Pápai Hírlap – XIII. évfolyam – 1916.

1916-09-02 / 36. szám

Mire int a román háború? Számolnunk kellett a román háborúval, mert a jelek régóta ezt mutatták s az orosz offenzíva óta megindult tárgyalások csak bizonyosabbá tették előttünk ez elkerülhetetlen újabb vészt, mégis hihetetlennek tartottuk, hogy a világháború második esztendeje után még van olyan semleges állam, mely ne tudjon ellentállni bármily nagy nyomásnak is, akkor, amidőn látja szabad szemmel is, hogy mily értékmegtakarítást jelent emberben, vagyonban a háborútól távolállni. Románia, dacára azoknak a szolgálatoknak, melyért csak hálával tartozott nekünk és azoknak a különféle megállapodásoknak, melyek őt a középeurópai hatalmakhoz kapcsolják, megüzente a háborút. A kezdetén vagyunk e háborúnak, mely majdnem egész hosszában a mi határaink ellen készül, s így korai volna tárgyilagos véleményt mondani ennek kimeneteléről, azonban azok a megnyugtatások, melyeket illetékes helyeken tettek, feltétlen garanciát nyújtanak arra, hogy felkészültünk erre a támadásra is. E helyen inkább a gazdasági következményével akarunk foglalkozni e háborúnak. Ismert dolog, hogy Románia főkép agrár állam, mely békeidőben exportforgalmát főleg gabonában érte el. Ez exportból részben direkte, részben tranzitó sok gabona jött hozzánk is. Fokozódott forgalom alakult ki a háború alatt Romániával akkor, amidőn mi is, Németország is, biztosítani akartuk gabonaszükségletünket és amikor összes termésünk növelésére Romániából ezer waggonszám hoztunk be gabonát. E behozatalunkat csökkenteni kívánták az ántánt államok, amidőn Anglia a központi hatalmakhoz való export kisebbítésére nagyobb rendelést tett Romániában, mely részben effektuálva is lett, azonban ennek dacára is jelentékenynek nevezhető az a mennyiség, mely Romániából érkezett és tagadhatatlan, hogy mi is értékes iparcikkeket szállítottunk ennek ellenében. Ez a gabonamennyiség mindenesetre majd hiányozni fog az idén, arányban az elmúlt évvel, amikor a központi hatalmaknak rendelkezésére állt ez a mennyiség is. Igaz, hogy részben pótolni fogja ezt a hiányt a megszállott területeken learatott gabona, Németországnak az elmúlt évi termésénél sokkal jobb eredménye, mégis már ma jó lesz elejét venni bizonyos elégedetlenségnek és helyes lesz most a gabona-elosztásnál körültekintőbbnek, takarékosabbnak lenni. Szokjunk hozzá inkább ma a kevesebbhez, minthogy később hiányok legyenek. Meg kell értenie a közönségnek, hogy az ántántnak két fegyvere van ellenünk: az egyik, ahol nem tud boldogulni, az a harctér; a másik, ahol csak szerényeknek kell lennünk és már is legyőztük őket. Krausz Dóri. HETI ÚJDONSÁGOK. Segítsünk a menekülőkön! Városunk lakosságát mindig olyannak ismertük, hogy ahol a nemesszivliség megnyilatkozására volt szükség, ott mindig az első helyen állt. E valóban szép jellemvonásának egész sor gyönyörű példáját mutatta meg a most duló háború egész ideje alatt. Az átvonuló katonák, a sebesült hősök, akik városunkat érintették, vagy a mi kórházainkba jöttek, mind a legmelegebb hálával emlékeznek meg lakosságunk páratlanul hazafias jószívűségéről. Erre az ismert hazafias jószívűségre appellálunk most, amikor kérve felhívjuk közönségünk figyelmét az Erdélyből menekültek segítésére. Szerencsétlen honfitársaink mindenüket otthagyva futnak el hazulról a kegyetlen ellenség elől s egész menekülő utjok a szenvedések, a nélkülözések sorozata. Napokon át nem jutnak ételhez, italhoz. Étlen-szomjan hagyják el egyik vasúti állomást a másik után, így a pápait is. Arra kérjük tehát a honszerelem nevében is