Pápai Hírlap – XII. évfolyam – 1915.

1915-08-21 / 34. szám

A Yeszprérnyármegyei Gazdasági Egyesület tevékenysége a mult évben. Ha visszatekintünk az elmúlt év bajaira, nehézségeire, önkéntelenül felmerül előttünk az a sok kérdés, vájjon mik lehetnek annak okai, hogy a sok nehézség, sok akadály közepette vármegyénk mezőgazdasági képe mégis normális volt. Midőn a birtokos, a cseléd, a munkás fegyverrel kezében védte a hazát, az itthonmaradottak sok fáradsággal és küzdelemmel bár learatták, behordták, elcsépelték a föld termését, elvetettek az ősz folyamán minden talpalatnyi földet ép úgy, mint békeidőben. Ennek a nagy munkának mindenesetre volt irányítója, ez az irányító a Vármegyei Gazdasági Egyesület volt, mert ezen gazdatársadalmi intézmény vezetői, köztük elsősorban az egyesület érdemes elnöke, Hunkár Dénes főispán, a kitűnő gazda, állandóan a gazdatársadalom üterén tartották vizsgálódó kezeiket s lankadhatlan kitartással alkalmazták az orvosszereket a felismert bajok ellen ott, hol arra szükség volt. Természetes, hogy a háborús viszonyok némileg megbénították a Veszprémvármegyei Gazdasági Egyesület tevékenységét, hisz a szokásos kormánysegélyek teljesen megszűntek, de azért alig hagyott ki az egyesület abból a programmból valamit, amelyet célul kitűzött. A vármegyei gazdasági egyesület népies előadások tartásával a mult évben is hozzájárult a vármegye mezőgazdaságának és állattenyésztésének felvirágoztatásához, összesen 19 községben rendezett népies gazdasági előadásokat, az előadások tárgyai állattenyésztés, állategészségügy, mezőgazdasági növénytermelés, talajmivelés, műtrágyázás stb. voltak. Az érdeklődés ezen előadások iránt mindig megfelelő és elég eredményes volt, amennyiben azokat 1800 kisgazda és földmivelő hallgatta meg. Zirczen, a Zirczi Gazdakör támogatásával január és február hóban sorozatos gazdasági tanfolyamot rendezett és dicséretére legyen mondva a zirczi gazdáknak, kik nemcsak nagy érdeklődést mutattak a tanfolyam iránt, de ott sokat is tanultak és az ott tanultakat érvényesítették a gazdaságukban. Sajnos, a mult évben az egyesület által tervbe vett szarvasmarha- és lódijazások elmaradtak, mert a kilátásba helyezett államsegélyt a földmivelésügyi miniszter nem folyósította. Somlóvásárhelyen azonban az egyesület a Devecservidéki Gazdakörrel karöltve a mult év május havában megtartotta a szarvasmarha tenyészállatdijázást és pedig azon állam- és törvényhatósági segélyből, melyet még 1913. évben szánt a Devecservidéki Gazdakörrel tervbe vett állatdijazásokra, de akkor a tervezett állatdijazások elmaradtak a száj- ós körömfájás miatt. Sikerült tenyészbika vásárt rendezett az egyesület február hó végén Veszprémben, hova felhajtatott 43 drb. simmentháli bika, ezekből 28 drb. lett eladva 750 koronás átlag árban. Veszprémben 6 hónapon át lópatkoló tanfolyamot szervezett az egyesület a földmivelésügyi kormány anyagi támogatásával s a junius hó 28-án tartott elméleti és gyakorlati vizsgán 20 falusi kovácssegéd vizsgázott le kitűnő sikerrel. Az egyesület, mint minden esztendőben, számos baromfit osztatott ki a kisgazdák között. Apaállat gondozások jutalmazására az egyesület járásonkint 100 koronát, összesen 500 koronát adományozott. A pápai tavaszi lóversenyen a gazdasági egyesület 300 korona dijat osztott ki a kisgazdák nyertes lótulajdonosainak jutalmazására. A gazdasági tanulmányi kirándulás a kisgazdák részére a háború miatt elmaradt, de sikeres tanulmányuti kirándulást rendezett az egyesület a kisbéri tejellenőröket képző iskola tanulói részére gróf Esterházy Pál bakonyszentlászlói gazdaságában, hol sok hasznos tanulságot szereztek a hallgatók a kitűnően vezetett tejellenőrzési körzetben. A több termelés érdekében gyakorlatilag is közreműködött az egyesület, négy községben rendezett műtrágyázási kísérletet ós több mint 70 waggon műtrágyát közvetített