Pápai Hírlap – XIII. évfolyam – 1916.
1916-09-30 / 40. szám
— Hősi halál. Horváth József, a pápai református theológia első évfolyamára beiratkozott növendék, a 15-ik h. gy. e. zászlósa, f. évi augusztus hó 31-én az orosz harctéren hősi halált halt. Vitézségéért már korábban az ezüst vitézségi éremmel lett kitüntetve. — Az állami tanítóképző igazgatótanácsa f. hó 29-én Vértesy Gyula dr., kir. tanácsos és kir. tanfelügyelő vezetésével ülést tartott a városháza tanácstermében. Az ülés leginkább bejelentésekkel foglalkozott, amelyet az elnök és a tanítóképző igazgatója terjesztettek elő. Bejelentették az intézetbe beirátkozott növendékek számát, külön jelentés szólt az intézeti konviktusról s arról, hogy az intézethez a miniszter a méhészet tanítására Mód Lénárd nyug. tanítót alkalmazta. Végül elhatározták a miniszter megkérését arra nézve, hogy az eddiginél több tűzifát rendelhessen az intézet. — Kitüntetés. Ő cs. és apostoli királyi Felsége által erre felhatalmazott parancsnokság a bronz vitézségi érmet adományozta Asztalos János, Pajter István, Sülé József, Szabó Imre és Venicz Ignác huszároknak a pápai 7. honvéd huszárezredben. — Halálozás. Alasz Ferenc czelli-uti vendéglős e hó 28-án életének 58. évében elhunyt. Temetése tegnap, pénteken délután ment végbe. Elhunytát gyászolják: felesége és testvérei, köztük Alasz Miklós ugodi plébános. — A szappangyár telepengedélye tárgyában péntek délután órára kitűzött helyszíni tárgyalást a polgármester bizonytalan időre elhalasztotta. Értesülésünk szerint egyébként a gyártulajdonosok a czelli-úton építendő gyárra a napokban sürgős telepengedélyt kértek. Ezek szerint kilátás van reá, hogy a kellemetlen gyártól a Kossuth Lajos utca hamarosan megszabadul. V — Istenitisztelet a menekültek részére. Vasárnap délelőtt 11 órakor istenitisztelet tartatik a helybeli evangélikus templomban a német nyelvű menekültek részére. — Elhunyt iparosok. Két érdemes iparos polgártársunk elhunytáról kell megemlékeznünk. Az egyiket, Ujházy Mihály kötélgyártót életének 42. évében e hó 22-én ragadta ki nagy családja köréből a kérlelhetetlen halál; a másikat, Veszelle József szobafestőt pedig életének 43. évében e hó 26-án szólította magához az Úr. Ujházy Mihály temetése vasárnap délután, Veszelle József temetése pedig csütörtökön délután ment végbe az iparosság nagy részvéte mellett. — A cukor meg a kukorica — hogy illik ez össze ? Hát így illik össze: Egyik jómódú falusi gazdasszony sehogysem tudott nagyobb mennyiségű cukorhoz jutni. Bármennyit járt boltosa nyakára, a mostanában oly kapós édességből sohasem adott az neki többet egy negyed kilónál. — Sajnálom, nem adhatok többet — szokta magát mentegetni a kereskedő —, a saját családom is csak nagyon takarékosan bánhat a cukorral. A nagykereskedőtől én sem kapok egyszerre többet pár kilónál, s azt arányosan kell elosztanom a vevőim között. Az asszony az udvarias mentegetőzést mindannyiszor türelmesen végighallgatta, a napokban aztán ravasz ötlete támadt. Behozott vele egy fél zsák, finom száraz tavalyi kukoricát s beállítván vele a boltoshoz, nagy