Pápai Hírlap – XIII. évfolyam – 1916.

1916-11-25 / 48. szám

Az ötödik magyar hadikölcsön. A hosszan elhúzódó háború nagy pénz­ügyi követelményeket támasztván az állam­hatalommal szemben, a hadi szükségletek za­vartalan ellátása céljából új hadikölcsön ki­bocsátása vált szükségessé. A hadviselés költ­ségeinek fedezésére a pénzügyminiszter ezúttal — épp úgy, mint az előző hadikölcsönök ki­bocsátása alkalmával — 6%-kal kamatozó járadékkölcsön-kötvényeket és ezenkívül — új típus gyanánt — 5 1/ 2 °/ 0-kal kamatozó törlesz­téses kölcsönkötvényeket bocsát nyilvános alá­írásra. A pénzügyminiszter tehát ez alkalommal is közvetlenül fordul a közönséghez. JU aláírás tartama és az aláírási helgek. Az aláírás időtartama 1916 november 23-tól december 22-ig bezárólag terjed. Aláírási he­lyekül fognak szerepelni az összes állami pénz­tárak és adóhivatalok, a postatakarékpénztár és annak közvetítő helyeiül szolgáló összes posta­hivatalok, valamint az összes számottevő hazai pénzintézetek. J[ címletek nagysága. A kibocsátásra ke­rülő és 6%-k^l kamatozó járadékkölcsön köt­vényei 50, 100, 1000, 5000 és 10.000 koronás, az 5V2°/o" o s törlesztéses kölcsön kötvényei pedig 2000, 5000, 10.000 és 50.000 koronás címletekben fognak kiállíttatni. Jlz aláírási ár. I. A 6%-kal kamatozó járadékkölcsönkötvény kibocsátási ára — épp úgy, mint a 6%-os járadékkölcsönöké — tu­lajdonképpen 97 K 13 f-rel var^ számítva, arra való tekintettel azonban, hogy a járadékkötvény kamatozása a kölcsön jegyzését és befizetését megelőzőleg már f. évi november 1-én veszi kezdetét, a megtérítendő folyó kamatok hozzá­adásával a járadékkölcsönkötvény aláírási ára minden 100 korona névértékért a következő összegekben van megállapítva: 1. arra az esetre, ha az aláíráskor az aláirt összeg egész ellenértéke befizettetik: a) az 1916 november 23-tól december 5-ig bezárólag történő aláirás esetén 97 K 70 f-ben ; b) az 1916. évi december 5-ét követő idő­ben 1916. évi december 22-éig bezárólag tör­ténő aláirás esetén : 98 koronában ; 2. ha pedig az alább ismertetendő ked­vezményes (részletekben történő) fizetési módo­zat vétetik igénybe, az aláírási határidő egész tartamára szólólag 98 K 50 f-ben. II. Az 5 és 1/ 2 °/o"kal kamatozó törlesz­téses kölcsönkötvény kibocsátási ára tulajdon­képpen 95 korona; arra való tekintettel azon­ban, hogy e kölcsönkötvények kamatozása a kölcsön jegyzését és befizetését megelőzőleg már f. évi október 1-én kezdetét veszi, a kincs­tárnak megtérítendő folyó kamatok hozzáadásá­val a törlesztéses kölcsönkötvények aláírási ára minden 100 korona névértékért a következő összegekben van megállapítva: 1. arra az esetre, ha az aláíráskor az aláirt összeg egész ellenértéke befizettetik: a) az 1916 november 23-tól december 5-ig bezárólag történő aláirás esetén 96 K-ban; b) az 1916. évi december 5-ikét követő időben 1916. évi december 22-ig bezárólag tör­ténő aláirás esetén: 96 korona 25 fillérben; 2. ha pedig az alább ismertetendő ked­vezményes fizetési módozat vétetik igénybe, az aláírási idő egész tartama alatt változatlanul 96 korona 75 fillérben. Jíamat-esedékesség. Az ötödik hadi köl­csön járadékkötvényei 1916. évi november 1-től kezdődőleg és minden év május 1-én és november 1-én lejáró félévi utólagos részletek­ben évi 6%-kal az 5V2 %-° s törlesztéses kölcsön­kötvények pedig 1916 október 1-től kezdődőleg évi 572%-kal minden év április 1-én és októ­ber 1-én lejáró félévi utólagos részletekben ka­matoznak, tehát a járadékkölcsönkötvény éknél az első szelvény 1917 május 1-én, a törlesztéses köl­csönkötvényeknél pedig 1917 ápr. 1-én esedékes. jlészletfizetési kedvezméng. Az esetben, ha a 6%-os járadékkölcsönre aláirt összeg 100 koronát meg nem halad, az,aláirás alkal­mával az aláirt összeg egész ellenértéke befize­tendő. A 6%" o s járadékkölcsönre történő és 100 K-át meghaladó, valamint az 57 2%-° s törlesztéses kölcsönre eszközölt aláírásoknál azonban a