Pápai Hírlap – XIII. évfolyam – 1916.

1916-01-08 / 2. szám

A rendőrség figyelmébe! Bizonyára minden jóérzésű ember megbotránkozik azon az állapoton, ami a háború óta az éjjeli mulatók rendészete terén uralkodik városunkban. Több mulató­hely van ugyanis Pápán, ahol estéről estére a legvadabb tivornyákat űzik, amely­ben nemcsak nagykorúak, hanem a mind­két nembeli serdülő ifjúság is részt vesz, kimondhatatlan kárára az ifjúság erkölcsi életének, általában a közerkölcsöknek. Csak nemrég történt meg, hogy tanoncok meglopták gazdáikat, hogy az effajta mulatóhelyeken dorbézolhassanak. Tudjuk, hogy a háborúval vele jár az erkölcsök elfajulása is; borzadva olvastuk a hadi tudósítók erre vonatkozó leírásait; de míg ezt a harci területeken hozzászámítjuk a háború csapásaihoz, nem találunk semmi mentséget és magya­rázatot arra, hogy a harcterektől messze eső, békés területeken — amilyen városunk is — felfüggesszük az erkölcsi törvénye­ket, s nyugodtan szemléljük a legneme­sebb emberi értékek pusztulását. Nem kell megneveznünk azokat a „vendéglő" vagy „kávéház" cim alá rejtő­zött éjjeli mulatókat, amelyek az erkölcsi élet zülléséhez az alkalmat szolgáltatják, elég hangosak ezek ahhoz, hogy magukra tereljék a figyelmet. Ha esti sétáinkat végezzük pláne, nők, vagy gyermekeink társaságában, szégyenkezve kell elhalad­nunk ezek mellett a helyiségek mellett — mert hisz a főbb utcákban is vannak ilyenek —, ahonnan vad zene, trágár dalok hangjai ütik meg füleinket, s ha véletlenül ép akkor nyílik az ajtó, látjuk, hogy a mulatóban fiatal gyerekek, akik­nek még nem szabadna tudni, hogy mi az a múlatás, szesztől mámoros állapot­ban duhaj rikogatások közben járják a táncot kétes erkölcsű nők társaságában. S érdekes, hogy ezt mindenki tudja, látja, csak a rendőrség nem. Mindenki megbotránkozik rajta, mindenki felháboro­dással tiltakozik ellene, csak a rendőr­ség nem tartja szükségesnek a beavat­kozást. Pedig ennek így tovább menni nem lehet. Feltétlenül erélyes közbelé­pést követelünk. Meg kell végre-valahára rendszabályozni ezeket a gyanús mulató­kat, amelyek a rosszra hajló fiatalság könnyelműségére alapítják tisztességtelen üzleteiket, s állandóan a megbotránkozás kövei. Első sorban pedig szigorúan el kell tiltani, hogy ezekbe a helyiségekbe „nők" mulatni járhassanak. Háború van, de az erkölcsöknek nem üzentünk hadat, itt megköveteljük a legteljesebb harmóniát. N. P. N&gysxerüan bavált a harctéren küzdőknél és áltaUbaa mindenkinél mint legjobb fájdalomcsillapító bedörzsöiés megfatUéa, rhenma, köszvény, influenza, torok-, HMli- ém kátfájto «tfa. Motelbe* Dr Riehter-Mo Horgony-Linimeot. sz Horgony-Paln-Expeller pótléka. Űyegje K 140, f—. KaphaU gyégy szertárakban ragy közvet- a Jendl it „Arany oroszlánhoz"^ címzett Dr. Richter-fóle gyógyszertárban, a 1 a Prága I, Elisabethetr. 6. \ f./ Naponkénti szétküldés. V HETI ÜJDONSÁGOK. — Katonai szemle. Schultheisz Emil al­tábornagy e hó 4-én és 5-én szemlét tartott a helybeli honvéd huszárság felett. A szemle vé­geztével a legteljesebb megelégedését fejezte ki az állomásparancsnok előtt. — Tanfelügyelőnkről. Dr. Vértesy Gyula királyi tanfelügyelő erős meghűlés folytán kapott hurutban napok óta betegen fekszik. — Miután betegsége még legjobb esetben is eltarthat egy­két hétig; sem Budapesten nem vehetett részt a Petőfi Társaság naggyülésén, ahol pályanyer­tes művét kellett volna felolvasnia, sem Vesz­prémben nem működhetett közre a január 8-iki nagy hangversenyen. — Katonai kitüntetések. Őfelsége a király Budakeszi Veöreös Sándor pápai 7. honvéd huszárezredbeli századosnak az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartása elismeréséül a hadi­diszítményes 3. o. katonai