titokzatosan kérdé tőle: — Nem venne az úr egy kis kukoricát? — De még mennyire vennék — mondá örömmel kapva az alkalmon a kereskedő^ —, mikor hónapok óta krumplival, babbal, sárgarépával, árpával s miegymással tömetem a ludjaimat. — Hát én oda adom az úrnak ezt a kukoricát, de maga meg ad nékem egy süveg cukrot. Diktum-fáktum, a dolog vége az lett, hogy nagy egyetértéssel megegyeztek az üzleten, s a ravasz néni egy hatalmas süveg cukorral távozott a boltostól, akinek viszont aznaptól kezdve valóságos kukoricával tömik a ludjait. Mi meg — amidőn a cukrot meg a kukoricát így összeillesztettük — e kis esetből is levonhatjuk azt a tanulságot, hogy van nálunk minden, cukor is, kukorica is, bőviben, csak érteni kell az „előcsalásához". — Előadó-est. A Pápai Keresztény Munkásegyesület október hó 1-én, vasárnap este 6 órai kezdettel saját helyisége nagytermében estélyt . rendez. A 6 pontból álló műsorban Tomor Árkád tanár a sajtóról tart előadást. Belépődíjak: Tagoknak 10 fillér, nem tagoknak 20 fillér. — Patakba fult gyermek. Szeptember 22-én este 6 órakor Róka István 4 éves rókapusztai kis fiúcska, akit a hadban eltűnt édes apja helyett az apai nagyanyja gondozott, nagyanyja mellől a lakásból eltávozott. Elmaradása kissé hosszura nyúlt, nagyanyja keresésére indult, de hiába, mert nem találta. Az est is beállott, tovább keresni nem lehetett. Reggel korán ismét keresték a puszta közelében elhúzódó, de megáradt Gerencze patakban is. Ott meg is találták az ártatlan kis gyermek hűlt tetemét, akit anyja és rokonai nagy bánata közben Bakonykoppány községben temették el. x Számok beszélnek. Csodálatos, hogy mily varázsereje van bizonyos számoknak. Például születésnap . . . névnap . . . házassági évforduló ... stb. Hány ember életében szerencse... boldogság? Próbálja ki szerencséjét mindenki bizonyos szerencseszámokkal. Csak meg kell írni a fontos dátumot Kiss Károly és Társa bankházának Budapest, Kossuth Lajos utca 13., honnan azonnal küldik a megfelelő sorsjegyet és pedig egy nyolcad 150 K, negyed 3 — K, egy fél 6*— K, egy egész 12-— K. — A vármegye pénze. A vármegye törvényhatóság bizottsága f. hó 11-iki közgyűlésében kimondta, hogy a vármegye tulajdonát képező s kezelése alatt álló alapok és alapítványok 60°/ 0-át a Veszprémi Takarékpénztárban, 30%-át a Veszprémmegyei Takarékpénztárban s 10%-át a Veszprémi Közgazdasági Bank és Takarékpénztárban helyezi el. A két első intézet 35, utóbbi 4 °/ 0-ék kamatot fizet. — A vármegyei gyámpénztárnak jelenleg 3,060.388 kor. pénzkészletéből pedig 4%-os kamatozás mellett elhelyez a Veszprémi Közgazdasági Bankban 130 ezer, 3-75% mellett pedig 1,137.664 K-t a Veszprémi Takarékpénztárban, 560.851 K-t a Veszprémmegyei Takarékpénztárban, 320.000 K-t a Pápai Takarékpénztárban, 200.000 K-t az enyingi, 141.000 K-t a zirczvidéki, 140.000 K-t a várpalotai, 100.000 K-t a devecseri, 65.000 K-t a balatonmelléki (siófoki), 30.000 K-t a zirczi járási, 20.000 K-t a várpalotavidéki, 20.000 K-t a szentgáli, 10-000 K-t a lepsényi, s 185.871 K-t a Pápa városi és vidéki takarékpénztárban. Az 1917. évben befolyó s