Pápai Hírlap – XIII. évfolyam – 1916.

1916-11-04 / 45. szám

— Reformációi emlékünnepek. A refor­máció ünnepét okt. hó 31-én méltó módon ülte meg városunk protestáns lakossága. A főiskola ifjúsága délelőtt 9 órakor a ref. templomba vonult, ahol a műsor keretében Györy Elemér szénior tartott nagyhatású alkalmi beszédet. — A ref. nőnevelő-intézetnek saját dísztermében d. e. 10 órakor tartott ünnepén a magvas emlékbeszédet Varga Gyula vallástanár tar­totta. — Az evangélikusok esti 6 órakor ünne­peltek a gyülekezet tanácstermében, amely zsú­folásig megtelt érdeklődő közönséggel. Itt Mester­házy László mondott emelkedett szellemű ünnepi beszédet. — Mindhárom helyen szavalatok, énekek, zeneszámok egészítették ki a nagy si­kerrel lefolyt műsort. — Városi étkező Győrött. Farkas Má­tyás győri polgármester meghívást küldött az Állami Tisztviselők Orsz. Egyesülete győri vá­lasztmányához, a posta- és távirdahivatalhoz, a Magántisztviselők otthonához, néhány gyár­hoz és egyesekhez, mely így szól: „A fokozódó drágaság és a vendéglői ételárak rohamos emelkedésének hatása alatt tervbe vettem, hogy Győrött a középosztály részére, városi kezelés­ben egy éttermet és kifőzést, úgynevezett pol­gári étkezdét, vagy közös konyhát állítok fel. Ezen étkezde hivatva volna arra, hogy részint a vendéglőben étkező hivatalnokokat, részint az egyes családokat Ízletes, tápláló és elégsé­ges étellel, önköltségi áron lássa el. Mielőtt azonban az étkezde felállításának ügyében vég­legesen döntenék, szükségesnek tartom az ille­tékesek véleményét kikérni, a részletes meg­beszélés tárgyává tenni." — Üdvözöljük a győri polgármester urat a felvetett életrevaló eszméért. A városi étterem, illetőleg közös konyha a mai rettenetes életviszonyok között szerény véleményünk szerint is olyan áldásos szerepet töltene be, hogy azt nemcsak Győrött, de minden más városban — így Pápán is — mielőbb létesíteni kellene. — A menekültek érdekében. Az erdélyi menekültek visszatelepítése előreláthatólag rövi­desen megkezdődik. Al rtazáshoz azonban nem lehet részükre elegendő és megfelelő vasúti kocsit juttatni, kénytelenek lesznek rosszul fűt­hető kocsikon tenni meg hosszú utjokat. Ruhá­zatuk hiányos, újak beszerzéséhez pénzük nincs, ily körülmények között a magyar társadalom kötelessége őket a hideg ellen meleg ruhával ellátni. Bizalommal fordulok tehát városom ne­mesen érző lakosságához és kérem, hogy nél­külözhető ruháikból sorsüldözött honfitársaink­nak juttatni, s jószivü adományaikat a segítő­bizottsághoz (Városháza, emelet) küldeni szíves­kedjenek. Mészáros Károly polgármester. — A Kossuth Lajos utcai szappangyár telepengedélyezési tárgyalását, amelyet tegnap, e hó 3-án kellett volna megtartani, ismét el­halasztották, még pedig december hó 21-én délután fél 4 órára. Igazán nem tudjuk meg­érteni ennek a folytonos halasztgatásnak az okát. Vagy tán addig akarja huzni-halasztani a hatóság a dolgot, amig az ügy magától tárgy­talanná válik? De akkor minek ez a komédia? Egyszerűen mondják ki, hogy a bűz-gyár ott maradhat a Belváros közepében, ameddig neki tetszik. — A mezőgazdasági felmentések meg­hosszabítása. Mint értesülünk, a mezőgazda­sági érdekből meghatározott időre engedélye­zett és a járási főszolgabirák és a városi polgármesterek által 1916. évi 15.100/E. számú hadügyminiszteri rendelettel 1916. évi november hó 30-ikáig meghosszabbított legénységbeli fel­mentések, valamint azok a legénységbeli fel­mentések, melyeket az illetékes miniszterek idő­közben mezőgazdasági érdekből engedélyeztek és 1917 március 31-ike előtt lejárnak, a járási szolgabirák és városi polgármesterek engedé­lyével 1917 március 31-ig a kiadás alatt levő rendeletben foglalt korlátozások mellett meg fognak hosszabbíttatni. — „Az aratógépkezelő" cimmel Lehóczky Gyula felső ipariskolai tanár egy kötetben ki­adta azokat az előadásokat, melyeket a buda­pesti állami felső ipariskolában a folyó év tava­szán rendezett aratógépszerelő- és kezelő tan­folyamon tartót. A felette hasznos és praktikus könyvre felhívjuk az érdekelt gépésziparosok. figyelmét. Kapható a Korvin Testvérek könyv­kiadóvállalatnál (Budapest, VI., Révay-utca 14.) 