Pápai Hírlap – XI. évfolyam – 1914.

1914-02-14 / 7. szám

* 1914 február 14. nak, sem a belügyminisztériumnak tudomása nem volt, miután erről semmiféle hivatalos jelentés vagy értesítés oda nem érkezett, másrészt, mert az erre vonatkozó alapszabályok sem nyertek még jóváhagyást. Most a tuberkulózis elleni küzdelem orsz. bizottságának elnöke azt az értesítést adta, hogy a folyó évre előirányzott államsegélyt a váro3 megkapja, mihelyt az alapszabályok jóváhagyatnak, esetleg előbb is, ha ez iránt a város a belügyminiszterhez megkeresést intéz. A városi tanács ezen értesítés alapján a 4000 K államsegély kiutalását fogja a belügyminisztériumnál kérelmezni, hogy az egyesület áldásos működését mielőbb megkezdhesse. § Városi széneladás. A tüzelőanyag árának folytonos emelkedésére és a tartós hidegre való tekintettel a városi tanács mult ülésében foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a szegényebb néposztálynak miképen lehetne olcsóbb tüzelőanyagot rendelkezésére bocsátani ? Ezen az állapoton egyelőre úgy segített, hogy a főjegyző javaslatára utasította a villamostelep vezetőségét, hogy amennyiben a telep szükséglete megengedi, a lakosságnak méltányos áron bocsásson szenet a rendelkezésére. § A díszfaiskola ujabb bérbeadása. A földmivesiskola mellett levő városi díszfaiskolát az állam eddig 533 koronáért birta bérben a várostól. Az általános bérletdrágulás miatt a város ezt az összeget 700 koronára emelte fel, amit a földmivelésügyi miniszter is elfogadott. Az erre vonatkozó haszonbéri szerződést a tanács most azzal terjeszti a közgyűlés elé, hogy annak elfogadása mellett a díszfaiskolát 1914 október 1-től kezdve tiz egymásután következő évre a földmivelésügyi kormánynak adja bérbe. Öcsön Gábor asztalos, Laki-utca 16. IRODALOM. A vér és~i^yéb történetek." Vértesy Gyulának, a jeles lirikusnak vaskos, több, mint háromszáz oldalas novellás könyve viseli ezt a cimet. A kötet most jelent meg a Franklin Társulat kiadásában. Valóságos irodalmi tanulmány számba menne, ha a könyvben levő harmincegy novella mindegyikéről külön-külön akarnánk szólani, körülállva az isten szobrát,- annak oltárán italáldozatot mutattak be, újra énekelve és újra táncolva. Legtöbbször a természeti erőket személyesítő istenek és istennők tiszteletére rendeztek ilyen ünnepségeket. Mert szerintük ők adnak erőt a földnek, a fáknak, növényeknek, ők táplálják az állatokat, ők éltetik és virágoztatják fel az ifjúságot. Ennyi sok természeti adomány érzetében mért ne mutatnák ki hálájukat azon mód szerint, mely ezen isteneket leginkább megilleti, t. i. ujjongva, dalolva és táncolva! S miért ne busulnának azoknak gyász-' ünnepén ismét azon mód szerint, mely istenségük jellegét leginkább fejezi ki, t. i. dalolva és táncolva!? E vallásos táncok keleti eredetűek. Templomi használatukat megtaláljuk az egyptomiaknál, chaldeusoknál, főniciaiknál, hébereknél. Továbbá a thrákoknál, pelasgoknál, kisázsiaiaknál, görögöknél. Az egyptomiak, chaldeusok és héberek csak nőket alkalmaztak vallásos táncokra. Ellenben a többi népeknél férfiak és nők vegyesen járták a templomi táncot, innen magyarázható meg, hogy miért fajultak el ezek a kultusztáncok, miért aljasodtak le lármás, zenés mulatozássá! Az ilyen fajta, tánccal fűszerezett istentiszteletek