Pápai Hírlap – XIII. évfolyam – 1916.

1916-03-25 / 13. szám

— A csecsemővédelem ügyében. Dr. Vadnay Szilárd megyei főorvos által ezelőtt mintegy négy héttel megindított mozgalom sikerrel biztató folytatást nyert mult vasárnap a városházán. A rokkantak menháza ügyében összehívott értekezlet után Galamb József né elnöklete alatt a jelenlevők nagy lelkesedéssel elhatározták, hogy a csecsemővédelem előmozdítására a tár sadalomnak is szervezkedni kell, hogy a hatósággal karöltve ezt a nemzetünkre nézve oly rendkívül fontos ügyet mind eredményesebben lehessen szolgálni. Határozatba ment, hogy a nő- és leányegyesületek a jótékonysági központi bizottságba 2—2 tagot küldjenek s az így kiegészített bizottság elnökeiül Karlovitz Adolfné ajánlatára az értekezlet Galamb Józsefné úrnőt s dr. Antal Géza orsz. képviselőt kérte föl. — Szegény városi napidíjasaink. A legutóbb megyegyülés ütött egyet rajtuk. Nem tudni miért, de tény, hogy ártatlanul; és inhumánusan járt el. Az ügy ez: Városunk egyik közgyűlése egyhangú helyesléssel szavazta meg a városi tisztikarnak és valamennyi alkalmazottjának, köztük a díjnokoknak is, az állami minta szerint a 20°/

0-os háborús pótlékot erre az esztendőre. Az e havi megyegyülés helyben hagyta e határozatunkat, csak a díjnokainkra mondotta ki, hogy nem részesülhetnek teljesen e pótlékban, mert a Kezelök és Díjnokok Orsz. Egyesületétől kapnak segélyt. Ez a segély havi pár korona. S emiatt fosztaná meg a szűkkeblű határo zat a legjobban rászorultakat az egyébként sem nagy pótléktól. Ha a megye úgy a maga tisztviselőinél, valamint a többi városi tisztviselőnél is oly szívesen vette mintául az állami eljárást, követhette volna azt az utat a díjnokoknál is. Mert az állam minden díjnokát s kezelő személyzetét, akár kap egyesületétől havi segélyt, akár nem, egyformán részesíti a háborús pótlékban. No, amit a megye elrontott, majd jóvá teszi a felsőbb fórum. — Nagyszabású hangverseny. A Hadi Rokkantak és Árvák Menház Egyesülete saját alapjának növelésére április 1-én a Griff-szálló nagytermében hangversenyt rendez. A hangverseny fővédnöknője Esterházy Mária grófnő lesz. A védnökséget elvállalták Karlovitz Adolfné, Galamb Józsefné, Kis Józsefné, dr. Molnár Imréné, dr. Fürst Sándorné, özv. Krausz Vilmosné, Szőke Bálint őrnagy és Mészáros Károly polgármester. A hangversenyen való közreműködésre a rendezőségnek sikerült megnyerni Havas Gábornét, kinek énekművészetét pápai tartózkodása idejéből ismeri a közönség, továbbá Ney Bernátot, a budapesti opera tagját; a helyi erőkből pedig: Bakó Bélát, Kis Józsefet és Kemény Bélát. A szereplők személyisége garanciát nyújt arról, hogy magas nivóju estélyben lesz részünk. Jegyeket az első két sorban 10 korona, a következő sorokban 5 korona, a két utolsó sorban 3 korona árban hétfőtől kezdve Hajnóczky Árpád könyvkereskedésében lehet váltani. A belépő-jegy tartalmazza a teljes műsort is. — A vöröskereszt tevékenysége. A magyar szent korona országainak vöröskereszt egylete „Mit végzett a magyar vöröskeresztegylet a háború eddigi tartama alatt, s mik a jövő teendői ?" cimü nyomtatványon beszámol eddigi háborús tevékenységéről s tervet ad jövő feladatairól. Ebből a nyomtatványból érdekesnek tartjuk a következőket reprodukálni: A hadszinhely mögött a magyar vörös-kereszt egylet fenntart 1722 egészségügyi intézetet 93.412 ággyal. A tartós kezelést végző intézetekben 447.548 sebesült (beteg), a betegnyugvó állomásokon pedig 499.955 átutazó katona részesült ápolásban és segélyben. A lábbadozó sebesülteket elhelyező bizottság 50 otthonban 520.000 ápolási napot mutat fel. Az egylet Budapest, IV., Váczi-utca 38. szám alatt tudósító irodát, IX., Üllői-út 1. szám alatt pedig a hadifoglyokat gyámolító és tudósító hivatalt tart fenn. A tudósító irodának a mult év végéig közel 2,000.000 levél és 32.000 távirati forgalma volt. A hadifoglyokat gyámolító és tudósító hivatal körülbelül 52.000 levelet és 480.000 korona összeget továbbított külföldre, nálunk hadifogságban levő idegen katonáknak pedig 164.796 koronát kézbesített. Katonáink részére szeretetadományokat gyűjt. A mult