Pápai Hírlap – XIII. évfolyam – 1916.

1916-04-01 / 14. szám

PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. Előfizetéti árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő: D R- KŐRÖS ENDRE, Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. A Perutz-gyári munkások ügye, Egyrészt társadalmi szempontból, másrészt azért foglalkozunk ezen dolog­gal, mert a nevezett gyárhoz ily kérdé­sekben városunknak is van talán némi joga szólni, mert évi 2000 K segély­összeggel gyámolítja azt. Az ügy egyébként a következő: A gyár munkásai azt kérték, hogy adják meg nekik azt a fizetést, amit a honvédelmi miniszter mult évi 18950. sz. rendelete a hadi célokra dolgozó gyárak részére, tehát a Perutz-gyár részére is megparancsol és amire a mai rettene­tes drága világban, ha élni akarnak, el­engedhetetlen szükségük van. Az említett miniszteri rendelet intéz­kedései valóban előrelátók és humánusak. Meghagyja, hogy a hatásköre alá utalt gyárakban „az azonos munkáért járó munkabér tekintetében megokolatlan és számottevő eltérésnek nem szabad lenni, a munkabérek között eltérés nem lehet", továbbá: „A munkabér-eltérések minden­kor a legnagyobb munkabéreket fizető gyárak munkabérei szerint szabályozandók, vagyis nem a magas bérek igazodnak az alacsony munkabérekhez, hanem az ala­csony munkabérek emelkednek a maga­sabb munkabérek színvonalára". Ugyancsak e rendelet szerint a munkabérnél a drágaságot is figyelembe kell venni s e cimen 20%-os pótlékot szab meg. Általában a keresetre irányadóul jelöli az ugyanazon iparágban a béke­időben volt legmagasabb munkadíjat. Ennél kisebb munkabér nem lehet, nem szabad. Ezekből látjuk, hogy a miniszteri rendelet értelmében e gyáraknál a munka­béreknek föltétlenül emelkedniök kell. Megbízható értesülésünk szerint a pápai szövőgyárnál ellenkezően történt. Nem emelkedett, hanem 50%-al csökkent s megtörtént, hogy egy 4 gyermekes család­anya egy egész héten csak 2 korona s néhány fillért kereshetett. A férfi nap­számos munkások legmagasabb napi­fizetése 2 K 50 f, holott a miniszteri rendelet alapján legalább 5—6 korona járna ki nekik, mert ez a békeidőbeli legmagasabb munkadíj. Nem felel meg sem az idézett rendeletnek, sem a munká­sok jogos érdekeinek az sem, hogy a gyár a munkanapokat redukálta a munka­bérek hátrányára. A törvénynek, meg nem felelő, de kivált a megélhetést akadályozó eme el­járások természetesen nagy elégedetlensé­get támasztottak a munkásokban. Az igazgatóság ennek lecsillapítására egyszer­smindenkorra szóló drágasági pótlékot adott, amely azonban személyenként 7— 12 K-nál többre nem terjedt. Ily fizetési viszonyok mellett nem csoda, hogy a nőmunkások többször be is szüntették a munkát s a férfi munká­sok is kilépnének a gyár szolgálatából, ha a hadiszolgáltatási törvény nem aka­dályozná meg őket ebben. Ezen okokból tehát a miniszteri rendelet értelmében egyedüli döntő fóru­mukhoz, a Budapesten ülésező Munkásügyi Panaszbizottsághoz vitték sérelmeiket. A gyár, de meg a város érdeke is, hogy ez az ügy mielőbb békésen és a munkásság jogos igényeinek teljes ki­elégítésével nyerjen befejezést. A város nem nézheti tétlenül, hogy a gyár, amelyre erejéhez mérten annyit áldozott s amelynek évenként 2000 K szubvenciót is ad, ezen dolog miatt üzemét, ha csak egyidőre is, csökkentse avagy beszüntesse. A gyárnak pedig egyáltalán nincs oka szembehelyezkedni munkásainak tör­vényes és méltányos kívánságaival. Hisz jövedelme a háború alatt