Pápai Hírlap – XII. évfolyam – 1915.

1915-06-26 / 26. szám

célok érdekében vivott küzdelemben és embertársunk iránt való kötelezettségünk egyre láthatóbban lép előtérbe. Az emberi lélek két erős érzést foglal magában; az egyik az önfenntartás érzése, a másik embertársunk iránt való rokonszenv érzése. Ebből a két érzésből két kötelesség fakad; egyik önmagunk iránt, a másik embertársunk iránt. Az első könnyen mehet túl az erkölcsileg megengedettnek határain s lehet önzéssé, egoizmussá; a másik meg van óvva attól, hogy az erkölcsileg megengedett határain túl menjen, mert legerősebb megnyilatkozásában is csak azokat a kötelességeket valósítja meg, melyek az emberre, mint társaságban élő erkölcsi lényre várnak. Egoizmus és altruizmus nemcsak az egyes lelkeknek, hanem a világtörténelemnek is mozgató erői. Mindazokban a korokban, melyekben az egoizmus uralkodik, vele együtt uralomra jut mindaz, amit dekadens korok jellemző kísérőjéül szoktunk tekinteni: az élvezetvágy, az eszmények kigúnyolása, a teljes erkölcsi nihilizmus. Mig mindazokban a korokban, melyekben az altruizmus jut uralomra, vele együtt jönnek mindazok a kisórő jelenségek, melyek az emberi lélek legszebb tulajdonságait tükrözik vissza: ragaszkodás az eszményekhez, önfeláldozásig menő felkarolása embertársunk ügyének, odaadó önzetlen munkásság mindazért, aini a szép, jó ós igaz hármas egysége alatt foglalható össze. Ki tudná megmondani, hogy melyik pillanatban jut túlsúlyra az egyik a másik felett? Hogy ezt a nagy világháborút megelőzőleg tényleg az egoizmus foglalta el az emberek lelkét legalább is túlnyomó részben, az kétségtelen, hiszen a világháború a maga összes borzalmaival együtt, ebből az egoizmusból született meg. És ennek az egoizmusnak rettenetes példáit mutatja az a lelkiismeretlenség, melyet a posztócsalások, a papiros bakancsok, az élelmiszer uzsora cimón eléggé ismer közönségünk. Ezek az undorító megnyilatkozásai az egoizmusnak, mikor egyesek mások életének könnyelmű kockáztatásával s szorult helyzetük kizsarolásával igyekeznek maguknak minél több hasznot szerezni, a maguk utálatosságában az egyetemes társadalom közmegvetósót s közös gyülöletót hívják ki. Mivel kihatásaikban minden egyesre kiterjednek, minden egyes természetszerűleg reagál ellenük s kitörölhetetlenül bevésődik a lélekbe az önzés túlhajtásainak iszonyatossága s a társadalomra romboló volta. Ez az érzés lesz — biztosan reméljük — az altruizmusnak diadalra juttatója. Az évezredes bölcsesség szerint „Post tenebra lux", „Post nubila Phoebus", „boru után derű", .felhőből süt ki a ragyogó napfény". Az éjt fölváltja a hajnal, nemcsak a természeti világban, hanem az erkölcsi világban is s nemcsak az egyesek, hanem a nemzetek, az egész emberi társadalom életében is. Miért ne remélhetnék, hogy azok a nemes érzések, melyek a most értünk küzdők szenvedésének láttára szivünkben felélednek, egyre hátrább szorítják az önzést s egyre tisztábban felragyog a felebaráti szeretet társadalmat éltető s annak létet adó napja? Igen! Miért ne lennénk optimisták, miért kellene a visszataszító jelenségek, az ember erkölcsi életének e romjai mellett megállanunk. Sursum corda! Fel a szívvel! Mondja a latin; fel a szívvel, egy jobb jövő reményében, bármily sivár is a jelen, mint halhatlan költőnk Tompa mondja : Mért időznél, mért mulatnál Óh én lelkem e romoknál ? Felfelé, csak felfelé ! Nagyszerűen bavált a harctéren küzdőknél és Általában mindenkinél mint legjobb fájdalomcsillapító bedörzsöl

