Pápai Hírlap – XIII. évfolyam – 1916.

1916-08-26 / 35. szám

KIS KARI. „Hullnak, hullnak, egyre hullnak Szine-java a magyarnak." Ha valamikor el lehetett mondani a fönti sorokat, ma százszorosan állíthatjuk azt. Alig múlik nap, hogy egy-egy jó ismerősünk hősi haláláról ne értesülnénk. Ha vihar dúl a természetben s megrázza a virágzó fákat, tömegesen hullanak le a virá­gok, pedig azok gyümölcsöt érleltek volna. Véres vihar dúl most a fél világon s hullik nemzetünk fájáról is a virág, hullanak hős fiaink, kiknek emléke egyenként is megörökítésre volna méltó. Egy ilyen reményteljes virág volt nemzetünk fáján Kis Kari. Az ő virága a leg­nemesebb gyümölcsöt érlelhette volna, ha a villám idő előtt le nem sújtotta volna. Rövid élete a legszebb, a legpéldásabb élet volt. Ha , példát kellett felhozni az iskolában a köteles­6' ségtudásról, ott volt Kis Kari; ha alapos tudás­ról, készültségről kellett szólni, ott volt Kis Kari, ha szerény, jó magaviselet kellett példának, ismét ott volt Kis Kari. így ismerték tanárai, így tanulótársai, kiknek osztatlan szeretetét birta. így ismertük főként mi, barátai, kik lelkünk egész szeretetével átkarolva tartjuk, nem ereszt­jük őt tőlünk, emléke összekötve tart bennünket. A pápai közönségnek is kedvence volt. Megkedvelte művészi zongorajátékáért s kedves, szelid modoráért, mellyel minden dicséretet, minden köszönetet elhárított magától. E sok szép tulajdonságon kivül meg volt benne a leg­szebb is: a hazaszeretet s a hősiesség. Önként ajánlotta fel magát a veszélyes szolgálatra, oda­adta életét a másokéért s az ő élete árán ezrek menekültek meg a biztos haláltól. Te sem haltál meg Karim, megdicsőültél! Legyen-áldott em­léked 1 Hittel mondjuk, hogy nem haltál meg, hisz: „A lélek él, találkozunk". E pár sor legyen emlékednek szentelve a téged soha el nem feledő barátodtól, Lacitól. HETI ÚJDONSÁGOK. — Személyi hirek. Németh István dunán­túli ref. püspök folyó hó 23-án, Kulin Sándor kúriai biró, a pápai ref. egyházmegye gond­noka folyó hó 24 és 25-én hivatalos ügyekben Pápán tartózkodtak. — Mészáros Károly pol­gármester szerdán Budapestre utazott a hizlaldák részére biztosítandó gabonamennyiség beszer­zése tárgyában. — Gyurátz püspök nyugalomban. La­punk más helyén szólunk arról a, dunántúli evangélikus egyházkerület életében fontos ese­ményről, hogy Gyurátz Ferenc püspök, a nagy­tudományu, szelidlelkü főpap lemondott püspöki állásáról s nyugalomba vonult. Ez a lemondás egyelőre a pápai lelkészi állást nem érinti, amennyiben tudomásunk szerint — a hívek osz­tatlan örömére — a nyugalomba vonult püspök a lelkészi állást tovább betölteni fogja. Valószí­nűleg a pápai egyház lelkészi állásának kérdése az új püspök megválasztásakor válik aktuá­lissá. Természetesen, ez az evangélikus egyház belügye, amelybe mi távolról sem akarunk be­avatkozni, de városunk érdekében állónak tar­tanók, ha a kérdés olyan megoldást nyerhetne, hogy a püspöki székhely tovább is Pápán maradjon. Óhajtandó volna, hogy az evangélikus egyházon kivül városunk vezetősége is érdek­lődjék a dolog iránt, s — ha szükség volna reá — még áldozatoktól sem riadva vissza köves­sen el a maga hatáskörében mindent, hogy a püspöki székhely Pápán maradjon, mert az anyagi előnyöktől eltekintve csak disze és büsz­kesége városunknak, ha a majd egy negyed­millió lélek egyházi ügyei Pápáról kormányoz­tatnak. — Amikor e kérdésre Gyurátz püspök lemondása alkalmából reá irányítottuk a figyel­met, kívánjuk, hogy a nyugalomba vonult püspök, akit városunkban felekezeti különbség nélkül, mint az igazi pap mintaképét, mélységes tisztelet és szeretet vesz körül, sokáig élvez­hesse ' az embertársai boldogítására irányuló nemes, fáradhatatlan munkássága után a jól megérdemelt zavartalan, csendes nyugalmat. — Vitézségi