Pápai Hírlap – XII. évfolyam – 1915.

1915-12-18 / 51. szám

Karácsonyi és új=évi occasio! a legolcsóbb árban. ' • DAISITOH Foitnnr úri és RŐ i divatáruháza = r-UIII^^r 1 ci vilt Fő- és Deák Ferenc utca sarok. Felhivom a n. é. közönség figyelmét a legújabb selyem és crep-de-chin, valamint a szövet és női posztó (Damentuch) blous-különlegességekre Mulasztások egy öngyilkosság körül, Lapunk 49. számában egy kis közlemény jelent meg, melyben elmondottuk, hogy Ruzicska Mihály 65 éves gyepmester-segéd a felsővárosi temí tőben halántékon lőtte magát s beszállí­tották az irgalmasok kórházába. Ez, így elmondva, semmi kifogásolni valót nem tartalmaz, ámde illetékes- s feltétlenül szavahihető helyen az öngyilkossággal kapcsolat­ban olyan különös hatósági eljárásra hivták fel figyelmünket, melyet — jövőben való okulásul — kötelességünknek tartunk a nyilvánosság elbírálása alá bocsátani. Minden kiszinezés, minden szenzáció­keresés nélkül előadjuk az esetet úgy, amint azt velünk közölték. Dec. 3-án délelőtt 10 órakor a g^epmester kis leánya a felsővárosi teme­tőben lövéseket hallott, s kíváncsian benézvén a kerítésen, látta, hogy egy ember a sirok között elterülve fekszik fején erősen vérző sebbel. A kis leány ijedten hazaszaladt, elmondta az esetet az apjának, aki azt rögtön közölte tele­fonon a rendőrséggel. A rendőrkapitányi hivatal a jelentés vétele után megbízta Horváth József rendőrt, hogy menjen ki a helyszínére, s a szerencsétlen ember mellett mindaddig várakoz­nék, mig az arra köteles személyek ott meg­jelennek a hivatalos szemle megejtése végeit. A rendőr kiment, megállott az akkor már vér­től borított, eszméletben állapotban levő ember mellett, és várt. Várt d. u. 2 óráig, de az illetékes hatóság csak nem jött, a rendőr tehát, akinél egyébként kötözőszer nem volt, hogy legalább a sebet ideiglenesen bekötözhette volna, a saját felelősségére egy kocsit kerített, s 3 óra tájban a szalmával behintett nyílt paraszt szekéren, amelyen trágyát hordani is szoktak, beszállíttatta a szerencsétlen embert az irgalmasok kórházába. A kórház alorvosa megbotránkozva ez eljáráson, átvette a beteget, noha a hivatalos kórházba utplás nem történt meg, s a szalmával tele ragedt, sáros, erősen fertőzött sebet meg­tisztogatván, a sérültet ápolás alá vették, de már ekkor meg voltak győződve róla, hogy sérülése feltétlenül halálos. Ott feküdt a sérült a kórházban napokon át, végre is szegény Ruzicska minden hivatalos vizsgálat nélkül e hó 10 én, pénteken éjjel 12 órakor kiszenvedett. A halálozást a rend másnap reggel megjelen­tette a rendőrségnek, intézkedést kérve a teme­tés iránt. Hétfőn délig hiába vártak az intéz­kedésre. Délután tehát újból elizentek a rendőr­ségre, mert most már a halottat okvetlen el kellett temetni. Megint hiába 1 A gyászszertartás funkcionáriusai várakoztak fél 5 óráig, ekkor — sötétedni kezdvén — lementek a halottas kamrá­hoz, hogy a holttat saját felelősségükre eltemes­sék, de a halott, legnagyobb meglepetésükre már nem volt ott, mert mint értesültek, a hatóság tudluk nélkül elszállíttatta a temetőbe. Hogy mégis az elhunyt egyházi áldás nélkül ne maradjon, a pap és a kántor kimentek a teme­tőbe. Az úton szembe találkoztak a halottat szállító kocsival, amely már hazafelé jött, a temetőben pedig a sírásóval találkoztak, aki már szintén elvégezte a munkáját. Ö tőle tudták meg, hova temették a szerencsétlen Ruzicskát, azután a frissen hantolt sirt beszentelték. Eddig szól információnk. Ebben az elszomorító inhumánus esetben hatóságunk magatartása föltétlenül igazolást követel. Kielégítő választ vár a közvélemény arra: 1. Miért feküdt ott csaknem 5 óra hosszáig folyton vérezve, a szerencsétlen Ruzicska Mihály ? 2. Miért kellett közönséges, sokszor trágyát is hordó kocsin beszállíttatni a boldogtalan embert, holott a város éppen ily esetek számára vett drága betegszállító kocsit? 