is emelkedett. Értesülésünk szerint ugyanis produktumai­nak árát méterenként 1 K-ával emelte. Mi reméljük, hogy a gyár vezetőiben a jobb belátás és a méltányosság érzete győzni fog és nagyobb súrlódások nél­kül a válság megoldást nyer. Gy. Gy. m m . ajánlja kitűnő zizzz ZONGORÁIT. Kívánatra jutányos áron kölcsönöz, javít és hangol zongorát, pianinót. Pápa, Főtér. Háborús szeretetmunkásság. A magyar társadalom megható szeretettel karolta fel a harcterek nélkülözéseitől s az öl­döklő fegyverek romboló munkájától egészségü­ket, testi épségüket vesztett hős katonáink, vala­mint a csatatereken a haza védelmében életükkel áldozott derék katona-családapák árváinak ügyét. •Nemcsak az állam a maga kötelességszerű gondoskodásával, de a magánosok iá, élükön — a noblesse obiige elv alapján — a főrangu­világ nemes hölgyeivel, példátlan áldozatkész­séggel és igaz emberbaráti szeretettel veszik ki részüket abból, hogy érettünk szenvedő hőseink sorsát elviselhetővé tenni, egészségüket mielőbb visszaállítani segítsék, s hogy hősi halált halt katonáink árvái minél kevésbbé érezzék el­hagyatottságukat, a semmivel nem pótolható édes apa hiányát. Magán-hadikórházak, gyermekmenhelyek s egyéb gyámolító intézmények létesültek, melyek­ben szép csendben, a legtisztább hazafias és emberbaráti céllal folyik a nemzetmentés ideális munkája, s ha a vérzivataros idők multával megírják a jelen kor történetét, ezt a szeretet­munkásságot méltóképen fel kell jegyezni sok gyászt és sok dicsőséget megörökítő történel­münk lapjain. Többször megemlékeztünk már jótékony­ságban bőkező grófi-családunk, az Esterházy­család háborús áldozatkészségéről, amely egy­részt jogos büszkeséggel töltött el bennünket, másrészt még szorosabbá tette azokat a kötelé­keket, melyek városunkat a nemes grófi család­hoz fűzik. A jótékonyságnak eme igaz hazafiság­ból fakadt megnyilatkozása mellé harmonikusan illeszkedik az a tiszteletreméltó szeretetmunkás­ság, melyet a szomszédos giczi uradalom fenkölt lelkű úrnője, Jankovich-Bésán Endréné szül. Szentkereszthy Janka bárónő kifejt. Alighogy a háború kitört s megkezdődött a frontok mögé a sebesültek szállítása, Jan­kó vich né a giczi kastélyban 20-ágyas hadikór­házat rendeztetett be, felszerelvén azt a modern gyógyászat mindazon kellékeivel, melyek amel­lett, hogy a gyógyulást siettetik, a betegek kényelmét is szolgálják. Szabatos rend, ragyogó tisztaság uralkodik a kórházban, s a betegek ellátása, élelmezése olyan, hogy a legelőkelőbb gyógyintézetekkel szemben támasztott igények­nek is megfelelne. Ebben a tekintetben a bárónő bőkezűsége nem ismer határt. Rendelhet az orvos bármily drága, bármily különleges gyógyszert, költséges élelmezést, azt a beteg megkapja. A bárónő személyesen ügyel fel mindenre, meg­hallgatja a kórház buzgó orvosának, dr. Parányi Soma ugodi körorvosnak véleményét, tanácsait, s rajta van, hogy a kórház humánus rendel­tetésének minél tökéletesebben megfeleljen. A kórházban ugyan hivatásos ápolónő van alkal­mazva, de a fő ápolónői tisztet mégis a bárónő nővére, Elza baronessz látja el, aki szivvel­lélekkel a betegápolás sok türelmet, szeretetet Csak azoknak a cigarettázóknak, kik egészségükre való tekintetből szívesen költenek naponta 2—3 fillérrel többet í MODI ANO-clubspecialíté szivarkahüvelyek Orvosi tanácsra a hüvelyeken nincsen sem bronz, sem színnyomás^ .y ^ de minden hüvelyben benne van viznyomással a gyáros aláirása: ófjy

Next

/
Thumbnails
Contents