Pápai Hírlap – XII. évfolyam – 1915.

1915-05-15 / 20. szám

vékonyabb részén a viz keresztülszivárog az alatta levő kertekre, tönkre tévén ezekben a veteményt. Eltekintve a kerttulajdonosokat ért anyagi károsodástól, a part a folytonos vízmosástól lassanként egészen elvékonyodik, s megtörtén­hetik az is, hogy egy szép napon a viz a meg­gyöngített partot keresztültöri. Hogy kiknek a kötelessége a partot jókar­ban tartani és a medret tisztogatni, azt a víz­jogi törvények világosan előírják. Azoké, akiknek a vizből hasznuk van: a molnároké, megjelölvén pontosan a törvény azt is, hogy melyik molnár­nak malmától hány száz méternyire kell a medret tisztítani és jókarban tartani, mert a mi Tapolczánk nem természetes folyású viz, hanem mesterségesen készített ipari csatorna, melyet a rajta ipart űzőknek kell tisztítani, vagy a tisztogatás költségeit viselni. Ezt állapították meg az alispán elnöklete alalt a székesfehérvári kulturmérnökség által legutóbb Pápán, egyik malomban tartott tárgya­láson is, amikor a törvény szakaszaira hivat­kozva kimondották, hogy a partot gondozni, a medret tisztítani a molnároknak vagy a malmok tulajdonosainak a kötelessége, s ugyancsak ki­mondották azt is, hogy a vizet a megengedett­nél magasabbra duzzasztani tilos. Most már aztán csak arra van szükség, hogy az illetők a törvény világos rendelkezéseit betartsák. Ezek ulán arra kérjük mi, gyimóti uti lakosok a városi hatóságot, hogy a törvény betartása felett szigorúan őrködjék s mentsen meg bennünket a károsodástól, mert ha a törvény be nem tartása miatt károkat szenve­dünk, azért az adónkat nem engedik el. De meg egyesek magánérdekéért nem szabad fel­áldozni a többség érdekét. Végül néhány szóval a gyimóti-uti hidra akarom még felhívni a képviselőtestület figyel­mét. Tudvalevő dolog, hogy ez a híd olyan keskeny, hogy a nagy forgalom lebonyolítására teljesen alkalmatlan. Két terhes kocsi, pláne takarulás idején csak nagy üggyel-bajjal kerül­heti ott el egymást. Azonkívül a Jókai-útról az út olyan hirtelen fordul be rája, hogy a gyak­ran arra haladó autók miatt nemcsak az igás­fogatok, hanem a gyalog közönség is állandó veszedelemben forog. Tavaly egy izben már kicsi hija, hogy katasztrófát nem idézett elő rajta egy takaruló szekér és egy autó hirtelen összetalálkozása. A képviselőtestület határozatát, hogy a sarkon levő kovácsműhely az út kiszélesítésére megszereztessék, mielőbb végre kell hajtani. Módot kell reá találni, akár kisajátítás útján is, hogy a hid a forgalomnak megfelelőleg kibövít­tessék. Ne várjuk meg, mig erre valami szerencsétlenség kényszerít bennünket. Ha az Esterházy-út csinosítására ezrek állanak rendel­kezésre, ne mondjuk azt, hogy nincs pénz, amikor a város egy másik, szintén nagyforgalmu bejáratának megfelelő állapotba helyezéséről van szó. Többek nevében egy gyimóti-uti lakos. * Abban a helyzetben vagyok, hogy fenti megjegyzésekre már most megtehetem észrevéte­leimet. A cikk tenorja oda irányul, hogy a Tapolcza medrét tisztogatni s partját gondozni a molnárok kötelessége. Azonban a város bel­területén — mert hisz csupán erről van most szó — mindössze csak két molnár van, már most — még ha törvényes alap volna is reá — hogy lehetne kívánni tőlük, hogy a Tapolcza medrét és partját a gyimóti-uti hidtól a gróf­utig — körülbelül egy kilométer távolságban — ők ketten tisztogassák és gondozzák. Szépen megköszönnék az ilyen vizjogot. Egyébként is cikkünk megírásánál nem az volt a célunk, hogy a medertisztogatás és partgondozás kötelezett­ségét bárkivel szemben megállapítsuk, mi csak reá akartunk mutatni arra, hogy a meder­tisztogatás jelenben közegészségileg milyen fon­tos, s hogy milyen