érdemkeresztet ado­mányozta. Kolleda Rezső, 7. honvéd huszár­ezredben szakaszvezető az I. osztályú vitézségi érmet, Stein Henrik ugyancsak 7. honvéd huszár­ezredben törzsszámvivő a koronás ezüst érdem­keresztet a vitézségi érem szalagján kapták a háborúban teljesített szolgálataik méltánylásául. — A közélelmezési bizottság január 5-én tartott ülésében bemutatták a kormány rendeletét a burgonya rekvirálás ügyében. A földmivelésügyi kormány adatokat kér úgy a szükségletre, mint arra is, hogy ez a szükséglet hol volna fedezhető. Persze városunkban nincse­nek rekvirálható készletek s a vidéken való rekvi­rálás nehéz és költségesebb is volna, mint amibe eddig a burgonya beszerzése került s végül is a bizottság jobbnak látta, ha ezentúl is az eddigi forrásból szerezzük be a burgonyát. Óriási vitát keltett a lisztelárusítás ügye. Sarudy György, Lakos Béla dr., Győri Gyula és Barcsi József éles szavakban tiltakoztak az ellen, hogy most is ugyanazok a város lisztelárusítói, akik a mult évben a várossal a gabona beszerzésére nézve szerződtek és szerződéses kötelezettsé­güknek nem tévén eleget, a várost oly kényszer­helyzet elé állították, amelynek eredménye a liszt­nek kilogrammonként 4 fillérrel való megdrágu­lása lett. Megengedhetetlennek tartják azt, hogy a város továbbra is összeköttetést tartson fenn azokkal, akik szerződésszegő eljárásukkal a lakos­ságot megkárosították. Az interpellációkra a pol­gármester azt a felvilágosítást adta, hogy a város kizárólag Spitz Márkkal szerződött, csakis vele áll összeköttetésben s ez szerződéses kötelezett­ségeinek mindenben megfelel. Hogy ő a város gabonájából őrlött lisztnek elárusítását kire bizza, abba a városnak csak akkor volna beleszólása, ha valami konkrét panasz merülne fel egyik vagy másik elárusító ellen. Hosszas vita után a bizottság azt határozta, hogy felkéri Spitz Márkot, hogy lehetőleg másokat bizzon meg a városi liszt elárusításával. A város tűzifával való ellátásáról is tárgyaltak. A pápai uradalmi igaz­gatóság 10.000 köbméter fának kitermelését és első sorban a város szükségletére való rendel­kezésre bocsátását helyezte kilátásba, de mivel ez korántsem elegendő a szükséglet fedezésére, utasították a polgármestert, hogy több más erdő­vállalatnál is érdeklődjék tűzifa iránt. Végül Csoknyay Károly főjegyző ismertette a január 10-én életbelépő új kenyérutalványrendszert, ezzel a közel három óráig tartó ülés véget ért. — Új tanítónő. Németh István ref. püspök Csekey Jolán oki. polgári iskolai tanítónőt ideig­lenes tanítónőnek kinevezte a pápai ref. nő­nevelő intézethez. — Katonai előléptetések és áthelyezés. Bercsik László, Sárkány József, Stark Huber György, dr. Gyapai József, Hartmann Elek, Nagy Imre és Szabó Jenő pápai 7. honvéd huszárezredben tisztjelöltek hadnaggyá léptek elő. — A honvédelmi miniszter pedig Papp Béla századost a szepsiszentgyörgyi állami mén­teleptől a 7. honvéd huszárezredhez helyezte át. — Egyházi közgyűlés. A pápai ev. egyház vízkereszt délelőttjén Mesterházy László lelkész és Barcza Dániel presbiter elnöklete alatt gyűlést tartott, melynek főtárgya a 10%-os állami adóalapon kirótt személyenkénti egyházi adó megállapítása volt. Az adó ellen reklamá­lók ügyének elintézését az adókivető bizottság­hoz tették át. — Katonai áthelyezések. Pados Béla főhadnagyot a helybeli hadikórházi szolgálatból Teregovára, az ottani védőmüvek parancsnokává helyezték át, dr. Kiss Dezső és Tschögl Pál hadnagyokat pedig Wienbe vezényelték a had­ügyminisztériumba. Papp Gábor századost Csót­ról Pápára helyezték. — A város 1914. évi zárószámadásai — mint mult számunkban is jeleztük — nyomta­tásban is elkészültek, s jövő hét folyamán szét­küldetnek a városi