lakosságunkat, hogy régi szép szokásához hiven nyújtson segedelmet e földönfutóknak, valahányszor a mi vasúti állomásunkat érinti szomorú utjok. Vigyenek ki enni-, innivalót s más szükségleti cikket is nekik. Igaz, hogy nekünk magunknak is nehéz a megélhetés, ámde még mindig hasonlíthatatlanul többünk van nekünk, mint nekik, s szerencsétlen honfitársainkkal az utolsó morzsát is megosztani szent hazafiúi kötelességünk. Értesülésünk szerint az állomás főnök mindig gondoskodni fog arról, hogy a lakosság értesüljön a menekülők vonatának érkezéséről. Mi bizunk lakosságunk őserényében. — Gróf Esterházy Jenő Pápán. Mint értesülünk, gróf Esterházy Jenő, a pápa-ugodi hitbizomány ura, a nemesszivüségéről ismert főúr, a m. hó 31-én, állandó tartózkodásra, székhelyére, Pápára érkezett. Midőn a kitűnő főurat, városunk első polgárát, őszinte büszke örömmel köszöntjük e város, az Esterházyak ősi városának falai között, szívből kívánjuk neki, hogy romlatlan erővel és egészséggel megáldva, igen-igen sok éven éljen annak a városnak polgárai között, amelyik a grófi nagy elődök jótékonysága miatt évszázadokon át megtanulta szeretni és tisztelni a köztük tartózkodó nemes főúri családot. — Személyi hírek. Németh István ref. püspök, Jákói Géza orsz. képviselő és Fülöp József körmendi lelkész a ref. egyházkerületi és főiskolai pénztár megvizsgálása céljából a héten több napon át Pápán tartózkodtak. — Szabadságon. Dr. Molnár Imre ügyvéd, népf. főhadnagy néhány heti szabadságra az olasz frontról családja körébe érkezett. — Vármegyei közgyűlés. Veszprém vármegye törvényhatósági bizottsága folyó évi szeptember hó 11-én s a következő napokon közgyűlést tart. — Az 51 pontból álló tárgysorozatból a következő fontosabb pontokat emeljük ki: Alispáni jelentés. — Szárnonkérőszék jelentése. — A vármegye 1917. évi közigazgatási-, árva- és gyámhatósági költségvetése. — 73000 kor. katona-beszállásolási pótadónak 1917. évre megszavazása. — Háromnegyed százalék előfogati pótadónak az 1917. évre megszavazása. — A vármegye alispánjának előterjesztése a vármegyei tiszti nyugdíj-alap javára 2 százalék pótadónak 1917. évre leendő megszavazása iránt. — A veszprémvármegyei községi és körjegyzők egyesületének kérvénye a községi-, kör- és segédjegyzőknek családi pótlékban való részesítése, továbbá a magánmunkálati díjak, terhes átalányok, lak- és irodabérek, fuvardíjak és napidíjaknak a háború tartamára való méltányos felemelése tárgyában. — Temesvármegye törvényhatósági bizottságának átirata a hadiárvák javára biztosítási alap létesítése tárgyában. — Kup, Nagyganna, Döbrönte, Nóráp és Lepsény községek szervezési szabályrendeleteinek módosítása. — A vármegye 1917. évi közúti költségelőirányzata. — Pápa város képviselőtestületének hadikölcsön jegyzése tárgyában hozott határozata. — A vármegyei ebtartási szabályrendelet módosítása. — Az 1897. évi XXXIII. t.-c. 18. §-a alapján az esküdtek évi lajstromának összeállítására és a felszólamlások elbírálására alakítandó bizottságba a törvényhatóság részéről tagok kiküldése. — Alispáni jelentés a pápai járásban ideiglenes ügyészi megbizott kinevezése tárgyában. — Pápa város képviselőtestületének az elhagyott gyermekek tartásdíjának felemelése tárgyában hozott határozata. — Zsófia Orsz. Gyermekszanatórium Egyesület megkeresése a Balatonszabadin hadiárvák részére építendő szanatórium javára ágyalapítvány létesítése tárgyában. — Dr. Weltner Sándor újabb kitüntetése. Ferenc Szalvátor főherceg, mint az Osztrák-Magyar Monarchia Vöröskereszt Egyletének védnökhelyettese, 1916. évi aug. 5-én kelt elhatározásával