a kisgazdáknak s ez bizonyítva legjobban, hogy az egyesület meggyőzte már a kisgazdákat a műtrágyák termésfokozó hatásáról. Az egyesület vetőmagnemesítő kísérletei, amelyet 1913. év őszén kezdett, mindenütt nagyon jó! beváltak s két uradalom adott is már 2—2 kisgazdának kísérletezés céljára nemesített búzavetőmagot. A mult évben az egyesület szőlő műtrágyázási kísérletet végzett Kenesén és Balatonalmádiban ; az okszerű műtrágyázási kísérlettel bebizonyította, hogy a műtrágya nemcsak a gabonafélék termését fokozza, hanem kitűnő hatással van a szőlő fejlődésére és termésének fokozására. Az egyesület kezelésében levő szénkénegraktárból 61.000 kg. szénkéneget használtak fel a kisgazdák. A mult évben sem hanyagolta el az egyesület a gazdasági háziipar terjesztését; három községben rendezett 8—8 hetes kosárkötő tanfolyamot, hol 146 egyén lett kiképezve a kosárfonás mesterségében. Két új gazdakört, egy községben hitelszövetkezetet, két községben fogyasztási szövetkezetet szervezett a mult évben az egyesület, de a szövetkezeti intézmények közül a legszebb eredményt ért el a Gazdák Biztosító Szövet- J kezete fejlesztésében, amennyiben alig van már a megyében község, ahol a szövetkezeti biztosítás szervezve ne volna. Az egyesület képviseltette magát a mult évben a Gazdaszövetség temesvári naggyülésén, az Omge közgyűlésén, a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége választmányi ülésein, a bakonybéli és a veszprémi népházak felavatásán és számos más gazdaköri és szövetkezeti értekezleten. Sajnos, a szerencsétlen világháború, majd az egyesület ügyvezető titkárának katonai szolgálatra való behivása megakadályozta az egyesületet abban, hogy a tervbe vett munkaprogrammot teljesen megvalósítsa, de azért a háborús időkben is kivette a részét a munkából, mert sohasem keresték fel tanacsadásban annyian az egyesületet a kisgazdák a háboruszülte ügyesbajos dolgaikban, mint az elmúlt esztendőben. Ha győzelmes csapataink dicsőségesen befejezik a nagy háborút, úgy a Veszprémvármegyei Gazdasági Egyesület majd fokozottabb erővel folytatja áldásos működését és nagy szerepet fog játszani abban az óriási gazdasági fellendülésben, amely a háború befejezésekor a békekötés után be fog következni. A pasaréti lövészárok. — Az ország egyetlen hadi látványossága. — Néhány nappal ezelőtt Budapesten a trónörököspár megnyitotta azt a lövészárok látványosságot, amelyet az Auguszta alap Lónyay Sándorné ügyvezető igazgató indítványára létesített a Pasaréten. Ez a lövészárok teljesen hű mása a tomasovi harctérnek. Az oroszokkal vivott nagy háborúnk alatt a tomasovi mezőn folyt a leghosszabb ideig tartó álló harc, hős katonáinknak idejük volt a modern technika minden eszközét felhasználva kiépíteni lövészárkukat. Ennél fogva a legérdekesebb és a legtökéletesebb lövészárkot mutatják be most Budapesten az ország közönségének. Ez egyetlen hadi látványosság nemcsak a fővárosiaknak készült, hanem az ország lakosságának, hogy mindenki láthassa, hol harcolnak, hogyan élnek a harctéren testvéreink, fiaink, apáink, férjeink. Oly sokat olvasunk a lövészárok harcokról, a fedezékekről, a futóárkokról, a földalatti lakásokról, aknamezőkről, a lövészárkok birtokáért duló ádáz harcokról és fogalmuk sem volt eddig ezekről az új harcászati eszközökről és formákról. Most minden, az egész harctér a maga természetes alakjában látható Budapesten a pasaréti lövészárokban. Megpróbáljuk vázlatosan leirni, hogy mi mindenből áll ez a lövészárok. A pasaréti lövészárok a zugligeti és hűvösvölgyi villamos Julia-utcai megállója mellett épült. A Juliautcáról lép a közönség a területre és leszállva a lövészárokba, nyomban igen érdekes látványosság fogadja. Az ezredtartalék tágas földalatti tanyája teljes berendezéssel, mellette az ezredparancsnok szobája, közvetlen szomszédságában pedig a telefonközpont, amellyel a lövészárok