eredetileg a frigiai Cybele istennő kultuszára vezethetők vissza. Cybele tisztelete az ókorban annyira el volt terjedve, annyira közkedvelt volt, hogy az istennő szobrával együtt annak kultuszát is átszállították Rómába és az u. n. Megalesia-ünnepeken zajos mulatsággal ülték meg emlékét. mert egyetlen egy sincs a könyvben olyan, amely ne volna érdemes arra, hogy a kritikus vele komolyan és hosszasabban foglalkozzék. Ilyenül kínálkozik mindjárt az első, A vér cimü novella is, amelytől a kötet sokat igérő cime is eredetét vette. Markáns, magasan kiemelkedő beállítása ez egy testben, lélekben beteg embernek, aki tudatában van egy szörnyű öröklött bajnak, amely az egész éleiét megmérgezte s mindenkivel, még a saját életesorsával is rneghasonlottá tette. Bármennyire keserű, agyonborult lelkű egyén is ennek a novellának az alakja, mégis magán hordja az eleven ember bélyegét, az olyanét, akinek örökségképpen csak betegség jutott és aki úgy akarja magát megbőszülni az istenen, a sorson, hogy ő is beteg gyermekeket ád a társadalomnak, hadd gyönyörködjék bennük az isten, ahogyan annak idején benne gyönyörködhetett. Elkeseredett, kegyetlen hang, de igaz és karakterisztikus. Vértesy Gyulának minden alakja ilyen sötét, napsugár, virág, remény nélküli lélek, sehol egy pillanatnyi öröm, az ajkon sietve átfutó mosoly, csak elégedetlenség, panasz, elkeseredés, életfájdalom, ami olyan valami benyomást tesz az emberre, mintha magának a szerzőnek szomorú, borongós, elégedetlen és fájdalommal teljes lelkiállapotai volnának, nem pedig azokéi, akiknek ezt a keserű hangot az ajakára adja. Akárhogy légyen is azonban, kénytelén az olvasó ezekkel a szomorú emberekkel együtt érezni, mert Vértesy vonzó, világos irásmodora, nemkülönben az alakok póznélkül való, következetes, megokolt és természetes beállítása szinte kézen fogja az embert, hogy együtt sirjon, együtt borongjon, együtt elégedetlenkedjék és együtt keseregjen azzal, akit az iró elibénk hozott. A szines, illatos, virágfakasztó tavaszt vagy nyárt a Vértesy könyvében a borongó ősz helyettesíti és csodálatos módon még sem válik egyhangúvá, unottá az olvasása, mert gondolatait érdekes keretbe foglalja, gördülékenyen, ötletesen és minden dialektus nélkül való magyarsággal beszél. _ Finoman lágy és ffi'eiég tónusa talán csak a \z osziöL cimü rajzának van, az elmosódott emlékek, megváltozott szinek pedig legszebben az Út a hegyre cimü elbeszélésben jut kifejezésre. Ami pedig Vértesynél mondhatnók a legnagyobb, az az ő éles, mindent észrevevő meglátásában van. A kisemberek nagy bajai, akár lelkiek, vagy anyagiak azok, Vértesy Gyulában ügyes tollú, nem analizáló, hanem inkább érdekfeszítően elbeszélő iróra találtak, akinek a Reviczky Gyuláéhoz hasonló világfájdalma mellett is megvan az a jeles tulajdonsága, hogy amit ő érez, vagy alakjaival éreztet, könnyedén, észrevétlenül viszi át azok lelkébe, akik A vér cimü könyvét végig olvassák. Az Ízlésesen kiállított, értékes tartalmú könyvet, mely minden könyvkereskedésben megszerezhető, a legmelegebben ajánljuk olvasóközönségünk figyelmébe. Jlaab fitnő vendéglője, Jlákóczi-utca 12. MAUTHNER0D0N BA.