a forgalomra nem szükséges gyámpénztári pénzkészletet a törvényhatósági bizottság 3'75% mellett 70% erejéig a veszprémi, 30% erejéig pedig a veszprémmegyei takarékpénztárban helyezi el. — 19.000 darab tojás. A külföld élelmesei előtt hazánk úgy áll, mint a könnyű meggazdagodás eldorádója. Itt ugyanis mindenki mindjárt kereskedő (parazita ?) lesz és akár galíciai, akár más vidékéről való Ausztriának, nem akar innen elmenni. Ilyen parazitája lett Pápa vidékének ifj. Zemánszky Ferenc volt wieni magánhivatalnok. Látása meggyengült, magánhivatalnoknak alkalmatlan lett és — vájjon mit tesz — nem maradt otthon magyargyűlölő osztráknak, hanem eljött Ugodba tojásnagykereskedőnek. Hiába hoztak törvényt az árdrágítók ellen, ő csak szedte a tojást és ládák számra küldte Bécsbe és a győri Koestlinnek. Mondták neki, hogy ezt nem szabad, ő csak űzte a tojáskereskedést, jóllehet a pápai főbiró nem adott neki iparigazolványt. Már mintegy 133 ládával elküldött, amikor az ugodiak megsokallották, hogy náluk a tojás egyik napról a másikra drágább lesz és feljelentették. És a kis ártatlan — bíró elé került. Találtak nála 14 ládában több mint 19.000 darabb tojást, amit elárverezett az ügyészség és kisült, hogy úgy 200.000 darabot már elszállított. Az ördög tudta, hogy miért kell éhezni a magyarnak 1 És lám Zemánszky tudta. Azért, hogy ő urasan megéljen a mi zsírunkon. Három ezer koronára lett büntetve és a 19.000 tojás árát is elkobozták. És fogadni mernénk rá, hogy hazánk mégis a paraziták eldorádója lesz ezután is. — Ármegállapítás. A kormány legutóbbi rendeleteivel az árpagyöngy árát métermázsánként 105 K-ban, a köleskásáét 76 80 K-ban, a hántolt borsóét pedig 106 koronában állapította meg, zsák nélkül, készpénzfizetés esetére. A kicsinyben történő árusításnál ezen árak legfeljebb 10%-al emelhetők. — Munkások a hadifogoly táborokból. A cs. és kir. hadügyminiszter a hadifogoly táborokból gépész, szerelő, kovács, lakatos, molnár munkásokat ad ki. A kiadás iránti kérelmek a törvényhatósági munkabizottság elnökéhez (alispán) adandók be, előbb azonban a polgármester láttamozásával látandók el. — Adományok az erdélyi menekültek javára. Pápai takarékpénztár r. t. 200 korona, Hanauer Jenő 15 K, Hanauer Jenőné 20 K, Saáry Lajos 20 K, Karlovitz Adolf 25 K, Karlovitz Adolfné 25 K, dr. Antal Gézáné 50 K, dr. Antal Géza 50 K, Bencés székház 103 K, gróf Esterházy Jenő 3000 K, Pápa-ugodi hitb. urad. faeladási vállalata 100 K, Lipovszky Sándorné 1 K hetenként, Keresztes Gáborné 1- K hetenként, Fiszter Anna 30 f hetenként, Maller Lászlóné 50 f hetenként, Szente Jánosné 2 K, dr. Ferenczy Bernátné 4 K, Gollovitzer Józsefné 1 K, Molnár Kálmánné 50 f, Györfiné 40 f, Csillag Dezső 2 K, Hiuptmann Istvánné 1 K, Gőbel Ilonka 5 K, Kemenczky Ilona 5 K, Wohlrab Gyuláné 2 K, Ráth Gyuláné 6 K, Piri Jánosné 30 f, Szabó Károlyné 10 K, Osterman Nándor 2 K, Müller József 1 K, N. N. 30 f, Rezenka Jánosné 10 K, N. N. 10 f, N. N. 50 f, Takács Gyuláné 2 K, Barcza J. 1 K, Csajághi Sándorné 10 f,- Gáthyné 1 K, Kelemen Károlyné 20 f, özv. Szalai Benőné 1 K, N. N. 80 f, Sarudy