Pápai Hírlap – XIII. évfolyam – 1916.
1916-11-04 / 45. szám
— Reformációi emlékünnepek. A reformáció ünnepét okt. hó 31-én méltó módon ülte meg városunk protestáns lakossága. A főiskola ifjúsága délelőtt 9 órakor a ref. templomba vonult, ahol a műsor keretében Györy Elemér szénior tartott nagyhatású alkalmi beszédet. — A ref. nőnevelő-intézetnek saját dísztermében d. e. 10 órakor tartott ünnepén a magvas emlékbeszédet Varga Gyula vallástanár tartotta. — Az evangélikusok esti 6 órakor ünnepeltek a gyülekezet tanácstermében, amely zsúfolásig megtelt érdeklődő közönséggel. Itt Mesterházy László mondott emelkedett szellemű ünnepi beszédet. — Mindhárom helyen szavalatok, énekek, zeneszámok egészítették ki a nagy sikerrel lefolyt műsort. — Városi étkező Győrött. Farkas Mátyás győri polgármester meghívást küldött az Állami Tisztviselők Orsz. Egyesülete győri választmányához, a posta- és távirdahivatalhoz, a Magántisztviselők otthonához, néhány gyárhoz és egyesekhez, mely így szól: „A fokozódó drágaság és a vendéglői ételárak rohamos emelkedésének hatása alatt tervbe vettem, hogy Győrött a középosztály részére, városi kezelésben egy éttermet és kifőzést, úgynevezett polgári étkezdét, vagy közös konyhát állítok fel. Ezen étkezde hivatva volna arra, hogy részint a vendéglőben étkező hivatalnokokat, részint az egyes családokat Ízletes, tápláló és elégséges étellel, önköltségi áron lássa el. Mielőtt azonban az étkezde felállításának ügyében véglegesen döntenék, szükségesnek tartom az illetékesek véleményét kikérni, a részletes megbeszélés tárgyává tenni." — Üdvözöljük a győri polgármester urat a felvetett életrevaló eszméért. A városi étterem, illetőleg közös konyha a mai rettenetes életviszonyok között szerény véleményünk szerint is olyan áldásos szerepet töltene be, hogy azt nemcsak Győrött, de minden más városban — így Pápán is — mielőbb létesíteni kellene. — A menekültek érdekében. Az erdélyi menekültek visszatelepítése előreláthatólag rövidesen megkezdődik. Al rtazáshoz azonban nem lehet részükre elegendő és megfelelő vasúti kocsit juttatni, kénytelenek lesznek rosszul fűthető kocsikon tenni meg hosszú utjokat. Ruházatuk hiányos, újak beszerzéséhez pénzük nincs, ily körülmények között a magyar társadalom kötelessége őket a hideg ellen meleg ruhával ellátni. Bizalommal fordulok tehát városom nemesen érző lakosságához és kérem, hogy nélkülözhető ruháikból sorsüldözött honfitársainknak juttatni, s jószivü adományaikat a segítőbizottsághoz (Városháza, emelet) küldeni szíveskedjenek. Mészáros Károly polgármester. — A Kossuth Lajos utcai szappangyár telepengedélyezési tárgyalását, amelyet tegnap, e hó 3-án kellett volna megtartani, ismét elhalasztották, még pedig december hó 21-én délután fél 4 órára. Igazán nem tudjuk megérteni ennek a folytonos halasztgatásnak az okát. Vagy tán addig akarja huzni-halasztani a hatóság a dolgot, amig az ügy magától tárgytalanná válik? De akkor minek ez a komédia? Egyszerűen mondják ki, hogy a bűz-gyár ott maradhat a Belváros közepében, ameddig neki tetszik. — A mezőgazdasági felmentések meghosszabítása. Mint értesülünk, a mezőgazdasági érdekből meghatározott időre engedélyezett és a járási főszolgabirák és a városi polgármesterek által 1916. évi 15.100/E. számú hadügyminiszteri rendelettel 1916. évi november hó 30-ikáig meghosszabbított legénységbeli felmentések, valamint azok a legénységbeli felmentések, melyeket az illetékes miniszterek időközben mezőgazdasági érdekből engedélyeztek és 1917 március 31-ike előtt lejárnak, a járási szolgabirák és városi polgármesterek engedélyével 1917 március 31-ig a kiadás alatt levő rendeletben foglalt korlátozások mellett meg fognak hosszabbíttatni. — „Az aratógépkezelő" cimmel Lehóczky Gyula felső ipariskolai tanár egy kötetben kiadta azokat az előadásokat, melyeket a budapesti állami felső ipariskolában a folyó év tavaszán rendezett aratógépszerelő- és kezelő tanfolyamon tartót. A felette hasznos és praktikus könyvre felhívjuk az érdekelt gépésziparosok. figyelmét. Kapható a Korvin Testvérek könyvkiadóvállalatnál (Budapest, VI., Révay-utca 14.) 