Pápai Hírlap – XIII. évfolyam – 1916.

1916-02-26 / 9. szám

PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő: KÓKÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. A cigányok elhelyezésének kérdése. A legutóbb történt cigány-eset következtében ismét felmerült a pápai illetőségűnek minősített oláh cigányok elhelyezésének kérdése. A multak tapasztalatai, de különösen a közeli napok eseményei ugyanis arról győztek meg, hogy a cigányok ott, ahol most vannak, a földmives-iskola tőszomszédságában, igen rossz helyen vannak. Nem a földmives-iskola szempontjából mondjuk ezt, mert hisz a földmives-iskola mint közintézmény nem eshetik e tekintetben más elbírálás alá, minta magánszemélyek; de rossz helyen van itt a cigány-tanya azért, mert nagyforgalmu országút mentén, teljesen a városon kivül fekszik úgy eldugva, hogy néhány száz lépésről — bárhonnan tekintve — észre sem vehető, így igen alkalmas arra, hogy a cigányok feltűnés nélkül garázdálkodhassanak, kellemetlenkedhessenek az arra haladóknak s az éj leple alatt titokban elhelyezhessék a portékákat, amelyekhez nem igaz úton jutottak. Faraó népét tehát — ha már rossz sorsunk polgártársainkká tette őket — okvetlen más, alkalmasabb helyen kell letelepíteni. Ezt a nézetet vallja immár a hatóság is. Igen ám, de hova tegyük őket? — ez a kérdések kérdése. A cigányok szomszédságától — érthető okokból — irtózik mindenki s bármelyik városrész előre is tiltakozik ellene, hogy velük közelebbi ismeretségbe jusson. A kérdést azonban — bármennyire kellemetlen is — meg kell oldani, s dicső „polgártársainknak" — ha tetszik, ha nem — városunk területén tanyát kell adni. Utóvégre Mohamed koporsója módjára ég és föld között nem lebeghetnek, ámbár itt kevésbbé veszélyeztetnék a közbiztonságot. Véleményünk szerint a cigányok új elhelyezésénél szakítani kellene azzal az eddig vallott elvvel, hogy a városon kivül, valami eldugott helyre kell telepíteni őket. Ez a cigányok szempontjából lehet előnyös, mert hisz ők éppen azt akarják, hogy ne lássa senki amit csinálnak, de nem előnyös a közre, amelynek az az érdeke, hogy a cigányok állandóan szem előtt legyenek s viselkedésük figyelésével és ellenőrzésével megakadályoztassanak a kihágások elkövetésében. Úgy tudjuk, a hatóság most a Somlói út végére akarja telepíteni őket. Ha ez megtörténnék, ugyanott volnánk a cigányokkal, ahol eddig voltunk. Csak helycsere történnék, ugyanazon állapot megszüntetése nélkül. Ennél sokkal célszerűbb volna — amint ezt már egyszer végrehajtani akarták — a Tűzoltó-utcában helyet adni nekik. Itt úgyszólván a város központjában lennének, sűrűn épített házak között, közel a rendőrséghez, s ami a legfőbb, a tűzoltó-torony őre éjjel is állandóan szemmel tarthatná őket, s ha a szükség úgy hozná magával, telefonon gyorsan kérhetné a rendőrség közbelépését. Semmisem bizonyítja jobban, hogy legmegfelelőbb helyen a Tűzoltó-utcában volnának, mint az, hogy mikor jó pár éve próbaképen odatelepítették őket, megszöktek onnan, mert úgy találták, hogy az a hely nem nekik való, vagyis ott nem folytathatják tovább megbízhatatlan életmódjukat. A köz érdeke pedig éppen az, hogy ne folytathassák, s kényszerüljenek becsületes, hasznos polgári életre. A cigányokat csak úgy lehet leszoktatni eddigi életmódjukról, ha megfosztjuk őket a lehetőségtől, hogy azt tovább folytathassák. Ha ismét a városon kivül, a szabadban telepítik le őket, sohasem tud győzedelmeskedni felettük a civilizáció, mig a békés lakosság közé ékelten önkéntelenül magukba szívnák annak szelid erkölcseit, átvennék szokásait, s lassanként a dologtalan, henye nép a kultur-emberek sorába emelkednék. Megszűntek már azok az idők, hogy a kóbor cigányok külön államot alkothassanak az államban és saját külön erkölcsi felfogásukkal rendezhessék be életüket. A kipusztult betyár-romantika után ki kell pusztulni a cigány-romantikának is. Ezt pedig csak úgy érhetjük el, ha közelünkben megtűrjük, s közeilétünkkel megváltozásra kényszerítjük őket. A cigányok új elhelyezésénél óhajtandónak tartanánk, hogy az itt elmondottakat méltassa figyelmére a hatóság. N. P. Pénzintézeteink 1915-ben. ii. Pápai Takarékpénztár. Városunk pénzintézetei között a domináló szerep a mult évben is a Karlovitz Adolf elnök szakavatott vezetése alatt álló Pápai Takarékpénztáré, vagy mint közönségesen nevezik: a nagytakaréké volt. Ötvenharmadik évi jelentését és zárószámadását adta ki ez a valóban szilárd alapokon nyugvó pénzintézet. E jelentésből, illetve zárószámadásból megtudjuk, hogy a takarékpénztárnak a mult 1915-ik évben a pénztári forgalma 89,233.05861 K, ebből a bevétetre jut 44,469.682-89 K, kiadásra 44,458.974-26 K. Az egyes üzletágak forgalma is mind nagy számokkal dolgozott. Pl.: a betéteknél 1914. évi maradvány 11,762.46053 K, betétel 1915-ben 3,227.60086 K, tőkésített kamat 482.62173 K, visszafizetés 2,614.540-86 K. Marad az év végén 12,858.142-26 K. Jelzálogkölcsönök. Itt meglátszik a háborús helyzet hatása. A kifizetés jóval kevesebb volt a visszafizetésnél. Mert kifizettek 423.211 66 K-t s visszafizettetett 617.567 63 K. E cim forgalma volt az 1914. évi maradvánnyal együtt 8,677.238 39 K. Váltóleszámítolásnál: 1914. évi maradvány 2,281.165-23 K. Leszámítolás folyó évben 6,612.680-33 K. Beváltás 7,067.009 07 K. Értékpapírok: 1914. évi maradvány 1,951.960 K, új befektetés 463.529-61 K, kisorsolt értékpapírokból befolyt 78.238-01 K. Árfolyamkülönbözeti veszteség 133.680 K. A mérleg-számlában nagyobb tételek: készpénz 315.11009 K, kihelyezett tőkékben jelzálog kölcsön 7,442.093-13 K, leszámítolt váltók 1,826.836-49 K, folyószámla adósok 5,181 227-66 K. Értékpapírok 2,203.571 60 K. Ingatlanok: két ház és földbirtok 219.84892 K. Kölcsönkamat 213.321-31 K. Teher: részvénytőke 1,000.000 K. Tartaléktőke 300.000 K, különl. tartalékalap 355.000 K, nyugdij-alap 130.000 K, házépítési alap 110.000 K. Betétek 14,101.246-53 K, hitelezők 1,267.178*62 K. A tiszta nyereség 196.976 95 K, minek felosztását a következőképpen javasolja az igazgatóság és a felügyelő-bizottság: 1. A tartaléktőke gyarapítására 10°/