érem Esterházy Pál özvegyének. A hadsereg főparancsnoksága a bronz vitézségi éremmel tüntette ki a hősi halált halt gróf Esterházy Pál özvegyét, Andrássy Ilona grófnőt, aki férje eleste óta állandóan teljesíti' ápolónői nemes hivatását a harctéren, még pedig nemcsak törhetetlen buzgalommal, hanem nagy bátorsággal is. Ő ez első nő, aki ezt a kitüntetést kapta, amely kombattáns katonák jutalma személyes vitézségért. — Elismerő oklevél. A földmivelésügyi miniszter Tar Gyula földmivesiskolai igazgató­nak, mint Veszprémvármegye gazdasági tudó­sítójának, számos éven át kifejtett buzgó mű­ködéséért „Elismerő oklevelet" adományozott. — 40 éves jubileum. Kalmár Károly, az Esterházy-uradalom főszámvevője, e hó 20-án ünnepelte szolgálatba lépésének 40. évforduló­ját. Ez alkalomból úgy a grófi család, mint az uradalmi tisztikar és a közönség köréből is sok szives jókivánatban részesült. — Kinevezés. Illés Lajost, a helybeli m. kir. földmivesiskolának egész vidéken is­mert, köztiszteletben és szeretetben álló fiatal segédtanárát a földmivelésügyi miniszter a IX. fizetési osztályba való előléptetés mellett gazda­sági tanárrá nevezte ki. A kinevezéssel Illés Lajos gazdasági tanár nagy képzettsége, szak­tanügyi, valamint gazdasági téren való ernye­detlen és eredményes munkássága részesült méltó és jól megérdemelt elismerésben. — Előléptetés. A Rendeleti Közlöny e héten m egjelent számában olvassuk, hogy Hajdú (Hoffner) Jenőt, a 11. honvéd gyalogezred had­nagyát Őfelsége a király főhadnaggyá nevezte ki. — Halálozás. Mély részvéttel értesültünk, hogy Schneider (Szelényi) József, a helybeli dohánygyár aligazgatója e hó 23-án hosszas betegeskedés után Budapesten, hol bajára gyó­gyulást keresett, elhunyt. Halála lapunknak is gyásza, amennyiben a boldogult évek óta ked­velt munkatársunk volt és több szép költe­ménye a Pápai Hírlapban látott napvilágot. Költői nevét maradandóvá teszik verses kötetei is, amelyekből egy kötet pár évvel ezelőtt Pápán jelent meg és széleskörű olvasóközönségre tett szert. Utóbbi időben sokat betegeskedett, mind­ritkábban nyúlt a lanthoz, mig végre a hét elején örökre elnémult az ajaka őszinte bána­tára azoknak, akik tisztelték, becsülték benne a jó embert, az ihletett költőt. — Haláláról a dohánygyár tisztviselői külön gyászjelentést ad­tak ki. — Teleszky pénzügyminiszter képvise­lőnk határozati javaslatáról. A keddi gyűlésen fejeződött be a most szőnyegen levő adójavas­latok tárgyalása, s ez alkalommal Teleszky János pénzügyminiszter reflektált a vitában el­hangzott felszólalásokra s benyújtott határozati javaslatokra. Városunk országgyűlési képviselő­jének beszédére s határozati javaslatára ezeket mondta: A harmadosztályú kereseti adóval kapcso­latban röviden volt szerencsém érinteni a váro­sok pénzügyi kérdését. Méltóztassanak megen­gedni, hogy erre a kérdésre, miután a vita folyamán e tekintetben sokan felszólaltak, rövi­den válaszoljak. Nagyon könnyen megtehetem; egyszóval azt mondom, hogy teljes mértékben osztom az e tekintetben Antal Géza t. barátom által elmondottakat. Az ő igen tömör klassziciz­mussal és tárgyismerettel előadott beszédéhez részemről nincs semmi hozzáadni valóm és nincsen belőle elvenni valóm. Ennélfogva ter­mészetes, hogy az ő határozati javaslatát maga­mévá teszem és kérem a t. házat, hogy azt elfogadni méltóztassék. Ez a határozati javaslat úgy szól, hogy a ház utasítja a kormányt, hogy az állami pénzügyeknek a háború folytán szük­ségessé váló végleges rendezésével kapcsolat­ban a községi és városi adózás rendezésére vonatkozólag is terjesszen elő javaslatot. Ha valaki, úgy én tudatában vagyok annak, hogy e tekintetben igen sok a teendő, hogy a váro­sok háztartásában a muitban igen sok hiba történt és ezek reparációjára feltétlenül szükség van, ami