Pápai Hírlap – XI. évfolyam – 1914.

1914-03-21 / 12. szám

A 15. § tulajdonképen nem való abba a /.abályrendeletbe, amelynek cime „a házi zemét kihordásáról" szól. De ha már bent van, úgy a második bekezdésén szintén változ­tatni kellene. Azt mondja ez a bekezdés, hogy az árnyékszékek jókarban tartásáért és tartal­muk kihordásáért a háztulajdonos, a tisztán­tartásáért és a hetenként 2-szer mésztejjel való fertőtlenítéseért a lakók felelősek. De melyik ? Ha egy házban van 5—6, vagy még több lakó, de csak egy árnyékszék (ami Pápán előfordul) és a fertőtlenítés nem történik meg, az összes lakókat pénzbüntetéssel fogja sújtani a rendőrkapitány a 1.7. §-ban foglalt joga alap­ján, vagy csak melyiket? És ha a pénzbünte­tést nem tudják megfizetni, ami épen ezeknél a lakóknál nem lesz ritka eset, mindet el fog­ják zárni 3 órától 2 napig? Célszerűbb és helyesebb az árnyékszékek tisztántartásáért és fertőtlenítéséért is a háztulajdonost felelőssé tenní, majd csinál az rendet a lakók között, vagy ha nem tud, egyszerűen felmond nekik. Jogász. Márciusi ünnepek. Gyönyörű verőfényes idő kedvezett idén a márciusi ünnepnek. Vasárnap is volt s így nem csoda, hogy tömegesen tódultak az emberek mindazokra a helyekre, hol a magyar szabadság hajnalhasadásáról lehetett hallani. Az evangélikus egyház márciusi ünnepe e hó 14-én este a gyülekezet tanácstermében rengeteg közönség előtt folyt le. Lendületes megnyitót Baldauf Gusztáv püspöki titkár mon­dott, az ünnepi beszédet bedig a veszprémi ev. egyházmegye ékes-szavu esperese: Takács Elek homokbödögei lelkész tartotta. Demokrati­kus szellemtől áthatott tartalmas beszéde a kiváló szónoki előadásban nagy hatást keltett. Kovács Gyula és Loós János tanítójelölt lelkes szavalatokkal működtek közre. Gyönyörű száma volt a műsornak Szabó Ede tanítójelölt melo­dráma-előadása, melyhez a zenekiséretet több­féle hangszeren a tanítóképző-intézet növendé­kei szolgáltatták. Pompásan sikerült énekeket adtak elő az ev. férfi-énekkar és a tanító­képezdészek énekkara. A közönség a felemelő ünnepélyről a Himnusz éneklése közben osz­lott szét. A főiskolai ifjúság délelőtt 11 órakor vo­nult fel szokásos ünnepélyére a honvéd-szobor­hoz. A téren ezerfőnyi tömeg gyűlt egybe, amely együtt énekelte az ifjúsággal nemzeti énekünket, a Himnuszt. Ezután Keserű Géza szavalta el nemes hévvel Bakó Béla pályanyertes ódáját. Az óda érdeméül jegyezzük fel, hogy nem jár taposott ösvényen. Hangulatos, szép vers, mely sok reményre jogosít szerzője iránt. Az ünnepi beszédet lendületes ékesszólással és nagy ha­tással Szabó Imre szénior mondta. Majd Tóth Sándor szavalta el lelkesen a Talpra magyart s végül a Szózatot énekelték. Ezután a szoborra, melynek talapzatán ott volt már az áll. tanító­képző ifjúságának babéradója is, elhelyezték a kollégiumi ifjúság diszes koszorúját. A főiskola színházi ünnepsége a zenekar pompás kuruc darabjaival kezdődött. Majd Szabó Béla szavalta el szép ódáját s végül az énekkar énekelt gyönyörű összhangon kuruc nótákat. A zene- és énekkart Tóth Lajos vezényelte elis­merésre méltó sikerrel. A férfikar énekszáma után egy lelkes műked­velő gárda előadta Herczeg Ferenc „Ocskay brigadéros" cimü történeti színművét és pedig a megszokott műkedvelői előadásokat túlszár­nyaló művészettel. A női szereplőket kivéve az összes szereplők a református theológia hallgatói­ból