Pápai Hírlap – XII. évfolyam – 1915.

1915-10-16 / 42. szám

Legjobb minőségű őszi kelmék és mosóáruk igen nagy választékban megérkeztek BARM IGIAC céghez! A hatósági liszt-ügy. Mikor a közélelmezési bizottság a hatósági liszt-beszerzését ós annak elárusítását szerződésileg a vállalkozó lisztkereskedőinkre bizta, abban a hitben ólt, hogy lakosságunk eme legfontosabb élelmicikke ezután nem fog neki sok gondot okozni és működését más térre irányíthatja teljes erővel. Ámde csalódott, még pedig nagyon. Mióta az illető lisztkereskedők aláirták azt a szerződést, már azóta többször kellett a bizottságnak a liszt-üggyel foglalkoznia, még pedig ugyancsak érdemlegesen. Csak a leglényegesebbeket említem. Először is azt kérték a vállalkozók, hogy a gabonabeszerzés határidejét toljuk ki, illetve javukra változtassuk meg. Hosszas vita után így történt. Majd a gabonafaj súlyának ós minőségének leszállításával álltak elő, amikor is azt hozták fel kérelmök okául, hogy 75 kg.-os száraz ós csiramentes búzát nem tudnak beszerezni. A bizottság meghajolt kérelmök előtt és kívánságuk szerint teljesítette. Most harmadszor, a legutóbbi bizottsági ülés elé oly kérelmet terjesztettek, amely szerint a gabona legnagyobb részét maga a város szerezze be, vagy a Haditermóny részvénytársaság utján szereztesse be, mert ők nem képesek gabonához jutni. Enólkül a hatósági liszt-elárusítás fennakadásáért felelősséget nem vállalhatnak és készek arra is, hogy a szerződésben kikötött kötelezettségük feloldásáért a letett kaucióból 10 ezer koronát a városnak kárpótlásul felajánljanak. A bizottság, igen helyesen, nem fogadta el ezen ajánlatot és egyben utasította a polgármestert, hogy a lakosság lisztellátásának biztosítása érdekében a kormánynál sürgős lépéseket tegyen. Hogy lesz-e eredménye a polgármester budapesti utjának, azt előre nem tudjuk. De, hogy a vállalkozó lisztkereskedők legutóbbi kérelme alaptalan, »őt szerződésszegés, de meg törvényellenes is, arra pár szóval rámutathatunk. Az illető vállalkozók akkor fogadták el ós irták alá a szerződést, amikor már a gabonabeszerzési nehézségek az időjárás, a termelők kapzsisága ós egyéb okok miatt köztudatuak voltak ós ők maguk is mindezeket a körülményeket ismerték. A szerződés elfogadására senki sem kónyszerítette, sőt megmozgattak fűt-fát, hogy a hatósági lisztelárusítást ők kaphassák meg, s nehogy valamiképpen a város vegye a kezébe. Azokat a később enyhíteni kórt panaszokat a szerződós vitatásánál a bizottsági ülés szine előtt velük nyíltan, határozottan, őszintén megtárgyaltuk, ők azokat elfogadták mind. Elfogadták azt is, hogy a gabonát, mindet ők szerzik be a kitűzött határidőre és a várostól e tekintetben csupán erkölcsi támogatást kérnek. Bizonyos megütődéssel halljuk most, hogy a gabona beszerzését sem akarják teljesíteni, hanem a városra hárítanák azt. Azzal érvelnek, hogy a termelők magtárai bezárulnak előttük. Maximális áron nem tárgyalnak velük. Mi igen is tudjuk, hogy a vállalkozó lisztkereskedőink igen-igen sok búzát vásároltak és halmoztak össze raktáraikba, azonban ezt a maguk részére akarják biztosítani. Ebből őrletik valószínűleg a hatósági liszttel versenyző és annál finomabb és drágább lisztfajtákat. Aki a szerződóst aláirta, annak nincs jussa külön a saját üzletének, külön a hatósági lisztüzletnek vásárolni gabonát. A maga részére csakis azután köthet alkut, ha a szerződésben kikötött mennyiséget a hatóság részére már összevásárolta. Aki másképpen cselekszik, a szerződós ellen cselekszik. Valamint a szerződés szelleme és a lakosság jogos érdekei ellen vét az a szerződést elfogadó lisztkereskedő is, aki a hatósági liszttel együtt árulja egy ugyanazon üzletben a saját lisztjét is. Minden szentnek maga felé hajolván a keze, ők is természetesen előnyben részesítik minden tekintetben a maguk lisztjét a városéval. Hogy a maguk lisztjét finomabbra őröltetik a hatóságinál, az érthetetlen. Ezek után még csak ennyit: A lakosságot ki nem szolgáltathatjuk a szerződést elfogadó kereskedők kibuvási törekvéseinek. Vagy megtartják azt, amire megfontoltan ós érett üzleti elmével kötelezték magukat, vagy a hatóság veszi át tőlük az eladást, persze a kauciójukkal együtt. De nehogy az időből kifogyjunk ós liszt nélkül maradjunk, siessünk dűlőre vinni a dolgot. A többit majd elvégzi az illetőkkel a vevőközönség. Gy. G.r. Nagysaerüeo bavált a harctéren küzdőknél és & általában mindenkinél mint legjobb r fájdalomcsillapító b&dörzsölés meghUés, rhenma, köszvény, influenza, torok-, •mH- * hátfájás stb. eseteiben Dr. Richter-téle e&psici compos. Horgony-Liniment. Horgony-Paln-Expeller pótléka. Űvegjs K -•», 140, f—. Kaphaté gyógyszertárakban vagy közvetlenül m „Arany oroszlánhoz"^ eimzett Dr. Riohter-féle gyógyszertárban, Prága I, Elisabethstr. 