Györgyné 2 K, özv. Kovács Mihályné 20 f, Horváth Elekné 20 K, Szekeres Gyuláné 40 f, Frisch Ferencné 1 K, Kolbe Nándorné 1 K hetenként, Sebestyén Dávid 50 f hetenként, Koritschoner József 2 K, Kutassy Mária 60 K, Unger Jánosné 5 K, Ungár Jakab 40 f, Benkő József 2 K, Fülöp Ferencné 2 K, Hirsch Mórné 2 K, dr. Kluge Endre 20 K, Bodánszki Dánielné 1 K, özv. Blau Mórné 3 K, dr. Balla Róbertné 10 K, özv. Klein Adolfné 2 K, Jílek Ferenc 10 K, Kacsmarek Károlyné 2 K, Lukács Dávidné 1 K, özv. Miklósné 2 K, dr. Miklóssy Géza 2 K, Mikovinyi Ödön 5 K, Tóth Józsefné 2 K, Somogyi Pál 3 K, K. Fodor István 2 K, N. N. 1 K, N. N. 1 K, György Deák Istvánné 40 f, Stetka Péter 2 K, dr. Sült Lajos 4 K, Gondol Dezső 1 K, Szűcs Lajosné 2 K, özv. Danasiné 4 K, Kovács Károlyné 5 K. (Folytatjuk). x A tuberkulózis és az ellene való védekezés. A világháborúval kapcsolatosan egyre többen foglalkoznak a tüdővész nagyarányú elterjedésének jelentőségével és a védekezés fontosságával. Dr. Friedrich Vilmos egyetemi magántanár, főorvos a fenti címmel érdekes tanulmányban foglalkozik a tüdővész ellen való védekezésnek problémájával és könnyen érthető módon magyarázza meg a tüdővész terjedésének okait és a védekezés leghathatósabb eszközeit. Tudott dolog, hogy a tüdővészt csak nagyarányú intézkedésekkel lehet korlátozni és azokat, akik e szörnyű betegséget megkapják, csak költséges gyógymóddal lehet megmenteni az életnek. Dr. Friedrich VÍImos tanulmányának az a legnagyobb érdeme, hogy miután rámutatott az állam nagy kötelességeire, magát a lakosságot is kitanítja arra, hogy a lehetőséghez mérten hogyan védekezhetik legjobban a fertőzéstől. Természetes, hogy elsősorban a nép jólétének emelését s a lakásviszonyok javítását követeli a tüdővész terjedésének meggátlására. Ezek mellett a városi és megyei hatóságokat is figyelmezteti arra, hogy a kezükbe adott hatalommal milyen sokat tehetnek a tüdővész elhárítására. Ezért mindenképen figyelemre méltó a két ives tanulmány s helyes dolog volna, ha az arra illetékes hatóságok arról gondoskodnának, hogy a nép körében minél nagyobb körben elterjedjen. Kapható a Népszava könyvkereskedésében (VII., Erzsébetkörut 35.), valamint minden könyvkereskedésben. Ára 24 fillér. — Vaskrajcár. A kormány segíteni akar az aprópénzhiányon. A pénzügyminisztérium értesítése szerint okt. hó közepén kibocsájtják a vaskrajcárokat. A rézkrajcárok ugyanis eltűntek, mert üzérek összevásárolták, hogy rézgálickészítésre felhasználják. — Köszönetnyilvánítások. Strausz Arnoldné úrnőnek hálásan köszönöm egyesületünk rokant-alapja javára küldött 10 korona nemesszivü adományát. Dr. Fürst Sándorné, a „Leányegylet" elnöke. Nagyságos Seidler Karolina úrnő (Dióspuszta). A galíciai menekültek részére küldött 50 koronát átvettem s rendeltetési helyére juttattam. Özv. Krausz Vilmosné. Lindner Rudolf főhadnagy úr Ihásziról 26 korona perselygyüjtést volt szives átadni egyesületünk részére. — Györffy Gizella Csögléről 1 doboz tépést küldött, mit iskolás leánykák készítettek, amiért hálás köszönetet mond a vöröskereszt-egylet nevében Galamb Józsefné elnök.