csakis törvényhozási intézkedéssel történhetik, amelynek nemcsak a város és köz­ségek adózásának kérdését, hanem az egész községi pénzügy kérdését fel kell ölelnie. De erre az időt most alkalmasnak még kevésbbé tartom, mint az állami pénzügyek kérdésében, másrészt annál a kölcsönhatásnál fogva, amelyben az állami pénzügyek és a városi pénzügyek egymással állnak, teljesen lehetetlen­nek tartom a másodlagos kérdésnek előbb való rendezését, mint az elsőlegesét. A legkorábban akkor rendezhetők a városok és községek pénz­ügyei, mikor az állam pénzügyei rendeztetnek. Később lehet, de korábban, az egy fejetetejére állított dolog volna. Későbben lehet, de teljesen osztom t. barátom nézetét, hogy későbbre ha­lasztani célszerű nem volna. A kérdést meg kell oldanunk, mihelyt a megoldás alapfeltételei meglesznek; ez alapfeltételek azonban elsősor­ban az állam pénzügyének rendezése, végleges állami pénzügyi tervnek megállapítása. Ezzel kapcsolatban nézetem szerint ez a második kérdés is rendezésre szorul. A ház a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. — Kitüntetés. Pfrogner Arthur cs. és kir. főhadnagynak a német császár a II. oszt. vaskeresztet adományozta. — Egyházkerületi közgyűlés. A dunán­túli evangélikus egyházkerület ez évi rendes közgyűlését e hó 23-án tartotta Nagykanizsán. Az egyházkerület nagyérdemű püspöke, Gyurátz Ferenc a gyűlésen meg nem jelenhetvén, helyette dr. Berzsenyi Jenő felügyelő mellett a társelnöki tisztet Vésey Pál esperes töltötte be. Napirend előtt felolvasták Gyurátz Ferenc püspöknek a felügyelőhöz intézett levelét, melyben — hivat­kozva agg korára, gyenge egészségi állapotára s a tavalyi közgyűlésen tett előterjesztésére — bejelentette püspöki tisztségéről való végleges lemondását. A közgyűlés megilletődéssel, mély sajnálattal értesült a kerület bölcs vezérének, Istentől ihletett, papi erényekkel ékes főpászto­rának megmásíthatatlan elhatározásáról, s midőn Bancsó Antal soproni theol. akad. igazgató tolmácsolásában változatlan szeretetéről, hódo­latos tiszteletéről biztosította, a lemondást — meghajolva a püspök akarata előtt — elfogadta, egyben az egyházkerület történetében magasan kiemelkedő érdemeit jegyzőkönyvbe iktatta, azzal a hő kívánsággal, hogy egy hosszú életen át folytatott, lankadatlan munkásság után sokáig élvezhesse a jól megérdemelt nyugalmat. A püspökválasztás tárgyában leadandó szavazatok határidejét október hó 25-ikében állapították meg. A helyettes püspöki teendőket Kund Sámuel esperes, répczelaki lelkész fogja ellátni, ám a püspöki iroda az uj püspöki beiktatásáig Pápán marad. Az egyházkerület egyéb határo­zatai közül kiemeljük a következőket: A kőszegi felsőbb leányiskolát leánygimnáziummá szer­vezték át, melynek első osztálya már a most megkezdődő tanévben megnyílik. — A lelké­szeknek és az egyházkerületi tisztviselőknek drágasági pótlékot szavaztak meg. — Dr. Kluge Endrét, a veszprémi ev. egyházmegye felügye­lőjét egyetemes törvényszéki bíróvá választották. — Elvben kimondották, hogy egyházkerületi nyomdát állítanak fel. — A magyarhoni evan­gélikus egyház történetét —- lehetőleg a refor­máció négyszázados évfordulójára: 1917-re — megíratják s azt német nyelven is kiadják. — A Kiss János szombathelyi lelkész halálával meg­üresedett egyházkerületi gyámintézeti egyházi elnöki állás betöltése tárgyában megtették a szükséges előkészületeket. Ezeken kivül sok folyó ügyet intéztek el. — A gabona maximális ára. Szolgá­latot vélünk tenni olvasóinknak, amidőn vár­megyénkre vonatkozólag lenyomatjuk a gabona kormányhatóságilag megállapított maximális árait a következőkben : Dec. 15-ig Dec. 15 után Buza 41-50 37-50 Rozs és kétszeres 34-— 31-— Árpa 33 — 30 — Sörárpa .... 42-— 38-— Zab 40-— 37'— Köles 40'— 40-—

Next

/
Thumbnails
Contents