bajok származhatnak belőle, ha a part gondozását elhanyagolják. Mindkét munkálat kötelezettségének megállapítása a hatóság és a felek dolga. — A gyimóti-uti hidra való felszólalást azonban teljes egészében magunkévá tesszük. N. P. Hirdessen a „Pápai Hirlap"-ban. IRODALOM. Lengyel mezőkön, tábortűz mellett. — Gyóni (Áchim) Géza przemysli verseinek első itthoni (bővített) kiadása. — Az Országos Hadsegélyző Bizottság a saját hazafias és jótékony céljai javára kiadta Gyóni (Áchim) Géza przemysli verseit. Az orosz fog­ságba jutott kiváló poéta versei országszerte nagy feltűnést keltettek már akkor, amikor a szerző a körülkerített várból egy eredeti przemysli kiadást légi postán eljuttatott Rákosi Jenőhöz s belőle a lapok utján néhány verset megismerhettünk. Igazi lelki gyönyörűséget okoz, hogy a szinte történelmi jelentőségű költemény ­füzetet, mely az eredeti przemysli kiadás hű utánzata, most teljes egészében megismerhetjük . Méltatására itt közöljük Rákosi Jenőnek a füzethez irt remek előszavát: „Az északi harctér ágyudörgése közt, tüzében és füsttelhőiben szállt fel egy relatív ismeretlenségből egyszerre Gyóni Géza neve és költészete országos hirnévre. Przemyslben látott először napvilágot a kötet, mely most némi kibővítéssel kerül a magyar közönség kezébe új kiadasban. A galíciai vár őrsége vagy tízezer példány­ban kapkodta el a munkát s a költőt, aki szegény volt addig és ismeretlen, abba a hely­zetbe hozta, hogy fejedelmi jótékonyságot gyakorolhatott a háború árvái javára. Ez a kiadás is a jótékonyság szent zászlaja alatt indul útjára. Útjára a magyar szivek felé abban a pillanatban, amikor a költő is útra kél az el­esett várból és még nem tudni hová : az örökkévalóságba-e, vagy orosz fogságba. Az örökkévalóságban, ha oda vinné őt egy tragikus sors, irne versei megelőzték őt. Ha a szomorú fogságba, akkor azt a reményt verjék fel e költemények az olvasók százez­reinek a szivében, hogy a fogság után jöjjön a szabadulás, a hontalanság után a haza, a gyász után a fény, a bánat és ismeretlenség után a dicsőség és az életen való új öröm. Ezt hirdessék, ezt trombitálják, ezt harsogják szerte magyar tájakon, magyar házakban, magyar szivekben ezek a háborúban, vészben, lelkese­désben és kétség és remény közt született ver­sek, dicsőségei a költőnk, dicsősége olvasóinak és csodás emléke a mai zord és felséges időnek". A füzet ára 1 korona. Kapható minden könyvkereskedésben. Mutatóba itt adjuk belőle a következő bájos verset: Vasárnap a sáncon. — Látod, pajtás a Göncöl-szekerét ? Rúdja mutatja a hazai tájat. — Szép kedvesem most irja levelét. Jó a csillagnak : az már odaláthat. — A kis fiam most ébredt fel talán Első álmából az anyja ölében. Századszor kérdi: hol van az apám ? — Jó asszonyod majd mesél neki szépen. . . . A szobánk olyan kedves és meleg, Irta utolszor drága levelében. — Olyan kedves már a csöppnyi gyerek Mikor föltérdel az anyja ölében. — Pajtás, húzódj csak erre közelebb. A golyó ott a földet mind kivágta. Jobb lesz nekem a te fekvőhelyed — A kicsi fiad ne várjon hiába. Nekem nincs fiam, aki hazavárjon . . . . . . Fönt a sápadt hold véresőt mutat. Két magyar vitéz beszélget a sáncon — Minden jólélek dicséri az Urat. HARANGSZÓ. Levegőhullámon, Alkonyi homályból Csodás hangok szállnak A Drina partjáról. Mint zsolozsmák zsongnak E bűvös lágy hangok, Szállnak — szálldosnak, Mint fehér galambok. A szemem lehunyom, Az arcom éget, Szivemben érzek Boldog melegséget. — „Óh mily régen-régen Hallottalak téged, Messzecsengő, lágyanhangzó Harangszó, édes harangszó". György Jenő. RÉTI ÚJDONSÁGOK. — Személyi hir. Németh István dunántúli református püspök kedden iskolai ügyekben Pápán