képviselőknek. Ez alkalom­mal ideiktatjuk a pénzügyi és gazdasági bizott­ság jegyzőkönyvét, melyet a zárószámadásokra vonatkozólag december hó 28-án tartott ülésé­ben felvett: „A bizottság átvizsgálta úgy a köz­pénztárnak, mint a városi tanács kezelése alatt álló egyéb alapoknak számadásait s minthogy azokban semmiféle rendellenességet vagy sza­bálytalanságot nem talált, azok elfogadását java­solja a képviselőtestületnek. A házi pénztár be­vételei az előirányzattal szemben emelkedést, kiadásai pedig apadást mutattak s a költség­előirányzattól való eltérések mindenütt kellően indokolva vannak s így a városi tanács gazdál­kodása kifogás alá nem eshetik. A bizottság mégis a következő észrevételeket teszi a szám­adásokra: 1. Minthogy a képviselőtestület hatá­rozata folytán most már a vízvezetéki és kövezet­vámpénztár költségvetését is évről-évre a közgyű­lés megállapítja, ezen alapok zárószámadásaiban a kiadások a költségelőirányzatnak megfelelő rovatokban számoltassanak el. 2. Az utcatisztí­tás költségeinél évről-évre mutatkozó költség­megtakarítást a bizottság éppen nem tartja örven­detesnek akkor, amikor utcáink tisztasága vajmi sok kívánni valót hagy fenn. 3. Minthogy a városi kezelésben álló mozgófényképszinházból immár elég tekintélyes (közel 24.000 K-át tevő) bevétel mutatkozik, kívánatos volna, hogy a városi tanács kellő figyelmet fordítson az elő­adások nívójának emelésére. 4. Végül úgy a közpénztárnál, mint az alapítványi pénztárnál mutatkozó nagyobb összegű hátralékok behajtá­sát is a városi tanács figyelmébe ajánlja a bizottság." — A rokkantak háza. Az előkészítő bizottsághoz mind sűrűbben érkeznek a nemes­célu intézmény részére az adományok és pedig olyanok, amelyekből reményt lehet meríteni arra, hogy a szép eszme mielőbb testet ölthet. A pápa-ugodi hitbizomány új ura: Esterházy Jenő gróf az első, aki gyönyörű adományával már is alapját vetette meg a rokkantak házá­nak. Wuest Ferenc uradalmi felügyelő ugyanis értesítette a polgármestert, hogy a gróf a men­ház részére az Esterházy és Győri utak talál­kozásánál levő saroktelekből 1020 •-ölnyi terü­letet (a Sportpavillonnal szemközt levő soron) enged át s ezen felül fenntartja magának azt, hogy az intézmény létesítéséhez más formában is hozzájárulhasson, mert hazafiúi kötelességé­nek tartja, hogy hadi rokkantjaink s hadi ár­váink érdekeit minden magyar ember a szivén viselje. — Böhm Ignác — a nemescélu moz­galom egyik kezdeményezője és lelkes apostola — bejelentette, hogy alapítványának összegét 5000 K-ban állapítja meg. — Jelentkezett már a Perutz testvérek cég is — minden emberbaráti eszmének bőkezű támogatója — s 1000 K-val belépett az örökítő tagok közé, ezen kivül évi 100 K hozzájárulást is felajánlott. — Braun Ármin és Dezső új évi üdvözletek megváltása fejében 100 K-át, a Krausz és Koréin cég ugyanilyen célra szintén 100 K-át, dr. Beke Manó 50 koronát küldöttek városunk polgár­mesteréhez. — A pápai kath. nővédő-egyesület (patronage), mely Esterházy Mária Anna grófnő védősége alatt áll, mint már jeleztük, f. évi január 16-án délután 5 órakor a Griff-szálló nagytermében jótékonycélu hangversenyt tart, melynek tiszta jövedelmét felerészben az egye­sület céljaira, felerészben pedig a helybeli Rokkantak és Hadiárvák Menedékházának alap­jára fordítják. A jótékony célra való tekintettel felülfizetéseket köszönettel fogadnak és hirlapilag nyugtáznak. Helyárak: az első hat sor 3 K, a következő négy sor 2 K, a többi sor és az állóhely 1 K. Jegyek előre válthatók Hajnóczky Árpád könyvkereskedésében. A műsor, melyet a legközelebb szétküldendő meghívókon közöl­nek, ünnepi beszédből, ének- és zenedarabokból és szavalatból fog állni.

Next

/
Thumbnails
Contents