évben gyűjtött adományok értéke meghaladta a 850.000 koronát. Anyagilag támogatja a sebesült és beteg katonákat és családtagjaikat, valamint a harcban elesettek hátramaradt családtagjait. Sebesült és beteg katonákat szállít a hadszintérről a mögöttes országrészekbe. Képzett hivatásos és önkéntes ápolónőket engedett át szolgálattételre a hadkörletben felállított kórházaknak. Azonfelül kórházat felállított Sófiában és Konstantinápolyban is. Békeidőben kórházakat tart fenn, ápolónői tanfolyamokat rendez s anyagilag segélyezi a vagyontalan betegeket, rokkantakat és rokkantak családjait. Az egylet a mult év végéig a maga által fenntartott kórházakra és a sebesült szállításra körülbelül 3,200.000 koronát, a tudósítói irodára 215.000 koronát, a hadifoglyokat gyámolító hivatalra 80.000 koronát, kórházaknak és egyeseknek nyújtott segélyekre 820.000 koronát, a tábori raktárak, egészségügyi osztagok és egyéb tábori intézetek létesítésére és fenntartására 650.000 koronát, a gyüjtőraktár készleteinek pótlására 380.000 koronát, különféle egyleti szervek fenntartására 400.000 koronát, összesen mintegy 574 millió koronát adott ki. Az egylet átlagos napi kiadása a háború alatt felülhaladja a 11.000 koronát. A vöröskereszt-egylet központja 38 évi fennállása alatt jótékony és közhasznú célokra már a mostani háború előtt közel 9,000.000 koronát költött. A magyar vöröskereszt-egyletnek abból a célból, hogy a mostani háborúban előállott feladatainak megfelelhessen és azokat a jövőben is alapszabályai szellemében megoldhassa, elsősorban szervezettségét kell erősítenie, s nevezetesen arra kell törekednie, hogy a fiókegyletek, és ezek tagjai számát a lehető legnagyobb mérvben gyarapítsa. Közhasznú és humánus működése az ország majdnem minden polgárát érinti. Mindenkinek tehát — aki csak teheti — az egylet tagjává kell lennie, mert mindenkinek elsőrendű hazafias kötelessége, hogy legalább a csekély tagsági díjjal támogassa az egyletet. Nem jár ez nagy anyagi áldozattal, mert legalább 40 K lefizetése mellett már alapító, 20 K lefizetése mellett örökös rendes, évi 2 s 1 K lefizetése mellett pedig rendes, s illetőleg rendkívüli tagjai lehetünk az egyletnek. Az egyletre vonatkozó minden kérdésben készséggel nyújt felvilágosítást a Pápa városi választmány is. — Ismét több a tej. Lassanként javul az a nyomorúságos állapot, amelyben tej dolgában voltunk. Múltkor megírtuk, hogy a városi élelmezési irodának sikerült a nórápi uradalomból napi 200 liter tejet a város részére biztosítania, most pedig azt közölhetjük, hogy kedd óta Szóld testvérek mezőlaki tehenészetéből is kapunk naponként 200 liter tejet, s kilátás van reá, hogy még két környékbeli tehenészet juttat hozzánk e fontos élelmiszerből. — Állatállományunk. A városi állatorvos érdekes statisztikát készített a f. évi márciusi helybeli állatösszeirással kapcsolatban. Az 1914. évi március havi állapotokat egybevetve a jelen év márciusi adataival, azt állapítja meg, hogy a háborús viszonyok ellenére is városunk gazdasági viszonyai emelkedést mutatnak. 1914. év márciusában volt 1577 drb. szarvasmarha városunkban, 1916-ban 1959 drb., tehát majdnem 400-al több. Sertés volt két év előtt 4616 drb., most van : 5896 drb., 1373-al több. Ennek oka egy új hizlaló felállítása. Azonban kisgazdáinknál is megvan a rendes létszám. Feltűnő apadás észlelhető a lovaknál. Míg 1914-ben 960 drb. volt, ma csak 545 drb. ló van városunkban. A fogyást a hadsereg nagy szükséglete magyarázza meg. Valószínűleg nagy ára miatt csökkent a kecske-állományunk, amely a két év előtti 96 drb.