és meghűlés, rhetuna, köszvény, influenza, torok-, mell- és hátfájás stto. eseteiben Dr. Richter-féle Horgony-Liniment. Horgony-Pain-Expeller pótléka. Üvegje K --80, 140, 8—. Kapható gyógyszertárakban vagy közvetlenül az „Arany oroszlánhoz" cimzett Dr. Eichter-féle gyógyszertárban, Prága I, Elisabethstr. 6. Naponkénti szétküldés. A közélelmezési bizottságból. A héten ismét zajos ülése volt a közélelmezési bizottságnak, melyet még mindig a rizs-eladás ügye foglalkoztatott. A szűkebb körű bizottság tagjai lemondottak az ez ügyben őket ért gyanúsítások miatt. A szűkebb körű bizottság tagjai ezen elhatározásuk bejelentésénél a sajtó támadásaira is utaltak s noha e kérdés már magában az ülésben is tisztázva lett, e helyütt is hangsúlyoznunk kell, hogy a szűkebb körű bizottság lemondásának okai között a sajtó támadásait emlegetni — a legsúlyosabb igazságtalanság. Lapunk mult heti vezércikkén kivül a Pápa és Vidéke is irt cikket a rizseiárusítás ügyében hozott határozatról s nyugodtan konstatálhatjuk, hogy mindkét cikk szigorúan tárgyilagos hangon foglalkozott a tárggyal ós egyik cikkben sincs semmit éle személyi vonatkozás, vagy bántó él, amely miatt az ellennézetüek a cikkek hangján vagy tartalmán fennakadhatnának. A sajtó jogos kritikájától pedig nem vonhatja el a maga ténykedéseit és határozatait még ez a bizottság sem, amelyet pedig mi működésében mindenkor kötelességünkhöz hiven támogattunk. Majdnem teljes számban jelentek meg a hétfői ülésen a közélelmezési bizottság tagjai, elsősorban elhatározták, hogy a főszolgabírói hivatal közbenjárása folytán a közélelmezési irodához szállított tojásokat 11 fillérjével veszik át és árusítják, de a jövőben csak 10 fillérért fognak vásárolni. Dr. Kende Ádám a miatt interpellált, hogy a helybeli katonai kórház parancsnoksága épen egy olyan tejgazdaságban rekviráltatta a tejet, amely eddig egy pápai tejkereskedőnek szállított, minek következtében a pápai közönség tejszükségletének kielégítése nehézségekbe ütközik. Indítványára a bizottság megkeresi a pápai főszolgabírói hivatalt, hogy olyan termelőktől rekvirálja a lejot, akik külföldre szállítanak. Ezután következett Hajnóczky Béla és dr. Fehér Dezső bejelentése arról, hogy a szűkebb körű bizottság megbízatását visszaadja ós hogy Koritschoner Fülöp lemondott a rizs elárusításáról. Elhatározásuk okául azt hozták fel, hogy a bizottság több oldalról támadásoknak volt kitéve. Oyurátz Ferenc felszólalásában utal arra, hogy a közpályán működők sohasem térhetnek ki a támadás ós a bírálat elől s mivel a bizottság működésének helyességét immár eredmények is igazolják, arra kéri a szűkebb körű bizottság tagjait, hogy folytassák továbbra is működésüket a köz javára. Hasonló értelemben szólaltak fel még többen is s maga a polgármester is, mire úgy Hajnóczky mint dr. Fehér kijelentik, hogy a szűkebb körű bizottságot elhatározásuknak megmásítására fogják birni. Az ülés legfontosabb tárgya a jövő évi közélelmezés biztosítása volt. Áz e tárgyban megjelent kormányrendelet ismertetése után a bizottság elhatározta, hogy a szükséglet nagyságának megállapítása vógett népszámlálást fog tartani, melyben természetesen arra helyezik a fősúlyt, hogy kik szerzik be maguk szükségleteiket és kik várják annak fedezését a várostól. A népszámlálás munkáját részint a bizottság, részint a tantestületek erre felkérendő tagjai fogják végezni. HETI ÚJDONSÁGOK. — Személyi hir. Dr. Beke Manó, a kir. magyar tudományegyetem kiváló hirü tanára, vasárnap rokonai látogatására városunkban tartózkodott. — Kirendelés. A m. kir. igazságügyminiszter dr. Török István csepregi járásbíróság! betétszerkesztö birót a pápai járásbírósághoz rendelte ki az itteni betótszerkesztési munkálatok vezetésére. — Polgármesterek értekezlete. Mészáros Károly polgármester f. hó 25-én Budapesten részt vett a városok polgármestereinek értekezletén, melyet Bárczy István, Budapest főváros polgármestere hivott egybe. Az ülés egyik legfontosabb tárgya az élelmiszerek árának szabályozása volt. — Királyi kitüntetés. Dr. Szíjártó Antal cs. és kir. főtörzsorvost, kit városunkkoz rokoni és baráti kötelékek szálai fűznek, a király az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. — Megyegyülés. Junius 30-ára rendkívüli