6. Sáponként! szétküldés. A vizáradás oka. A múltkori óriási esőzés sokáig emlékezetes marad városunkban. A Bakonyér és a Tapolcafolyó medre annyira megtelt rohamosan hömpölygő piszkos árral, hogy partjaikon túl lépve elöntöttek nemcsak alacsonyabb fekvésű róteket, hanem országutat, sőt még egyik fejlődő szóp városrészünket is, az Erzsébet-város több utcáját. Ez az elemi csapás ne csak megrémítsen bennünket, hanem a jövendőben megismétlődhető ilyen károk elleni védekezésre is sarkaljon. A kiöntések helyét aki látta és az ár irányát kezdetétől fogva szemmel kisérte, kénytelen beismerni, hogy — úgyszólván — egyedül ott öntött ki mindakét víz, ahol a régebbi partjai eltűntek. Valóban megfoghatatlan az a nemtörődömség, amelyet két évtized óta hatóságunk a Bakonyér ós a Tapolca partja iránt tanúsít. Engedi elhordatni — nem tudni kik teszik — a partjaikat, holott ezeket folyton erősíteni ós kijavíttatnia kellett volna. De lakosságunk illető részét is joggal vádolhatjuk, hogy oktalanul, a maga, vagy a közönség kárára onnan vesz el földet, ahová vinnie kellene. A gyimóti útnál, a Ligetkert nyugati oldalán, sőt az Erzsébet-városban — amint hivatalos helyről hallottuk — oly helyen tört ki az áradat, ahol a Bakonyér partja hiányzott. Hiába tisztíttatjuk évente a Tapolczát is (némely parttulajdonos nem is tisztíttatja), ha a partjai évrőlévre kisebbednek. Még elgondolni is megdöbbentő, ha egyszer ez a két viz együttes erővel támad a város területe ellen. Pedig, ha helyre nem állítjuk partjait, rövid idő alatt megtörténik e katasztrófa. Nem is szükséges ahhoz oly óriási eső. Hatóságunknak kötelessége e két viz medrét is, partját jókarba hozni és évről-évre gondoztatni. A két új városrósz ós a sétatér, de meg a gyárak is, melyek mellette épültek, joggal megkövetelik, hogy ilyen csapásoktól mindenkor védve legyün k. Ne üssék el a dolgot azzal a felületes észjárással, mintha többé ily nagy felhőszakadástól félni nem kellene. Amióta a Bakony erdőit irtják és a lehulló vízcseppeket ott felgyülemlett haraszt, ág s közbetapadt sár nem fogja fel, azóta nem lévén akadálya a viznek, gyorsan lerohan s gyiilemlik tova hömpölygő árként a medrében lefelé. Ez a természeti, a fizikai oka a Bakonyér oly gyakori víztömegeinek. Ez ellen csupán a tiszta és eléggé mély meder és épen tartott partok a legjobb védőgátak. Ajánljuk e sorainkat hatóságunk figyelmébe. Sietve, még a tavaszi hóolvadás előtt, állítsa helyre a két viz partját, illetve a part töltéseit. Nem oly sok költségbe kerül ez. A haszna pedig e kiadásnak megbecsülhetetlen. Tanítók a tüdövész ellen. A tüdővész elleni védekezés szociális ismereteinek terjesztésében nagy szerepük van a tanítóknak. A József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület, ez a par excellence tüdővész ellen küzdő társadalmi és egészségügyi szervezet, évről-évre a magyar tanítósághoz fordult, hogy legyen segítségére a tüdövész elleni ismeretek terjesztésében. A tanítók az iskolájukban a jó levegőnek, tisztaságnak, rendes étkezésnek egészségügyi fontosságát már a multakban is hangoztatták, újabban azonban a tuberkulózis elleni védekezés országos szervezése folytán e tanítások céltudatosabbak lettek és érintették a fertőzés veszedelmének orvostudományi kritériumait is. A József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület évről-évre konstatálhatta, hogy a tanítóság munkája milyen jelentékenyen segíti előre humanitárius és ismeretterjesztő tevékenységét. Ez indította az egyesületet arra, hogy legújabban egy egészségügyi tízparancsolatot is közforgalomba hozott, amelyet sok ezer számban szétküldött az iskolák vezetőinek. Ez egészségügyi tízparancsolat a következőkép hangzik: 1. Az egészség a legnagyobb vagyon és boldogság. 2. Zsugori ember az, aki a napfénnyel takarékoskodik. A napfény az egészség legjobb megőrzője. 3. Egészségedre vigyázz s ezzel vigyázol embertársaidéra is. 4. Gondosan őrködjél lakásod tisztasága felett. Szennyben elszaporodnak a rovarok, különösen a legyek. Ezek pedig a legveszedelmeseb betegségek terjesztői. 5. Étkezés előtt mosd meg kezedet szappannal és vízzel, nehogy veszedelmes betegségek csiráit vidd a szádba 6. Sohase köpj a földre, mert a köpedet árthat embertársaidnak. 7. Zsongító alkohol ártalmas az egészségre. A tiszta viz a legjobb ital. 8. Sok betegséget egészen láthatatlan kis lények (bacillusok) okoznak, amelyek ellen tisztasággal és fertőtlenítéssel védekezzél. 9. Érezd ember voltadat és légy magadra tiszta, mert a tisztátlanság állati tulajdonság. 10. Gyomrodat meleg, forralt ételekkel tápláld, a magas hő elpusztítja a betegségek csiráit. Adakozzunk a pápai hadi kórház sebesültjei részére párnát, fehérneműt, papucsot, harisnyát, kapcát, zsebkendőt ós bármilyen testmelegítö ruhadarabot.