Pápai Hírlap – XIII. évfolyam – 1916.

1916-09-02 / 36. szám

Mire int a román háború? Számolnunk kellett a román háborúval, mert a jelek régóta ezt mutatták s az orosz offenzíva óta megindult tárgyalások csak bizo­nyosabbá tették előttünk ez elkerülhetetlen újabb vészt, mégis hihetetlennek tartottuk, hogy a világháború második esztendeje után még van olyan semleges állam, mely ne tudjon ellent­állni bármily nagy nyomásnak is, akkor, amidőn látja szabad szemmel is, hogy mily értékmeg­takarítást jelent emberben, vagyonban a há­borútól távolállni. Románia, dacára azoknak a szolgálatok­nak, melyért csak hálával tartozott nekünk és azoknak a különféle megállapodásoknak, melyek őt a középeurópai hatalmakhoz kapcsolják, megüzente a háborút. A kezdetén vagyunk e háborúnak, mely majdnem egész hosszában a mi határaink ellen készül, s így korai volna tárgyilagos véleményt mondani ennek kimene­teléről, azonban azok a megnyugtatások, me­lyeket illetékes helyeken tettek, feltétlen garan­ciát nyújtanak arra, hogy felkészültünk erre a támadásra is. E helyen inkább a gazdasági következ­ményével akarunk foglalkozni e háborúnak. Ismert dolog, hogy Románia főkép agrár állam, mely békeidőben exportforgalmát főleg gaboná­ban érte el. Ez exportból részben direkte, rész­ben tranzitó sok gabona jött hozzánk is. Fo­kozódott forgalom alakult ki a háború alatt Romániával akkor, amidőn mi is, Németország is, biztosítani akartuk gabonaszükségletünket és amikor összes termésünk növelésére Romá­niából ezer waggonszám hoztunk be gabonát. E behozatalunkat csökkenteni kívánták az ántánt államok, amidőn Anglia a központi hatalmak­hoz való export kisebbítésére nagyobb rendelést tett Romániában, mely részben effektuálva is lett, azonban ennek dacára is jelentékenynek nevezhető az a mennyiség, mely Romániából érkezett és tagadhatatlan, hogy mi is értékes iparcikkeket szállítottunk ennek ellenében. Ez a gabonamennyiség mindenesetre majd hiányozni fog az idén, arányban az elmúlt évvel, amikor a központi hatalmaknak rendel­kezésére állt ez a mennyiség is. Igaz, hogy részben pótolni fogja ezt a hiányt a megszállott területeken learatott gabona, Németországnak az elmúlt évi termésénél sokkal jobb ered­ménye, mégis már ma jó lesz elejét venni bi­zonyos elégedetlenségnek és helyes lesz most a gabona-elosztásnál körültekintőbbnek, taka­rékosabbnak lenni. Szokjunk hozzá inkább ma a kevesebbhez, minthogy később hiányok le­gyenek. Meg kell értenie a közönségnek, hogy az ántántnak két fegyvere van ellenünk: az egyik, ahol nem tud boldogulni, az a harctér; a másik, ahol csak szerényeknek kell lennünk és már is legyőztük őket. Krausz Dóri. HETI ÚJDONSÁGOK. Segítsünk a menekülőkön! Városunk lakosságát mindig olyan­nak ismertük, hogy ahol a nemesszivliség megnyilatkozására volt szükség, ott min­dig az első helyen állt. E valóban szép jellemvonásának egész sor gyönyörű pél­dáját mutatta meg a most duló háború egész ideje alatt. Az átvonuló katonák, a sebesült hősök, akik városunkat érin­tették, vagy a mi kórházainkba jöttek, mind a legmelegebb hálával emlékeznek meg lakosságunk páratlanul hazafias jó­szívűségéről. Erre az ismert hazafias jószívűségre appellálunk most, amikor kérve felhívjuk közönségünk figyelmét az Erdélyből me­nekültek segítésére. Szerencsétlen honfi­társaink mindenüket otthagyva futnak el hazulról a kegyetlen ellenség elől s egész menekülő utjok a szenvedések, a nélkü­lözések sorozata. Napokon át nem jutnak ételhez, italhoz. Étlen-szomjan hagyják el egyik vasúti állomást a másik után, így a pápait is. Arra kérjük tehát a honszerelem nevében is lakosságunkat, hogy