a katonai egészségügy körül szerzett kiváló érdemei elismeréséül dr. Weltner Sándor ezredorvosnak a Vöröskereszt hadiékítrnényes II. osztályú díszjelvényt díjmentesen adományozta. — E szép kitüntetés immár a harmadik, amelyet lapunk kiváló munkatársa a háború óta kapott. — Dr. Weltner Sándor egyébként a napokban a wolhyniai harctérről két heti szabadságra városunkba érkezett. — Ellenőrzési szemlék. A 39—50 évesek pótszemléje kedden és szerdán volt városunkban. A szemlebizottság tagjai voltak: Polgári részéről elnök: Baranyay Zsigmond, katonai részről: kövesdi Boér Gusztáv honvéd ezredes ; tagok: dr. Wilcsek Vilmos segédorvos, Marton tart. hadnagy, a város részéről: dr. Csehszombathy László városi főorvos és Kemény Béla városi tanácsos. — Csütörtöktől kezdve a pápai járásbelieket sorozzák. — Kinevezés. Koréin Miksa helybeli nagykereskedőt, aki több mint egy éve az Albán fronton van, Őfelsége hadnaggyá nevezte ki. — Előléptetés. Jílek József kadettjelöltet, Jílek Ferenc helybeli ref. elemi iskolai igazgatótanító vitéz fiát, az orosz harctéren sikeresen végrehajtott merész vállalkozásáért soron kivül kadétté léptették elő. — Mennek a harangok ... A szorongatott haza védelme csatasorba állította a harangokat is, melyek ágyúnak átöntve a harctereken fogják osztani a halált megvadult ellenségeinkre. A kijelölt harangok leszedését a héten országszerte folyamatba vették. Pápán a nagytemplom harangjai közül egyet csütörtökön, egyet pénteken délután vettek le. A harangokat egyszerűen úgy hajították le a toronyból. Az egyik harang, melyet 1833-ban öntöttek, körülbelül 11 métermázsa, a másik pedig, amely 1790-ben került ki a harangöntő műhelyéből, 12 métermázsa súlyú. A harangok leszedésének munkáját a katonaság megbízottja, Grimm főhadnagy vezette. A leszedésnek igen sok nézője volt, kik közül nem egynek — reágondolva a nehéz napokra — könnyek gyűltek a szemébe, mikor a harangokat megválni látták régi helyükről, ahol érc nyelveikkel Isten dicsőségét zengették. Bucsuzásul a leszedés előtt meghúzták a nagytemplom mind a négy harangját. — Most a bencések és az evangélikus templom harangjaira kerül a sor. — A borsosgyőriek levett harangjukat felvirágozott szekéren csütörtökön délelőtt szállították be s a nagytemplom előtti téren tették le, ahonnan a pápai harangokkal együtt fog rendeltetési helyére továbbíttatni. — Vájjon mikor kerülhetnek újból a harangöntő műhelyébe ? . . . — Szép kitüntetés. Buchsbaum Lajos tábori péket, Buchsbaum József helybeli pékmester derék fiát, aki a háború kitörése óta teljesít katonai szolgálatot, a vas érdemkereszttel tüntették ki a vitézségi érem szalagján. — Táppénzes beteg 20%-os pótléka. A nehéz megélhetési viszonyok arra indították az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztárt, hogy azoknak a munkaképtelen betegeknek, kiknek keresetét a táppénz pótolja, a háború tartamára 20%-os táppénzpótlékot szavazzon meg. Ez a pótlék az 1915. évi szükséglet arányában mintegy másfél millió korona többletkiadást okoz évenként. Ennek a többletnek a fedezésére azt határozta az Országos Pénztár, hogy azok a helyi pénztárak, melyeknél az anyagi egyensúly megvan, a rendes folyó jövedelmükből fedezzék a táppénztöbbletet, amely pénztáraknak azonban deficitjük lesz, azok részére a betegsegélyezési tartalékalapból fogják a szükséges összegeket rendelkezésre bocsátani. Ha a szeptember hó közepén tartandó igazgatósági ülés ezt a javaslatot elfogadja, amit nem kétlünk, a táppénzpótlékra vonatkozó intézkedést országosan október 1-én fogja az Országos Pénztár életbeléptetni.