tartózkodott. — Kormányképviselő. A pápai református főgimnázium junius hó 7—8. napjain tartandó érettségi vizsgálatain a közoktatásügyi kormányt dr. Császár Elemér budapesti gyakorló főgimn. tanár, egyetemi magántanár fogja képviselni. — A város hadi kölcsöne. A május 17-re összehivott városi közgyűlés fog dönteni a pénzügyi bizottság ama javaslata felett, hogy a város közönsége a második hadi kölcsönből 70.000 K névértékű 6%-os kötvényt jegyezzen. A rendelkezésre álló tőkék ezúttal nagyobb összegű jegyzésre nem nyújtanak fedezetet, mert azon alapok készpénzvagyonát, amelyekre esetleg rövid időn belül is szükség lehet, a bizottság nem akarja a jegyzés céljára fel­használni. — Közéielmezésünk. A közélelmezési bizottság megalakulása óta siirün tartja üléseit, melyeken nagyfontosságú, sőt ezidőszerint életbe­vágó kérdések nyertek az eddigi tapasztalatok szerint helyes megoldást. Egy kérdés van csak, amivel — úgy látszik — nem tud megbirkózni a bizottság, amely a város kenyérrel való ellátásának nehéz és felelősségteljes kérdését a sok panasz ellenére is immár mindenkit kielégítő módon oldotta meg. A bizottság a közélelmezés biztosítására március végén né­hány waggon burgonyát vásárolt s azt a város­majorban elraktározta. Az utolsó burgonya­termésnek az a sajnálatos tulajdonsága, hogy hamar romlik s ez a kérdés immár hetek óta nem hagyja nyugodni a bizottságot s szinte ülésről ülésre feljő a város pincéjéből a város­háza üléstermébe s minden ülésnek néhány negyedóráján át kisért az a — szinte már komikussá váló — kérdés, eladjuk-e a krump­lit, vagy megtartsuk. Nagyszabású viták, laikus és szakértői fejtegetések hangzottak el e kér­désben s mivel a „romlásnak indult" burgonya a csírázással önmagát is fogyasztja, meg ezen felül költségbe is kerül, nyilván még jó néhány ülés nagyobbik részét fogja lekötni az a kér­dés, hogy mit csináljunk a krumplival. — Kitüntetés, előléptetés. Kettős büszke öröm érte Kis József helybeli ref. esperes­lelkészt és főiskolai gondnokot. Egyik fia Ferenc, aki az 51. cs. ós kir. gyalogezredben szolgál Kolozsváron, a nagyszebeni tisztképző iskolá­ban jeles sikerrel tette le a tiszti vizsgát, a másik fia pedig Elemér, a harctéren tanúsított vitéz magaviseletéért (csapatával 80 oroszt fogott el) a signum laudis-1 nyerte el és azonkívül had­naggyá lépett elő. Róth Jenő, a pápai kollégium fiatal tanára, aki mint népfölkelő hadnagy a háború kezde­tén a szerb hadjáratban vett részt, a téli kár­páti harcokban vitézül küzdve megsebesült, s most a signum laudisszal tüntették ki. — Egyházkerületi közgyűlés. A dunán­túli evangélikus egyházkerület tavaly őszről el­halasztott közgyűlését az elnökség határozata értelmében — ha csak valami elháríthatatlan akadály közbe nem jön — julius hó első felé­ben fogják megtartani. — Tisztelgés az új főisk. gondnoknál. A főiskola tanári kara vasárnap délelőtt tisz­telgett újonnan megválasztott egyházi gondno­kánál, Kis József lelkész ós esperesnél. Csiz­madia Lajos főisk. igazgató üdvözölte az új gondnokot meleg szavakkal, amire a gondnok szintén szívből jövő szép beszédben válaszolt, megköszönte a tisztelgést s biztosította a fő­iskola tanári karát állandó jóindulatáról ós szeretetéről. — Adományok a Szentilonay-ápold ára. Néger Ágoston apostoli protonotárius egyezer koronát, Rada István dr. prelátus-kanonok pedig tízezer koronás koronajáradók-kötvónyt adomá­nyoztak a pápai Szentilonay-ápoldának. Városunk volt plébánosának ós városunk szülöttének szép adományai lehetővé teszik, hogy a tervezett átalakítási munkálatokat az ápoldánál végre­hajthassák. Ami által a szegények ügye nyer előnyös megoldást.

Next

/
Thumbnails
Contents