régi szép szokásához hiven nyújtson segedelmet e földönfutóknak, valahányszor a mi vasúti állomásunkat érinti szomorú utjok. Vigye­nek ki enni-, innivalót s más szükség­leti cikket is nekik. Igaz, hogy nekünk magunknak is nehéz a megélhetés, ámde még mindig hasonlíthatatlanul többünk van nekünk, mint nekik, s szerencsétlen honfi­társainkkal az utolsó morzsát is megosz­tani szent hazafiúi kötelességünk. Értesülésünk szerint az állomás fő­nök mindig gondoskodni fog arról, hogy a lakosság értesüljön a menekülők vona­tának érkezéséről. Mi bizunk lakosságunk őserényében. — Gróf Esterházy Jenő Pápán. Mint értesülünk, gróf Esterházy Jenő, a pápa-ugodi hitbizomány ura, a nemes­szivüségéről ismert főúr, a m. hó 31-én, állandó tartózkodásra, székhelyére, Pápára érkezett. Midőn a kitűnő főurat, városunk első polgárát, őszinte büszke örömmel köszöntjük e város, az Esterházyak ősi városának falai között, szívből kívánjuk neki, hogy romlatlan erővel és egészség­gel megáldva, igen-igen sok éven éljen annak a városnak polgárai között, amelyik a grófi nagy elődök jótékonysága miatt évszázadokon át megtanulta szeretni és tisztelni a köztük tartózkodó nemes főúri családot. — Személyi hírek. Németh István ref. püspök, Jákói Géza orsz. képviselő és Fülöp József körmendi lelkész a ref. egyházkerületi és főiskolai pénztár megvizsgálása céljából a héten több napon át Pápán tartózkodtak. — Szabadságon. Dr. Molnár Imre ügy­véd, népf. főhadnagy néhány heti szabadságra az olasz frontról családja körébe érkezett. — Vármegyei közgyűlés. Veszprém vármegye törvényhatósági bizottsága folyó évi szeptember hó 11-én s a következő napokon közgyűlést tart. — Az 51 pontból álló tárgy­sorozatból a következő fontosabb pontokat emeljük ki: Alispáni jelentés. — Szárnonkérő­szék jelentése. — A vármegye 1917. évi köz­igazgatási-, árva- és gyámhatósági költségvetése. — 73000 kor. katona-beszállásolási pótadónak 1917. évre megszavazása. — Háromnegyed százalék előfogati pótadónak az 1917. évre megszavazása. — A vármegye alispánjának előterjesztése a vármegyei tiszti nyugdíj-alap javára 2 százalék pótadónak 1917. évre leendő megszavazása iránt. — A veszprémvármegyei községi és körjegyzők egyesületének kérvénye a községi-, kör- és segédjegyzőknek családi pótlékban való részesítése, továbbá a magán­munkálati díjak, terhes átalányok, lak- és iroda­bérek, fuvardíjak és napidíjaknak a háború tar­tamára való méltányos felemelése tárgyában. — Temesvármegye törvényhatósági bizottságának átirata a hadiárvák javára biztosítási alap léte­sítése tárgyában. — Kup, Nagyganna, Döb­rönte, Nóráp és Lepsény községek szervezési szabályrendeleteinek módosítása. — A vármegye 1917. évi közúti költségelőirányzata. — Pápa város képviselőtestületének hadikölcsön jegy­zése tárgyában hozott határozata. — A vár­megyei ebtartási szabályrendelet módosítása. — Az 1897. évi XXXIII. t.-c. 18. §-a alapján az esküdtek évi lajstromának összeállítására és a felszólamlások elbírálására alakítandó bizott­ságba a törvényhatóság részéről tagok kikül­dése. — Alispáni jelentés a pápai járásban ideiglenes ügyészi megbizott kinevezése tár­gyában. — Pápa város képviselőtestületének az elhagyott gyermekek tartásdíjának felemelése tárgyában hozott határozata. — Zsófia Orsz. Gyermekszanatórium Egyesület megkeresése a Balatonszabadin hadiárvák részére építendő sza­natórium javára ágyalapítvány létesítése tár­gyában. — Dr. Weltner Sándor újabb kitün­tetése. Ferenc Szalvátor főherceg, mint az Osztrák-Magyar Monarchia Vöröskereszt Egy­letének védnökhelyettese, 1916. évi aug. 5-én kelt elhatározásával a katonai