előretolt állásaiból lehet beszélni, sőt a messzebb fekvő lövészárokkal is összeköttetést tud fenntartani. Egymáshoz közel külön-külön földalatti tömegekben sorra következnek a legénységi tartalékőrségnek, parancsnokának az üregei, hálófülkéi. Mindegyik berendezésében a valódi lövészárok puritánságára ismerünk. Néhány lépéssel tovább a járőr kimenetnyílásán észrevehető a fák lombjai között a megfigyelő állás. Rövid futóárok vezet tovább ;a támaszponthoz, amelyért, sokszor hetekig tartó elkeseredett küzdelem folyik a harctéren. Két ilyen támaszpont van: a jobb és a balszárnyon. A kettőt a fölvételi állás sora köti össze. A fölvételi állás centrumából indul ki a keskeny futóárok, amelyben öt-hat méternyi távolságban a föld szintjéig emelkedő kerek földtömbök nyújtanak bázist a hátráló katonáknak az üldöző ellenség feltartóztatására. Itt helyezik el a segítő helyeket, amelyekben a lövészárok sebesültjeinek legelőször nyújtanak orvosi segítséget. Itt tartózkodik egy földalatti barlangban a zászlóaljparancsnok is. Kétfelé nyilik itt a futóárok, a jobb és balszárny lövőhelyeihez vezetve. Közben kigyózó árkon, alagút folyosón kell átvergődni a tulajdonképpeni lövészárokba. Mindenütt üregek nyilnak, amelyekben a hadi technika minden vívmányát megtaláljuk. Végre eljutunk a lövőhelyig. Sürün, egymás mellett erős fedezék alatt állanak a lövésznyilások, - bennük a puska, csak a hős harcos hiányzik. Itt már minden lépésben üregeket talál az ember. Ez az előretolt állás, mindennek kéznél kell lennie. Legénységi fekvőhely, tiszti hálószoba, tartalékok helyisége, telefonfülkék, fedezékek, aknavetők, gépfegyverek, municióraktár, még kut is van a pasaréti lövészárokban. Sokszor hónapokat élnek át katonáink ebben a földalatti világban. Idő van bőven a társas érintkezésre és megássák a tiszti kaszinót, a legénységi pihenőt, berendezésük a földfal mellett húzódó gyalulatlan fából összetákolt pad és középen asztal. Itt töltik szabad idejüket, amikor szünetel a harc. Itt irnak haza a legények, itt születnek meg a harci dalok, itt nyilnak ki a lövészárok poézisának bájos virágai. Itt szórakoznak, tisztálkodnak, pihennek hőseink. A lövészárok előtt drótsövények, buktatósodronyok húzódnak végig, rajtuk konzerv-dobozokból rögtönzött csengők csüngenek, hogy ha az éjszaka sötét leple alatt az ellenség meg akarná lepni a lövészárkokban pihenő katonákat, a buktatósodronyba ütközve, a konzervdobozok csöngése figyelmeztesse a figyelő őrt, aki puskalövéssel figyelmezteti a lövészárok legénységét a veszedelemre. Ezzel azonban nem merül ki a lövészárok látványossága. Vannak még a telepen farkasvermek, karóakadályok, tüzérségi állás, álüteg az ellenség megtévesztésére. Másfél óránál tovább tart, amig mindent megnéz a közönség a hatalmas harctéren, amelytől függetlenül még hadi felszerelési kiállítást is berendezett az Auguszta alap. Este bemutatják a fényszórók gyönyörű munkáját, amint átkutatja az ellenség lövészárkait és megvilágítja az ellenséges hadállásokat. Ugyancsak bemutatják a világító pisztolyok és világító bombák gyakorlati alkalmazását, amelynek hatása a legszebb tűzijátékot is túlszárnyalja. De mindezt látni kell, mert csak a maga természetességében ismerhetjük meg a modern háború területi viszonyait és eszközeit. Mindenkinek, aki Budapestre utazik, meg kell néznie a Pasaréti Lövészárkot. Csak ennek látása után értjük meg teljesen a hadi tudósításokkat. A lövészárokba 50 fillér a belépti díj, csak csütörtökön 1 K. Az egész bevétel a teljesen rokkant hősök alapjáé, a Nemzet Házáé. Használjunk hadisegély-postabélyeget! Leányok és fiuk reszére intézeti ruhanemüek és kelengyék az intézetek előírása szerint legjobb minőségben és legjutányosabb árban kaphatók Krausz és Koréin divatnagyáruházában. i^iT Kész HSl leányka- és nöi kabát osztályunkra külön is felhívjuk i, t. vevőink szives figyelmét,