Pápai Hírlap – XII. évfolyam – 1915.

1915-10-16 / 42. szám

Legjobb minőségű őszi kelmék és mosóáruk igen nagy választékban megérkeztek BARM IGIAC céghez! A hatósági liszt-ügy. Mikor a közélelmezési bizottság a ható­sági liszt-beszerzését ós annak elárusítását szerző­désileg a vállalkozó lisztkereskedőinkre bizta, abban a hitben ólt, hogy lakosságunk eme leg­fontosabb élelmicikke ezután nem fog neki sok gondot okozni és működését más térre irányít­hatja teljes erővel. Ámde csalódott, még pedig nagyon. Mióta az illető lisztkereskedők aláirták azt a szerződést, már azóta többször kellett a bizottságnak a liszt-üggyel foglalkoznia, még pedig ugyancsak érdemlegesen. Csak a leglényegesebbeket említem. Először is azt kérték a vállalkozók, hogy a gabona­beszerzés határidejét toljuk ki, illetve javukra változtassuk meg. Hosszas vita után így történt. Majd a gabonafaj súlyának ós minőségének leszállításával álltak elő, amikor is azt hozták fel kérelmök okául, hogy 75 kg.-os száraz ós csira­mentes búzát nem tudnak beszerezni. A bizott­ság meghajolt kérelmök előtt és kívánságuk szerint teljesítette. Most harmadszor, a legutóbbi bizottsági ülés elé oly kérelmet terjesztettek, amely szerint a gabona legnagyobb részét maga a város szerezze be, vagy a Haditermóny részvény­társaság utján szereztesse be, mert ők nem képesek gabonához jutni. Enólkül a hatósági liszt-elárusítás fennakadásáért felelősséget nem vállalhatnak és készek arra is, hogy a szerző­désben kikötött kötelezettségük feloldásáért a letett kaucióból 10 ezer koronát a városnak kárpótlásul felajánljanak. A bizottság, igen helyesen, nem fogadta el ezen ajánlatot és egyben utasította a polgár­mestert, hogy a lakosság lisztellátásának bizto­sítása érdekében a kormánynál sürgős lépéseket tegyen. Hogy lesz-e eredménye a polgármester budapesti utjának, azt előre nem tudjuk. De, hogy a vállalkozó lisztkereskedők legutóbbi kérelme alaptalan, »őt szerződésszegés, de meg törvényellenes is, arra pár szóval rá­mutathatunk. Az illető vállalkozók akkor fogadták el ós irták alá a szerződést, amikor már a gabona­beszerzési nehézségek az időjárás, a termelők kapzsisága ós egyéb okok miatt köztudatuak voltak ós ők maguk is mindezeket a körülmé­nyeket ismerték. A szerződés elfogadására senki sem kónyszerítette, sőt megmozgattak fűt-fát, hogy a hatósági lisztelárusítást ők kaphassák meg, s nehogy valamiképpen a város vegye a kezébe. Azokat a később enyhíteni kórt pana­szokat a szerződós vitatásánál a bizottsági ülés szine előtt velük nyíltan, határozottan, őszintén megtárgyaltuk, ők azokat elfogadták mind. El­fogadták azt is, hogy a gabonát, mindet ők szerzik be a kitűzött határidőre és a várostól e tekintetben csupán erkölcsi támogatást kérnek. Bizonyos megütődéssel halljuk most, hogy a gabona beszerzését sem akarják teljesíteni, hanem a városra hárítanák azt. Azzal érvelnek, hogy a termelők magtárai bezárulnak előttük. Maximális áron nem tárgyalnak velük. Mi igen is tudjuk, hogy a vállalkozó liszt­kereskedőink igen-igen sok búzát vásároltak és halmoztak össze raktáraikba, azonban ezt a maguk részére akarják biztosítani. Ebből őrletik valószínűleg a hatósági liszttel versenyző és annál