egészségügy körül szerzett kiváló érdemei elismeréséül dr. Weltner Sándor ezredorvosnak a Vöröskereszt hadiékít­rnényes II. osztályú díszjelvényt díjmentesen adományozta. — E szép kitüntetés immár a harmadik, amelyet lapunk kiváló munkatársa a háború óta kapott. — Dr. Weltner Sándor egyébként a napokban a wolhyniai harctérről két heti szabadságra városunkba érkezett. — Ellenőrzési szemlék. A 39—50 éve­sek pótszemléje kedden és szerdán volt váro­sunkban. A szemlebizottság tagjai voltak: Pol­gári részéről elnök: Baranyay Zsigmond, katonai részről: kövesdi Boér Gusztáv honvéd ezredes ; tagok: dr. Wilcsek Vilmos segédorvos, Marton tart. hadnagy, a város részéről: dr. Csehszom­bathy László városi főorvos és Kemény Béla városi tanácsos. — Csütörtöktől kezdve a pápai járásbelieket sorozzák. — Kinevezés. Koréin Miksa helybeli nagy­kereskedőt, aki több mint egy éve az Albán fronton van, Őfelsége hadnaggyá nevezte ki. — Előléptetés. Jílek József kadettjelöltet, Jílek Ferenc helybeli ref. elemi iskolai igazgató­tanító vitéz fiát, az orosz harctéren sikeresen végrehajtott merész vállalkozásáért soron kivül kadétté léptették elő. — Mennek a harangok ... A szoron­gatott haza védelme csatasorba állította a ha­rangokat is, melyek ágyúnak átöntve a harc­tereken fogják osztani a halált megvadult el­lenségeinkre. A kijelölt harangok leszedését a héten országszerte folyamatba vették. Pápán a nagytemplom harangjai közül egyet csütörtökön, egyet pénteken délután vettek le. A harangokat egyszerűen úgy hajították le a toronyból. Az egyik harang, melyet 1833-ban öntöttek, körül­belül 11 métermázsa, a másik pedig, amely 1790-ben került ki a harangöntő műhelyéből, 12 métermázsa súlyú. A harangok leszedésének munkáját a katonaság megbízottja, Grimm fő­hadnagy vezette. A leszedésnek igen sok nézője volt, kik közül nem egynek — reágondolva a nehéz napokra — könnyek gyűltek a szemébe, mikor a harangokat megválni látták régi he­lyükről, ahol érc nyelveikkel Isten dicsőségét zengették. Bucsuzásul a leszedés előtt meg­húzták a nagytemplom mind a négy harangját. — Most a bencések és az evangélikus templom harangjaira kerül a sor. — A borsosgyőriek levett harangjukat felvirágozott szekéren csütör­tökön délelőtt szállították be s a nagytemplom előtti téren tették le, ahonnan a pápai haran­gokkal együtt fog rendeltetési helyére továbbít­tatni. — Vájjon mikor kerülhetnek újból a harangöntő műhelyébe ? . . . — Szép kitüntetés. Buchsbaum Lajos tábori péket, Buchsbaum József helybeli pék­mester derék fiát, aki a háború kitörése óta teljesít katonai szolgálatot, a vas érdemkereszt­tel tüntették ki a vitézségi érem szalagján. — Táppénzes beteg 20%-os pótléka. A nehéz megélhetési viszonyok arra indították az Országos Munkásbetegsegélyző és Baleset­biztosító Pénztárt, hogy azoknak a munkakép­telen betegeknek, kiknek keresetét a táppénz pótolja, a háború tartamára 20%-os táppénz­pótlékot szavazzon meg. Ez a pótlék az 1915. évi szükséglet arányában mintegy másfél millió korona többletkiadást okoz évenként. Ennek a többletnek a fedezésére azt határozta az Orszá­gos Pénztár, hogy azok a helyi pénztárak, melyeknél az anyagi egyensúly megvan, a ren­des folyó jövedelmükből fedezzék a táppénz­többletet, amely pénztáraknak azonban deficitjük lesz, azok részére a betegsegélyezési tartalék­alapból fogják a szükséges összegeket rendel­kezésre bocsátani. Ha a szeptember hó közepén tartandó igazgatósági ülés ezt a javaslatot el­fogadja, amit nem kétlünk, a táppénzpótlékra vonatkozó intézkedést országosan október 1-én fogja az Országos Pénztár életbeléptetni.

Next

/
Thumbnails
Contents