és a főgimnázium növendékeiből kerültek ki, akik között nem egy komoly tehetség ragyog­tatta színjátszó képességeit. Há a szereplőket sorra vesszük, a nők közül Horváth írónkét kell elsőnek kiemelnünk, akinek Tisza Ilonája, a maga komoly átgondolásával, a szerep leg­apróbb részletekig való kidolgozásával ós mind­végig való fejedelmi magatartásával a különben is kitűnő enzembléből nagyban kiemelkedett. Tisza Jutka kis szerepében Kis Iluska jeles­kedett, aki különösen szerény, kedves meg­jelenésével keltett maga mellett szimpátiát. Hálás szerepe volt Szelestey Margitnak, akinek Dili, kóbor cigányleánya mindvégig a közönség tetszésével találkozott. A férfi szereplők közül hatalmas, magas tónusu ós drámai erővel teljes játékáért Szabó Imrét illeti az őszinte dicséret legnagyobb része. Ocskay László személyesíté­sóre jobb szereplőt már nem találhatott volna a rendezőség s ez magyarázza, hogy őt — part­nerével, Horváth Irénkével együtt — a közön­ség viharos tapsai számtalanszor hívta a lám­pák elé. Kállnay Károly, mint kitűnő, hamisítat­lan felvidéki tótpalóc, állandó derültséget kel­tett. Palócos kiejtése annyira természetes volt, mintha őt erre az egy előadásra direkt vala­honnan Barsból hozatták volna. Szép, dicséretre méltó alakítást nyújtott Bakó Béla (Szörényi), aki egész tudását beleöntötte nem kis jelentő­ségű szerepébe. Besse Zoltán hűen beletalálta magát Pyber vikárius szerepébe, amellyel álta­lános tetszést aratott. Jó kezekbe került Jávorka Ádám szerepe is, amelyet Keserű Géza elis­merésre méltó átgondolással és jelentős sikerrel játszott meg. Jók voltak még Csekei Sándor (Ozoróczy), Dukon Béla (Tarics), Tóth Sándor (Ocskay Sándor) ós Szutter Béia, Papp Sándor, Márton Ferenc mint császári tisztek, valamint a többiek is, akik a darab sikeréhez mindnyájan hozzájárultak. Előadás után a zsúfolt színházi közönség a Griff szálloda nagytermébe vonult, ahol Füredi de azután, ha kitesznek . . . Elfog az a sárkány ! Keserű fordulópontjához jutottam életemnek . . . — Csak a szivedre vigyázz, Andy . . . Sajnálom, hogy már istenhozzádot kell mon­dani neked, de a törvény törvény és a kisza­bott időn túl nincs jogunk senkit itt tartanunk . . . Andy gondolkozni kezdett. — Ide hallgass — i szólal meg hirtelen. — Ha megkérném Mrs. Gameront, a bírót: nem engedné meg, hogy talán majd fizessek valamit ezért a lakásért. — Hiába, barátom, — a törvény nem engedi. Andy vigasztalanul bolyongott az utcákon. Már csak egy napja volt hátra . . . Huszonnégy óra múlva újra szabad ember lesz és ettől a gondolattól fázott. Gondokba merülten ment előre, miköz­ben azon imádkozott, hogy balszerencséje vala­hogy össze ne hozza. Mrs. Hewitsonnal. A következő percben megbűvölten állt meg. Mrs. Hewitson alakja feltűnt az utcasar­kon. Ford Martin, a szabó, ki éppen az üzlete ajtaja előtt állott, azt mondta később, hogy Andy arca falfehér lett. Tudta, ha most az özvegy elfogja — akkor vége! De akkor nagyszerű ötlete támadt. Az özvegy egyre közelebb jött a már látni lehetett arcán a fürkésző pillantást. Andy viszont egyik ablaktábla tükréből észre vette Ford Martint. Ez inspirálta őt. Egyenest az üzletébe befelé forduló szabó­nak tartott. — Bocsánat, Mrs. Ford — mondta udvariasan — s a következő percben kihajította az ablakon . . . Öt perccel később, mikor nagy lármával bekísérték a rendőrségre, — így szólt