befizetés részletekben is teljesíthető. Ez esetben az aláirás alkalmával az aláirt ösz­szeg 10%-a biztosítékképpen leteendő és pedig készpénzben, vagy megfelelő értékpapirokban. A részletek pedig a következőképp fizetendők: A jegyzett összeg ellenértékének 25%-a legkésőbb 1917 január 5-ig; a jegyzett összeg ellenértékének 25%-a legkésőbb 1917 január 18-ig; a jegyzett összeg ellenértékének 25%-a legkésőbb 1917 január 27-ig; a jegyzett összeg ellenértékének 25%-a legkésőbb 1917 február 7-ig. Az utolsó befizetés alkalmával az aláírási hely a letett biztosítékot elszámolja, illetőleg visszaadja. Jl befizetési elismervéngek kiállítása és a végleges cimtetek kiadása. A befizetés alkalmával az aláiró fél az aláírási helytől pénztári elis­mervényt kap, amely a fél kívánatára 1917 január 15-től kezdve a m. kir. pénzügyminisz­térium részéről kiállított ideiglenes elismervényre fog kicseréltetni, amennyiben várakozás ellenére eddig az időpontig a végleges címletek kiadha­tók nem lesznek. Jl kölcsön felmondása. A m. kir. pénz­ügyminisztérium a 6%-° s járadékkölcsönre vonatkozólag fenntartja magának azt a jogot, hogy előre közzéteendő három havi előzetes felmondás mellett, ezt a kölcsönt egészben vagy részben, névértékben visszafizethesse, azonban az esetleges felmondás 1921 november 1 -ét megelőző időre nem fog eszközöltetni. JU 572%,-os állami törlesztéses kölcsön visszafizetése. Az 572%-os törlesztéses kölcsön az 1922. évtől kezdve husz megközelítőleg egyenlő évi részletben fog visszafizettetni. A törlesztés számcsoportonként való sor­solás útján történik és a kisorsolt kötvények minden 100 K névérték után 105 K-val váltat­ja nak be. A sorsolás minden év junius havában tartatik meg. Setétek felhasználása. A betéti üzlettel foglalkozó intézeteknél s más ily cégeknél 1914. évi augusztus hó 1. előtt betéti könyvre el­helyezett, egyébként a moratorium feloldó ren­deletben foglalt korlátozások alá eső betétek a kibocsátásra kerülő kölcsönökre történő befize­tések céljaira — önérthetőleg a kikötött fel­mondási idők épségben tartása mellett — teljes összegükben igénybe "vehetők. J{ülönleges kedvezmények az ötödik hadi­kölcsönnél. A most kibocsátásra kerülő 6 0/ 0-os járadékkötvények felhasználhatók lesznek az 1916. évi XXIX. t.-c. alapján kivetendő hadi nyereség­adó fizetésére. Az az aláiró fél pedig, aki az 57 2%-° s állami törlesztéses kölcsönből legalább egy millió korona névértékű kötvényt jegyez és a jegyzett kötvényeket az aláirás alkalmával névre szóló kötvényre irja össze, az ekként összeirt, névre szóló kötvényre nézve, amely 1921 április l-ig és azon túl is a visszafizetésig Összeírva tar­tandó, azt a jogot nyeri, hogy az így jegyzett kötvényekben kifejezett követelés az 1921. év­ben, legkésőbb azonban április 1-én, minden 100 K névérték után 95 K-val leendő vissza­fizetésre, 1922. évi április l-re felmondhatja. J{ölcsömujujtás kedvezménges kamatláb mel­lett a kibocsátandó kötvéngekre a kölcsönjeggzés céljaira. A kibocsátandó kötvényekre az Osztrák­Magyar Bank és a m. kir. Hadikölcsönpénztár a kötvényeknek kézizálogul lekötése (lombardi­rozása) mellett, a névérték 75°/ 0-áig, a minden­kori hivatalos váltó leszámítolási kamatlábon r tehát jelenleg 5%-os kamat mellett, nyújtanak kölcsönt. Ezek a kedvezmények 1917. évi december 31-ig maradnak érvényben. Az ötödik hadikölcsön elu".yös feltételei, a pénzpiac kedvező helyzete, a háborút a végső döntés felé érlelő győzelmeink és annak világos felismerése, hogy a létünkért folytatott nagy küzdelem diadalmas befejezésére szükséges köl­csön jegyzésében váló minél nagyobb részvé­tellel magánérdekeink mellett a közérdeket is hathatósan szolgáihatjuk: biztosítékai annak, hogy az ötödik hadikölcsön jegyzésének ered­ményében előreláthatólag még impozánsabban fog megnyilvánulni az ország lelkes önbizalma és nagy teherbírásáról ismételten fényes bizony­ságot tevő közgazdasági ereje, mint az előző