nővére, Elza baronessz látja el, aki szivvellélekkel a betegápolás sok türelmet, szeretetet Csak azoknak a cigarettázóknak, kik egészségükre való tekintetből szívesen költenek naponta 2—3 fillérrel többet í MODI ANO-clubspecialíté szivarkahüvelyek Orvosi tanácsra a hüvelyeken nincsen sem bronz, sem színnyomás^ .y ^ de minden hüvelyben benne van viznyomással a gyáros aláirása: ófjy