3 korona 20 fillér árban. — Iparkamarai közgyűlés. A győri kereskedelmi és iparkamara Hlatky-Schlichter Lajos elnöklete alatt hétfőn délután közgyűlést tartott. A gyűlés főtárgya a jövő évi költség­vetés megállapítása volt, melynek keretében élénk eszmecserét váltott ki a tisztviselők és szolgaszemélyzet háborús pótlékának ügye. Szendröi Mór titkár meleg szavakkal parentálta el a kamara majd 20 éven át buzgó tagját, Billitz Ferencet, kinek emlékét jegyzőkönyvben örökítették meg s ugyancsak a titkár szives szavakkal üdvözölte a Billitz Ferenc helyére behívott új tagot, Lázár Ádám helybeli keres­kedelmi ügynököt, amit ő a kamara önzetlen szolgálatát ígérve köszönt meg. A gyűlésen Pápáról jelen voltak az összes tagok. — Ki akar adóügyi biztos lenni ? Az új egyenesadótörvények végrehajtásához szük­séges ideiglenes minőségű adóügyi biztosi ál­lások betöltése céljából a m. kir. pénzügyminisz ter pályázatot hirdet. Az adóügyi biztosi állások három csoportba osztatnak. Az első csoportba tartozók évi 3600 K, a második csoportba tar­tozók évi 2600 K, a harmadik csoportba tar­tozók évi 2000 K, előzetes havi részletekben ki­fizetendő, fizetést helyettesítő átalányban, to­vábbá háborús segélyben és lakáspénzben ré­szesülnek. A pénzügyminisztériumhoz címzett és kellőkép felszerelt pályázati kérvényeket az állami szolgálatban nem állóknak, valamint az állami és vármegyei nyugdíjasoknak legkésőbb 1916 november hó 30-áig kell az illetékes fő­ispán (főpolgármester) utján a pénzügyminisz­tériumhoz (II. főosztály) juttatni. Az egyes cso­portoknál megkívántató előképzettségről és a pályázat egyéb feltételeiről bővebb felvilágosí­tást nyújt a veszprémi m. kir. pénzügyigazgatóság. — A Vármegyei Gazdasági Egyesület közgyűlése. A Veszprémvármegyei Gazdasági Egyesület november hó 15-én d. e. 11 órakor tartja rendes őszi közgyűlését az egyesület hi­vatalos helyiségében. A közgyűlést választmányi ülés előzi meg. — Tüz a kaszárnyában. Vasárnap dél­után 4 óra tájban a honvéd huszár laktanyá­ban tüz ütött ki. Egyik istálló padlásán — való­színűleg vigyázatlan dohányzásból — kigyúlt a széna, s vastag füstöt borítva a laktanya fölé égett el. A tüz a veszélybe jutott padlás-szakasz­nál nem terjedt tovább ; megakadályozta abban — az oltásban buzgón segédkező huszárokon kivül — a gyorsan megjelent tűzoltók szak­szerű munkája s a padlást részekre választó tűzfal. A kár nagyrésze biztosításból megtérül. — Katonáink megvédése a tél hide­gétől. A múlt esztendőben a földmivelésügyi minisztérium felhívására több vármegye gazda­sági egyesülete és főispánja összegyűjtötte a csöves kukorica leveleit, amelyekből rokkant katonák és számos fonótelep munkássága pom­pás, hidegtől védő cipőt, csizmát és ponyvát készítettek. A kárpáti szörnyű harcokban szá­mos magyar katona köszönhette életét e védők­nek s a lövészárokban is elviselhetőbbé vált a tartózkodás. Ugyanilyen célból Pápán most indul meg egy akció, s a fonótelep céljaira a Felsővárosi Kath. Kör nemeslelküen átengedte helyiségét. A mozgalom vezetői kérik a lelkes közönséget, hogy nélkülözhető kukoricafosztást és szalmát adományozzon. Az adományokat a Felsővárosi Kath. Kör Csáky-utcai helyiségében a gondnoknál lehet átadni vagy bejelenteni, aminek elhozásáról gondoskodva lesz. Itt lehet jelentkezni azoknak is, akik részt akarnak venni a szalmacipők készítésében, amelyre bárkit szívesen megtaníttat a mozgalom vezetősége. — A vízvezetéki főcső veszedelme. A tapolczafői határban húzódó vízvezetéki fő­cső mellett — a simaházai puszta környékén — forrás fakadt s a felbugyogó viz a főcső épsé­gét veszélyezteti. A v. tanács utasította a fő­mérnököt, hogy a keletkezett forrás vizét alag­csöveken vezettesse el a Tapolczába s a főcső talaját erősíttesse meg. — Elhunyt katonák. Horváth János r. kath., 27 éves, pápai illetőségű 19. cs. és kir. gyalogezredben katona orosz fogságban 1915 február 24-én Tscheljabinszban (G. Orenburg) elhalt. Stefanics Károly 1897. évbeli pápai szü­letésű 31. honvéd gyalogezredben gyalogos 1916 junius 5-én a berestyáni