3. Jogosan maradt-e el ebben a dolog­ban teljesen a hatósági vizsgálat, vagy nem? 4. Mi oka annak, hogy péntek éjjelétől következő hétfő délutánig, tehát több mint három napig feküdt a hulla eltemetetlenül ós hétfőn délután is előzetes szertartás nélkül, a temetési szertartás funkciónáriusainak tudta nélkül vitték ki a temetőbe? HETI ÚJDONSÁGOK. — Uj ezredorvosok. Dr. Ferenczy Sándor ós dr. Weltner Sándor népfelkelő főorvosokat a király ezredorvosokká nevezte ki. — Megyegyülés. Vármegyénk törvény­hatósági bizottsága Hunkár Dénes főispán elnöklete alatt hétfőn közgyűlést tartott. Napi­rend előtt a főispán bejelentette, hogy előző napon számonkérő széket tartott ós az ügy­forgalom fontos lebonyolítását konstatálta. Majd indítványozta, hogy a közös zászló- és cimer­kérdés szerencsés megoldásaalkalmából őfelségét hódoló felirattal üdvözöljék; az indítványt a közgyűlés zajos éljenzéssel tette magáévá. Ezután kegyeletes szavakkal elparentálta a megyebizottság elhunyt tajait: Martonfalvay Pált, Barcza Bélát és Kocsis Gábort, kiknek emlékét jegyzőkönyvileg megörökítették, család­jaikhoz pedig részvét-levelet intéznek. A köz­igazgatási bizottságba az 1916. ós 1917. évekre beválasztattak: Kemény Pál, Kránitz Kálmán, dr. Magyar Károly, Szabadhegyi Kálmán, Wertheim Ármin, az elhunyt Bélák István helyére pedig Koller Sándor. Tudomásul vet­ték, hogy a főispán dr. Kenessey Zoltán közig, gyakornokot tb. szolgabiróvá nevezte ki. Másnap a közgyűlés többi pontjait tárgyalták le. — Városi közgyűlés. Ma délután városi közgyűlés lesz, melynek napirendjére kitűzött ügyeket a pénzügyi bizottság, kedden az állandó választmány pedig szerdán készítette elő. Az 1914. évi gyámtári számadásokat azzal az észre­vétellel fogadták el, hogy az ügyész a hátralé­kok erélyes behajtására utasítandó. — A köz­pénzek elhelyezése ügyében a régi állapot fenn­tartását javasolják, mely szerint a közpénz­nek Vio részét a Pápai Takarékpénztárnál, 3/io részét a Pápa városi ós vidéki Takarékpénztár­nál, 2/io részét a Pápai Közgazdasági Banknál, Vio részét pedig a Hitelszövetkezet országos központjánál helyezendik el. — Kovács Károly rendőr nyugdíjazását 450 K évi fizetéssel java­solják, de az állandó választmány előbb szüksé­gesnek tartja Kovács ujabbi orvos megvizsgálá­sát. Nagyobb vitát keltett özv. Fodor Istvánné azon kórelme, hogy 450 K nyugdíjilletmónye 1100 K-ra emeltessék fel. A pénzügyi bizottság elutasító javaslatot tett, mert kegydijak meg­szavazását nem tartja megengedhetőnek. Az állandó választmányban is sokan voltak e néze­ten, de a többség mégis a 450 K nyugdíjhoz 350 K. kegydíj megszavazását ajánlotta. Végül egyhangúlag javasolták a rendszeresített dijno­koknak a nyugdíjintézet tagjai közé való felvé­telét s a nyugdijszabályzatnak ily értelemben való kiegészítését. — Emlék a hősnek. Özv. Koréin Józsefné, fia, Koréin Jenő nevére, aki mint a 20. népfel­kelő gyalogezred vitéz hadnagya négy havi hazafias kötelességteljesítés után az orosz­lengyelországi, pilicai ütközetben hősi halált halt, a pápai izr. polg. fiúiskola tanulói javára 500 koronás alapítványt adott át e héten az l intézet igazgatójának. — Orvoei áthelyezések. Dr. Bass Ernő helybeli orvost, aki a pápai tartalék hadi kór­házhoz volt beosztva szolgálatra, Sopronba helyezték át, dr. Kovácsics Sándor tóti járás­orvost és dr. Baehrach segódorvost pedig Pápára helyezték hadi kórházi szolgálatra. — Szép elhatározás. Viz Ferenc hely­beli füszerkereskedő elhatározta, hogy a háborús időkre való tekintettel idén lukszus-naptárakat nem készíttet, illetőleg nem ajándékoz vevőinek, hanem az erre szánt összeget a sebesült kato­nák karácsonyfájára adományozza. Azt hisszük, ezzel a megokolással szívesen lemond mindenki az ajándék-naptárról; de a többi kereskedők is követhetnék a szép példát, mert nincs feleme­lőbb, mint örömöt szerezni a hazáért szenvedő és eléggé meg nem tisztelhető derék sebesült