finomabb és drágább lisztfajtákat. Aki a szerződóst aláirta, annak nincs jussa külön a saját üzletének, külön a hatósági lisztüzletnek vásárolni gabonát. A maga részére csakis azután köthet alkut, ha a szerződésben kikötött mennyi­séget a hatóság részére már összevásárolta. Aki másképpen cselekszik, a szerződós ellen cselekszik. Valamint a szerződés szelleme és a lakosság jogos érdekei ellen vét az a szerző­dést elfogadó lisztkereskedő is, aki a hatósági liszttel együtt árulja egy ugyanazon üzletben a saját lisztjét is. Minden szentnek maga felé hajolván a keze, ők is természetesen előnyben részesítik minden tekintetben a maguk lisztjét a városéval. Hogy a maguk lisztjét finomabbra őröltetik a hatóságinál, az érthetetlen. Ezek után még csak ennyit: A lakosságot ki nem szolgáltathatjuk a szerződést elfogadó kereskedők kibuvási törekvéseinek. Vagy meg­tartják azt, amire megfontoltan ós érett üzleti elmével kötelezték magukat, vagy a hatóság veszi át tőlük az eladást, persze a kauciójukkal együtt. De nehogy az időből kifogyjunk ós liszt nélkül maradjunk, siessünk dűlőre vinni a dolgot. A többit majd elvégzi az illetőkkel a vevő­közönség. Gy. G.r. Nagysaerüeo bavált a harctéren küzdőknél és & általában mindenkinél mint legjobb r fájdalomcsillapító b&dörzsölés meghUés, rhenma, köszvény, influenza, torok-, •mH- * hátfájás stb. eseteiben Dr. Richter-téle e&psici compos. Horgony-Liniment. Horgony-Paln-Expeller pótléka. Űvegjs K -•», 140, f—. Kaphaté gyógyszertárakban vagy közvet­lenül m „Arany oroszlánhoz"^ eimzett Dr. Riohter-féle gyógyszertárban, Prága I, Elisabethstr. 6. Sáponként! szétküldés. A vizáradás oka. A múltkori óriási esőzés sokáig em­lékezetes marad városunkban. A Bakonyér és a Tapolcafolyó medre annyira megtelt rohamosan hömpölygő piszkos árral, hogy partjaikon túl lépve elöntöttek nemcsak alacsonyabb fekvésű róteket, hanem országutat, sőt még egyik fej­lődő szóp városrészünket is, az Erzsébet-város több utcáját. Ez az elemi csapás ne csak megrémítsen bennünket, hanem a jövendőben megismétlőd­hető ilyen károk elleni védekezésre is sarkaljon. A kiöntések helyét aki látta és az ár irányát kezdetétől fogva szemmel kisérte, kény­telen beismerni, hogy — úgyszólván — egye­dül ott öntött ki mindakét víz, ahol a régebbi partjai eltűntek. Valóban megfoghatatlan az a nemtörődömség, amelyet két évtized óta ható­ságunk a Bakonyér ós a Tapolca partja iránt tanúsít. Engedi elhordatni — nem tudni kik teszik — a partjaikat, holott ezeket folyton erősíteni ós kijavíttatnia kellett volna. De lakos­ságunk illető részét is joggal vádolhatjuk, hogy oktalanul, a maga, vagy a közönség kárára onnan vesz el földet, ahová vinnie kellene. A gyimóti útnál, a Ligetkert nyugati olda­lán, sőt az Erzsébet-városban — amint hiva­talos helyről hallottuk — oly helyen tört ki az áradat, ahol a Bakonyér partja hiányzott. Hiába tisztíttatjuk évente a Tapolczát is (némely part­tulajdonos nem is tisztíttatja), ha a partjai évről­évre kisebbednek. Még elgondolni is megdöb­bentő, ha egyszer ez a két viz együttes erővel támad a város területe ellen. Pedig, ha helyre nem állítjuk partjait, rövid idő alatt megtör­ténik e katasztrófa. Nem is szükséges