3 korona 20 fillér árban. — Iparkamarai közgyűlés. A győri kereskedelmi és iparkamara Hlatky-Schlichter Lajos elnöklete alatt hétfőn délután közgyűlést tartott. A gyűlés főtárgya a jövő évi költségvetés megállapítása volt, melynek keretében élénk eszmecserét váltott ki a tisztviselők és szolgaszemélyzet háborús pótlékának ügye. Szendröi Mór titkár meleg szavakkal parentálta el a kamara majd 20 éven át buzgó tagját, Billitz Ferencet, kinek emlékét jegyzőkönyvben örökítették meg s ugyancsak a titkár szives szavakkal üdvözölte a Billitz Ferenc helyére behívott új tagot, Lázár Ádám helybeli kereskedelmi ügynököt, amit ő a kamara önzetlen szolgálatát ígérve köszönt meg. A gyűlésen Pápáról jelen voltak az összes tagok. — Ki akar adóügyi biztos lenni ? Az új egyenesadótörvények végrehajtásához szükséges ideiglenes minőségű adóügyi biztosi állások betöltése céljából a m. kir. pénzügyminisz ter pályázatot hirdet. Az adóügyi biztosi állások három csoportba osztatnak. Az első csoportba tartozók évi 3600 K, a második csoportba tartozók évi 2600 K, a harmadik csoportba tartozók évi 2000 K, előzetes havi részletekben kifizetendő, fizetést helyettesítő átalányban, továbbá háborús segélyben és lakáspénzben részesülnek. A pénzügyminisztériumhoz címzett és kellőkép felszerelt pályázati kérvényeket az állami szolgálatban nem állóknak, valamint az állami és vármegyei nyugdíjasoknak legkésőbb 1916 november hó 30-áig kell az illetékes főispán (főpolgármester) utján a pénzügyminisztériumhoz (II. főosztály) juttatni. Az egyes csoportoknál megkívántató előképzettségről és a pályázat egyéb feltételeiről bővebb felvilágosítást nyújt a veszprémi m. kir. pénzügyigazgatóság. — A Vármegyei Gazdasági Egyesület közgyűlése. A Veszprémvármegyei Gazdasági Egyesület november hó 15-én d. e. 11 órakor tartja rendes őszi közgyűlését az egyesület hivatalos helyiségében. A közgyűlést választmányi ülés előzi meg. — Tüz a kaszárnyában. Vasárnap délután 4 óra tájban a honvéd huszár laktanyában tüz ütött ki. Egyik istálló padlásán — valószínűleg vigyázatlan dohányzásból — kigyúlt a széna, s vastag füstöt borítva a laktanya fölé égett el. A tüz a veszélybe jutott padlás-szakasznál nem terjedt tovább ; megakadályozta abban — az oltásban buzgón segédkező huszárokon kivül — a gyorsan megjelent tűzoltók szakszerű munkája s a padlást részekre választó tűzfal. A kár nagyrésze biztosításból megtérül. — Katonáink megvédése a tél hidegétől. A múlt esztendőben a földmivelésügyi minisztérium felhívására több vármegye gazdasági egyesülete és főispánja összegyűjtötte a csöves kukorica leveleit, amelyekből rokkant katonák és számos fonótelep munkássága pompás, hidegtől védő cipőt, csizmát és ponyvát készítettek. A kárpáti szörnyű harcokban számos magyar katona köszönhette életét e védőknek s a lövészárokban is elviselhetőbbé vált a tartózkodás. Ugyanilyen célból Pápán most indul meg egy akció, s a fonótelep céljaira a Felsővárosi Kath. Kör nemeslelküen átengedte helyiségét. A mozgalom vezetői kérik a lelkes közönséget, hogy nélkülözhető kukoricafosztást és szalmát adományozzon. Az adományokat a Felsővárosi Kath. Kör Csáky-utcai helyiségében a gondnoknál lehet átadni vagy bejelenteni, aminek elhozásáról gondoskodva lesz. Itt lehet jelentkezni azoknak is, akik részt akarnak venni a szalmacipők készítésében, amelyre bárkit szívesen megtaníttat a mozgalom vezetősége. — A vízvezetéki főcső veszedelme. A tapolczafői határban húzódó vízvezetéki főcső mellett — a simaházai puszta környékén — forrás fakadt s a felbugyogó viz a főcső épségét veszélyezteti. A v. tanács utasította a főmérnököt, hogy a keletkezett forrás vizét alagcsöveken vezettesse el a Tapolczába s a főcső talaját erősíttesse meg. — Elhunyt katonák. Horváth János r. kath., 27 éves, pápai illetőségű 19. cs. és kir. gyalogezredben katona orosz fogságban 1915 február 24-én Tscheljabinszban (G. Orenburg) elhalt. Stefanics Károly 1897. évbeli pápai születésű 31. honvéd gyalogezredben gyalogos 1916 junius 5-én a berestyáni