kalonáinknak. — A növédö egyesület hangversenye. A pápai kath. nővédő egyesület (Patronage) 1916. évi január 16-án részben a saját céljaira, részben a rokkant katonák javára hangversenyt fog tartani, amelynek műsora később közöltetik. Egyelőre annyit jelezhetünk, hogy a hangverse­nyen nagyobb zenekar is közre fog működni. Azonkívül énekszámok és szavalatok is műsorra kerülnek. — Dr. Steiner Pál kitüntetése. Dr. Steiner Pál kolozsvári egyetemi tanárt, dr. Steiner József v. nyug. főorvos kiváló fiát, nagytehetségű földinket, ismét szép kitüntetés érte : Ferenc Salvator a Vöröskereszt II. oszt. díszjelvényét adományozta neki és feleségének , dr. Springer Sarolta gyakorló orvosnak. Az Egyenlősóg című lap dec. 5 iki száma a kitüntetésekről a következőkben emlékezik meg: „Dr. Steiner Pál kolozsvári egyetemi m. tanár, törzsorvosnak ós neje dr. Springer Sarolta kolozsvári gyakorló-orvosnak, Ferenc Salvator ő cs. ós kir. fensége a háborúban szerzett különös érdemeik elismeréséül a Vöröskereszt II. oszt. díszjelvényét a hadiékit ménnyel díjmen­tesen adományozta. Dr. Steiner Pál a mozgó­sítás első napján mint népfelkelő segédorvos vonult be a kolozsvári cs. ós kir. csapatkórház­hoz, ahol mint jónevü sebészorvos, a sebészeti osztály orvosfőnöke lett ós osztályát, példás ambícióval és lelkes agitációval mintaszerűvé fejlesztette. Modern mütőtermet rendezett bj és Kolozsvár hazafias közönségének áldozat­készségéből modern Röntgennel szerelte fel a kórházat ós azt klinikai színvonalra emílte. Pihenést nem ismerő, szakszerű ós eredményes munkájának elismeréséül őfelsége 1915 julius havában törzsorvossá nevezte ki, a mostani kitüntetéssel pedig Ferenc Szalvator főherceg méltányolta a jeles sebósztanár kiváló érdemeit. Ugyancsak méltán részesült kitüntetésben dr. Steiner Pálné, dr. Springer Sarolta is, aki férje mellett a háború kezdete óta mint sebészeti szaksegéd végez értékes sebészeti funkciókat." — Érdekes hir huszárezredünk parancs­nokáról. Az Est csütörtöki száma érdekes hirt közöl gróf Lubieyiski Jánosról, a pápai 7. honvéd huszárezred vitéz parancsnokáról. Nevezett l;ip­közlemóny szerint Lubienski ezredes, aki tudv i­levőleg orosz hadi fogságba került, megmene­kült a fogságból. A bennünket különösen érdeklő szenzációs közlemény egyébkónt a következő­leg hangzik : „Egy ezredes menekülése az orosz fogságból. Stockholmból jelentik: Gróf Lubienski lovassági ezredes, aki ezrede élén a bukovinai haláron juliusban hadifogságba jutott, kalandos módon megmenekült ós svéd földre érkezett. Tegnap jó egészségben megérkezett Stockholmba s most Berlinen át visszutazik Bécsbe, hogy ismét átvegye ezrede parancsnokságát." — Tanulmányi kirándulás. A pápai női kereskedelmi szaktanfolyam tanulói kitűnően sikerült ós igen tanulságos kirándulást tettek a mult hét szerdáján dr. Kapossy Lucián igaz­gató vezetésével. Sárvárra mentek a cukorgyár megtekintésére, ahol Ooldstein József igazgató előzékenysége folytán, Sándor Kálmán tisztviselő szeretetreméltó, figyelmes fogadtatásban része­sítette a társaságot. A fárasztó magyarázást Oplatka Ferenc műszaki igazgató maga vállalta, aki német ember létére néhány év alatt pom pásan megtanult magyarul ós világos, szakszerű előadásával hallgatóságát mindvégig lekötötte és alapos bepillantást nyújtott a cukorgyártás bonyolult eljárásába. A gyár megtekintése után az igazgatóság fényes ebéddel megvendégelte a szaktanfolyam hallgatóit, akik tapasztalatokkal gazdagodva, felejthetetlen emlékekkel tértek vissza az esti vonattal. — Országos vásár. Kedden ós szerdán országos vásár volt városunkban, melyre külö­nösen sok szarvasmarhát és hizott sertést haj­tottak fel. Az árak, főleg a sertéseknél, megle­hetősen estek. Felhajtatott szarvasmarha 2690 drb., eladatott 1390 drb.; ló és csikó felhajtatott 775 drb., eladatott 205 drb.; sertés felhajtatott 1150 drb., eladatott 420 drb.

Next

/
Thumbnails
Contents