hadikölcsönöknél. HETI ÚJDONSÁGOK. — A király halála. Már szerdán a kora délelőtti órákban hire járt városunkban, hogy agg királyunk előtte való napon este Schön­brunnban meghalt. A megdöbbentő hirnek először nem akartak az emberek hiteit adni, inkább csak sejtésnek tartották azon orvosi hírek után, amelyek a bécsi pár napi lapban láttak nap­világot. Azonban dél felé először a grófi ura­dalmi házra, majd a ref. főiskola és nőnevelő­intézet épületeire kitűzték a gyászlobogókat, jelezve, hogy I. Ferenc József, Magyarország királya és Ausztria császárja meghalt. A felkent fejedelmi személy halálát csakhamar a hivatalos értesítés is közölte a közönséggel, amelyre a hír rendkívül leverőleg hatott. Erre azután egy­másután előtűntek a városi és állami hivatalos épületeken és sok magánházon is a gyászlobo­gók, hirdetvén azt a közös fájdalmat, azt a mély gyászt, amely mindannyiunkat ért jó öreg kirá­lyunk elhunytával. Nekünk magyaroknak, min­den okunk meg van rá, hogy szívből sirassuk bölcs királyunkat, uralkodását s tetteit ércosz­lopokra véssük és áldott emlékét örökre keb­lünkbe zárjuk. A nagy fejedelem temetése a jövő hét csütörtökén lesz, Bécsben. Temetése napján minden felekezet templomában gyász istenitiszteletet tartanak, valamennyi iskolában és hivatalban szünetel a munka és mindenütt a gyásznak szentelik az emlékezetes napot. — Személyi hir. Dr. Vértesy Gyula, vár­megyénk kir. tanfelügyelője, e héten több napon át hivatalos ügyekben városunkban tartózkodott. — Polgármesterünk Veszprémben. Mé­száros Károly polgármester csütörtökön Vesz­prémbe utazott s ott az alispán által a közélel­mezés ügyében összehívott tiszti értekezleten vett részt. — Katonai előléptetés. Örömmel adunk hirt arról, hogy Lindtner Rudolf, a katonai kincstár képviselője Ihásziban, kapitánnyá lépett elő. Lindtner Rudolf cs. és kir. kapitány, kit családi kötelékei is szorosan városunkhoz fűz­nek, közel tiz éve tagja a helybeli és vidéki társaságnak. Előzékeny, szeretetreméltó egyéni­sége mindnyájunk nagyrabecsülését biztosította részére. Előléptetése igaz örömére szolgál váro­sunknak. — A gazd. egyesület gyűlése. A vesz­prémmegyei gazdasági egyesület f. hó 15-én Veszprémben tartotta Hunkár Dénes főispán elnöklete alatt rendes őszi közgyűlését. A leg­főbb tárgya volt Kajdacsy igazgató 1917. évi költségvetési tervezete és munkaprogrammja. Mind a két elaborátumot elfogadták. A gazda­sági egyesületek orsz. szövetségének dec. 10-én tartandó naggyülésére Hunkár Dénes főispánt, dr. Magyar Károly, Holitscher Károly orsz. képviselőket, Purgly Lászlót és Kajdacsy Endrét küldi ki. — Visszahelyezés. Dr. Kovácsics Sándor ezredorvost felsőbb hatósága visszahelyezte Pápára. Dr. Kovácsics már meg is érkezett, s átvette a ref. főiskolán levő hadikórház vezetését. — Szabadságon. Gallasy Lajos tartalé­kos főhadnagy, a pápai m. kir. földmives-iskola gazdasági gyakornoka pár napi szabadságra a héten Pápára jött. Gallasy főhadnagy a háború kitörésétől kezdve megszakítás nélkül harcol az orosz fronton s már 24 hónapot töltött ott front­szolgálatban — több mint egy éve század­parancsnoki minőségben anélkül, hogy bármi baja történt volna. Katonái rajongva szeretik, minek jeléül egy értékes, felírással ellátott szivar­tárcával ajándékozták meg s köztük az a hit van róla elterjedve, hogy őt nem fogja a golyó. Mint hadapródőrmester vonult be, a harctéren lépett elő zászlóssá, majd soron kivül hadnaggyá, most pedig főhadnaggyá. Három kitüntetésben is részesült. Megkapta a bronz, a kis ezüst vitézségi érmet és a Signum laudist. Szabadsá­gának letelte után ismét a harctérre vonul. — Rekviem. Az izr. polgári iskola tan­testülete a hősi halált halt Koréin Jenő vitéz honvéd hadnagy halála évfordulóján az emlé­kére létesített alapítvány rendelkezése szerint folyó hó 29-én, szerdán délután 4 órakor a Chevra Kadisa nagytermében gyászistentiszte­letet rendez.

Next

/
Thumbnails
Contents