ÜJVA IVAN helybeli kereskedő és KLEIN JOLÁN JEGYESEK. (Minden küJön értesítés helyett.) CS. ES KIR. UDVARI MAGKERESKEDÉS HETI ÚJDONSÁGOK. — Személyi hirek. Dr. Vértessy Gyula kir. tanfelügyelő a hét folyamán hivatalos ü^yek ben Pápán tartózkodott. — Dr. Lányi Sándoí kir. ügyész az első „fiatalkorú bírósági" tárgya lás ra a tegnapi napon városunkba érkezett. — A gráci forgalom elterelése. Ez rém — hihetőleg — már nem kisért többé, héten székesfehérvári deputáció járt a keres kedelmi miniszternél, mely egyrészt a balator vasút Fehérvárra valóban sérelmes, ismert böi göndi irányításának megszüntetését, másrészt gráci forgalomnak Székesfehérvár felé terelésé kérte. A miniszter az első kérésre elég biztat választ adott, az utóbbira azonban szószerin így felelt: „Ami a gráci fővonalnak Székesfehérvá felé való terelését illeti, még nagyobb nehéí ségekbe ütközik. Eltekintve attól, hogy Zab megye is megmozdult érdekeinek védelmér Győr és Pápa is tiltakoznék a forgalom elt relése ellen. Ha ez nem is volna baj, a n gyobb nehézségek a székesfehérvári von domborulati viszonyaiban rejlenek, mely ki vésbbé olyan előnyös, mint a győri. Ez a ké dés nagyon fontos pedig különösen a gyors vonatok járatásánál." E választ mi pápaiak — kik az ügyben er sen lennénk érdekelve — megnyugvással fogai hatjuk. — Nyilatkozat. Vettük és múlt heti vezé cikkünk kiegészítéséül teljes készséggel közr adjuk a következő sorokat: „Sávoly parcelláz sáról e lap legutóbbi számában dr. Lakos Be úr tollából cikk jötenl meg, va&W kwnerítőt foglalkozik ezen ügylet lebonyolításával és sza szerűen méltatja ennek horderejét városui gazdasági fejlődése tekintetében. Cikkiró úr parcellázás körül csekélységemnek tulajdonít < demet, mely elismerés reám nézve bizonyára I tüntető annál is inkább, mivel oly egyéntől ere aki ezen szociális ügy sikeres keresztülviteléi szintén kivette részét a munkából. Kötelességei nek tartom azonban kijelenteni, hogy az elért er mény tisztán a „Pápai Hitelszövetkezet" együtt vezetőségének odaadó, önzetlen munkáján eredménye, mely vezetőség elnökigazgatója 1 Gyula úr a parcellázás körül, különösen első nehézségek elhárításánál, a vétel parfektuá sánál és minden fontosabb lépésnél a n; megszokott buzgósággal és földmives népű iránt táplált jóindulatával minden erejével fái dozott. Jílek Ferenc." — Püspökválasztás. A most folyó dun túli református püspökválasztásnál a pápai e ház szavazatát lelkészére Kis József espere adta. — Gyász. Igaz megilletődéssel vettí hirt egy fiatal élet korai kilobbanásáról. Hockh Mariska, özv. Hockhold Ferencné leánya Bu pesten, hova szerető édesanyja ápolás vég szállíttatta, e hó 11-én élete 24-ik évében hunyt. A szeretetreméltó, művelt és munl teremtést nagyon sokan ismerték s ezek sz bői osztoztak abban a súlyos gyászban, m halálával édesanyját és testvéreit, Ferenc Margitot és Juliskát sújtotta. Az általános ré vét a közbecsülésben álló család iránt m nyilatkozott a f. hó 13-án végbement, tem sen, melyen nagy gyászoló közönség jelent n A szomorú szertartást Kriszt Jenő plebá végezte s ez után az alsóvárosi temetőbö kii ték a gyászolók a kedves fiatal halottat, hc családi sírboltban helyezték örök nyugalon Béke poraira! — Szerkesztőváltozás. Harsányi L vikárius, a győri egyházmegye hivatalos la nak, a Dunántuli Hírlapnak szerkesztője, állásáról lemondott, helyébe a megyés pü Nagy Sándor karkáplánt nevezte ki.