Dávidhoz: — Nagyszerű ötlet volt, mi ? Legalább hat hónapot érdemlenék meg érte . . . — Szép, szép — felelte Mac Rae nevetve, — csak azt nem tudom, hogy miért utazol mindig erre a szegény Fordra? kiváló bór- és lithiumos gyógyforrás vese- és hólyagbajoknál, köszvénynél, czukorbetegségnél, vörhenyné!, emész­tési és lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. Természetes vasmentes savanyúvíz. Kopható dsvámjvizkereskedésekben Qfl-IITT TPQ ÁrO'sT Szi nvelipóczi Salvatorforrás-vállala' é5 gyógyszertárakban. * ObnULlEO AVjvjoí Budapest, V. Rudolf-rakpart 8. Kálmán tüzes magyar muzs ikája mellett meg­kezdődött a hagyományos március 15-iki tánc­mulatság. A szebbnél-szebb leányok és asszo­nyok egész légiója, a táncoló fiatalságnak egész nagy tábora járta itt a ropogós magyar csár­dást, a sima, graciózus bosztont, stb. fárad­hatlanul, pihenés nélkül, úgy, hogy olyan is akadt a leányzók között, aki a cipője sarkát a szó valódi értelmében letáncolta. A négyest mintegy 80 pár táncolta. A kitűnően sikerült táncmulatság reggel hat óráig tartott. Az áll. tanítóképző-intézet is szép ünnep­ség keretében ünnepelte meg a márciusi nagy napok emlékét. Az ünnepély itt délután 3 óra­kor kezdődött, amelyet akkora közönség hallga­tott végig, hogy a nagy csarnok ezúttal szűk­nek bizonyult. Az emlékünnepet az intézeti vegyeskar nyitotta meg, mely zenekarkisórettel egy fohászt énekelt hatásosan és preciz össze­tanulásban. Ünnepi beszédet Szabó Ede IV. éves növendék mondott, aki szép stílusu és tartalmas beszédben méltatta a nap jelentősé­gét, amely a közönségben mély hatást keltett. Az intézeti nagy énekkar által előadott Talpra magyar . . . után Polonyi István szavalta el Kisteleky Ede: Dobog-e még a szived? cimü szép költeményét hatásosan, dicséretes szavaló képességgel. Loós János zenekarkisérettel a „Vén cigány" cimü melodrámát szavalta, akit a közönség a többi szereplővel együtt lelkesen megtapsolt. Domonkos Kálmán szintén szavalat­tal szerepelt, aki Várady Antalnak „Petőfi visszatér" cimü szép költeményével aratott jól megérdemelt sikert. A márciusi nagy napok emlékéhez méltó- lélekemelő ünnepséget az intézeti nagy zenekar által előadott induló zárta be, amelyn ek kifogástalan betanításáért Lengyel zenetanárt méltó elismerés illeti. A református nőnevelő-intézet délután tar­totta ünnepét az intézeti diszteremben. Az ünnep gerincét Patay Ildikónak Petőfi magyarságáról szóló felolvasása alkotta. Meggyőző hévvel, len­dületes stílusban biz onyította, hogy Petőfi világ­polgársága egyszerű fantóm és magyarságát, hazaszeretetét költeményekből vett idézetekkel bizonyította. Kiemelkedő pontja volt még az ünnepnek Cser Bella mi ntaszeriinek mondható szavalata, de sikerültek voltak a többi számok is, melyeket Tóth Emma, Kardos Klára és Medgyasszay Ilona láttak el. Az énekkar Oáty Zoltán ismert kitűnő vezetésével két nagyon szép énekszámmal szerepelt a műsoron. A szociá Idemokrata párt a szokott keretek között tartotta idén is márciusi ünnepélyét. A munkások fél 3 órára a Munkás-Otthonban gyülekeztek össze, honnan zárt sorokban a Petőfi-emléktáblához vonultak, melyet szavalat, ének és emlékbeszéd kíséretében megkoszorúz­tak. Este a Schwarcz-féle sörödé nagytermében pártünnepély volt. MAUTHNERODÖN CS. ES KIR. UDVARI MAGKERESKEDÉS BUDAPEST. t üi Hirdessen a „Pápai Hírlapiban.

Next

/
Thumbnails
Contents