közgyűlésre hivja össze a vármegyei törvényhatósági bizottság tagjait a főispán. Az egyébkor 100 pontra terjedő tárgysorozatu gyűlésen ezúttal csak három ügy szerepel s nyilván a Veszprém városi villamos telep váro3Í keze lésbe való átvételének ügye tette szükségessé e rendkívüli közgyűlés egybehivását. — Hivatalvizsgálat. A veszprémi kir. törvényszék elnöke Juraszek János, az elmúlt hetet Pápán töltötte a kir. járásbíróság ügyvitelének megvizsgálása végett. — Tiszteletbeli szolgabíró. Hunkár Dénes főispán a legutóbbi megyegyűlésen Békeffy Pál közigazgatási gyakornokot tiszteletbeli szolgabiróvá nevezte ki. — A szent-Benedekrend köréből. Lapunk mult számában említettük, hogy a szent-Benedekrendi főgimnázium négy tanárát elhelyezték Pápáról. Helyökbe Hajdú Tibor pannonhalmi főapát a következő tanárokat helyezte Pápára : Vörös Balduint, Kováts Adolfot, Pammer Odilót, Barcza Leándert ós Heszler Emődöt. — Állatorvossá avatás. Szutter Lászlót, Szutter Dániel helybeli ev. elemi iskolai igazgató tanító derék fiát, hétfőn a budapesti katonai állatorvosi akadémián katonai állatorvossá avatták. — Hazafias tüntetés. Lemberg visszafoglalásának örömére városunk összes középületeit ós számos mágánépületét fellobogózták, a még itthonlevő ifjúság pedig szerdin este fáklyásmenetet rendezett, mely hazafiias dulok éneklése s a hadsereg éltetése közben hangos zeneszóval járta végig városunk főbb ulciit. A hatalmasra nőtt tüntető tömeg a Széchmyi téren állott meg, hol dr. Antal Géza képvíse őn!c tartott gyújtó hatású szép beszédet, s lelkes hangon emlékezett tneg vitéz seregeink nagy diadalairól. — A sokadalom ez után a legnagyobb rendben oszlott szét. — Egyházmegyei közgyűlés. A veszprémi ev. egyházmegye Takács Elek esperes és Bélák István felügyelő társelnöklete alatt csütörtökön délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését városunkban, az ev. egyház tanácstermében. Gyűlés előtt reggel gyámintézeti istenitisztelet volt, melyen Nagy Kálmán göcsei lelkész, egyházm. főjegyző tartott lélekemelő imát, könyörögvén fegyvereink győzelméért is. Istenitisztelet után kezdetét vette a gyűlés, melyet Bélák István felügyelő tudományos színvonalon álló, rendkívül tartalmas beszéddel nyitott meg, a háborús viszonyok között a vallás jelentőségét fejtegetvén. Kimondották, hogy úgy az elnöki megnyitót, mint a főjegyző imáját jegyzőkönyvbe iktatják. A gyűlés munkáját igen megkönnyítette és meggyorsította az a körülmény, hogy az esperes nagy gonddal megszerkesztett jelentését ez úttal először előre kinyomatták, a tagoknak megküldötték, így az intézkedést igénylő ügyekről azok előre tájékozódást szerezhettek. Az esperesnek az egyházi élet minden mozzanatát felölelő jelentésót egyébként egyhangúlag tudomásul vették s érette köszönetet szavaztak. Úgyszintén tudomásul vették a különböző bizottságok jelentését is, melyek arról tettek tanúságot, hogy az egyházmegye területén ékes rendben folytak mindenek. Rövid vitát csak a somlyóvidóki lelkészegyesületnek az az indítványa provokált, hogy a nem parochus lelkészek katonai szolgálatra köteleztessenek. Három szavazat ellenében azután nagy lelkesedéssel kimondották, hogy felterjesztés intéztessék az országgyűléshez az iránt, hogy a lelkészeknek nyújtott hadmentességi kedvezmény általában megvonassék. Miután még az elhunyt Horváth Dezső veszprémi lelkész helyébe levéltárossá és törvényszéki biróvá Horváth Sándor várpalotai lelkészt megválasztották, s a jövő évi közgyűlés helyéül Veszprém városát kitűzték, a gyűlés, melyen a lelkészeken kivül világiak és tanítók is szép számban vettek részt, esperes buzgó imájával véget ért. — A gyűléssel kapcsolatban Szutter Dániel elnök vezetése mellett értekezletet tartott az egyházm. tanítóegyesület is, melyen folyó ügyeket intéztek el. Elnök előterjesztése szerint az egyházmegye 23 tanítója teljesít katonai szolgálatot.