erdőben roham közben epilepsziában meghalt. — Kitüntetett katona. Finta Zoltán 1890. évbeli születésű honvéd őrmester, az ellen­ség előtt tanúsított vitéz magatartása és külö­nösen hű szolgálatai elismeréséül bronz és koronás ezüst-érdemkereszttel lett kitüntetve. — Gondoskodás rézgálicról. A vár­megyei gazdasági egyesület értesítette a városi tanácsot, hogy a jövő évre szénkéneg, rézgálic és rézkénpor-szükséglet fedezéséhez szükség­lendő szerek beszerzéséről kellő időben gondos­kodni fog. — A menekültek ebédje. Az erdélyi menekültek egy része a Pápára érkezés első napjaiban a városi népkonyhán kapott élelme­zést. A népkonyha pénztárosa most adta be a tanácshoz kimutatását, mely szerint a menekül­tek 3006 adag ebédet kaptak. — A ker. munkásegyesület sorozatos előadásán, okt. 29-én ismét Maár János plébá­nos tartott előadást. Ezúttal a Munkásvédelem és betegsegélyezés volt előadásának tárgya, melyet a közönség nagy érdeklődéssel hallga­tott végig. Ezenkívül még Mező János, Soós István, Balogh Sándor egy-egy szavalattal, Er­délyi Mariska, Horváth Lujza és Marék Dezső, Kovács Ilona, Csehi Zoltán és Szkurszky Pál monológokkal, illetve dialógokkal s végül pe­dig Kovárczik Mariska és Emmuska ügyes kis párjelenettel szórakoztatták a közönséget. — A Vöröskereszt köréből. Ez a ne­mes intézmény újra felvette a fonalat, melyet a nyár elején elejtett: újra szórakoztatja a be­teg harcosokat s a szenvedések barázdáit simít­gatja fájó lelkükön. A hétfői, azaz 30-iki elő­adáson ismét találkoztunk a régi erőkkel, akik azzal az ambícióval láttak munkához, amely előbbi szerepléseiket jellemezte. Barbarics Lajos az Egy ideges ember monológjával nyitotta meg a műsort. Erdélyi Mariska A falusi liba magánjelenettel aratott tetszést. Horváth Terus, Csernussák Olga és Iluska, Szelle Herminka, Barbarics Lajos, Wágner Károly, Ünnep Jánosné kifogástalan beállítással hozták színre a Jön a kérő c. vígjátékot. Krausz Irén a tőle meg­szokott ügyességgel A házasság c. költeményt adta elő szabadelőadásban, majd Spángli István, Wágner K., Barbarics L. Cigány a biró előtt cimmel egy bohózatot játszottak el a katonák szórakoztatására. Az egyes pontok közötti szü­neteket Szijjártó Gyuláné és Koczka Győző zeneszámai töltötték be. — Az izr. népkonyha javára újabban adakoztak: özv. Blau Adolfné, Valatin Béláné szül. Franki Janka (Budapest) 200—200 K; Koréin Ernőné 50 K; Ungár Mihály és Kohn Miksa 40 K; Marton Kálmánné 30 K; Kellner Vilmosné 25 K; ifj. Wittmann Ignácné, Klein Józsefné 20—20 K; Kellner Vilmos, Weiszmann Hugó, özv. Rosenberg Lázárné 10—10 K; Be­nedek Oszkárné, Koritschoner Vilmos, Vogl Sarolta 5—5 K; özv. Koth Árminné 4 K; Glück Hermin, Drach Adolf 2—2 K. A szives ado­mányokért köszönetet mond Fischer Gyuláné. — A jövő évi kalendáriumból. Újév napja hétfőre, Vízkereszt ünnepe szombatra esik s így az év első hetében mindjárt két kettős ünnep lesz. A farsang 46 napig tart és február 20-án ér véget. Húsvét április 8. és 9., pünköd május 27. és 28. napjaira esik. A karácsonyi ünnepek keddi és szerdai napra esnek. Ezeken kivül kettős ünnep lesz még augusztus 19-én és 20-án, szeptember 8-án és 9-én és decem­ber 8-án és 9-én. Az 52 vasárnappal együtt összesen 67 ünnepnap lesz a jövő évben. — Katonai lóvásárlás. Városunk polgár­mestere hirdetmény utján közli, hogy a pozsonyi cs. és kir. katonai parancsnokság 1916 nov. 27-én 1 órakor Pápára egy katonai bizottság fog megérkezni, hogy itt szabadkézből lovakat vásároljon. Azon lótulajdonosok, akik lovaikat önként eladni óhajtják, a jelzett napon és bi­zottságnak Pápán eladhatják. Nyilvántartó lap­pal ellátott lovak is vásároltatnak, azonban ilyenek csakis a lóállítási járás területén belül állíthatók elő. A nyilvántartó lapok feltétlenül elhozandók. A lótulajdonosokkal megállapított vételár azonnal készpénzben fog kifizettetni. A nyilvántartó lappal ellátott és egyéb lovak tu­lajdonosai saját érdekükben figyelmeztetnek, hogy lovaikat ne közvetítő kereskedőknek ad­ják el, hanem azokat közvetlenül a katonai vásárló bizottságnak ajánlják fel megvételre.

Next

/
Thumbnails
Contents