ahhoz oly óriási eső. Hatóságunknak kötelessége e két viz medrét is, partját jókarba hozni és évről-évre gondoztatni. A két új városrósz ós a sétatér, de meg a gyárak is, melyek mel­lette épültek, joggal megkövetelik, hogy ilyen csapásoktól mindenkor védve legyün k. Ne üssék el a dolgot azzal a felületes észjárással, mintha többé ily nagy felhőszakadástól félni nem kel­lene. Amióta a Bakony erdőit irtják és a lehulló vízcseppeket ott felgyülemlett haraszt, ág s közbetapadt sár nem fogja fel, azóta nem lévén akadálya a viznek, gyorsan lerohan s gyiilemlik tova hömpölygő árként a medrében lefelé. Ez a természeti, a fizikai oka a Bakonyér oly gyakori víztömegeinek. Ez ellen csupán a tiszta és eléggé mély meder és épen tartott partok a legjobb védőgátak. Ajánljuk e sorainkat hatóságunk figyel­mébe. Sietve, még a tavaszi hóolvadás előtt, állítsa helyre a két viz partját, illetve a part töltéseit. Nem oly sok költségbe kerül ez. A haszna pedig e kiadásnak megbecsülhetetlen. Tanítók a tüdövész ellen. A tüdővész elleni védekezés szociális isme­reteinek terjesztésében nagy szerepük van a taní­tóknak. A József Kir. Herceg Szanatórium Egye­sület, ez a par excellence tüdővész ellen küzdő társadalmi és egészségügyi szervezet, évről-évre a magyar tanítósághoz fordult, hogy legyen segítségére a tüdövész elleni ismeretek terjesz­tésében. A tanítók az iskolájukban a jó levegő­nek, tisztaságnak, rendes étkezésnek egészség­ügyi fontosságát már a multakban is hangoz­tatták, újabban azonban a tuberkulózis elleni védekezés országos szervezése folytán e tanítá­sok céltudatosabbak lettek és érintették a fertő­zés veszedelmének orvostudományi kritériumait is. A József Kir. Herceg Szanatórium Egyesü­let évről-évre konstatálhatta, hogy a tanítóság munkája milyen jelentékenyen segíti előre huma­nitárius és ismeretterjesztő tevékenységét. Ez indította az egyesületet arra, hogy legújabban egy egészségügyi tízparancsolatot is közforga­lomba hozott, amelyet sok ezer számban szét­küldött az iskolák vezetőinek. Ez egészségügyi tízparancsolat a következőkép hangzik: 1. Az egészség a legnagyobb vagyon és boldogság. 2. Zsugori ember az, aki a napfénnyel takarékoskodik. A napfény az egészség legjobb megőrzője. 3. Egészségedre vigyázz s ezzel vigyázol ember­társaidéra is. 4. Gondosan őrködjél lakásod tisztasága felett. Szenny­ben elszaporodnak a rovarok, különösen a le­gyek. Ezek pedig a legveszedelmeseb betegségek terjesztői. 5. Étkezés előtt mosd meg kezedet szappannal és vízzel, nehogy veszedelmes betegségek csiráit vidd a szádba 6. Sohase köpj a földre, mert a köpedet árthat ember­társaidnak. 7. Zsongító alkohol ártalmas az egészségre. A tiszta viz a legjobb ital. 8. Sok betegséget egészen láthatatlan kis lények (bacillusok) okoznak, amelyek ellen tisztasággal és fertőtlenítéssel védekezzél. 9. Érezd ember voltadat és légy magadra tiszta, mert a tisztátlanság állati tulajdonság. 10. Gyomrodat meleg, forralt ételekkel tápláld, a magas hő elpusztítja a betegségek csiráit. Adakozzunk a pápai hadi kórház sebe­sültjei részére párnát, fehérneműt, papucsot, harisnyát, kapcát, zsebkendőt ós bármilyen testmelegítö ruhadarabot.

Next

/
Thumbnails
Contents