0, vagyis 19.579-58 K, 2. A 330 ezer K-ra kiegészítendő tartalékhoz 10.420-42 K. 3. Különleges tartalékalaphoz 10.000 K. 4. Nyugdíj-alap 15.000 K. 5. Osztalék 5000 drb. 200 K névértékű részvény után á 18 Kval 80.000 K. Igazgatóság, elnök, alelnök, ügyész, főkönyvelő, pénztáros részére 19%, vagyis 37.201-22 K. 7. Felügyelőbizottság 4000 K, tisztviselők és szolgák jutalmazására 7350 K. Jétékonycélra 2480 K, jövő évi számlára 945-73 K. Az intézet részvényeseinek vagyona 1,960.000 K. A jótékonycélu 2480 K-ból nagyobb összeg jut a pápai házi szegényeknek 400 K, a pápai jótékony nőegyletnek 200 K, irgalmas nővéreknek 200 K, r. kath. eleminek 200 K, a ref. és Csak azoknak a cigarettázóknak, kik egészségükre való tekintetből szívesen költenek naponta 2—3 fillérrel többeti MOBXANO-clubspecialíté szívarkahüvclyck • 1 doboz (iQO hüvely) ára 50 fillér • Orvosi tanácsra a hüvelyeken nincsen sem bronz, sem színnyomás ^ } de minden hüvelyben benne van viznyomással a gyáros aláirása: £/.d/