-ról 55-re esett. — Mulató tanköteles gyermekek. Csóton a farsangvégi napok alatt, dacára, hogy komoly időket élünk, mégis táncmulatságot tartottak, melyben mintegy 30 tanköteles gyermek is résztvett és ott szeszes italt fogyasztott. A tanfelügyelőség a dologról tudomást szerezvén* sürgősen megkereste a pápai járás főszolgabiráját, hogy úgy a tanköteles gyermekek szüleit, mint az italmérő kocsmárost büntesse meg. — Adományok a menházra. A mult heti kimutatás óta a rokkant katonák menháza javára a következő adományokat jelentették be : dr. Hirsch Vilmos 1000 K, Lázár Ádám 500 K, Sült József 500 K, Pollák Rudolf 200 K, Kristóffy Gyula 200 K, Goldschmid Ödön 200 K, 20. honvéd gyalogezred a frontról 100 K, Pápakovácsi község 20 K. A szives adományokért a választmány köszönetet mond. -T- A Pápa városi jótékony nőegyesület f. hó 19-én d. u. 4 órakor tartotta meg rendes évi közgyűlését Karlovitz Adolfné elnöklésével, aki szép elnöki megnyitójában megemlékezett a hősi halált halt gróf Esterházy Pálról és nemeslelkü özvegyéről, mint az egyesület jótevőiről. Továbbá ismertette azt a tevékenységet, amelyet a városban uralkodó nyomor enyhítésére az egyesület kifejtett. A megnyitó beszédet egész terjedelmében jegyzőkönyvbe iktatják. Dr. Fürst Sándor titkár a zárószámadás előterjesztése és elfogadása után közölte a közgyűléssel, hogy az egyesület nemcsak az ő szegényeit támogatta, hanem a hadi jótékonyság terén is hathatósan működött. (Az egyesület tevékenységének számszerű adatait egyik előző számunkban ismertettük.) A hivatalos előterjesztések után a közgyűlés az egyesületnek a nehéz viszonyok közt való példás vezetéséért az elnöknek és a vezetőségnek köszönetét fejezte ki. Dr. Antal Géza orsz. képviselő javaslatára elhatározták, hogy indítványt terjesztenek a városban működő jótékony egyesületek elé, hogy a csecsemővédelemre központi bizottságot létesítsenek. E bizottság elnökéül a közgyűlés dr. Antal Géza orsz. képviselőt kéri föl. A jótékony nőegyesület közgyűlése után a helybeli összes jótékony nő- és leányegyesületek választmányai ültek össze együttes tanácskozásra, hogy megbeszéljék azokat a módozatokat, amelyek szerint a pápai rokkant menház létesítését előmozdíthatnák. Dr. Rosenthal József, a Hungária-gyár igazgatója kérelmére elhatározták, hogy erre a célra városszerte gyűjtést fognak rendezni. — A tavasz bizonysága. Aki nem hinné a mosolygó napsugárnak, az enyhe szellőnek, a zálogba csapott öreg téli kabátnak, a zöldelő mezőnek, hogy itt a tavasz, annak szolgálhatunk nyomásabb bizonyítékkal is: a mult szombat délutánján — március 18-án — egy túlheves nebuló annak rendje-módja szerint megfürdött a villamos telep előtt a Tapolczában. Nem tudjuk a nagyra hivatott ifjú nevét, de mint a tavasz megdönthetetlen bizonyítékát, merész vállalkozását megörökítjük lapunkban, már csak azért is, mert az is bizonyos, hogy az Urnák 1916. esztendejében ő volt az első, aki passzióból megfürdött a Tapolczában, amelynek vize kánikulában sem szokott 16—18 foknál melegebb lenni. — A 47 és 48 évesek bevonulása. A hivatalos lap közli a honvédelmi miniszter rendeletét a 47 és 48 éves népfölkelők bevonulása ügyében. A rendelet szerint az 1868. és 1869. évben született és a népfölkelési bemutató szemlén, vagy utószemlén népfölkelési fegyveres szolgálatra alkalmasnak talált népfölkelésre kötelezettek, valamint azok, akik 1865 január l-e és 1897 december 31-ike között születtek s akik népfelkelési fegyveres szolgálatot kötelesek teljesíteni — amennyiben név szerint felmentve nincsenek — április 5-én népfölkelési tényleges szolgálatra bevonulni tartoznak. Azok, akik önkéntes belépés folytán a honvédségbe, vagy a közös hadseregbe besoroztattak, tekintet nélkül arra, hogy mely születési évfolyamba tartoznak, szintén április 5-én kötelesek bevonulni. Ezzel a hirdetéssel most már a népfölkelési kötelezettség kiterjesztéséről szóló 1915. évi II. törvénycikk alapján ötven éves korig valamennyi népfölkelési korosztály fegyverbe lett hiva. — Az ipartestület mult vasárnapra hirdetett közgyűlése a tagok határozatképes számban meg nem jelenése miatt megtartható nem volt. A közgyűlés ennélfogva holnap, vasárnap délután 2 órakor tartatik meg. Nagyaaeriien bavált a harctéren küzdőknél és <f általiban mindenkinél mint legjobb r fájdalomcsillapító bedörzsölés meghUéa, rhe urna, köuréay, influenza, t*r*k-, Mii- t* kátf&jás b3>. eMíeibea Dr. RlchteHKto ••psicí oompos. Horgony-Liniment. Horgony-Pain-Expeller pm** . Üvegje K --90, l éQ, t—. Kaphat* gyógyszertárakban vagy közvetlenül az „Arany oroszlánhoz"^ eimzett Dr. Riehter-féle gyógyszertárban, Prága I, Elisabethstr. 6. Naponkénti szétküldés.