erdőben roham közben epilepsziában meghalt. — Kitüntetett katona. Finta Zoltán 1890. évbeli születésű honvéd őrmester, az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartása és különösen hű szolgálatai elismeréséül bronz és koronás ezüst-érdemkereszttel lett kitüntetve. — Gondoskodás rézgálicról. A vármegyei gazdasági egyesület értesítette a városi tanácsot, hogy a jövő évre szénkéneg, rézgálic és rézkénpor-szükséglet fedezéséhez szükséglendő szerek beszerzéséről kellő időben gondoskodni fog. — A menekültek ebédje. Az erdélyi menekültek egy része a Pápára érkezés első napjaiban a városi népkonyhán kapott élelmezést. A népkonyha pénztárosa most adta be a tanácshoz kimutatását, mely szerint a menekültek 3006 adag ebédet kaptak. — A ker. munkásegyesület sorozatos előadásán, okt. 29-én ismét Maár János plébános tartott előadást. Ezúttal a Munkásvédelem és betegsegélyezés volt előadásának tárgya, melyet a közönség nagy érdeklődéssel hallgatott végig. Ezenkívül még Mező János, Soós István, Balogh Sándor egy-egy szavalattal, Erdélyi Mariska, Horváth Lujza és Marék Dezső, Kovács Ilona, Csehi Zoltán és Szkurszky Pál monológokkal, illetve dialógokkal s végül pedig Kovárczik Mariska és Emmuska ügyes kis párjelenettel szórakoztatták a közönséget. — A Vöröskereszt köréből. Ez a nemes intézmény újra felvette a fonalat, melyet a nyár elején elejtett: újra szórakoztatja a beteg harcosokat s a szenvedések barázdáit simítgatja fájó lelkükön. A hétfői, azaz 30-iki előadáson ismét találkoztunk a régi erőkkel, akik azzal az ambícióval láttak munkához, amely előbbi szerepléseiket jellemezte. Barbarics Lajos az Egy ideges ember monológjával nyitotta meg a műsort. Erdélyi Mariska A falusi liba magánjelenettel aratott tetszést. Horváth Terus, Csernussák Olga és Iluska, Szelle Herminka, Barbarics Lajos, Wágner Károly, Ünnep Jánosné kifogástalan beállítással hozták színre a Jön a kérő c. vígjátékot. Krausz Irén a tőle megszokott ügyességgel A házasság c. költeményt adta elő szabadelőadásban, majd Spángli István, Wágner K., Barbarics L. Cigány a biró előtt cimmel egy bohózatot játszottak el a katonák szórakoztatására. Az egyes pontok közötti szüneteket Szijjártó Gyuláné és Koczka Győző zeneszámai töltötték be. — Az izr. népkonyha javára újabban adakoztak: özv. Blau Adolfné, Valatin Béláné szül. Franki Janka (Budapest) 200—200 K; Koréin Ernőné 50 K; Ungár Mihály és Kohn Miksa 40 K; Marton Kálmánné 30 K; Kellner Vilmosné 25 K; ifj. Wittmann Ignácné, Klein Józsefné 20—20 K; Kellner Vilmos, Weiszmann Hugó, özv. Rosenberg Lázárné 10—10 K; Benedek Oszkárné, Koritschoner Vilmos, Vogl Sarolta 5—5 K; özv. Koth Árminné 4 K; Glück Hermin, Drach Adolf 2—2 K. A szives adományokért köszönetet mond Fischer Gyuláné. — A jövő évi kalendáriumból. Újév napja hétfőre, Vízkereszt ünnepe szombatra esik s így az év első hetében mindjárt két kettős ünnep lesz. A farsang 46 napig tart és február 20-án ér véget. Húsvét április 8. és 9., pünköd május 27. és 28. napjaira esik. A karácsonyi ünnepek keddi és szerdai napra esnek. Ezeken kivül kettős ünnep lesz még augusztus 19-én és 20-án, szeptember 8-án és 9-én és december 8-án és 9-én. Az 52 vasárnappal együtt összesen 67 ünnepnap lesz a jövő évben. — Katonai lóvásárlás. Városunk polgármestere hirdetmény utján közli, hogy a pozsonyi cs. és kir. katonai parancsnokság 1916 nov. 27-én 1 órakor Pápára egy katonai bizottság fog megérkezni, hogy itt szabadkézből lovakat vásároljon. Azon lótulajdonosok, akik lovaikat önként eladni óhajtják, a jelzett napon és bizottságnak Pápán eladhatják. Nyilvántartó lappal ellátott lovak is vásároltatnak, azonban ilyenek csakis a lóállítási járás területén belül állíthatók elő. A nyilvántartó lapok feltétlenül elhozandók. A lótulajdonosokkal megállapított vételár azonnal készpénzben fog kifizettetni. A nyilvántartó lappal ellátott és egyéb lovak tulajdonosai saját érdekükben figyelmeztetnek, hogy lovaikat ne közvetítő kereskedőknek adják el, hanem azokat közvetlenül a katonai vásárló bizottságnak ajánlják fel megvételre.